Új Dunántúl, 1946. október (3. évfolyam, 202-247. szám)

1946-10-11 / 230. szám

0$ &ÚN-XNM6E l&íte j*fioóei lt nagy problémára, az OTI ra. — KtTtársamk. mi megkaptuk az OTI-f. Megkaptak a teljesen kifosztott OT1 épületeket, min­den nélkül. Helyre kell állíta­nunk ezi az intézményt, de nem volt pénz. Meg kellett tehát vár­nunk, amiig az első OT1 befize­tések befolynak. És ehtársaim, itt jön a bökkenő, és a tőkések­nek munkája: a befizetendő ősz- szegek nek mindössze ki-át fizet­ték be eddig az OTT-ba. Csak egy harmadát fizették be a mun­kaadók annak az összegnek, ami­vel mii az OTI-t helyreállítani akartuk. Így aztán elvtársaim, ne csodálkozzunk, ha nem tu­dunk a muiikásoknak megfelelő kezelést, megfelelő' ellátást nyuj- tani, és nem tudjuk megfelelően kifizetni az OTÍ segélyeket. C z c 11 elvtárs beszélt ezután a kisgazdapárti és a jobboldali elemeknek aknamunkájáról, majd a következőket állapította meg: — Csak nekünk, munkásoknak van jogunk . arra. hogy munka­erőnk felett rendelkezzünk. Ezután beszélt a munkásság kö­veteléseiről ezelőtt és azután. Egy közbekiáltásra felelve megállapít­ja, hogy a bányászok már tettek valamint a bányanyugbénesek hely­zetének megjavítására. A bányá­szok két napi rohammunkájuknak termelését. 4000 vagon szenet, illetve annak árát ajánlották fel a bányanyugbéresek részére. Ezután a közellátás mai hely­zetéről a következőket mondja: — Közellátásunk nem tudott nyújtani semmit! Akkor, amikér hivatalos jelentés szerint olajos ipagtermésiink sokkal nagyobb mint valaha, akkor nem képes.ek olajat adni a munkásságnak. Kö­veteljük, hogy rendezzék a közel­látás kérdéseit. (Ne Ausztriába szállítsák a zsírt és az olajat!) Beszédének következő tárgya, a pécsi szakszervezeti székház ügye. Már több. mint egy fél éve követeljük, állandóan a szakszer­vezeti székház létesítését. Tűrhe­tetlen állapot az, amiben jelen­leg a szakszervezet székházénak ügye- van. Ezen az úton hívom fel azért a hatóságok figyelmük a szakszervezeti székházra, és kérem őket, segítsenek! Beszédét a következő szavak­éi! fejezte be: — Remélem, hogy fi szakszer­vezet életében döntő változást hoz ez a nap. Remélem, hogy u munkásságnak ez a hatalmas összefogása meghozza azt az eredményt, amit tőle vártunkk és i viszonyt óhajt fenntartani. Ugyan ki rántunk. Czett elvtávs nagyhatású be­széde után Hajdú Gyula elv- társ beszélt. — EKiiáfsaim! Szokatlan idő­ben. délelőtt 10 óraor megszólal­tak a gyáraik szirénái, leálltak ‘az iizemék, kiürültek a hivatalok, megállt minden munka. Megállt az élet, megállt a vérkeringés a város egész területén. Ma délelőt leálltak 10 percre « Vonatok', nem futottak tovább. — És mindezt miért, elv tár­saim? Ezzel a 10 perces tüntetés­sel adui tudtál az ország mun­kássága az ellen búj tógátoknak, hogy ha kell, akkor a munkás­ság összefog, és olyan cselekedet­re képes, amely nemcsak saját maga. hanem az egéz ország szempontjából döntő. — Elvtársairn! Mi fel akarjuk építeni az országot! (De nem Perr Viktornak!) Kel akarjuk építeni az országot, de a dolgo­zóknak, a dolgozók érdekében Kel akarjuk építeni, helyre akar­juk állítani ezt az országot, de úgy, hogy a- mi országunk le­gyen. Rákosi Máíyás: Az ifjúságnak kell kiemelnie a nemzetet a szakadékból A Köztársaság elnökének jelenlétében megnyílt a MaDISz II. országos kongresszusa Budapestről jelenti a MTI: és nagy reménységgel nézünk a Budapesten szerdán rendazték a MaDISz II. Országos Kongresz szusát. A kongresszuson felszólalt Rákosi Mátyás miniszterelnök- helyettes elvtárs is és egyebek közt a következőket mondta: A mi pártunk, a Magyar Kommunista Párt mindig a fia­talok pártja volt. Ezért nagy örömmel üdvözöljük az ifjúság minden politikai megjelenését A MaDISz politikája a népi de­mokrácia, az országot előbbre vivő demokrácia. Abból # sza­kadékból, amelybe a régi poli­tikai vezetők vitték az országot, elsősorban az ifjúság munkája fogja kiemelni a nemzetet. Most, amikor néhány héten be­lül létrejön a béke és akkor gazdasági életünk újra szilárdan I áll, az ifjúság megint választás * elé kerül. A MaDISz ifjúsága a nemzetet felemelő népi demok­rácia oldalán áll és tudja, hogy az a magyar nemzet, amelyet ezer esztendő viharai nem tud­tak megtörni, megtalálja a fel- emelkedés útját, elsősorban pe. dig a MaDISz-ifjúság segítségé­vel fogja a magyar nemzet ezt az utat megtalálni. Ezután T i 1 d y Zoltán köztár. sasági elnök köszöntötte szeretet, tel a MaDISz kongresszusát. — Mindannyian, akiket a nem­zet most vezetésre elhívott — mondotta — nagy megbecsüléssel Sza badszakszervezeti Tánciskola Hasznos vezetésével október 13-án. vasárnap este 7 órakor ismerkedő össztánccal nyílik a Szabad Szak­szervezet Székházában Széchenyi-tér 9, I. em. alatt. magyar ifjúságra. Két nagy feladat áll előttetek. Az egyik a jó munka, a másik megvédeni ennek, a munkának a szabad lehetőségét. Tehát őrt állani a magyar demok­rácia eddigi vívmányai mellett és harcolni a népjogok egész teljes­ségéért. Meg kell valósítani in­tézményekben is a magyar nép teljes szabadságát. Ries István igazságügyminisz­ter elvtárs a Szociáldemokrata Párt üdvözletét tolmácsolta és hangsúlyozta, hogy a magyar ifjú­ságnak nemcsak politizálnia kel!, hanem szellemileg is az ország élére kell állania. Veres Péter a Nemzeti Pa­rasztpárt. Kossá István a Szak- szervezeti Tanács üdvözletét tol­mácsolta. Csütörtökön reggel a Sportcsar­nokban folytatta a MaDISz fi Országos Kongresszusát. A vezetőség leköszönést- majd a kongresszus vezetőségének meg­választása után N o n György, a MaDISz országos főtitkára ismer, tette a MaDlSz-ba tömörült mun­kás-paraszt és értelmiségi ifjúság követeléseit és feladatait. Hang­súlyozta, hogy a felszabadulás első éve még nem jelentette a békeviszonyo­kat a fasiszták által okozott pusztítások miatt. A jó pénz megteremtésével meg­kezdődött á harc az üzérek és a tőkés ügynökségek ellen. Köszö­netét fejezje ki a bányákban, hi­dakon, gyárakban, földeken dol­gozó MaDISz-ifjaknak. akik 2 millió munkaórával járultak hoz­zá a stabilizációhoz. A MaDISz feladata, hogy át- uevtelje a magyar ifjúságot. Több munkára van szükség az ország felépítéséhez. A MaDISz egyenlő jogokat kö­vetel a határon túl lévő magya­roknak és a hazai kisebbségek­nek is. Végső cél a dunai kon­föderáció megteremtése. Beszélt ezután a menekültek kérdéséről. Kijelentette, hogy van­nak jóbiszeműek és ezeknek az elhelyezkedéséről gondbskodni fognak, de vannak közöttük sovi­niszták is. A mai Magyarországon nem le­het megélni a jugoszluvok, ro- rnánOK, csehszlovákok elleni uszításból. A MaDISz a leghialadöttabb ál­lammal, ii Szovjetunióval baráti így baráti viszonyra törekszik' ae angol, francia és amerikai ifjúság­gá! is. A MaDISz1 feladata őrködni a szabadság felett. Ezért csatlako­zott a demokratikus ifjúsági'vi­lágszövetséghez. Elég volt a háborúból, békében akarunk élni, építeni a most már szabad hazában. Küzdünk a többtermelésért és azért, hogy az ifjúságnak és a dolgozóknak teremtsünk jobb életet. A tanonckérdéssel kapcsolatban megemlitette, hogy kevés tanon got alkalmaznak, mert nem akar­ják fizetni a tőkések a kollektiv szerződésben megállapított bért. Sok helven nincs tanoncotthon. Ifjúmunkás- és tanoncotthonok kapcsol a than követeli* *a kollektiv sa :nőde 1 sek betartását, a: a arasd ifjúig emberi jogainak bizto «jtásá mezőgazdáság! szakiskot ík fel. állítását és szaktanfo lyaooi megindít áfát. . Az ifjúság problémáival fogíii- kozva örömmel üdvözölte . az isko­lák újjáépítésére és óla só tat könyvek biztosítására Ind! tott ak­ciót. Aiz ú j demokratiki is taa- könyvekkel kapcsolatban — mo: d'jtta — Miodszenty József hera egpríma; kijelentette, aetn hajh adó a gedélyezni az új denn okratite tankönyveket az eg vb ázi isko­lákban: Illetékes egyhá zi körök szembehelyezkednek a z if jósai demokratikus átnevelf sível A magyar demokratikuí. ifjúsá? tiltakozik az ellen, ftoí ,y az egy­építését követelte. , A földreform nagymértékben javított a parasztság helyzetén, ti házi iskolák kivonják nugnk« Azonban: még ma is többezer fa-1. ax ifjúság demokratikj us áiee«- Jusi ifjú1 bérmunkát végez. Ezzel! lése alól. 20 százalékkal csökkentik a vasúti tarifát Budapestről jelenti a MOT: G e r ő Ernő közlekedési minisz­ter sajtótájékoztatójában kijelen­tette, hogy a budapesti déli ösz- szekötő vasúti hidat november 3-án nyitják meg. Az algyői híd november 7-ére készen lesz. Ugyancsak november elejére elké­szül a győri úgynevezett hosszú Rába-hid. A ‘ szentes-csongrádi vasúti tiszai hidat karácsonykor adják át a forgalomnak. A buda­pesti Margit-híd fele szélességé­ben 1947 végére, a másik fele 1948-ra készül el. Ekkor hárojn ■méterrel szélesebb lesz a réginél. A posta pénzügyileg egyensúly­ban van. A rádióelőfizetők száma megközelíti a 300.000-et. November elején üzembe belyeEik a nyolc- kilowattos Budapest II. adót, no- vember 10-ére elkészül a Buda­pest I. 50 kilowattos erősítője és 314 méter magas adótornya. Épí­tés alatt áll két egyenként 135- kiiowattos nagyiadó. Október 15-én megindul a légi­közlekedés egyelőre két irányban: Budapest—Debrecen 4 s Budapp —Szombathely között. A, tariá a rendes gyorsvoniati. tarifa leü A külfölddel is felvesszük a lé? forgalmat. Gépkocsiállományunk szépe növekszik. Jelenleg 6000 tehergéP' kocsink, 5000 személygépkocsid és 11.000 motorkerékpárunk var A benzinjegyet eltörlik. Vasúti forgalmunk jelenték; nyen emelkedett. Október lé-:­százalékkal csökkentik a w8®.' személydíjszabást. Bizonyos í0 megcikkek szállításánál ked**® ményt nyújtanak. A vasúti s*? mélykocsikat újból beüvegez' fűteni és világítani fogják. A tt’ lyi vonalakon egész télen napa3' lesz egy vonat. A gázszolgáltatás Korai tetőse miatt a Szakszervezeti gyűlésről szóló beszámolónk tatását csak holnapi számnak1^ közölhetjük. Keretle£ényét életfogytiglani kényszermunkára ítélték a századparancsnok, aki a kegyetlenségeket elrendeld — szabadon sétált Pécsett Az Új Dunántúl nyomozása alapján letartóztatták Kardos volt iohaefcagy0* sok, az élelemmegvonások, ami-1 írta. hogy a ütíevi munkaszol^ nek természetesen anyagi háttere | tosok kínzója megérkezett & j. .. Aa ,1 ,,,1- o I sorolta bűnei* A nabtiksi -- . Kievben 1942 és 1943-ban két ember nevétől rettegtek az ott szolgálatot teljesítő munkaszolgá­latosok. Pécs szomorú nevezetes­sége, hogy mindkettő pécsi. Az egyik Mii tény! ezredes, akit nem is neveztek másképp, mint a félszemü kievi hóhérnak, a má­sik Kardos Jenő, a váci 109/7. század kcgyetlenkedő századpa­rancsnoka, az egykori pécsbánya- telepi tanító. Kardos, aki akkor még csak hadnagy volt, hat hó­napig volt ennek a századnak a parancsnoka és az alájia beosz­tott munkaazolgálatosakkal olyan embertelenül bánt, hogy még a szokásos munkaszolgálatos század­parancsnokokon is túltett. Ez a kis, alacsony növésű gyenge test alkatú kis tanitócska úgylátszik az aranycsillaggal magát hirtelen mindenható úrrá képzelte. Ezt a hatalmát úgy gyakorolta, hogy a században naponta ismétlődtek meg a legkegyetlenebb kikötteté- sek, verések, kínzások, ö maga senkit nem bántott egy újjal sem, csupán parancsokat adott ki és többször hangoztatta, hogy egy munkaszolgálatosnak sem sza­bad innen élve hazakerülnie. Mindenesetre a maga hatásköré­ben gondoskodott is arról. Ijogy ne sokan kerüljenek haza. Ezt célozták a napról-napra megismét­lődő kegyetlenkedések, a kínzá­is volt és azok a amelyek elősegítették, hogy a szá- zad testileg teljesen leromlott. Kardos Jenő kegyetlenkedéseire csak egy jellemző esetet hozunk fel. Egy Keleti Miklós nevű mun- kaszotgálatost, akit egy cigaretta elszívásán kapott rajta, huszonegyszer két órás kiköttetésre ítélte és ezt az em­bertelen ítéletet végre is haj­tatta. A volt tanító Kievben működé, sét aztzal kezdte, hogy megtiltotta a munkaszolgálatosoknak a für­dést és a mosakodást, amivel el­érte azt, hogy a század megtet- vesedett és flekktífuszt kapott, így közvetve őt terheli a felősség három munkaszolgálatos haláláért is. Kardos Jenő 1944-ben azonban már nem volt olyan zsidófaló mint Kievben. Akkor Pécsett volt századpiarancsnok és itt igyekezett régi bűneit elfeledtetni. Hiába akkor már Kardos úr is sejtette, hogy a német csodafegyverekkel valami baj van. Kardos Jenőt a 109/7. század életben maradt tagjai eddig hiába keresték. A főhadnagy úr Orosz­országban volt fogoly. Innen egy hónapja került haza. Pécsre érke­zése után az Üj Dunántúl meg­kiköttetések, I sorolta bűneit. A politikai 8. öt ség, amelynek külön bej« tette oiz esetet, ennek dacára1 tartóztatta le. L A műk héten a budapesti bíróság előtt Kardos egy . jj kcretlegénye állott. Murányi nos tanulatlan földműves, aK tanuk és saját beismerése aőP.^, azokat a kegyetlenkedésert1 ji, vette el, amikre Kardos sZ ,<>• ■cK *B® parancsnok adott neki eg)'^. parancsot. A népbíróság cn) pj körülménynek vette tan1,l ( és primitív voltát és azt, b0’^!- századparancsnok parancsait jositette. . jjti Az enyhítő körülmények dásával életfogytiglani fegy3 ítélte. ,.totú Ek a körülmény arra ind‘jt az Üj Dunántúl munkát^, hogy most már semmikép ne godjon bele abba, hogy „öj* Kardos parancsainak te!} az egyszerű földműves ^'et fá- tiglani kényszermunkát kap; hadnagy úr szabadon seL Pécsett. Ezért megkért egy v I« pesti tanút, hogy utazz^jii Pécsre. A tanú vallomása amely teljesen megerősítette ^ katársunk egy hónap előtti a rendőrség is megelégelte > főhadnagy úr szabadsága, jjj tartóztatta.

Next

/
Thumbnails
Contents