Új Dunántúl, 1946. október (3. évfolyam, 202-247. szám)
1946-10-11 / 230. szám
Yify ftéeidávfm efgedUfetekf ÚJ DUNÁNTÚL Tegnap délelőtt fél- érás tunteto-szfrájkof rendeztek cc pécsi dolgozók MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT OÉLOUNÁNTULI L A P 3'A 1 ÉVFOLYAM, 230. SZÁM Ara 40 fillér PÉCS, 1046 OKTÓBER 11. PÉNTEK Pécs dolgozóinak hatalmas tüntetése a szakszervezetek, a munkásegység mellett, a reakció, a spekuláló nagytőke ellen ^er szervezett munkás, köztük kétezer fegyelmezett felvonulása a szakszervezetek nagygyűlésén A pécsi szakszervezeti kezdeményezést az egész ország vasuiassága magáévá tette ^ közelmúltban egymást érték * äaisze'rvezateket a jobboldali répások. A parlamentben Koss-a j ía elvtárson, a Szakszervezeti országos főtitkárán keresz- ? «Gyes jobboldali politikusok F®S«z szervezett munkásságot a ^emenszedettebb rágalmakkal * űzőikkel illették, sőt egészen fajultak az események, hogy iJösgazdapárt úi szakszervezeti k'kiytervezetet dolgozott ki, . ^Yben a munkásság szerzett igyekezett megcsorbítani. «Cet következményeképpen C^hilt meg országszerte a mun- ., 43 és nagygyűléseken tiltako- 4 szakszervezetek ügyeibe va- t fajtalan és illetéktelen beavat- T*5 ellen. , "’-fa. pesten az ejmujt héten tar- *:á- a szabad szakszervezetek £*0* nagygyűlést, tegnap pe- J 4 pécsi szervezett munkásság fel jogai védelmében. Dél-, a város minden üzemében munkaszünetet tartottak, tjj^Ybe nemcsak a pécsi munkás- (j- kapcsolódott be, hanem az or- ®fe<ten részében leálltak tíz a vasutasok is. K™étán a szakmaközi titkárság I^Mai Körben nagygyűlést ren- amelyre felvonultak az ösz- üzemek dolgozói és a bánya- .•* nmnkásai is. Ijk Budai Kör nagytermét zsúfo- 0 'Megtöltötte a gyűlés hallga- de tele volt a kerthelyiség k ^getegen kinnrekedtek az ut- ^ a felszerelt hangszórókon í E'?diil hallgatták a szónokokat. mint 5 ezer főnyi munkásig «melyből csak a bányász ^szervezet részéről 2 ezer mun. tr. mrakozott fel, rendezett so- i^r‘i vörös és nemzetiszínü alatt, zenekarok hangjai már a gyűlés megkezdése k’ flórával, gyülekezett a város Ü-onbözöbb pontjáról. Hatal- 4üanszparensek hangoztatták °-9ozók jelszavait: Szakszervezet a dolgozóké és K Sulyoikékél Termeli többet f lűmkád bére lesz a rend! Jó 1*z és béke! Több termelés és j - munka hoz csak áldást A nagyhírű régi szervezetek, a, vasasok, fások, építőiparosok, nyomdászok, bányászok, vasutasok mellett felsorakozott valamennyi szakszerveezti csoport. A hallgatóság soraiban megje-’ fentek a város, a pártok és a rendőrség vezetői is. Az emelvényen helyet foglaltak a szónokok: La- Lakatos József elvtárs, a Szakmaközi Bizottság titkára, dr. Hajdú. Gyula elvíárs nemzetgyűlési képviselő és Czett Lajos elvtárs, a munlkaközveititö hivatal vezetője.' A Himnusz hangjai után, amelyet a bányászzenekarok kísértek, Vidolovits Nándor elvtárs, a Décsi szakszervezetek elnöke nyitotta meg a nagygyűlést. — Mindenekelőtt üdvözlöm két iegbarcosabb, az újjáépítésben elöljáró szakszervezetünket, — mondotta — a bányászokat és a vasutasokét. Köszöntőm a pártok vezetőségét és a megjelent szak- szervezeti csoportokat. Az elmúlt héten a budapesti szakszervezetek nagygyűlésen tiltakoztak a szakszervezetek ügyeibe való illetéktelen kisgazda beavatkozási kísérlet ellen. Ennek visszhang ja mai nagygyűlésünk. De nem csak. visszhang, hanem erőpróba is. Kipróbáljuk erőnket, amellyel képesek vagyunk minden támadási kísérletet visszaverni. A budapesti határozathoz helyi viszonylatban újabb pontokat csatoltunk, amelyeket ennek a gyűlésnek kell jóváhagynia. Legfontosabb ezek között a munka- nélküliség gyors megoldása, a segélyezés és a közmunkák kérdése, a családpénztári juttatások egyenlővé tétele és az árak és bérek összhangba hozása. E követeléseink jegyében nyitom meg nagygyűlésünket — fejezte be bevezetőjét Vidolovits elvtárs. Lakatos József elvtárs beszédében elsősorban a gyűlésen megjelent új rendőrfőkapitányt, Laki e.lv- társat köszöntötte. Egyben örömmel jelentem be hogy ma délelőtti munkaszünetünk nem maradt elszigetelj jelenség, ha nem átvették azt tölünk az ország valamennyi részében a vasutas munkástérsaink. Ma délelőtt az egész országban tfz percre megálltak a vasutak. Ebből az alkalomból vasutas mun- kástársainknak köszönetét mondunk. Áttérve a nagygyűlés jelentőségére, felvetette La, atos elvtárs a 'kérdést: iáiért volt Szükség éire a megmozdulásra?--- Szükség volt azért, mert mig a szervezett munkásság az ország újjáépítéséért, a demokrácia megszilárdításáért küzdött, a reakció ellenünk szervezkedve megpróbálkozott hátbatámadásunkkal. A képviselőházban megtámadtak bennünket (Le velük!) és szerzett jogainkat ki akarták csavarni kezünkből. Régóta szálka vagyunk a szemükben, de nyílt támadásra csak mosj került sor, mert a magyar bel- és külpolitika, és az ország gazdasági helyzete eddig erre nem adott nekik lehetőséget. Most azonban, a stabilizáció megteremtése után elérkezetnek látták az időt arra, hogy akcióba lépjenek ellenünk. Nem számítottak azonban arra, hogy a magyar munkásság, amely 25 éven át nem tudott öszeiorrni és nem ismerte meg a szakszervezetek óriási jelentőségét, a felszabadulás utáni újjáépítési és politikai küzdelemben egységessé kovácso- lódott és szikiaszilárdan áll ellen minden támadásnak. Megegyezés, amelyet csak a dolgozók tartottak be A továbbiak soráu áttérj Lakatos elvtárs gazdasági követeléseink ismertetésére. — Amikor a stabilizáció megteremtésekor kollektív szerzödésekej csináltunk —- mondotta —, megegyeztünk a Gyosszal és a nagytőkésekkel az árak és bérek arányára vonatkozóan. Ez az. arány elviselhető volt és nem zárta ki a gazdasági ielemelkedési. Ezt a megegyezést azonban csak mi tartottuk be , a túloldal nem. Ezért követeljük mai nagygyűlésünkön ez árak felülvizsgálását (óriási taps, lelkesedés), mert nem a tőkéseknek építjük az országot, hanem magunknak. (Ügy van! Nagy taps). Követeljük az üzemi bizottságok hatáskörének kibővítését (zajos helyeslés), a napszámosok és betanított munkások bé. rének felemelését (úgy van) mert azok a legszerényebb megélhetésre sem elegek (Bizony!) Ha már it tartunk, meg kell ál lapítanom, hogy tűrhetetlenül kicsi a közalkalmazottak fizetése is. Nem engedhetjük meg, hogy XV. kategóriát állítsanak fel. Követeljük, hogy vonják össze a bérosztályokat 8-ra és ennek megfelelően arányosítsák a mostani kereteken belül a fizetéseket. (Helyes, követeljük, de sürgősen). Nem törhetjük a vezérigazgatók, a kategórián felüliek mammutfizetését sem. ügy van! Tomboló taps.) Nem tűrhetjük, hogy egyes vezető pozícióban lévők több fizetést kapjanak, mint két tucat munkás együttvéve. (TJgy van! B- listára velük!) Együtt kívánunk dolgozni azokkal az igazgatókkal és vezető tisztviselőkkel, akik építő munkát végeznek, de követeljük a dologtalan, csak a nagy fizetést fölvevő urak leépítését. Követeljük a kormánytól, hogy rendeletileg kösse meg a kategórián felüli béreket is. (De gyorsan követeljük!) Követeljük a teljesítménybérek bevezetését, mert csak többter. meléssel juthatunk előbbre az újjáépítésben. (De gyorsan követeljük!) Végül szólnom kell a munkás- paraszt szövetségről, (Szavalóko- rus: ‘.Munkás-paraszt szövetség!“) Nem engedhetjük meg, hogy a reakció éket verjen közénk. Együtt kell haladnunk az ország demokratizálása érdekében. Ugyanezért létfontosságú a mun. kásegység kérdése is. (Munkás- hegység, munkásegységl) Követtel jük, hogy azokat, akik a munkásegység megbontására tö. rekednek, a munkáspártok zár ják ki soraikból. (Úgy van, nagyon helyes!) Végül egységesen tiltakozunk Kossá István elvtársunkat ért támadások elfen (Éljen Kossá!) Innen szólítjuk fel a parlamentet, hogy azokat, akik Kossá elvtársat s rajta keresztül a magyar szervezett munkásságot támadják a képviselőházban, zárják ki a magyar törvényhozásból. (Tomboló taps.) Meg kell semmisítenünk a koalíció ellenségeit és új, egészséges alapokra kell fektetnünk a koa liciót. (Munkás-paraszt kormányt — zúgta a tömeg.) Lakatos elvrárs beszéde után Czet.t József elvtárs, a szakszervezeti munkaközvetítő hivatal elnöke emelkedett szólásra. Beszéde elején vázolta azokat az okokat, amelyek miatt ezt a nagygyűlést össze" kellett hívni majd rátért a munkásság legégetőbb problémáira, az árak és bérek kérdésére. — Ezt a jövőt nem a kapitalistáknak, ezt magunknak, a dolgozó munkásoknak építjük. Épp ezért nem tűrhetjük, hogy azok. akiknek ebben az újjáépítésbej még eddig egy kézmozdulatukat sem láttuk, beleszóljanak a mi munkánkba, és befolyásolni akarják mimikánkat. —- Mii nem akarjuk még egyszer vissza azt a nyomort, amit ezek az urak mint tevékenységüknek egyedüli eredményét a nyakunkba sóztak. Mi magasabb élctszínvonnala t akarunk és követelünk saját ítészünkre. Épp ezért kell beszélnem az árak rettenetesen magas voltáról. Az árak hihetetlenül magasak és egyre emelkednek, a textilmunkásokat pedig egymás után bocsátják el. Pedig textil nyersanyagunk van. Ezért indokol.tlián ez a hatalmas áremelkedés, A most meglépő textilanyagokat, hogy bem nünket egymás ellen hangolhassanak, a tőkések eldugják. (Le velük). Követeljük a szabotáló nagytőkések gyárainak és készleteinek állami ellenőrzés alá vételét. Ezután folytatta a textiláruknak és a béreknek egymáshoz való viszonyát és azoknak egymástól állandóan távolodó görbéit, majd rátért a következő L
