Új Dunántúl, 1946. október (3. évfolyam, 202-247. szám)
1946-10-10 / 229. szám
2 Of OfJNftItftOft október 10 Huszonnégy ember törvénytelen elítélésénél elnökölt, kutyakorbáccsal verte a katonákat és a munkaszolgálatosokatde a népbíróság előtt emberies érzésére hivatkozik a kegyetlenkedő Rivészy József alezredes A tanuk szerint ő volt a Hadosztály rossz szelleme — Tanító Béla védelmében 1942-ben Ukrajnában az örök hó és a 40 fokos hideg hazájában három szekszárdi munkássizázad szállt ki a vonatból. 630 és egynéhány ember érkezett meg Ukrajnába, ahová a fasizmus rideg parancsa űzte őket. 630 és egynéhány ember érkezett ide és akkor nem tudták, hogy ez a három század a halálba indul. A 10. könnyű hadosztályhoz voltak beosztva, ahhoz iá hadosztályhoz amelynek élén Tanító Béla ezredes és egy Rivészy József nevű százados állt. Tanító Béla ezredes valahol Oroszországban! meghalt, hogy ő mennyire bűnös azokban a rémségekben, amelyeket az ő hadosztályánál a Horthv tiszturak elkövettek, aizt nem tudjuk. Rivészy a vádlott, most a bíróság előtt mindent őrá igyekszik hárítani. Tanító Bélával 1942-ben é sorok írója nem találkozott, de viszont 1943-ban összeakadt vele és ki kell jelentenie, hogy az 1943-as Tanító Béla vezérőrnagyról nehezen tételezhető fel az. hogy olyan sízadista pribék lett volna. Jnint ahogy őt Rivésizy Béla most be akarja állítani. Tanító vezérőrnagy ma halott. Nem tud védekezni az ellen, hogy Rivészy mindazt, amivel őt vádolják, most a halottra igyekezzék kenni. Lehet, hogy Rivészynek ma ez az egyetlen mentőkörülménye és le hét, hogy ő azon a nézeten van, hogy a vádlottnak mindent szabad" Mi mégis tartozunk az igazságnak kijelenteni azt, hogy. Tanító Béta vezérőrnagy, ha ma ©Íme, nyugodtan és szabadon utasíthatná vissiza, Rivészy vádjait, mert mindazokra munkaszolgákto- sok, akik 1943-ban az ő hadtest - parancsnoksága alatt szolgáltak, kiállnának mellette és igaza mellett. 'Amennyiben a népbíróság az ítélet meghozatalánál fontosnak tartaná, hogy megállapítsa, vajion mennyiben helytálló Rivészy József vádaskodása a halott Tanító Béla ellen, akkor anélkül, hogy ra tárgyalás menetébe be akarnánk avatkozni, csupán az igazság érdekében felhívjuk a népbíróság figyelmét arra hogy hallgassák ki nagybaconi Nagy Vilmost, volt honvédelmi minisiz- tert, aki «minisztersége alatt teljhatalommal ruházta fel Tanító Béla vezérőrnagyot, a keleti fronton működő összes Musz. századok fölé. Tekintve, hogy nagv- baeoni Nagy Vilmos ny. vezér- ezredes volt az egyetlen magyar honvédelmi miniszter, aki első perctől fogva szembesKállt a fasiszta törekvésekkel és aki végre ki merte mondani azt, hogy a munkaszolgálatos 4® ember, sőt napiparancsában megtiltott minden kegyetlenkedést a munkaszolgálatosokkal szemben, kijelentve, hogy ,,a munkaszolgálatos fegy- vernélküli szolgálatot teljesítő honvéd“, szóval mindezeket tekintetbe véve, aligha feltételez- •hető, hogy ő szadista beállítottságú vezérőrnagyra bízta volna f munkaszoigálatosok feletti fel ügyeletet, hiszen Nagy Vilmos rendelkezésének célja éppen a munkaszolgálatosok védelme volt. De legyen szabad bizonyítéknak felhozni a halott Tanító Béla mellett e sorok írójának a felszabadulás utáni hónapokban megjelent „Mindenki szolgája“ c. könyvét, amelyben Tanító Bélát és annak működését a legnagyobb elismeréssel említette meg, noha akkor nem tudhatta, hogy a halott Tanító Béla valamikor a pécsi népbíróság elé fog kerülni. Rivészy Béla, a volt aleizredes most gyűrött, rangjelzés nélküli köpenyben, legénységi bakancsban és foltos fekete nadrágban áll a népbíróság elé. Lehet, hogy a népbíróság szánalmát akarja az alezredes úr ezzel az öltözködésével felébreszteni. Mindenesetre nehezen lehet benne felismerni az egykori kegyetlen katonatisztet, mert úgy látszik, éppen az efajta tiszturaknál válik be a közmondás, hogy ruha teszi az embert. Sőt mondhatnánk azt is hogy ezeknél a Horthy tiszteknél ez a közmondás úgy válik be, hogy egyenruha vetkőzteti ki aiz embert emberi mivoltából. Mert a vádirat szerint Rivészy József. akinek1 kezéből soha el nem maradt a kutyakorbács, amivel egyaránt verte a honvédet és a munkaszolgálatost, minden volt csak ember nem. A népügyészség által kibocsátott vádirat adatai már közismertek az Uj Dunántúl olvasói előtt, hiszen épp lapunk volt az, amely elsőnek hívta fél a közvélemény figyelmét arra. hogy Rivéazy József alezredes úr hazaérkezett nyugatról és el kell számolnia annak a 24 szerencsétlen munkaszolgálatos életével, akiket törvénytelenül az ő elnöklete alatt ítélt halálra és végeztetett ki 1942 szeptember 20-án Cser'bachovon. Aiz ügyészség ennek a 24 embernek' az elítéltetésével és ki- végeztetésével vádolja, valamint azzal, hogy amikor a három munkásszázad kiérkezett, akkor ő Resicán 1942 június 4-én beszédet tartott előttük, amelyben figyelmeztette a munkaszolgálatosokat, hogy nekik kell megfizet- rilök a zsidóság bűneiért és azért ne számítsanak kíméletes bánásmódra. De vádolja a népügyészség Rivészyt azzal is. hogy az 1200 km-es gyalogúton honvédeket és munkaszolgálatosokat legcsekélyebb ok nélkül egyaránt vért véresre kutyakorbáccsal. Ez- kel a váddal terhelten állott szerda délelőtt a népbiróság Kocsis- tanácsa elé Rivészy József, aki •fcinikus mosollyal, mindent másra kenve és minden terhelő adatot tagadva igyekszik magát menteni. Rivészy alezredesnek' ugyanis, aki olyan könnyen ítél halálra 24 embert, egy élet mégis fontos. A saját élete. Zsadányi Oszkár A vádlott: „Félrevezetett ember vagyok“ A tanú: „Embertelen, gyilkos fenevad volt“ Reggel 9 órakor kezdte meg a népbiróság Kocsi s-tanácsa R i- v é s z y József háborús és népellenes bűncselekményének tárgyalását a törvényszék esküdt- széki termében, amelynek padsorait zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő kötzönség. Először a vád- . iratot ismertették, amelynek elhangzása után megkérdezte a tanácselnök Rivészy alezredest hogy bűnösnek érziic magát. A vádlott a fasiszta bűnösök Szokott válaszával felelt: — Nem vagyok bűnös. .Utána hosszadalmas védő. beszédbe kezdett, letagadta, hogy Resicán beszédet mondott volna és minduntalan arra hivatkozott, hogy ő milyen emberies érzéssel viseltetett a munkaszolgálatosok iránt. Amikor az emlékezetes cserbachovi tárgyalásra került a sor, részletes bőbeszédűséggel mondotta el, hogy ő csak kényszerből, hosszas vonakodás után vállalta cl az elnöklést. de ő a tárgyalás folyamatába nem folyt be. Elismeri, hogy előző este beszéltek arról, hogy könnyen halál lehet az ítélet vége, de mindent igyeksizik a vezető bíró nyakába varrni, aki szerinte önállóan vezette a tárgyalást. Nem tud arról, hogy Kauski György, a 104/5-ös század parancsnoka az a Kauski György, akinek cselekedeteire más kifejezést nem tud használni, mint hogy minden emberi mivoltából kivetkőzött fenevad volt. Kauski egymaga többszáz munkaszolgálatost lőtt agyon és elmondja, hogy a században mindenki meg volt győződve arról, hogy Kauskinak a rosszszelleme Rivészy József akkori százados volt. két terhelő felvidéki és magyarul alig beszélő munkaszolgálatos tanút napokon át Ólban tartotta és a vallomást revolverrel íratta alá. Nem akart arról sem hallani, hogy őneki bármi befolyása lett volna az ítéletnél, sőt azt is tagadja, hogy ő szavazott volna. Elmondja, hogy a tárgyalás közepette Tanító Béla vezérezredes őt és dr. Végvári vezető hadbíró századost kihivatta a tárgyalásról és azt mondotta volna nekik', hogy az ítéletet minden érzelgősség nélkül gyorsan ki ke’l mondani. Arra sem akar emlékezni, hogy az előtte álló 24 vádlott munkaszolgálatos annyira legyengült állapotban volt. hogy fel sem tételezhető az, hogy ezek az emberek, akik járni is alig tudtak, a hadnagy és a keret legyil- kolására vállalkoztak volna. Ugyanígy tagadja a többi vádpontot. ö soha nem mondta azt a keretlegénységnek, hogy addig nem mehetnek’ haza, amíg egy zsidó él. Nem verte a katonákat és nem kínozta a munkaszolgá latosokat. Az első tanú Erdei György, budapesti lakos, székesfővárosi tisztviselő azonban már másképpen vall. Elmondja, hogy ő annak' idején a 104/5-ös szájadban Ezt azzal támasztja alá, hogy Kauski többízben bement a hadosztályhoz és megmodta a keretlegénységnek, hogy beszalad Ri- vészyhez és amikor visszajött, akkor még komiszab b és még gyilkosabb lett. Részletesen ismerteti a száizad- nál történt kivégzéseket és azt, hogy Kauski miképpen készítette elő azt a vádat, aminek semmi alapja nem volt és ami miatt mégis a Rivészy József elnöklete alatt álló hadbíróság 24 embert kivégeztetett. Ismerteti azt is, hogy saját fülével hallotta, hogy Resicán milyen uszító beszédet mondott Ri- vészv József és a szembesítés során is fenntartja vallomását, mely szerint határozottan felismeri a vádlottban a resicai beszéd elmon- dóját. Szemébe mondja a vádlottnak azt is, hogy ő volt az, aki parancsot adott arra, hogy 48 munkaszolgálatos a menetoszlop élén haladjon, hogyha akna rob^ ban, akkor ők robbanjanak fel. A következő tanú Cseri Ferenc rendőrhadnagy, volt munka, szolgálatos előadja, hogy amikor kivagonirozták őket, Rivészi nagy beszédet intézett a zászlóaljhoz. Beszéde elején megkérdezte, hogy ,,köptetek van-e Weis-Manfréd és a Goldberger?“ És amikor megtudta, hogy nincs a következőket mondotta: „Azért jöttek ide ki, mert ti fizetitek meg a hadisarcot a pesti zsidók tetteiért.“ Cseri ezután az '„aknataposít- ról" vall. A kn ataposó kunk nevezték azokat a zsidókat, akiknek a mine telő csapatok és az utászok előtt kellett mennie, hogy ^ esetleges aknákat felrobbantsák. Előadja, hogy ezeket az „aknata- posókat“ az út szélességében szorosan egymás mellé állították meg kellett foc^iiuk egymás kezét éS úgy kellett végigmenniiik ** úton. A vallomás után Rivészy a következőket mondja: — Nem igaz. hogy én ilye“ hangnemben beszéltem volna Re sicán! Én ilyen pongyola stihu- ben sohasem beszéltem emberek előtt! Rivészy. tehát már ezzel a védekezéssel is beismer. Beismeri azt, hogy valóban beszélt a ki- yagonirozáskor. Elismeri azt, amit azelőtt egy félórával még W élénken tagadott, de ugyanakkor tesz, mintha „tiszti becsük úgy téré“ hivatkoznia amikor nem hajlandó elismerni azt, hogy ilyea „pongyola“ módon szokott vota» beszélni. És mi elhisszük ezt Rivészi Józsefnek. Elhisszük, mert ismerjük öt. Nem, „pongyola“ soha, semmiben ne» volt. Nem beszélt pongyolái hanem megfontoltan, de ugy»*> akkor miért »védekezik azzal hogy — ha nem is szószén»* így de — „pongyolán“ vett csak részt a bíráskodásban? Ab olyan alapos volt a beszédbe» az alapos kellett hogy leí>eB cselekedeteiben is. És az 6 baa- bíróságának ítélete aztán alapos volt. Alapos és könyök len. . Cseri István után Horváth fe renc felsősegesdi ácsmester, & vészy volt motorkerékpáros Jj“' vi ,-ivője áll a népbíróság elé. v»1- tamásának legérdekesebb része a* amikor kijelenti, hogy határozottan emlékszik *** hogy azok a gödrök, amelyek“' a meggyilkolt munkaszolgálat' Sok holttesteit beledobálták ® . a tárgyalás előtt egy »fL meg voltak ásva. A sirt ten* előre elkészítették. Nem ..P®®/ gyolán“, hanem a legtelje^“ gonddal és alapossággal kés® tette elő a 24 munkaszolga tos utolsó útját. A tárgyalás már csak színjáték volt. . A Rivészy ügy többi tanúit hallgatja ki a népbíróság Megállapították a községi hoz- munka napszámbér egységét Ez nem azonos az újjáépítési közmunkaváltságé^ A közlekedésügyi minisztérium“álLat-napszámbérének • sa számítható egy-egy .munkán r rendeletet intézett az alispáni hivatalokhoz. amelyben megállapítja az 1946—47. évi költségvetési évben kivethető községi közműn, kiváltság napszámbér mértékét (ami nem azonos az újjáépítési közműnk a váltsággal). Eszerint az 1946 augusztus 1-től teljesíteti közmunkánál a kezinapszámbér váltságának összege 2.40, igásállat- tal végzett közmunkánál, ha az öszvérrel vagy ökörrel törlő val, A, ____________ ténik, 25.—, ha szamárigával törte i jesített szolgálatot, ahol Kauski I ténik 12.— forint, Gépjárművei György volt a századparancsnok, * .örténő közmunka esetén az igásuak, viszont a gépjárművek *U járó napszámbér összege 26.-' rint. Közli még a rendelet, á°n a folyó, évre a fenti alapon # az évnek hátralévő 5 hónapig tehát augusztustól decemberig hét közmunkaváltságotkiv^ a R«uteí: Dublinből jelenti „ - Smuts tábornok délafrikai ®lB terelnök egy hírlap párisi társának kijelentette, hogy 3 ^ lenlegi békekészítésnél elkopj hibák nagyobbak mint az elkövetettek. Csiiiriíkii líiitíi s írsiir szakszeriezeii laguvlK* a Hudas külvárosi Kw nagytermében. A. nagygyűlés előadói : Lakatos fÓZSef szakszervezeti megyei titkár, Tolnai József polgármester, szakszervezeti választmányi tag. Hajdtl Gyula országgyűlési képviselő, szakmaközi választmáuyi aielnok.
