Új Dunántúl, 1946. október (3. évfolyam, 202-247. szám)

1946-10-09 / 228. szám

pMtédátfrri egyetütjiUk-­A textil árdrágítás nyomában — A pécsi zsídóvagyonok elrablója a népbíróság előtt — Ma nyitják meg a MaDiSz kongresszusát- a M A G Y & R K D M M U N I S T A PASI .0 É L D UN A NT UH LA P 3 A évfolyam, 228. szám ABA 40 fillér PÉCS, 1946 OKTOBER 9. SZERDA Javaslói a békeszerződések békés revíziójára Smuts tábornok: Kelet és Nyugat között nincs áthidalhatatlan ellentét-ondonból jelenti a MTI: 7 angol rádió jelenti, hogy a pá- * értekezlet hétfői teljes ülése lz olasz békeszerződés ügyét tár. fialta. . Vits tábornok beszédében ki •intette, hogy az egyes rész­kérdések eldöntésénél sokkal 'atosabb a keleti és nyugati ba- ij'Jnak viszonyának tisztázása ^goetatta. hogy nincs olyan el. etltét Kelet és Nyugat között, ’k'yet ne lehetne áthidalni. A T* .mindenütt biztonságot, mun­káimat és zavartalan békét Az emberiség egysége leta- ^ihatatlan tény, meg keil tehát Yidályozni, hoöy két részre sza­bjon. Az ellentéteket bizonyos körök erősen eltúlozzák. A rosszindu- latú propaganda a közös ellen­ség műve. Kiszelev részletesen bírálta az o!asz békeszerződés tervezetét visszautasító trieszti statútumok állampolgári jogokról szóló részé­hez beterjesztett francia javaslato. és jobbnak ítélte az el nem fo­gadott szovjet indítványt, amely nem ad állampolgárságot a fa- s-szta szervezetek volt tagjainak. Beasley asztráliai kiküldött be­jelentette, hogy kérni fogja az értekezletet, fo­gadja el a békeszerződések eset­leges • revíziójára vonatkozó ausztráliai pótindítványt. A ja­vaslat szerint a szövetséges és társult hatalmak értekezletet hívhatnak össze a békeszerző­dések egészben vagy részben . való felülvizsgálására, ha a hatalmak kétharmad része ezt kívánja, az összes kétharmad többséggel elfogadott módosító indítványok lépjenek érvénybe, ha a szövetséges hatalmak két­harmada azokat ratifikálta, végül hr. a békeszerződések életbelépé­sétől számított öt éven belül ilyen értekezletet nem hívnak össze, akkor a szövetséges és társult ha­talmak egyszerű többségének kí­vánságára is össze lehessen ezt hívni ^demokrácia épít! 4z új Magyarország nemcsak a romokat takarítja el, de új munkákat is indít köztársaság elnöke megindította a Sió-csatorna építését és bejelentette Hogy rövidesen megindulnak a Duoa-Tisza csatorna munkálatai is "•diókról jelenti a MTI: k* balatoni hajózás jubileumi -J?ePsé(jemek alkalmából Tildy jén köztársasági elnök közölte, £9y a Sió csatorna hajózhatóvá ,;6'riiek ügyét felkarolja és a gálatok megindulásához szük- lépéseket megtéteti. Az el- kijelentés nyomán a földmí- iJ'Sfigyi minisztérium megtette, a ^séges intézkedéseket és . 4 Sió-csatorna munkálatai októ- 8-án bensőséges ünnepség ^etében megkezdődtek. b2°0.00ö köbméter földet emelnek t, A* itt foglalkoztatott munkások j,’Pegépítik a siófoki teherkikö­tő, Az öt vagon vasszerkezet elké- ty^ét a MÁVAG végzi. A mun­is' 4*ok eredményeként befejező­ig, 4 háború miatt félbemaradt ■ ?Akí hajózó zsilip építése, az új ^ ‘Eresztő zsilip létesítése és a ^Hnélyítés munkája. A ’ munkálatok elkészültevei a Aiuj ^ a Ba[at0n közt mind a mind a személyforgalom , ^^íindulhat. lankaiatok eredménye alig fel- ijU, !ö jelentőségű nemcsak a !iáT°n környéke, de az egész or- '“Zempontjéból. Nemcsak mint- munkás számára ad mun­“4ft sornyese, ue az egesz, ur­szempontjából. Nemcsak mint- íj 1-000 munkás számára ad mun- li^^töséget a közelgő tél Kö­ti^“?3. hanem eredményeként a T4&titúl nagyrésze felszabadul ^1- Hjüst6ltségéból, természetes tele- tei®Sek keletkeznek, virágzó ipar- létesülnek és ez az ország- :jjj közvetlen összeköttetésbe ke- ® világtengerekkel. V*?. “äzi verőfényben gyűlt ősz­iig möfok közönsége a munkála- ^eqinclulása alkalmából rende­lt, I^-sepségelten. Siófokra érke- T*'dy Zoltán köztársasági el- [Wls- Résztvett az ünnepségen “ .István földmi velésügyi ~~ ®n<Ire újjáépítési miniszter, a főldmivelésügyi minisz- '1‘Wl. államtitkárai. Jelen volt az váz v—Ortut®Y Gyula, a Ma- Központi Híradó Rt. elnöke valamint a Balatoni Hajózási Rf. igazgatója xs. Tildy Zoltán köztársasági elnök telkes taps és éljenzés közben lé­pett a mikrofon elé és a követke­zőké mondotta: Kedves magyar testvéreim! Szeptember 22-én jártam itt. Ak­kor esett szó először, hogy a Sió.- csatorna hajózhatóvá tételének munkálatait be kell fejezni. Őszin­te elismerésemet kell nyilváníta­nom azok iránt, akik a kormáay- Dan és a kormányon kívül megél­tetek ennek az ügynek a fontos­ságát, nagy belső értékét. Egyhan­gúan szavazta meg a miniszterta­nács az-t a 6 millió forintot, amely s magyar költségvetésben igen nagy összeg és amely szükséges & munkálatok befejezéséhez. Nekem az indítást elsősorban itt a bala­toni hajósok adták. Remélem, hogy a becsületes, jó, derék munkás­kezek gyorsabban fogják elvégezd! a munkát a kitűzött időnél és a jövő esztendőre megindulhatnak a hajók a Balatonról a Sión keresz­tül a Dunája. Ez az első nagyobbszabású mun­kálat, amely már nemcsak ro­mok eltakarításával foglalkozik, de megnyitja az utat egy új, szebb és gazdagabb magyar élet felé. Szeretném hangsúlyozni a megin­duláskor, hogy az egész magyar nemzetnek, az egész dolgozó ma­gyar népnek milyen nagy pozitív feladatok felé kell fordítania te­kintetét. Nem szabad elcsügged­nünk mai nyomorúságunkban és sok nehézségeink közepette. Ebben az országban még találunk kihasz­nálatlan kincseket és lehetősége­ket. Ha egyebet nem teszünk, csak elővesszük azokat a terveket, ame­lyek ott porosodnak és pihennek az egyes minisztériumok asztalán vagy fiókjában, ha elővesszük azo­kat a zseniális terveket, amelyeket alkotó szellemtől eltöltött jó ma­gyarok készítettek ennek az or­szágnak a felemelésére és amelye­ket a régi Magyarország félretett és porosodni hagyott, hacsak eze­ket valósítjuk meg, mennyivel szebbé és jobbá, az emberek szá­mára boldogabb hazává válik ez az ország. Neki kell fogni érmés a munkának, de a helyes sorrendet kell megállapítani. Amikor a nagy Széchenyi István megindította itt a balatoni hajózást és ettől a Ba­laton felvirágzását remélte, nem­sokára áttért lángoló szelleme a Tisza vidékére, nekifogott a Tisza szabályozási munkájának, e hatal­mas nagy munkának, hogy virág­zóvá és gyümölcsözővé tegye a ki­száradt Alföldet. Ha a nemzeti nagy alkotáson sorrendjére gondolunk, akkor gon­dolnunk kell arra, hogy megépít­sük a Duna-—Tisza csatornát. ..(Él­jenzés) Ennek jórészt megvannak a tervei. Innen hívom fel tehát azokat, akiknek ügykörére ez a kérdés tartozik, hogy még e.zen az őszön döntsék el, hogy a Duna—Tisza csatornát hol akarják megépíteni. Milyen jó lesz, ha a Duna—Tűz a csatornán keresztül a Tiszáról a Dunára és onnan a Balatonra jár­hatnak majd a hajók. Azután gq,n- dolnunk kell vízgazdálkodásunkra is. Egész vizi közlekedési rendsze.- rünket egységessé kell tennünk. Hallatlan mértékben fog felvirá­gozni az egész magyar gazdasági élet, ha ennek a munkának neki­fogunk. Meg kell teremtenünk a munkaalkalmat azoknak a magya­roknak a számára, akik önhibáju­kon kívül nem jutnak munkaalka­lomhoz. Végül felhívta a köztársa­sági elnök azokat, akik itt dolgoz­nak, hogy erejük végső megfeszí­téséig végezzék ezt a munkát, gyorsítsák ezt a munkát a munka lángoló szeretetével. MUNKAS-TÜDÖSZANATÖRIUM Budapestről jelenti a MTI: Molnár Erik népjóléti miniszter 3 szabolcsmegyei Baktalorándhá­7én vasárnap felavatta az első ma­gyar munkás tüdőszanatóriumot. A szanatórium 120 ágyas. A béketervezel gazdasági szakaszai lehetetlenné tennék az újjáépítési Gyöngyösi János levele a béke értek czlcf elnökéhez Párisból jelenti a Magyar Távirati Iroda különtudósitója:. Gyöngyösi János külügy­miniszter, a magyar bckedekgáció vezetője miután a békeértekezlet pienáris ülésein a magyar állás­pont kifejezésére mód és alkalom már nincs, kedden a késő délutáni órákban levelet intézett a béke- értekezlet elnökéhez, valamint a gazdasági bizottság elnökéhez. A levélben a magyar delegáció saj­nálattal állapítja meg, hogy a magyar béketervezet gazdasági szakaszainak vitájánál a bizottság a szakaszokat nem tárgyalta le azzal az alapossággal és gonddal, amelyet más béketervezetek tár­gyalására fordított és amelyet a magyar delegáció véleménye sze­rint a magyar béke tervezet is megérdemelt volna. A román delegációnak ismétel­ten megadták a lehetőséget arra, hogy írásban és szóban feltett kérdésekre válaszolva a román gazdasági helyzetet és a békieter- vezet egyes rendelkezéseivel szemben kialakult román álláspou *ot tisztázza. Arra nem is gon­dolt -a magyar delegáció, hogy a magyar béketervezet tárgyalására •izánt ülés alatt a gazdasági bi­zottság a delegáció által előterjes«- tc-tt részletesen megokolt észre­vételeket figyelemre sem méltatja é? a magyar delegáció meghallga­tását a delegáció, többszöri meg­ismételt kérelme elleitérc nem tar­totta szükségesnek. A levél a továbbiakban utal arra, hogy a magyar delegáció ve­zetője a plenum előtt annakide­jén tartott expozéjában és a de­legáció -észrevételeiben ismételten utalt Magyarország gazdasági helyzetének súlyosságára. Elmon­dotta, hogy a magyar kormány a történelem szinte példátlanul álló inflációs periódusa után megkí­sérelte az országot kivezetni a gazdasági rend útjára s ebből a célból a lakosság legszélesebb ré­tegeire olyan életnívót kényszerí- tett, amely az egyébként is köz­ismerten alacsony békebeli ma­gyar életszínvonalnak csak egy töredékét alkalmas biztosítani. Ki­emelte, hogy a körcterhek az optimisztikusan számítva mintegy 600 millió dollárt kitevő nemzeti jövedclmnck több mint 25 száza­lékát emésztik fel úgyhogy egy lakosra a közterhek leszámítása után a nemzeti jövedelemből 50 dollár jut. Kidomborította, hogy a magyar kormány áz állami ki­adások 34 százalékai irányorcia elő a nemzetközi kötelezettségek teljesítésére és hogy nagyobb ősz- szeget e kötelezettségeinek teljesí­tésére fordítani nem tud. Emellett az előirányzat mellett nem marad számottevő összeg arc ország új­jáépítésére és a nemzeti jövede­lem emeléséhez konstruktív segít­ségre van szükség. Lehetővé heti tenni a szegénysorsu drávamenti károsultak házainak felépítését Az állam, vagy az építő szövetkezetek vásárolják össze az építkezéshez szükséges anyagot Tegnapi számunkban írtunk a drávamenti falvak újjáépítésével kapcsolatban arról hogy a<z újjá­építési minisztérium az építésnél foglalkoztatott munkások munka bérére hajlandó nagyobb összeget is kiutalni a közmunkaváltságból befolyó pénzből, anyagbeszer­zésre azonban egyelőre nincs a kormánynak fedezete. Jóllehet ezen az alapon remény van rá, hogy a munka a napokban meg­indulhat odalent újból foglal­koznunk kell a kérdéssel, ■ az ottani szegényebb sorsú károsé.- tak érdekében. Ma beszéltünk dr. Kasza Sándor vármegyei főjegyzővel az ügyről. Kasza főjegyző elmon­dotta, hogy legutóbbi budapesti tárgyalásaik alkalmával a kormány részéről munkabé­rekre szinte korlátlan összeget helyeztek kilátásba az építke­zéshez, nincs azonban fedezet az anyagbeszerzésre, mert a közmnnkaváltság bevételei egye­lőre nem nyújtanak erre lehető­séget. Ilyen körülmények között pe­dig az a szomorú helyzet áll fenn, hogy míg a jobbmódú károsultak ké­pesek a szükséges anyagot be­szerezni, tehát az ő házaik fel­épülhetnek, a szegényebb sor­súnk, mivel anyagbeszerzésre nincs lehetőségük. hátrányt szenvednek. Ez annál nagyobb baj, mert az ő házaiknak eddig is csak a kie­sebb része került felépítésre ép­pen « fenti okokból. Megpróbálták már a testvér- községek segítségét is igénybe venni, de arcok is elhárították maguktól a segítést, arra hivat- kozva hogy szintén anyagi lehe­tőség híjjón vannak. Az újjáépí­tési ininisztériumnál is kértek va­lami támogatást, ott azonban legújabban arra hivatkoztak, hogy a rendelkezésre álló fedeze­te- most már részben a többi me- by-’* lerombolt községeinek fel­építésére kell fordítani, ahol ed­dig még úgyszólván semmi sem történt pedig azoknál még na­gyobbak a bajok. Véleményünk arc, hogy most már minden módon lehetővé keli tenni a drávamenti falvak újjá­építésének befejezését. Megoldás lenne, hogy az építést végző szö­vetkezetek szerezzék be valami­lyen garancia mellett az építési anyagot a szegényebb sorsú ká­rosultak rcsecre, hogy a szegény emberek is fedél alá. jussanak végre lehetőleg még a tél beállta előtt. ______ SC HACHTOT LETARTÓZTATTAK Londonból jelenti a MTI: A londoni rádió jelentése szerint a Stuttgart melletti BagcLan város­ka rendőrsége letartóztatta Schach­tet, aki ellen ma vádat emelnek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents