Új Dunántúl, 1946. október (3. évfolyam, 202-247. szám)
1946-10-08 / 227. szám
IKiég. fit$ye**Uidek? ÚJ DUNUNTÚL A Szabadi Szakszervezetek Pécsi Szakmaközi Bizottságának kiáltvány* Pécs város dolgodéihoz A MAGYAR KOMMUNIST A PÁRT DÉLOUNÁNTULI LA P 3 A 1 ÉVFOLYAM, 229. SZÁM AfiA 49 fillér PÉCS, 1946 OKTÓBER 8. KEDD * ^zajlott pártunk első legális, íyilvános kongresszusa. Állapít- S|*k meg, hogy mit jelentett Pankája pártunk számára, mi- visszhangja és hatása volt 4 magyar politikai életre és mik * további teendők, melyek hajzataiból folynak. y kongresszust nagybudapesti ftorvezetéink gyűlése vezette p A benne résztvevő százez- Biunkástömeg minden szó- J4' jobban mutatta pártunk nö- 'kvő erejét, szervezettségét és J°”hkai érettségét. És mutatták tonfelül, hogy elvtársaink el- jtan és lelkesen állnak pár- (:r,k mögött és készek hívó sza. tankra ,mint egy ember, háremeim. kongresszus magasabb szin- „:! Untatta meg pártunknak l*°*at a pozitív oldalait, melye- J. a budapesti nagygyűlés is .-’ftotoítt. Méltóságteljes külső-) j magas szellemi színvonalé minden megnyilvánulása mulyilva 3^‘to azt a növekedést és érett- ”fcl, melyre mindannyian jog14 fot _ w fagyunk büszkék s mely to. erősödésünknek és sikereik legbiztosabb záloga. |A kongresszuson megtárgyalta kerültek hazánk és pár- le1*. legfontosabb prohlómái. (Jpjjzsgáhuk, hogy áll a népi s ®?kráciáért vívott %harc ügye, í'A1* kell tenni, hogy o harcot t,'?írel vigyük tovább. Rámu- arra, hogy krónikus bel- »2 ' ”kai válságaink legfőbb oka hogy a demokrácia többséül képviselő baloldal“ pártok őszemben a Kisgazdapártot az S kisebbségét kitevő reak- fir'*k uralják, s a Kisgazda- (5t|°n keresztül ki akarják ofsJ®Szteni uralmukat az egész í;^»fra. Megvizsgáltuk az or- Pazdasúgi helyzetét s mind- wA a tényezőket, amelyek ‘főit s*vel hazánk gazdasági á),-A tervszerűen tovább kell tí, ji a domokrácia megerősí^toéztü'k a munkásegység pro- rámutattunk uzokra a V*í° körülményekre, melyek SaV az effységuek útjában ál- «melyeknek sürgős ki- ^johlése nemcsak a munkásain eftet, de az egész, demokrá- W^ösíti és átütőbbé teszi. A j egységen túl. a munkás- W|„,jzö’-vetség Ikérdéseiit ‘54 "O'tak, s megállapítottuk, WL'® Baloldali Blokkban már V^u,t munkás-parasztszö- túlmenőleg mihdent Ifi *41 term i arra. hogy íí jdapárt demokratikus ele- • f0 Js közreműködésre bírjuk, r^ftolkoztunk hazánk egyik %• ^terhesebb kérdésével, « lyé.. Pártunknak azt az SA^tét, hogvr a szlovákiai ■ar°k erőszakom kitclepíté- ^jv-^esakadályozza, azóta az pyVek Jvalórt(f váttlotték, s igazolták azt,' hogy ,ji(j/!re helyes volt az a reál- f* ^ ««k, mely elsősorban er- toipj «erdés,re összpontosította VAn erőfeszítésünket. Ä ,do nem utolsósorban Q kommunista nem- íilS8^ kérdését is, melynek .toliig. ®yomatékot adott az a kopy nagy testvér- elküldték hozzánk jytl ®'**ket, akik felszólalásaiig riClácsak azt bizonyították, s,1.í5t országukban erősöKONGRESSZUS UTÁN Irta: Rákosi Mátyás dik a népi demokrácia, hanem azt is. hogy fokozódik hazánk demokratikus törekvéseivel széniben a rokonszenv és megértés. Számunkra külön öröm volt az, hogy megmutathattuk testvér- pártjainknak. nemcsak erőnket, de azt az áldozatos munkát is, amit a népi demokrácia megerősítésére eddig végeztünk. A kongresszus munkáját minden alkalommal kommunista önkritikával végezte. Nem igyekeztünk szépíteni a bajokat, őszintén feltártuk hibáinkat, kudarcainkat és a módszereket is. amelyekkel javítani lehet rajtuk. Ez a kommunista önkritika erőnknek egyik legnagyobb erölcsi bizonyítéka. Mutatja, hogy szervezetünk egészséges, nincsenek titkos betegségei s nincsenek olyan bajaink, amelyekről nyíltan és egyenesen na beszélhetnénk. Meg kell emlékeznem arról az egységről is, mely a lcongresz- szuson megnyilatkozott. Az új pártvezetőség tagjainak felét a demokratikusan választott kongresszus titkos szavazása egyhangúan választotta s az új központi vezetőségnek nincsen olyan tagja, aki a leadott szavazatok 9? %-át meg ne kapta volna. Ezek a számok beszédesek. Mutatják pártunk egységét ős azt a bizalmat, melyet a kongresszus az új vezetőséggel szemben ilyen módon juttatóit kifejezésre. Kongresszusunk mély hatást gyakorolt a magyar népre. Első és legfontosabb eredményéül azt kell elkönyvelni, hogy megerősítette nagy testvérpártunkkal, a Szociáldemokrata Párttal a munkásegységet. A szociáldemokrata kiküldöttek, minha csak saját kongresszusukon vettek volna részt, annyira magukénak érezték a felvetődött problémákat és azok megoldását. A lelkes fogadás, amelyben Szakasits Árpád elvtársunk a kongresszuson részesült, mutatta azt a megbecsülést és elismerést, amit pártunk vezetőrétege e kipróbált harcosával szemben érez. És Szakasits elvtársunk részéről sem bók, hanem megérdemelt elismerés Szava volt, amikor kijelentette,: „Nyíltan és őszintén meg ‘kell mondani, hogy a Magyar Komunistu Párt vezetői, funkcionáriusai és tömegei egészen az önmegtagadásig menő áldozatkészséggel és forró lelkesedéssel vettek részt az ország újjáépítésében. Érdemüket az ország újjáépítésében végzett hatalmas munkájukért semmi el ném homályosíihatja. A ^ munkás-paraszt szövetség történelmi jelentőségét és a Magyar Komunista Párt hervadhatatlan érdemeit a földreform végrehajtása és megvédése terén Veres Péter, a Nemzeti Paraszt- párt vezetője húzta alá. A Kongresszus hatása aló! természetesen a Kisgazdapárt sem vonhatta ki magát. „Kénytelen vagyok megállapítani, mon. dotta Nagy Ferenc miniszter- elnök, hogy a Kommunista Párt III- kongresszusa a párt részéről határozottan konstruktív formában zajlott le„“;F.nnek H7 elismerésnek jelentőségét a kissé kényszeredett forma még csak emeli. A Kisgazdapárt egy hivatalos nyilatkozatban, elnökének egy cikkében és( egy beszédében foglalt állást kongresz- szusunkhoz. A hivatalos nyilatkozat neon pozitív, s mutatja, hogy a Kisgazdapárt vezetői még mindig nem látják, vagy nem akarják látni a problémákat. A magyar demokrácia döntő kérdése; a harc a Kisgazda- pártban elterpeszkedő reakció ellen. A nyilatkozat ezt a harcot már mint befejezettet kezeli: milyen féltő gonddal ügyel erre és kemény kézzel állította őket félre“. Ez azt mutatja, hogy a Kisgazdapártban még mindig nem értették meg ennek a kérdésnek központi jelentőségét. Hasonló meg nem értéssel fogadja a Kisgazdapárt nyilatkozata gazdasági életünk demokratikus irányba való fejlesztésének kérdését is. A nyilatkozat erről nemes szerénységgel csak anyit mond, hogy kongresszusunk nagyrészt magáévá tette a kisgazdapárt programmját és célkitűzéseit. Nem árt ezzel kapcsolatban talán Tildy Zoltán egy nyilatko- : zatát iuéimi, aki tavuiy pünkösdi értekezletünkről a következőket mondotta; „Jól esik megállapítanom az értekezlet megnyilatkozásaiból a tiszta látást, a napi realitások érzékelése mellett is a dolgok történelmi szemléletét, az őszinteséget, a nyilvános önkritikát is vállaló erkölcsi erőt. Számomra rendkívül rokonszenves ezenfelül az a gyakorlatiasság, amely az értekezlet minden kifejezetten politikai megnyilatkozásait is átszőtte. Ha eddig is fontos lett volna, ma százszorosán az. hogy a magyar politika,! cselekedetekben ielentkezzék s érveljen. A letűnt korszak is tudott beszélni, bőven adott programmot, áradó szóbőségge! hirdette „elveit“. A programmok és elvek mögött azonban tátongó üresség volt, vagy cinikus taktikázás. Á politikai munka hitelét is helyre kell állítani s úgy érzem, hogy a Magyar Kommunista Párt értekezlete ebben a tekintetben is jelentős lépés volt.“ Ezeknek a helyes megállapításoknak, melyek idei kongresszusunkat is jellemzik, mint a fent idézett kisgazdapárti nyilatkozatok mutatják, nem vonták le a gyarkorlati következményeit. Pedig programunkra melyre hivatkozás történik T.ildy Zoltán szavai könnyen alkalmazhatók. Nagy Ferenc kijelenti: „Ami számomra a Kommunista Párt kongresszusé t a legmeglepőbb volt, az a nyíltság, mellyel ott az ügyeket tárgyal, ták... nyíltan állapították meg a pár összes hibáit, tárgyalták az összes túlkapásokat“. A kommunista önkritika számunkra a világ legtermészetesebb dolga és benne nem találunk semmi meglepőt, annál is inkább, mert szakadatlanul gyakoroljuk. Érdeklődéssel látjuk, hogy Nagy Ferencék utánozni akarnak bennünket ezen a téren, s hogy az ő pártjuk is „hasonló őszinteséggel fogja ezután a maga problémáit és hibáit a nyilvánosság előtt is tárgyalni.“ Tartunk tőle. hogy ez nem fog sikerülni, mert e problémák és hibák feltárása egyben a Kisgazdapárt belső ellentmondásainak feltárását is jelentené. Ezt a véleményünket megerősíti Nagy Ferencnek kongresszusunkról írt cikke is, amelyben helyesli ugyan a paraszttömegeknek a íjiunkásokkal való sízoros szövetséget, de ugyanakkor tudatosan kitér az elől a kérdés elől, hogy miért nem folytat következetes harcot pártjának jobboldali elemeivel szemben, meleyek tudva, levőleg a munkás-paraszt szövetség ádáz ellenségei, Az ä kijelentés sem kielégítő, hogy sohasem •lesznek a pártban azok, ./akik a régi úri világot szeretnék visz- szaállítani a Kisgazdapárton keresztül“. Egyelőre az a helyzet, hogy ezek, az elemek a munkások és parasztok közös érdekével szemben meg tudják védeni a malomuzsorát, meg tudják akadályozni az iparcikkek árának csökkentését és eizzel egész gazdasági életünk fejlődését. A régi „űri világ“ híveit ilyen kijelentések nem ijesztik meg. Ők csak a harctól félnek, melyet a Kisgazdapárt demokratikus elemei a Baloldali Blokkal együtt vívnának ellenük. De erről a harcról nem hallunk. Meg kell tehát tárgyilagosan állapítani. hogy bár — ..pártunk kongresszusa mély benyomást tett a Kisgazdapártra, de legalább az eddig megjelent megnyilvánulásokból úgy látni, hogy igazi jelentőségét, a nagy harc előtti seregszemlét még nem ismerték fel benne. Ezt mutatja az a körülmény is, hogy a kongresszus előtt nem minden szorongás nélkül néztek a jövőbe s utána most a megkönnyebbülés látható jeleivel állapítják meg, hogy a várt harc még nem kezdődött meg. A Kisgazdapárt vezetői tehát még ma szemethunynak nemcsak a tény előtt, hogy a pártjukban elterpeszkedő reakció a magyar demokrácia fejlődésének legfőbb akadálya, de azelőtt is. hogy a magyar demokrácia a Baloldali Biokkal az élén el van szánva en nek az akadályaink gyökeres kiküszöbölésére. Magukra vessenek, ha emiatt meglepetés éri őket. A mi pártunk a Hl. kongresz- sZust a harcbainduló sereg komoly szemléjének tekinti, öntudatban, elszántságban és harci vágyban megerősödve tér vissza a kongresszus minden résztvevő.;? B u d a p e-s t r ő 1 jelenti a MTI. Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter elvtárs szombaton végiglátogatta a Tisza vonalát és megtekintette az épülő hidakat. A miniszter első útja Algyőre vezetett, ahol már befejezéshez közeledik a közös algyői közúti és vasúti hídépítés. Az építkezés vezetői jelentették a miniszternek, hogy november első’ felében átmehet az első vonat az újjáépített Iádon. A miniszter ezután a csongrádi hídhoz ment, amely sorrendben a következő újjáépülő hídja lesz a Tiszának. A két parti rész itt is tel-i demokráciáért vívott küzdelemnek arra a frontszakaszára, ahová a párt állította. Tisztában van hazánk nagy politikai kérdéseivel és világosan látja az összefüggéseket a mindennapi aprómunka, a dolgozók ügyes-bajos kis kérdéseinek iá megoldása és az országos feladatok között. Most a kongresszus határozatainak, gyakorlati végrehajtására és megvalósítására kerül sór. A hangsúly a pártmunkában, a széles tömegek mindennapi életszükségleteinek megvédésén és megjavításán van, Á Kommunista Párt Hl. kongresszusa ország-világ, előtt megmutatta pártunk erejét, egységét és céltudatosságát Megmutatta az is. hogy mélyen bele vagyunk ‘gyaava az ipari munkások, a mezőgazdasági dolgozók és a haladé értelmiség nemzetfenntartó rétegeibe. Most tovább kel! mennünk: minden erőnket arra kelt összpontosítani, hogy gyökereinket mélyebbre eresszük és szívóa, átgondolt kitartó aprómunkával a helyi viszonyokra alkalmazzuk, a határozatokat, melyeket kongresszusunk a magyar nép gaizda- sági felemelésére iá demokrácia megerősítésére kidolgozott. Minél alaposabban és mélyebben végez. 7ük el ?zt a munkát, annál eredményesebb lesz az a harc. melyet országos méretben meg kell vívnunk a valóbian demokratikus és reakciós elemeket nem tartalmazó kormányzatért. Az ilyen jól végzett aprómunka, elengedhetetlen politikai előfeltétele a sikernek. E« teszi lehetővé, hegy nártunk befolyása és ereje anitvira megnövekedjék, hogy harcunk kimenetele felől semmi kétség ne maradhasson. A demokráciáért vívott országos harc és az aprómunka így egészítik ki egymást szervesen. Emellett minden rendelkezésre álló eszközzel erősíteni kel! a munkásegységet, a Baloldali Blokkot és ezen túl- menőieg a munkás-paraszt szövetséget. Pártunk Hl. kongresszusa minden téren utat mutatott. Most rajtunk a sor, hogy azzal az erő- vei. ónudattal és lelkesedéssel gyűrkőzzünk neki a kitűzött feladatok megoldásának, mint amilyet az előttünk álló harcok jelentősége megkövetel. zépső mederpillér építése. A helyszíni megbeszélések alapján a miniszter az építkezés vezetőivel úgy döntött, hogy ezt a hidat, amely szintén közúti és vasúti hid lesz, még ebben az évben, ha nem előbb, decemberben átadják a for. y alomnak. Délután a miniszter Tiszaugra ment és a zuhogó esőben megvizsgálta a tiszaugi híd építését is. Itt most folyik a vasszerkezeti részek kiemelése. Ez a híd, amely Békéscsaba és környékének legrövidebb összeköttetését szolgálja a fővárossal s a Dunántúllal, csak jesen elkészült. Most folyik a kö-jhet el. jövő évben készülA Tisza-vonalon épülnek a hidak
