Új Dunántúl, 1946. szeptember (3. évfolyam, 196-220. szám)

1946-09-22 / 214. szám

2 tíj OUNÁMTOt: 194S szeptember 22. Az OT1 a dolgozó munkásoké! c4 munkássáq&t i& btv&aiák az O'lj'3 irmii/iiihálm Az OTI, az Országos Társa da- Olyanná kell tenni az OTI-t, hogy t hozzájuthasson a megfelelő orvosi iombiztositó Intézet utóda a régi az becsületesen és maradéktalanul j kezeléshez, hatékony gyógyszerek­Munkásbiztosító pénztárnak. A] Horthy-éra alatt formálták át és nevezték el így, azonban ezzel az „újítás"-sa! is csak annyiban adtak újat, mint megannyi más „reform1'- jukkal. Fából vaskarika vagy ne­sze semmi, fogd meg jól újítás volt ez is, ami új, hangzatos ne­vénél nem jelentett egyéb újat, legalább is nem hozott javulást a munkásbiztosítás terén. A Horthy- rezs'mnek nem is ez volt a célja, hanem az, hogy a régi szerényebb keretek között a munkásság szo­ciális érdekeit jobban szolgáló in­tézményt kivegyék a munkások kezéből, hogy egy látszatautonó­mia megteremtésével olyan mám- mut-intézménnyé alakítsák át ezt a szociális célokra hivatott inté­zetet, amely csak arra volt azon­túl jó, hogy abban a rendszer min­denre kapható kreatúráit, mint OTI-tisztviselőket minél nagyobb számmal helyezhessék el. Ezzel elérték másrészt, hogy az intézet adminisztrációs ki­adásai — a régi 20%-kai szem­ben 45—50%-ra rúgtak és ugyanilyen mértékben kevesbed- tek azok a szolgáltatások, ame­lyeket a beteg és megrokkant munkások szociális helyzetének szolgálatára kellett fordítani. A reakciós rendszer bukása óta, sajnos, kevés változás, még keve­sebb javulás volt tapasztalható az OTI-nál. A látszat-autonómiát még mindig nem váltotta fel az igazi önkormányzat és a régi rendszer által kitenyésztett tisztviselői kar. a túlméretezett antiszociális ad­minisztráció leépítése tekintetében most, az általános B-listázásnál sem igen ment ott végbe oly- irányú és olyan méretű tisztogatás ami elvárható lett volna. Amiről ennek a cikknek keretében be akarunk számolni, az egy lépés akar lenni az újjáalakulás felé, de csak egy szerény lépés és nem gyökeres átrendezés. Arról van szó, hogy tegnap dél­előtt az OTI-ban értekezlet volt, amelyen a munkáspártok, a sz.ak- szervezetek és magának az OTI üzemi bizottságnak képviselői jöt­tek össze. Ezen az értekezleten Lovász Pál elvtárs, az OTI ügy­vezető igazgatója előadta, hogy az OTI központi igazgatósága kör­levélben szólította fel a vidéki fiókok vezetőségét, hogy rendszeresítsenek egy havonta megtartandó hasonló értekezle­tet, amelynek az lenne a célja, hogy az ÖTI-t „közelebb hozzák a munkásokhoz", hogy meggyőzzék a munkásságot arról, miszerint ez az intézmény az övé, a munkásoké, amelynek irányításában a munkásság két­harmadrésznyire van képviselve. A további terv az még, hogy a következő ilyen értekezlete­ken már meg fognak jelenni az összes üzemi bizottságok képvi­selői is, hogy annál jobban ki­domborodjon az Intézmény mun­kás-jellege. Ezeknek az értekezleteknek a további célja, hogy az azon részt­vevő muukásmegbizottakon ke­resztül maga a munkásság állan­dóan értesülhessen az intézet hely­zetéről, hogy ott előadhassa sérel­meit, panaszait és rámutathasson az esetleges hibákra, miegyebekre, s hogy e^eh a módon rájöhessen a munkásság arra, hogy ,,az OTI tényleg az övé." Történtek aztán felszólalások is a résztvevők ré­széről, amelyek bizonyos módoza­tokat ajánlottak arranézve, hogy miként lehetne az OTI-t, mint in­tézményt, a munkásság körében legjobban népszerűsíteni. Nem akarunk hosszasan foglal­kozni ezúttal a kérdéssel, ezért csak annyit mondunk, hogy az OTI néuszerüsftésének egyet­len módja az Intézmény szerve­zetének és vezetésének gyökeres reformja. szolgálja a beteg és megrokkant munkások szociális érdekeit. Hogy az odaforduló beteg munkás kap­hasson munkaképtelensége idejére megfelelő táppénzt, rendes gyógy- eilátást s ha megrokkan, vagy mun­kából kiöregszik, megfelelő jára­dékot és nem koldusalamizsnát. De tisztességes elbánás is hozzátarto­zik mindehhez, éspedig az, hogy i beteg munkás könnyen és fá­rasztó, idegölő tortúrák nélkül hez s ha kell, a megkívánt spe­ciális gyógykezléshez is, szanató- . riumhoz is, jobbhoz, mint eddig. S azontúl pedig, ha megrokkan vagy í megöregszik, olyan nyugellátást; kapjon, ami biztosítja öregségére S a viszonylagosan emberi megélhe-» lését. Ezekben látjuk mi az OTI£ népszerűsítésének egyedüli lehető-; bégét a munkásság körében. Magyar József MA: a kommunista sajtó ünnepe a Színházban Soha ilyen (érdeklődés, ilyen izgatott várakozás nem előzött meg még előadást, mint az Oj Dunántúl mai matinéját. A Magyar Kommunista Párt országos sajtónapját és az Üj Dunántúl pártlappá alakulásának egyéves évfordulóját ünnepeljük ma. Ünnepeljük a 'kommunista sajtót (és annak déldunántúli lapját az Üj Dunántúlt. A matiné keretében Losonczi Géza, a Szabad Nép szerkesz­tője mond ünnepi beszédet, fnajd a pécsi Nemzeti Színház gárdája szerepel. Várady Gyöngyi, Károssá Margit és Szigeti Pál szaval, Hidvégy Lajos énekel, Simén Margit és Kévési Margit táncol, és a 1 MKP dalárdája mutatja .be a legszebb munkásdalokaL S amikor tapsra fogja lendíteni kezét a közönség, az egy kicsit íj nemcsak a szereplő művészeknek, az egy kicsit a szabad magyar kommunista sajtónak is szól majd. Minden velünk érzőt szeretettel hívunk és kérjük, jöjjön el] ma délelőtt Ifél 11-re a Színházba. ÜJ DUNANTÜL. iaatar.,' 9ÉLMA6YAR0^SZA31 KERESKEDELMI SANK Részvénytársaság. A MaDISz II. Országos Kongresszusa 1946. október 9—13. A MADISz a magyar ifjúság legnagyobb és legharcosabb szer­vezete, október 9—13-ijr rendezi II. Országos Kongresszusát. Ez a Kongresszus az egész magyar if­júság hatalmas ünnepe lesz. Az ország minden részéből több mint '2000 ifjú fog összegyűlni Buda­pesten, hogy megtárgyalja ifjú­ságunk időszerű kérdéseit és meghatározza a jövő fejlődésé­nek irányát. Tíz ország ifjúságá­nak és a Demokratikus ifjúsági Világszövetség képviselőinek megjelenésével mutatja, hogy ez a Kongress**^ nemzetközi szem­pontból milyen kiemelkedő je­lentőségű. Belföldi viszonylatban a MADISz II. Országos Kongres­szusa sorsdöntő a magyar ifjú­ságra nézve. A magyar ifjúság a fasisztaháború következtében ma anyagi és szellemi téren igen sú­lyos helyzetben van. A paraszt ifjúságnak, az ifjúmunkásoknak és a diákoknak problémái ma a nemzet legkomolyabb gondjai kö­zé tartoznak. Megoldásuk nem tűr halasztást. A MADISz II. Országos Kongresszusa legfőbb feladatul azt tűzte ki magának, hogy megvizsgálja ezeket a prob­lémákat, hangot adjon az ifjúság jogos követeléseinek és megkeres­se a nehézségekből kivezető utat. Az egész ország ismeri és meg­becsüli azokat a nagyszerű ered­ményeket, amelyeket a MADISz a reakció elleni harcban és az ország újjáépítésében elért. Ezek az eredmények jogosítják fel if­júságunkat, hogy szociális és kul­turális szükségleteinek kielégítése érdekében most felemeli szavát. MADISz II. Országos Kongres­szusa az ifjúság jobb életkörül­ményeihez való jogához folyta­tott harc legjelentősebb állomása lesz. SZAKSZERVEZETI HÍREK Földmunkások 22-én 9 órakor taggyűlést tartanak. Malomipari alkalmazottak 22-én J órakor taqgyülést tartanak. Szállítómunkások 22-én 9 órakor taggyűlést tartanak. _ A Magyar Magánalkalmazottak Szabad Szakszervezete folyó hó 23-án, hétfőn délután 5 órakor ve­zetőségi ülést tart Kérjük a tagok pontos megjelenését. Mélyen íessseáJitctí ár© hin cs kiKlifltban láthatók 11! Szőny$, Lubdai Üvegraktár Pécs, Kíará.y-uttca 14. leleten? 27-^4. ss. Férfi, női szivetek és kötésárak legolcsóbban F oludSnál Kossuth és Nagyflóríán-u* sarok. iPTOIlEíl Mestervizsgára előkészítő tan­folyam kezdődik a Pécsi Ipartes-13 tuteten folyó hó 26-án, csütörtő-^ kon délután 4 órakor. — Jelent- jíf'í1- 8 .Testület hivatalában a délelőtti hivatalos órák alatt )e- ■jet. ^ (Pécs Szabadság ut 2.) — Ae új kisipari és háziipari kalku- ! lácios rendelet az Ipartestületen {átvehető. c4. forradalmi safióréJ ŰRI SZOKÁS pmiíelénk, ihagy emberek családjuk régi voltával, őseikéi dicsekedjenek. Mi pzt a szokást .általában nem gyakorolja* és lenézzük azokat, akik léinek vele. ügyan mi dicsekednivaló va® azzal, (amit nem fn i tettünk? (Meg azután azok az elődök, akik*" a régi, túri Magyarországon kérkedni szoktak, (éppen nem volta* mindig dicséretre méltóak. (Ezért (azt (mondanék: őse (válogatja. Au#1 iügg: Iki hivatkozik kire? ES VALÖBAN: vannak olyan elődök, akikre hivatkozni örö®< akikre visszagondolni (büszkeség, (akikből táplálkozhatunk és jukból járót meríthetünk, ilyen ősökre gondolunk tol, amikor ** elmúlt idők forradalmi sajtójára emlékezünk. 1 J| A SZABADSÁG HANGJA sohasem volt (szívesen (látott vendej ennek a világnak urai ;előtt. Évszázadokra, de ha tetszik, még libb íidőkré nyúlhatunk ,Vissza és (a Ikép (nem változik: az újat, job*" a szabadabb világot követelők sorsa változatlanul, vigasztalanul «ür forma volt. (Legfeljebb, |ia (az „elintézés" módjai változtak, ►— bitót*1 és máglyától «a börtönig, vagy a Iszámüzetésig. , MINDEN NEMZETNEK szép galériája van ezekből az «""Jj kékből. Szinte azt (mondhatnék: a történelembe, az emberi emlékez örökkévalóságába, la szabadság (aranykönyvébe vezető út börtönök*» máglyákon Jftt vitt. De a szabadságtörekvések tüze egy dolog* különbözött az ellene harcbaküldött máglyáktól: kioltbatatl* volt, a ,szó legtörténelreibb (értelmében. Talán a világ legszebb kőnYy tárát lehetne összeállítani azokból a művekből, (amelyeket kortársajj üldöztek, megsemmisítettek, mert 'szélesebb emberi távlatot, nagy® szabadság megvalósítását követelték. Mi, mai magyar konununiS" sajtó, (minden idők iszabadságsajtója utódjainak valljuk magup* VALÓBAN FELEMELŐ és büszke tudat ilyen értelemben veg‘9, tekinteni az üldözött, szabadságot (kívánó, forradalmi írások h°s „ során. Campanella Tamás, a (középkori álmodozó-forradalmár *a Napállama a börtönbüntetés évtizedeik Morus Tamás Utópiája *®ja. szú üldöztetés Mtán a fővesztést, [hozta szerzőinek. Sorsuk leié *® ^ tosan, .felemelt fővel mentek. A francia forradalom előkészítő J ‘szakában a nagy (tudományos (műveken kívül röpiratok, pamtte‘' versek, gúnyképek százai kerültek titokzatos úton az emberek * zébe: mindezek a forradalmi sajtó előhírnökei, vagy első példái v tak. És (ne felejtsük el: i Kezdetben (minden Változást követelő, igazságot á" törekvés forradalmi, mert jobbat kíván annak a rendnek ** lyébe állítani, amely ipedig magától eltűnni (nem akar. „ FÁJDALMAS ÖRÖMMEL kell megállapítanunk, hogy (a ^fLjl történelem nem szűkölködik az ilyen Írásokban. Hiszen még K3*,, Gáspár Bibliafordítása is (az (üldözött, égetett írások (közé l31*0 valaha! j léyl HOSSZÜ A SOR, bajos lenne mindet felsorolni. De gondol)®, csak a magyar polgári szabadságjog első Írásos meghirdeti Martinovlts Ignác iSzabadság-Kátéjára fa „Magyarországi Fe,or?otal rok Titkos Társaságának Katekizmusa"), — amely az (akkori “,y. magyar értelmiség 'hét kiváló fejébe került, Is amely miatt B újító Kazinczy is sokéves börtönt szenvedett. .Ezt követte Nemzeti Dal-a lés a Tizenkét Pont: az Immár győzelmes szab3® cenzúra nélküL sőt cenzúra ellen megjelent dokumentumai. ^ ÉS JGY TOVÁBB. Amint erősödtek az elnyomott ós**®*‘jM. olyan mértékben [erősödött hangjuk is. Néha csak .kéziratban, kézre adva ,núba .primitiv nyomdatechnikával terjedtek a Sza*3,^. igéi. És sajátságos dolog: minél tilosabb volt, minél jobban , ték, annál nagyobb becsben (tartották őket, annál szeretőkben ták, annál mélyebben hatottak. A forradalmi írásművek igazi« f- jj. körű kultusza azonban csak akkor kezdődött, amikor a Jegön®^, tosabbb és emellett .számra nézve ;is legnagyobb (forradalmi 35 vette át a vezérszólamoVaz (emberi (szabadságjogokért való *alC a (munkásság. ' , ,ij. BÜSZKÉN EMLÉKEZÜNK a szocialista, forradalmi nm®? aóV** nak a múlt század végén szinte hetenként más (címmel, jnás !kia“%f megjelenő magyar lapjaira, amelyek akrobatamutatványnak >s bujócskát játszottak a szigorú törvények paragrafusai között. ,jví, kások a műhelyekben, parasztok a tanyákon .kalapkariroába *aL0)­cipőbe gyűrve (mentették, adták tovább egymásnak az át- W«f vásott példányokat Terjesztőgárdák születtek falun és vár® Tjt néha 15—20 kézen is átment egy lau, amíg ícsendőrkézbe * Elődünknek számítjuk Liebknecht Károlynak az easő viläg“8*^- Németországában (megjelent [háborúellenes lapját, melynek szamánál, a felelős kiadó helyén ez a hetykeségében fs jnegk“" jg<j bátor (mondat állott: „e .szám tartalmáért Karl Schmidt dWfW az osztálybíróság elé kerülni". Oda is került, do ‘a következő hoz más vállalta a veszélyt, (mindaddig, .amíg ez összeomlás nem vetett la II. Vilmos-i (kalandnak. tol­AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ után kissé lélegzethez jutott abaji radalml sajtó, de szinte csak azért, Ihogy azután amiál brutális8^ nyomják el ismét És fha a Kommunista Párt (sajtójáról bes*®^» annak (ékkor kezdődött el igazi szerepe. Akkor, a 20-as ős ^gtt években, amikor ibármelyik (lap is csak megalkuvás árán ie^eíl„' meg Magyarországom, a Kommunista Párt sajtója természetes?® “0tt juthatott rczóhoz. Do a (határokon hártyavékonyságú papírra nV” a[ti újságok (kötegel 'kerültek át csempészúton: sí, Űj Március« ^ később a Dolgozók Lapja. Itt benn «az országban sokszorosító9fP,be(>< készült a Kommunista lés az Ifjú (Proletár. Átlag minden .«* nélia még gyakrabban futott végig az összekötővonalakon 'a.,leq^ nyomda 'lebukott1', — csak azért, hogy egy-két lhét múlva ®z , g\o' mozgalom katonái újból kézhez kaphassák az új apparátussá* tei állított mártsajtót. Mennyi munka, fejtörés, kockázat, nem , e, életveszély fűződött egy-egy ilyen megjelent számhoz! És ® ten mondhatjuk ,el: a Párt (illegális harcosainak áldozatk® ß6P sohasem engedte (meg, hogy a (pártsajtó megjelenése hossza*p át szüneteljen. ' . <z0rí>' A NÉMET-OROSZ háború (kitörése után illegálisan, B®* v®11 sítva, 1941-ben /jelent meg. ,a „SZABAD NÉP". Jelszó és akor ez az újság minden, a magyar szabadságot, a magY3* sát féltő munkás (kezében. A német befolyás, a nyilas Pr°f a»18!' fojtó gázfelhőivel fertőzött llégkörben «ez volt az a « amelyen át a szabadabb léletet (megpillanthattuk. Első s*frB „ W RÓ”a,.F^enC ,e^v^rsunk a katonai (nyomozók (kínzókamrá’*.r.aiUa:[ halálát. Hosszú sorát tetőzte |be a szabad emberi hang m3* -/íri® És végül a felszabadulás után, huszonöt év óta először meg ismét legálisan a forradalmi sajtó: a SZABAD NÉP- £ eg\'éÍT III. kongresszusa alkalmával Tendezett Ipárttörténetl kiáll!*® „gjá*^ ként gazdag anyagot hord össze a magyar niegális sajtójap® „ >7 . A a ^uumiunlsta, vagy progresszív deniokrati® j tucatjai jelennek meg szerte az országban. Célkitűzésűk, ,d. Tjad3*.. 3 fmelYet négy évtizeddel ezelőtt Lenin állított a ioroV^, sajtó elé: legyen a dolgozók (kollektív nevelője, kollektív distaja es ezen túl kollektív szervezője is. Külsejükben, talán színvonalukban Is gyakran eltérnek egymástól. ÉgY^ daP^ ban megegyeznek, élükön a Pált központi orgánumával/ 3 ,r Szabad Néppel: agf8‘ egyetlen szavuk .egyetlen soruk sincs, amellyel n<7 jLst 3^- olgozók és ezzel az egész magyar nép felemeik«**- „tue .fát. nák szoígaini, «egyetlen soruk sincs, amelyről kt ■'Ünlfl®2' ni tárni, hogy más érdeket képvisel, mint a magY31 ö farkas

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents