Új Dunántúl, 1946. szeptember (3. évfolyam, 196-220. szám)
1946-09-20 / 212. szám
Újból találkozik a négy kiüiigymíníszter — Cfeur- chil 1 Európai Egyesült Áramokat akar. KO M M UNiSTA PÁRT DÉLDUNÁNTUll LAPJA n- Évfolyam, 212. szám iPSJpfcAk “90 silier PÉCS, 1946 SZEPTEMBER 20. PÉNTEK Nemcsak a béke oszthatatlan, hanem a Jogi és erkölcsi rend is Szegedi-Maszók Aladár nagy beszédben ismertette a magyar álláspontot a békebizottság előtt — Hamis adatokkal és hamis elvek alapián kívánja 200.000 magyar kényszerkitietepítését Csehszlovákia Parisból jelenti az MTI: A magyar területi és politikai wzottság szerda délutáni ülésén Clementis csehszlovák delegátus Javaslatára úgy határozott, hogy * magyar álláspont meghallgatása mán a magyar küldöttség nem lehet j jelen a 200.000 szlovákiai ma- ' 8yar kitelepítésére vonatkozó vitáknál és ha szüksége merülne fel a magyar delegáció meghall- akkor külön fogják er* Ezután Szegedy-Maszák Aladár] »ishingtom magyar követ ismer- tette a magyar álláspontot a 200 ezer szlovákiai magyar kitelepítésére irányuló csehszlovák pótindítvánnyal szemben. Megállapította, hogy Clementis nem a valóságnak megfeleld adatokra építette fel érveit, amikor azt állította, hogy Magyarországon 450.000 szlovák van, holott atz 1930-as népszámlálás adatai szerint mindössze 104.000 szlovák ól Magyarországon. Clementis a Szlovákiában lakó magyarok számát 500.000-ben jelölte meg, pedig a csehszlovák statisztikai hivatal is 652.000-ben állapította meg a magyarok számát. Az adatoknak ez a megváltoztatása nyilván arra való, hogy kimutassák, hogy Magyarorsizágon körülbelül ugyanannyi szlovák' él, ifiint amennyi magyar Csehszlovákiában és hogy azt a látszatot keltsék, mintha itt igazi népcsere körülbelül egyenlőszámiú lakosság kölcsönös áttelepítése utján lehetséges lenne. A magyar delegáció szívesen látná, ha a bizottság statisztikus szakértőkkel felülbiráltatná a magyar és csehszlovák adatokat. A népességi stratus quo megváltoztatása igazságosan cmh területi változtatásokkal engedhető meg j-eszőgiszíe ezután, hogy a cseh. Kl°vik pótindítvány a külügymi- í ízt erek tanácsa által kidolgo- *ch hékefeltételek lényeges meg- v»noztatását és megszigorítását <*Wa. A győztes hatalmak képviselői >*fflételten kijelentették, hogy ucm kegyetlen és bosszúálló, hanem az igazság szellemétől v^etett tartós békét kívánnak. A csehszlovák javaslat ezzel ^«nben a háború nagy számú ‘‘“ozatait akarja növelni a 200 hontalanná kényszerített ma. farral. A csehszlovák delegáció ^rületi status quo fenntartási. sőt Csehseriovákia javára kiigazitással a népességi sta- £ quot Magyarország hátrányára j Karja megváltoztatni. A magyar J e'cgáció sem a javaslat indokait, j következményeket nem fo-; ‘‘“hatja cl. Számos olyan állam Jn- amelynek lakossága nem gyeden nemzetiséghez tartozik ■Jugoszlávia, és Románia tudó. i.asul Is vette az lebből eredő °v«fl:ezményeket. Jugoszláviában a magyarság is hljes egyenjogúságot élvez. A Csehszlovák javaslatban foglalt elvnek a békeszerződésbe való beiktatása rendkívül veszélyes Precedenst teremtene, ®trt kiindulópontjává válhat új enizetiségi gyakorlatnak. Az (_t“is0 években elég sok tapaszától szereztünk arról, hogy femcsak a béke oszthatatlan, ‘f® a jogi és erkölcsi rend is. j j .szlovákiai magyarok évszáza- j iJf Ata. élnek lakóhelyükön, föld-] & megélhetésük odaköti őket. I A* területi és népességi status quo összefügg. A revízió a status quo megváltoztatására irányul, már pedig a status quot a jelen esetiben a csehszlovák kormány akiarja megváltoztatni. Csehszlovákia egyetlen nemzetiségű állam akar lenni jelenlegi határainak fenntartása mellett, már pedig az egyetlen nemzetiségű állam megvalósításának demokratikus .és humánus útja nem feleslegesnek, vagy veszélyesnek tartott, népelem kényazerkitelepítése, hanem a népesség átrendezésével egyidejűleg végrehajtott területi rendezés lenne. Ha tehát Csehszlovákia meg “ akarja változtatni a népességi j status quot, akkor ennek kö-! vetkezményeit területi vonat- j hozásban is viselnie kell. A magyarság bűnösségének hangoztatássá csalt a szlovákok leplezését célozza nek elszlovákasitását és a 200.000 magyar kényszerkitelepítését. — Minthogy iá Magyarországról Csehszlovákiába való átköltözésre önként jelentkezett szlovákok száma a 60—80 ezret, a csehszlovák kormány demokratikus kormányhoz nem méltó eszközzé és aiz egyezmény szellemének kijátszásával legalább L80 ezerre akarja felduzzasztani a Magyarországra áttelepítendő magyarok számát. Az egyezmény végrehajtása folyamán kiderült, hogy a csehszlovák kormány a háborús főbűnösöket, egyelőre több, mint 23.000 magyart, családtagjaikkal együtt 80.000 embert szándékozik Magyarorstzágra átdobni minden vagyonuktól és ingatlanuktól megfosztva. Ezt a számot az egyezmény rendelkezéseit önkényesen megváltoztatva érték el. A csehszlovák kormány augusztus 27-i jegyzéke szerint ez még csak atz első csoport, ami azt jelenti, hogy még további ezreket akar háborús bűnösnek kimondani és és vagyonától megfosztani. A háborús bűnösként elitéit magyarok a legtöbb esetben párnapos büntetést kaptak^ de mellékbüntetésként kimondták vagyonuk elkobzását és kiutasítását. Ugyanakkor »szlovák fasiszták és háborús bűnösök szabadon járnak, bírósági eljárás sem indult ellenük. Amikor 200 ezer személy kiutasításáról ‘besizélnek, voltaképpen 380 ezer ember kiutasításáról van szó, mert a lakosságcsere egyezmény alapján kitelepített magyarok eíköltöztetése is kényszerű. I,ehet-e szó egyáltalán arról, hogy magyarok százezreit ősi földjüu- ről humánusan lehessen kitelepíteni. A népcsereegyezménnyel kapcsolatban szerzett tapasztalataink alapján nem bizhtunk a humanitásban. Veszélyes és furcsa emlékeket felidéző eszköz az úgynevezett \ isszaszlovakusitás is. Eddig csak Hitler csinálta azt. hogy a faji elv nevében a világ minden németnyelvű személyére igényt tartott, akármilyen nemzethez tartozott is. A szlovák' hatóságok már sok tízezer magyart kényszeritettek arra. hogy vallják magukat szlovákoknak és akkoT nem utasítják k- őket. A kényszer pedig ezeknek a nyilatkozatoknak erkölcsi érvényességét kizárja. A magyar kisebbség szerepe a müncheni eseményekben jelentéktelen volt. .Hitler külső fenyegetéseit a szudétanémeteknek és az autonomista szlovákok belső nyomása támasztotta alá. A müncheni határozat a sízlovákokra nézve | nem tartalmazott semmiféle ren- j delkezést 1938 októberében. Az összes szlovák pártok hiva- J talosan kiálotották ki az autonc- miát és ezzel megtagadták a csehszlovák államegységet. Szegedy-Maszák azután idézte Clcmentisnck 1943-ban tett megállapítását, amely szerint « magyar munkások és parasztok he- ,yes álláspontot foglaltak el Csehszlovákiának az európai helyzetre vonatkozó magatartása tekintetében. Clementis még 1943-ban elismeréssel beszélt a szlovákiai magyarokról, most mégis közöttük akarja a bűnbakot megtalálni a müncheni eseményekért. Ennek célja az, hogy lepleeze azt Adatok, amelyek a valóságnak megtételnek a szerepet, amelyet a hitlerista sziovákok a csehszlovák köztársaság felbomlása körül játszottak, továbbá, hogy kiforgassák vagyonukból a Szlovákia szorgalmas parasztjait. A potsdami konferen- f cia csak a németek kitelepítésé-; hez járult hozzá és nenj adott ' helyt a magyarok kitelepítésére J vonatkozó csehszlovák javaslat- i nak. ( Most Csehszlovákia megkísérli j a potsdami döntés revízióját, de reméljük, hogy a konferencia a : potsdami döntés alapjára helyezkedik és a kollektív felelősség elvének a kimondásával nem sújtja a magyar népet újabb elviselhetetlen terhekkel. Hitleri elvek fe újítása A csehszlovák kormány a magyar kisebbség likvidálására há- j rom eszközt választott, és pedig í az ez év februárjában megkötött i lekosságcsereegyezményt, a magyar kisebbség jelentékeny részéMagyarorezág lakossága csökkent ugyan az antiszemita üldözések és háborús veszteségek következtében. de nem olyan mértékben, mint lazt Clementis állítja. 1941-ben Magyarországon a zsidótörvények alá esők száma 481.000 volt. Clementis a magyar zsidóság áldozatainak számát fcö- Kel félmillióra teszi, pedig ezzel szemben a magyar statisztikai hivatal és a zsidóság képviselői 220—240 ezerre becsülik a Magyarországon élő zsidók számár. A kitelepítésre kerülő németek száma nem fogja meghaladni a 270 ezret. A háborús halottak «ráma 240 ezer körül van a magyarországi lélekszámveszteség tehát semmiképpen sem -éri el a csehszlovák' delegáció által megjelölt számot. Magyarországra gazdasági katasztrófát jelentene a 200 ezer magyar áttelepítése, mert ’népsűrűsége négyzetkilométerenként meghaladja a 100 főt, Szlovákiában pedig 68 lakos jut egy négyzetkilométerre. Magyarországon jelenleg több mint 200 ezer ember van munka nélkül. Csehszlovákiában 520.000 munkás hiányzik. Ne tegyék Magyarországot az e égedettenseg* tűzfészkévé A magyar kormány földet sem tud adni a kitelepíteni szándékolt, túlnyomó többségben mező- gazdasági lakosnak. Elviselhetetlen terhet jelentene a kényszerkite- lepítés politikai szempontból is. ir.ert ezek az áldozatok mindenfelé keserűséget teremtenének. Magyarország a demokrácia útját járja s jószomszédi viszonyban akar élni összes szomszédaival . és Csehszlovákiával is. Ezért kérte a csehszlovák kormányt, ne tegye ezt lehetetlenné és ne tegye Magyarországot korItliért oly nehéz a helyzetünk Páekban ? Mert nem hallgattunk az oko* szóra! A Magyar Komin mii* fa Párt kiáltványa 1941 szeptember 1-én a lionv éri «éjihez: ^ak egyetlen út ran nt*nizetünk előtt: a Vörös hadsereggel cgyesfilvé kiverni a németeket hazánk földjéről. Csak í^j lesznek a békekötésnél a szomszéd népekkel egyenlő jogaink .. >'•
