Új Dunántúl, 1946. szeptember (3. évfolyam, 196-220. szám)

1946-09-06 / 200. szám

ÜJ DUNÁNTÜL' 1946 szeptember 6 A munkanélküliség egyetlen ellenszere: a középítkezések megindítása Ha/du Gyula elvtárs a N. B. tegnapi ülésén javaslatot terjesztett elő az utak javítására és a bérfizetési zavarokkal küzdő gyárak áruinak értékesítésére A „Nemzeti Bizottság tegnap délelőtt a városháza kisgyűlési termében Cz*ett József elvtárs el­nöklete mellett ülést tartott, ame­lyen a Szakszervezetek' összvezető- ségi ülésén hozott határozata ér. telmében a munkanélküliség pro­blémáinak sürgős megoldása tár­gyában a miniszterelnök és a szakminiszterekhez intézett felter­jesztésével foglalkozott. Qzett elvtárs röviden ismertet­ve a munkanélküliek katasztófális helyzetét kérte, hogy a Kereki György titkár által felolvasott szakszrevezeti /felterjesztéshez a Bizottság járuljon hozzá és eset. leges ötleteivel, indítványaival erősítse meg, adjon nyomatékot a kérelmeknek’. r Vörös János bizottsági tag a kisiparosok és kiskereskedők ré­szére nyújtandó hitelkérdés pro­blémáival foglalkozott, majd dr. Huszár István elvtárs vázolta a munkanélküliek íhelyzetének azt a kétségbeejtően tragikus voltát amely már a kivándorlás veszé­lyét is magában rejti. Hiajdu Gyula elvtárs hozzászó­lásában kifejtette, hogy az a tény, hogy egyrészt az ország le van Tombolva és áruhiány van. más. részt pedig veszedelmes mérete­ket öltött és kezd ölteni a mun­kanélküliség azt mutatja, hogy a gazdasági életben ' valami vérke­ringési zavar van. Vérkeringési za­var van azért, mert a gazdasági élet erői nem jutnak el oda. aho. vá el kellene hogy jussanak. • A jó pénz — mondotta Hajdú elvtárs — megvalósítása megkö­vetelte, hogy kevés pénz legyen forgalomban nehogy egy újabb infláció következzék be. Meg­győződésünk azonban, hogy produktív célokra kiadott pénz nem jelenthet inflációt. Annak tehát, hogy a speciális építőipari, vagy általában az ipari munkások munkanélküliségének kérdését megoldhassuk egyetlen lehetősége: középitkezések megindítása, il­letve lehetővé tétele. Mert az összeg, amit középitke- zésekre fordítunk, teljes egészé, ben jtt marad munkabérre és a munkás munkabére legnagyobb részét azoknak a közellátási cik­keknek a beszerzésére fordítja amely közellátási cikkeknek a stabilizációs tervek szerint meg kell lenniük. Ezek meg is vannak, csak a dolgozóknak módot kell nyújtani arra, hogy azokat meg is szerezhesse magának. A középit- kezésekj-e adott hitelek legycdüÜ biztosítékai annak, hogy az egész­séges gazdasági vérkeringés megin­dulásához az első lökést megad­ják. Hajdú elvtárs indítványozta hogy ennek érdekében keresse meg a Nemzeti Bizott­ság úgy a kormányt, mint a vá­rosi és megyei törvényhatósá­got. hogy a lehető legsürgősebben te. remtsenek lehetőséget középitke­zések és általában közmunkák megindítására. Hivatkozott ezzel kapcsolatban Hajdú dvtárs arra, hogy például mennyire hasonlíthatatlanul rósz szabb állapotban vannak a ba­ranyai közutak egyéb megyék­kel szemben. Megemlítette hogy például a Hosszúheténynél lévő fahíd egy esztendő óta vár a rendbehotza­két sem teljesíthetik. Ezzel kap­csolatban indítványozta, hogy mindazon gyárak és üzemek kész termékeit, amelyek köz­szükségleti cikkeket, s amelyek, bői állandó hiány van, — akár a közületek, akár pedig szövet­kezetek rendszeresített raktárai­ban gyűjtsék össze, természete­sen hatóságilag megállapított áron és hatóságilag megállapí­tott áron adják tovább. így aztán nem állhat elő az a helyzet hogy nem lehet értékest, teni, mert úgy a paraszt, mint a munkás meg fogja venni, amire neki szüksége van. Boros Pál elvtárs a meszesfcelepi ONCsA hátzak befejezésére illet­ve az építkezések megkezdésére és a munkanélküliség csökkenté­sére indítványozta: a város áldoz­zon fel egy házat tombolára s az így befolyt összegekből kezdjen építkezést s ezt ismételje meg mindaddig, amig aiz építkezések be nem fejeződnek. A Nemzeti Bizottság a szakszer­vezeti felterjesztést a Hajdú elv. társ által előadott indítványok kiegészítésével egyhangúan elfo­gadta és a miaga részéről is min­dent megtesz, hogy a munkanélkü­liség kérdését a legsürgősebben és legkedvezőbben meg lehessen ol­dani. Mentsék meg Síkondát a pusztulásiéi és adják át a munkásságnak Dr. Boros István, Tolnai József és dr. Kertész En^1 fefszr tolásai a szakszervezeti ankéten Lakatos és Czett elvtársaknak Mindeizideig azonban sajnos elé* már tegnap leközölt beszéde, va­lamint a munkásság részéről el­hangzott hozzászólások után dr. E o r o s István főispán elvtárs a szerdai szakszervezeti ankéton az őt érintő felmerült kérdésekre válaszolt: — Engedjék meg a megjelent elvtársak, hogy egész röviden fog­lalkozzam azokkal a problémák- .1 kai, amelyek hozzám tartoznak Ezután Szűcs József elvtárs fog. •Ilyen ügy a Sikonda gyógyfürdő lalkozott a vadásztársaságok fegy­verviselési engedélyének kérdésé­vel s ezzel kapcsolatban, arra való hivatkozással hogy a vadász­szezon hamarosan megkezdődik, kérte, hogy a Nemzeti Bizottság a főkapi­tányságon keresztül kérje a beL ügyminiszter által elrendelt re­vízió lebonyolítását. A belügyminiszter ugyanis már jóideje elrendelte a revízió szük­ségességét, — miután azonban ez mindmáig nem történt meg. a fő- kapitányság indokolja meg a sür­gősséget. Az indítványt a bizottság ma­gáévá tette s néhány beadvány ismertetése után az ülés végét­ért. A kongresszusi javaslatok megbeszélésére és a küldöttek megválasztására az üzemi és mi mesvMn salaiul az üzemi es mii' szombaton, szeptember 7-én d. n. 6 órakor a Megyei Bizottság íBfijfSv Zsilinszky-«. 8.) nagytermében okvetlenül jelenjenek meg. M. K. P. pécsi városi titkárság;. A síatérláUs b róság rendes bíróság elé utalta a siklósi arzénes családírtó bűnügyét kérdése. Az az állapot, melyben ez a jobb sorsra érdemes a dolgozók egészsége és pihené­se szempontjából fontos gyógy­fürdő jelenleg van, teljességgel tűrhetetlen. A Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemeink Központi Igazgatósága érthetetlen módon olyanoknak adta bérbe, akiknek a fürdő hely­reállítására szükséges anyagok nem állnak rendelkezésre, s aki­nél nemcsak a szakértelem, de úgylátszik a jóakarat is hiányzik akik nem annyira az itt gyó­gyulást és pihenést kereső dol­gozók. mint a saját érdekeiket tartják szemelőtt. Jóllehet voltak bevételeik’ a für­dőmedence tisztántartásáról sem gondoskodtak, csak a legutolsó vármegyei tisztiorvosi hivatal ré­széről mintegy két héttel ezelőtt ellenük kilátásba helyazett intéz­kedések kényszerítették őket, hogy a medencét kellőképpen és alaposan tisztítsák ki. — Miután a demokráciáért foly­tatott politikai harc célja vég­eredményben a dolgozók anyagi és szellemi felemelése ezen, a dolgozók, különösen a bányászok egészségének helyreállítására és üdülésié szempontjából fontos in­tézmény sorsa nem lehet részünk­re közömbös. Evzért a szakszerve­zetünkkel azonnal érintkezésbe lépve az említett hivatalnál be­jelentettem a tényállást és szerződés azonnali felbontását kértem a bérlőkkel megkötött és a szakszervezetek részére történő átadását. terjesztésem elintézetlen. , — Közben értesülést szerezi*® arról, hogy a korábbi tulajde”?* a székeskáptalan arra hivatkozz sál, hogy a gyógyfürdő nem ®" 'zőgazdasági ingatlan, a föld® velés és iparügyi miniszterim1®! nál visszaköveteli a fürdő donjogát. Újabb előterjeszd^. arra kértem am illetékes jjxm tóriumokat, hogy a székeskap lant erdőterülettel kártalaníts**-ikJ* a gyógyfürdőt pedig a szaK*^ vezetéknek, mint bérlőknek csássák rendelkezésére. Ha ezen akció sikertelen „ radna, úgy a demokratikus K toknak és a szakszervezetePjj együttesen gondoskodnak ^ arról, hogy a gyógyfürdőí mositása érdekében p törvényjavaslat kerüljön a * zetgyülés elé. & Nem kétséges, hogy a dőknek a közösség szempont)1. ( való jelentőségére tekintet«^ hemeetgyűlés ezt a harcot *, gozók javára fogja eldöntet»' ^ Boros elvtárs nagyhatású^ nagy tetszéssel fogadott után Tolnai József polgár® .j, elvtárs emelkedett szólásra. ^ lentette, hogy nem mint Pf’y mester, hanem mint szociális ván a felmerült problémákhoz "" D/vnr«AU _ fl'fTŰ lések S' .j, zászólni. Beszélt a fizetések tésóben bekövetkezett nehézsJjjj, ről, vázolta a forint hiány Pfjjd majd rátért a város közei* problémáira. ^ Tolnai elvtárs ”*án ** 3 után Endre, Baranya megye . $ < .........dS *" besz élt a közellátás kér többek között a következő: dotta: .tof A közellátás első naS^jjd' sági* kérdése a város tej » ^ U-yC* ACIUCOC U - - gj»­rak biztosítása. A rendelet yi méhen a paraszt tartozik »rífií az előírt 2 liter tejet az u , D rál leadni. A rendelt szpr etJJ ezen felüli fölös tejmennylS._ P ide kell azonban behozni ^ Pécs’ n azonban nem nézhettem J Annakidején megírták a lapok azt a feltűnést keltő családirtásl bűntettet, amelynek tettese Pécsi Sándor 41 éves siklósi gazdálko­dó, aki arzénnal megmérgezte szü­leit, rá kéthét múlva pedig a fe­leségét. A szülők áldozatul estek a bűncselekménynek a felesége azonban életben maradt. A le­folytatott nyomozás során a meg­gyilkolt öreg Pécsi és Pécsiné holttestét kihantolták és a meg­ejtett vizsgálat kétséget kizáróan megállapította az arzénéi történt mérgezést, de ugyanígy megálla­pították ezt ifjabb Pécsiné eseté­ben Is. Minthogy az akkor fennállott szabályok szerint minden gyilkos­ság statáriális bíróság *elé tarto­zott Pécsi Sándor cselekményei is a rögtönitélő biróság elé ke­rült, amelyben tegnapra volt ki­tűzve a főtárgyalás. A tárgyalás során kiderült hogy Pécsi azért pusztította ' el szüleit, mert azok lelienezték későbbi feleségével való házasságát. A legérdekesebb azon. I ban a dologban hogy amikor a szülőket már eltette láb alól és így feleségül vehette imédottját \ őt alig kétheti házasság után, te­hát a „mézeshetek" alatt ugyan­csak a szülei sorsára alaart jut­tatni. öt is megmérgezte arzén­nal, szerencsére azonban a fiatal- asszony életben maradt. A vád­lott vallomása szerint a feleségét azért akarta meggyilkolni, m^t qmár két hét múlva megbánta, hogy feleségül vette. A tégnapia kitűzött főtárgyalás során a biróság mérlegelve azt a körülményt hogy a tett elköve­tése és az akkor lefolytatott ho9z. szadalmas nyomozás befejezése köizöt olyan nagy idő telt el, ami kizárja a rögtönbiráskodás jogo­sultságát a biróság a bűnügyiét a rendes biróság elé utalta. A ren­des bírósági tárgyalást valószínű­leg október vége felé tartják meg. S zHpiesnól zombcitoxt 7-tüi szezonnyitó ismeri« Ossziáné kínlódását a tejellátás _ A&Á őgy jogtalanság «»— megengedtem, hogy a és egészséges tejüket beb.°^t«^ a pécsi piacra. így term^ ^ az OMTK előbb-utóbb vesz1®5 p fog dolgozni, s igy íoCl^teA kenyszeríteni, hogy egészs^W jet hozzanak forgalomba u t»r s nem egészségtelen, "“s 1 45 forintért. Megjegyzések egy szerencsétlen íoga!mazű$ Ml uszienuu ui» ~ talra és még mindig nem törtem erre nézve semmi intézkedés. VI lifc 'UV* * V/ OVIIUUJ. — Nemzeti Bizottság szólítsa fel a vármegyét az utak haladéktalan rendbehozatalára. Foglalkozott ezután Hajdú eiv. társ egyes gyárak és üzemeknek azon panaszával, hogy kész árui­kat nem tudják értékesíteni és így Autósok — motorosok! Vacuum benzinkút megnyílt Rá!<óczi-út 45. szám. Jelentik még. • • Budapestről jelenti a MTI: A holland kormány értesítette a magyar kormányt, hogy hajlandó Magyarországgal felvenni a gazda­sági kapcsolatokat. A magyar ke­reskedelmi kormányzat örömmel iogadta az értesítést és nyomban közölte, várják a holland kereske­delmi küldöttséget Budapestre, hogy a gazdasági kapcsolatok íel- I vételére vonatkozó tárgyalásokat Berlinből jelenti a Reuter: Itteni szovjet körök véleménye szerint Molotov elhalasztja Pá- risba való visszatérését. (MTI) munkabér ftaetési kötelezettségei- megkezdhessék. A budapesti népbíróság kötéláltali halálra ítélte Miklós József volt magántisztviselőt, aki ellen az volt a vád, hogy mint munkaszolgála­tos századparancsnok kegyetlenül bánt a raunkaszolgálatosokkal. Századából csak tizenöten marad­tak életben. Ä stabilizáció sikerült és, hogy milyen /jól sike® ' kétségkívül vezető szerepe van annak az egyéni érd«ke kintő önmérsékletnek, amit a két munkáspárt és a szak 9 piíjjj/ bérpolitikája helyességének felismerése után a magyar.fff[í* osztály tanúsított. „Fontosabb a jó forint, mint a sok cjf>iU, ez lett a munkásság jelszava és ennek a jelszónak tásával kötötték meg az új kol lektívszerződéseket. % t j ság tudja, hogy a most megállapított bérek éppen c . »Kf szükségesebb létminimumot fedezik, de vállalják ezt, ® b*yr lizáció biztosítása fontosabb számukra a néhány y* lésnél, amivel ha a termelés nem növekszik ezzel a.!^f 7jat<£ resiet és kínálat egyensúlyát borítanák feL Ez az on , ,et * kásság, amely magáévá tette azt az álláspontot, ÍID Leiyt' súlyozottan ismételjük, mindkét munkáspárt és a sZ“,^t t»’ v együttesen szabtak meg, nem a bérek számbeli efflj* cva0: céljául, hanem a reálbérek emelését, aminek két utjo , f melés fokozása és az árak letörése. Annál furcsábbnak hat az, hogy a szerdai szaksa .—lx 1 i • • • --­keton volt valaki, aki a bérek emelése mellett emelt sZ al szervezetek a legélesebb harcot vívják a bérek eín*Ks5t a tisztviseÍők "fTze’tésél'm"ortl,crCt cm,:,c!!,c ,uc‘Kl> «--****—, „s0x. mondotta, elfeledik SC ma>?as> hanem a munkásoké a*flCu í* ---------feledkezve arról, hogy éppen a munkáspárt«* e>$ le tt szervezni, az osztályharc leg élesebb formáid ke . ,, t.éhány filléres béremelésért, most a nagytőke az, a..*í; ^ drj a béreket és mindenáron emelni akar. A titok pyái , # ------------- v... vmv.ua UIVM1 . í A U‘wn —V , ||J zá ció egyensúlyának megbontására irányuló igyekezem ' ' - ság újbóli fokozott és ezzel kapcsolatosan a munkásság lásának lehetővé tétele — . _ ------- , {0Prffr j Mindez t tisztán látja a munkásság, tisztán látja i káspárt is, nem látja hát tisztán a szakszervezeti an laló? a i Reméljük, nem igy van. Reméljük, hogy cá!,p7]k*>'^!i V len fogalmazásról van szó, amely félreértésekre ad ^br^v1­kényes és szenvedélyeket könny cn felgyújtó k®, „„ott . • - - • - * * ban a legrutinozottabb szónokoknál sem árt a ioY°1° zat, —.mint azt éppen a fenti példa is bizonyítj* A

Next

/
Thumbnails
Contents