Új Dunántúl, 1946. szeptember (3. évfolyam, 196-220. szám)

1946-09-29 / 220. szám

*M» szeptember 29 CJ DUWÄNTUt Vasár cap-bitiö, saopl 29-30 |* * R K M O Z S SxINvóJa Kísérd seöswroí»­* © I* L © Éietrts ítélteit U N U Nonotul« Maéri műsorral­tt*dd-sa«j-d«, október 1-2: fl RKHOZ1 * láthatatlan emJoer visszatér * P © L J. O j^yheardy xsalö­<iH a nőkben G R Á n i A l^tetttony • mostohám <5 ál ok; hétköznap á, fi, vasárnap4, 6. B órakor* ® tájfon a teje •Dunántúlt Népswvánnk • pé- r™ Vásárcsarnok miatt ami ak- 25 Is lel fog épüld, ha az rjn'fcsfcknek lappolUlkából nem S teszik.Megnyugtatjuk a D. ismtreUenségbe burkolódió /«kíróját, hogy a város Jooal- *•* haszonbérletét megkérdezés senki nem adta bérbe, nem ts kérte, mivel azt adni sem lehet Először a Pr^tigyl íedeeztet kell megte- 2*V«t Ebben az ügyben íoly- . 4 táravalások és meonvug­naég semmi sérelem nem äm város közönségének fölött hlgyje el laptár- B2Ut. ml legalább olyan léltő »Ódái őrködünk, mint azok, 2?* «ak azért gáncsolnak el ®gry tervet, mert ötlete »j? WUük eredt. Honnan tudja K. cikkírója, hogy az épü­li!, s * tervbe vett vásárcsar- SlT“°s nincs elegendő tőke. Veu*71 tudja előre, hogy a ter­éül a*dket még nem .is láttak, a? megfelelőek. Miért nem * a D. N. cikkírója, hogy 'ká. a* építkezéssel a város j^TVftlése foglalkozzék és ^ft foglal ez ellen eleve ál a w ansi,Ior a szakszervezet fe \r) ro<s közönsége nagy üröm­re fogadná a vásárcsarnok fel- ijjtéséneit tervét, amely többek munkaalkalmat fs Jelent, ^•tinién nem megvetendő jS/foont. De ezeken túl, a 'mállás a következő. Tényleg I* ^ ^t jószimatú üzletember és |á.ui Dunántúl szerkesztőségé- Í2? ötletéből született meg a • de a jószimatú üzletembe­- ' CSSllr n O/.'Ji/o} I s* JUOZJJIIUIU uoivrvunrv lWjSak előkészítették a tövet, |>ej"*®rvezték a tökét (ez csak Levét Harkányból, ahol minden rom és pusztulás és ahol a bérlő építés helyett eladja a megmaradt berendezési tárgyakat Egyetlen, 6»ép, széles, vadgesz­tenyefákkal szegélyezett, utca az egész falu. Járdája is van. De por és piszok, baromfi ezre és annak szennye borítja. Gyerme­ket viszont alig látni. Mintha évszázados álmát aludni A há­zak és udvarok is hasonlítanak az utcához. A megsérült házak ina is érintetlenül mutatják a német áttörés rombolásait. Még a református templom tornyá­nak és a község tulajdonát ké­pező vendéglőnek kijavítására, sem került 60r. Ezzel szemben nincs a községnek egészségháza, az általános iskolát helyiségek hiányában nem tudják megnyí- tani. Amikor e 6zörnyű állapo­tokról beszélgettünk • Dezső Aladár körjegyzővel, válasza nem fcok reményt nyújtott a helyzet javulására. Kijelentette, hogy a létszámcsökkentés miatt annyira el van halmozva iro­dai munkával, hogy e tarthatat­lan állapotok gyökeres orvoslá­sára nincs ideje. Az egészségház felépült ugyan, de a felszabadu­lás után a község saját erejéből nem tudta befejezni, 5 évre bérbeadták tehát a postának és ! a posta tette az épületet 5 évi bér fejében használhatóvá. Ezzel szemben a tény az, hogy a drz" Nyitrai-féle gazdátlan házban nagyon jól elférne a posta és az egészségház is, felszabadulna a jelenlegi nagy, tágas, postaépület, ahol azon­nal megnyitható lenne az ál­talános iskola és nem kellene Harkány, Tere hegy és még 5 másik szomszédos község ta­nulóinak hajnalban kelnie és este visszatérni Siklósról, hogy iskolai kötelezettségüknek ele­get tegyenek. A főjegyző kijelentése szerint Harkány a munkások fürdője, már áldj (meg tudja fizetni .ja pestinél magasabb fürdőárakat A helybeli és környéki, nagy- részére nincs népfürdő. Ha késő -este, munkájuk végeztével, a le­vezető árokban meg akarnak tisztálkodni, onnan rendőrökkel zavarják el Őket A strandfürdő viszont az esti órákban már zárva van. A főjegyző kijelen­tése szerint ebbe a levezető árokba vezetik a fürdőtelep lat­rináinak szennyét, a fürdés te­hát egészségi okokból tilos. Ez­zel szemben a tény az, hogy 5 község költségén hozták rendbe a levezető árkot annak egy ré­szét mosóhellyé képezték ki. Itt mossa 5 magyar község fehérne­műjét. Ha fürödni a fenti okok­ból nem szabad, miért szabad ruhát mosni? Kérdés, melyre választ nem kaptunk. A főjegy­zőnek vannak elképzelései, de azok -megvalósítását más erők­től várja s itt a főhiba. Szerin­te a környék dolgozói részére ingyenes népfürdőt kellene lé­tesíteni, a fürdőből hasznavehe- íetlenül elvezetett melegvizet baromfikeltető telep hővel való ellátására lehetne felhasználni de ~az életrevaló eszmék meg­valósítását more patrio, mástól várják. Szükség lene a férőhe­lyek szaporítására, a falusi ha­zákban levő vendégszobák mo­dernizálására, hygieniára, de ki vegye a kezébe e problémák megoldását, ha a körjegyzőnek nincs ideje? A főjegyző úr kü 'önben meg van elégedve min­dennel. A nemzeti bizottsággal az együttműködés harmonikus, a 4 politikai párt is szerinte jól összedolgozik a község érdeké­ben. Megelégedettsége érthető. A szanálás során B-listára tet­ték. de a körjegyzőséghez tar­tozó 5 községi N. B. egyhangú határozata, illetve petíciója alapján, onnan pár. nap múlva törölték. Miért ne lenne velük megelégedve.? Harkánynak piaca is van. T. i. az utca porába kirakják a kosa­rakat a korai órákban s az a tudatlan, vagy lusta fürdőven­dég, aki ott akarja beszerezni szükségleteit, dupla árt fizet mindenért, mintha bemegy ’ az 5 km-re fekvő Siklós piacára. Az árak állítólag ki vannak füg gesztve, de annak betartását sen ki sem ellenőrzi. Ez sem a fő­A pécsi Nemzeti Színház igazgatósága minden hét szombatján munkás- előadásokat rendez olcsó helyárakkal Jávor Pál magyar nótákat énekelt a bányászoknak (Mw '• «-nciCA a iwívci (c* vou* hjj k^n?)f a* építkezést azon tj (•'«ga a város veszi kezébe Szt‘rv®üelinét is a város kapja. U* D. N. cikkírójának is illet t&Jj1 tudnia, vagy legalábbis fóSr^eklődnie. A város po5- iá, **tere távol volt, vele te- lii‘ »«n tárgyalhattak. Tehát a ün gáncsolja el előre N. cikkírója a vásárcsar- ^.terven, csak azért, mert «H Ufe»ül nem ők indították hjární «kelőt. Mi eleve meg- ’ ha a D. N. indít olyan Sin* and a közösséget szol- «ffYanúgy lógjuk tá- v»,á ni- mintha az pártunk, V»trv , ’ mintha az pártunk, V^JL **ptársunk akciója lenne. SajlA* ®gy kérésünk, illetve a .^ességre való hivatko- la -/követelésünk van. Mond- a D. N. nyíltan, kerte- Jkiij kül, ki vagy kik azok, Knn°**to2k°dtak a várható •*, kZ!1* De mondja meg azt a • D. 'tí' a,eTt nem hisszük, hogy cikke csak „légüres*’ buzogna. volt az, aki a város mek jogát ki merte 'be adni. Erre vSrunk A pécsi Nemzeti Színház igaz­gatósága nagyjelentőségű akciója, mely szerint minden hét szombat délutánján olcsó helyárakkal t-esvi lehetővé a dolgozóknak, hegy a valóban szép és értékes diarabo­kat azok is megnézhessék, akik nagyobbarányú áldozathozatalra anyagi erejük folytán nem képe­sek, — tegnap délután indult meg. A szép számmal megjelent kö­zönséget a Meszhart részéről egyik üzemi bizottsági tag kö­szöntötte és a bányászok nevé­ben meleg köszönetét mondott Halasi színigazgatónak azért a szeretetért, amellyel a dolgozók Felé fordult. Halasi színigazgató üdvözölte eizután a közönséget, biztosítva a pécsi dolgozókat ar­ról, hogy nem csupán ilyen akciós, ha­nem rendes esti előadások ke­retében is lehetővé kívánja ten­ni, hogy minél többen látogat­hassák a színházat s ezáltal él­vezői lehessenek a kultúrának, az igaz művészetnek. Mint mondotta, az Uj Dunántúl mellékleteként megjelenő „Bá­nyászából értesült a bányásizok ama kívánságáról, hogy szeretné­nek színházba járni. Ez a cikk indította arra, hogy megszervezze ezeket az előadásokat. Kijelen­tette, hogy amennyiben az ő el­gondolásánál jobb tervek, vagy megvalósíthatóbb ötletei lenné­nek a dolgozóknak, jöjjenek hoz. zá egész nyugodtan és ő azon lesz, hogy minden kívánságukat teljesítse. Befejezésül annak a re­ményének adott kifejezést, hogy a megjelentek ugyanolyan szeretet­te! fogadják a színháiz művészeit mint amilyen szeretettel játszanak azok a pécsi dolgozóknak. A szombat délutáni előadás ke­retében Lehér örökszép melódiájú operettjét, a Cigányszerelmet mu­tatta be a társulat a legteljpsebb elismerés és siker jegyében. A harmadik felvonás előtt egy kel­lemes meglepetéssel kedveskedett a színház igazgatósága. A Pécsett vendégszereplő nagy művész, Jávor Pál jelent meg a színen és mint a bányászok régi barátja, —• hiszen fiatal ko-1 rában maga is három évet töl-1 tött Tatabányán — cigányzene kíséretében három magyar dalt énekelt el. A közönség tomboló lelkesedéssel és szűnni nem akaró tapsokkal tüntetett a nagy művész mellett. jegyző, mint közellátási megbí­zott, dolga? A község egyetlen utcára nyíló borbélymuhelye méltó a községhez. Por, piszok, egy ecset, egy spongya, a fehér­neműről ne beszéljünk- Ellenőr- zés? A fürdőorvos, egyben kör­orvos (5 község), máv.. pályaor­vos (Siklős-Öcsárd) és OTBA- orvos. Lehet ideje, a vendéglők, pék, borbély stb. ellenőrzésére? De fürdőhely vagyunk, mihelyt az árak magasságát kifogásol­juk.. Apropos fürdőhely- Tény­leg van fürdőtelep, mely béké­ben meg is felelt, úgy ahogy feladatának. Azóta azonban egy vesztett háború, egy demokrati kus átalakulás rázta meg, s ennek a következménye, hogy a bérlőtársaság semmit sem investál, semmit sem ja­vít, ellenben már három épü­letet, köztük egy kádfürdőt lebontatott és az építési anya­got eladta. A háború pusztí­tásaiból megmentett berende­zési tárgyakat, székeket, búto­rokat, az infláció alatt eladta. Vájjon az értük befolyt összeg, no meg az elrabolt 460 dollár segítségével nem lehetett volna a kabinokba pihenőket besze­rezni, az iszappakoláshoz, mely­nek ára csekély 9 forint, gúm- mipólyákat venni, a fürdőven­déglőt annyira rendbehozni, hogy bérbeadható legyen? Nem. Majd jövőre, minden rendben lesz. Jövőre. Igen, ha a népjó­léti minisztérium felfigyel Har­kányra, s gyógyhellyé nyilvá­nítja és kisajátítja. Akkor táj- ián az lesz Harkány, amivé a (természet bőkezűsége kijelölte, a dolgozók gyógyítója. Kéri Rezső. Esküvőre legszebb ajándéka esi Hár (iiissiwm ÜSSBlg. Minden Igényt kielégítő választék, — Szolid árak ! sítsDOi János jüojsua L.- iPsnnoüia ^iiiúRli) Ha siet még vásárolhat oulálysorsfegyei. 300.090 forint 200.000 forint 100.000 forint 50.000 forint 35.000 forint 30.000 forint stb. Első osztály Húzás október 1-én. Minden második sorsjegy nyer Sorsjegyárak: Egész 24.— Ft, fél 12.— Ft, negyed 6.— Ft nyolcad 3.— Ft ■Cisórsolásra kerül ötmillió és 568.000 forint. Dr. SIMONFAYNÉ WE.&.ER MARGIT oszfálysorsjáfék fa áru sí tó a Tatlő? gyula tan fait fan Kossuth Lajos-ut 24 ssám Ovcsinyíkov Vaszilij: A volgai rakodómunkás útja Kazán cs Szimbirszk (ma Ulja. novsek) között, a Volga jobb ol­dalán, Tyetyujusi városkában óit Kamaj Hair tatár rakódómunkás. Fia, Giljia, apja nyomán szintén rakódómunkás lett. De Gilja ezzel nem elégedett meg. Sikerült neki beiratkozni az orosz-tatár iskolába, ahol a munka folytatá­sa mellett tanult. Sok fáradtsággal leküzdve az akadályokat, sikerült bejutnia a tatár tanítóképzőbe. Ez 1916-ban volt. De a család nehéz anyagi helyzete nem engedte meg a ta­nulást. Giljin újra kezdte a ra­kódó-munkáját Tyetyujusa kikö­tőjében, Az Októberi forradalom Orostz- országban megnyitotta a művelő­dés kapuit a paraszt és munkás ifjúság, közöttük Giljin előtt ií. Három év alatt elvégezte a tatár tanítóképzőt, és megszerezte az elemi iskolai tanítói oklevelet. Ek­kor az „Emese“ (Munkás) című tatár újságnál kezdett dolgozni, de hamarosan be kellett vonulnia a Vörös Hadseregbe. Amint leszerelt, beiratkozott a tomszki egyetem vegyésai fakul­tására. 1926-ban Kamaj Gilja el­végezte az egyetemet. Mikor dip­lomáját megkapta, felajánlották neki az organikus vegytan tanár­segédi állását." Egy év múlva Kamaj Gilja visz- szatért hazájába, a Tatár Köztár­saságba, hol a kazáni egyetem organikus tanszékén, Arbuzov Alexander tanár mellett lett ta­nársegéd. A fiatal munkás kutató munkát sikerrel jártak. A Kazán­ban megtartott ötödik Mendelson kongresszuson érdekes beszámolót tartott. Giljat rövidben tudományom megbízatással küldi az állam kül­földre. Az ifjú tudós megismer­kedik a nyugati tudósok működé­seivel és eredményeivel. 1930-ban, visszatérve külföldről, a vegyi in­tézetben docensnek nevezik ki. Egy év múlva pedig megkapja ta­nári kinevezését s a katedra ve­zetését. 1935-ben a volt volgai rakódó- tnunkás az ország egyik legrégibb egyetemének, a kazáni egyetem­nek a rektora. 1945 évben Kazánban megnyílt a Tudományos Akadémia fiókja. Doktor Kamaj lesz a tudományos titkár. Kamaj Gilja működése a:att 32 tudományos munkát tart közzé, mely a foszfor és arzén te- rén végzett tudományos kutatá­sait ismertették. A honvédő há­ború alatt akadémikus tanjtti4; nyaival doktor Kamajjal és Ra- zumov docenttal együtt a vegyi gyárakban sok újítást vezetett be. Ezért a munkáért dr. Kamaj a kormánytól a ,.Znak pacsota“ ki­tüntetést kapta. Doktor Kamaj Gilja folytatja kutatásait ia foszfor organikus ösz- szetételekben. Sikerült neki rend­kívül egyszerű és eredeti módon étert kapnia, melynek létezési le­hetőségéről a külföld tudósai is tudomással bírnak, azonban ez éter előállítása egyiknek sem si­került. Ma már számos európai és amerikai tudós előtt ismert Kamaj Gilja neve. ' ■ > SZERKESZTŐSÉGI ÜGYBEN SZÍVESKEDJÉK TÁRCSÁZNI A 29-49 TELEFONSZAMOTI tdjtsák végre qz államosítási programot 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents