Új Dunántúl, 1946. szeptember (3. évfolyam, 196-220. szám)

1946-09-05 / 199. szám

s/teptember 5. Üj DUNÁNTÚL' HOZ ftl«ptemb«f 5-4. * ? o l t o A haditengerészet hősi eposza i A 225. Korvett James Brown, Ella Rainess. '**K»ozi ^nadai farmerek rzabadságív'irca Az első lázadó daire Trevor, John Wavne. • * * » i * Mély izgalom szerelmi dráma: ^gbélyegzeti asszony *- i Vi^- Francén. Sessue Hayakawa ' 4«ok 6. 8 ómkor. Helyreigazítás Az Uj Dunántúl szeptemberi, számában a várospolitikai nagy­gyűlésünkről adott beszámolóban technikai hiba következtében az első hasáb utolsó bekezdése fölötti rész utolsó mondatában etz áll... „a demokrácia követendő irány­vonalát kell sziemí előtt tartanunk és vigyáznunk kell arra, hogy nem a nép kormányozzon, nem a nép kormányozzon.“ Ehelyett a helyes szöveg az:... a demo­krácia követendő irányvonalát kell szem előtt tartanunk és vigyáz­nunk kell arra, hogy ne a népet I kormányozzák, hanem a nép kor­mányozzon. lantos megbeszélés! tartanak lesett a csehszlovák-magyar lakosságcsere ügyében vármegye aiispáni hiva­*ki tegnap távirati értesités *ttelcn-1 Jócsik Lajos államtitkár, esi). Vj, 7 kormánybiztostól. Jó- Vért„ íj^nititkár táviratilag arra Pé<*r.. . erü J^nos alispánt hogy kön r éhezése idejére, csütörtö- tfte|Cf,.?ífe'lre hívja össze közös ***** a járási főjegyzőket, JSt) piperéket, valamint a me- ^itl-rv.?!(^'vataí vezetőjét mert itatást kíván adni részükre, .értekezlet résztvevőit a csehszlovák—magyar lakosság, csere végrehajtása körüli szüksé­ges tudnivalókról. Mint tudvalévő, a csehszlovák —magyar lakosságcsere ügyét in­téző vegycsbizottság legutóbb Balatonlellén folytatott tárgyalá­sokat. Jócsik államtitkár ezek sze­rint valószinülleg a Balatonlellén megtartott tárgyalások eredmé­nyéről kívánja tájékoztatni az Gyárváros és Pécsbányaíelep kérdései a MKP községpoliiikai gyűlésein Hozzászólások és javaslatok tömegével temogafáh a fizikai és szellemi dolgozók a MKP város feiles tési terveit * e£nyilt a Képzőművészek Szabad Szervezetének 13. kiállítása ét<tekírH^p belőtt nagyszámú Nyitott ^ közönség jelenlétében «Wft *11Bf;ß dr. Boros István fő- %a.elvtárs ia Képzőművészek *4t, “tervezetének 13. kiálLitá- Múzeumban. »S|w bevezető részében hang- a hogy ^^ultúrember életében nem- 1»^ ® festi ösztönök kielégítése, ? lelket, elmét és érzel- löfl, * fejlesztő szellemi tarta- eno.j? való gyarapodás is el- ^ '“Vetetlenül szükséges. M ^rtális életünk problémái- “íetre áldása mellett tehát az 'Vanúgv nélkülözhetetlen, ?5lcvOIv életfunkciókat fokozó ManyVfeink problémáival is vten ^nnk kell egyidejűleg. Ez St a Py feladatunk kell legyen, ^'nyér, vagy a ruha be- Vmv'1 171 ért üresen a lélek sem V é at sokáig. Élményt, izgal- \y |^?cfeket és mozgást éppen ujlálév V'te* mint a Syo™t>r a wíjS neh°py nagyon éhe- radva az legyein csak a ;[l| fia’. az után kapjon mohón, ***** a legutolsó Időkben Sk- s ^ásári táplálékként a fa- ®*érgét vitte belé ami tu­dományban, művészetben, erkölcs­ben egyaránt az emberiség meg­tagadásához, az erkölcsi igazsá­gok semmibevevéséhez és lábbal- tiprásához vezetett, — gondoskod­nunk kell róla, hogy olyan táp­lálék jusson, mely nem állati bru­talitásunk forrásaihoz viszi visz- sza a lelkeket, hanem magasabb örömérzeteket fakaszt finomabb ízlést nevel, szépet, érdekeset és felemelőt nyújt. Ami a léleknek valóban komoly élvezeti cikk és magasahbrendű tartalom. A pécsi képzőművészek Szabad Szervezete kezdeményezésére és & városi múzeum közreműködé­sével állandó tárlatként most meg­nyíló kiállitás ezt a táplálékot kivánja nyújtani — mondotta Boros evtárs. Ezután megköszönve a kiállító művészek, különösen Martyn Fe­renc elvtársnak és a múzeum igaz­gatójának a kiállitás megrende­zése körül kifejtett fáradhatatlan tevékenységét, átadta a kiállítást rendeltetésének azon kívánsággal, hogy az a dolgozók lelki felfris­sülését, esztétikai és erkölcsi át- ncvelé9Ót minél nagyobb mérték­ben és minél nagyobb eredmény, nyel szolgálja. ^HHáX C--------­ER MÁSODIK FELÉBEN A SZÍNHÁZ fényes bérleti endszert vezetnek be. Uh> *V<ln színtársulata Pécsett ? a sziniévadot. Megnyitó taréitBónyj Adorján: „Az tofl_enif>er" című színművét % 4 Ci°Ira' A második bemu- W ^ányszerelem című ope- K?í)a 1, megnyitó előadás idő- O lesíWember ,8'a és 20*a 5^é(íi)|et?leí!váltá6 már ma meg- fth ^ZüUi, ® bérletek lesznek L?* és olcsóbban a napi Ott oavi részletekben fizet­1 * ^in tarsulat tagjai részére bú- JZr,^ákat keresünk, kérjük S7'nházgondnoknál beje- r j. ®rt « színtársulat szép­ít en már megkezdi a pró­Ay --­JS SzobtLtfNBEjARATÜ üres W,f' —. ~~ irodának is meg­^-«tr °niWl ki3dó- Ci™ «ZV- a E (Balra). — A németbólyl magy. áll. Gaz- deleáöyképzö iskolába az 1946/47. iskolai évre a beiratások szeptem­ber hó 12-én és 13-án Szabadság (Szentháromság)-tér 4. alatt. Inter- r.átus korlátozott férőhellyel az is­kola év tartamára megnyilik. — Vendéglősök adóközössége. A vendéglős-ipartársulat elnöksége felhívja tagjait, hogy folyó hó 5-én Kelemen János Hűvösvölgyi vendéglőjében megtartandó össze­jövetelen az adóközösség megala­kítása végett feltétlen jelenjenek meg. — Képzőművészeti Szabadiskola. A M. Képzőművészek Szabadszer­vezete festő- és rajziskolája a sza­badművelődés keretében, Pécs vá­ros segítségével folyó hó 6-án, pénteken kezdődik az iparostanonc- iskolában (Rét-utca). — Ez alka­lommal felhívjuk a már jelentke­zetteket és az esetleg még jelent­kezni óhajtókat, hogy pénteken este 6 órakor jelenjenek meg pon­tosan az iparostanonciskolában (Rét-utca). Gyülekezés pontosan 6 órakor az alagsori folyosón. Rajz­szerszámokat még nem kell hozni, mert egyenlőre a tantervet, óra­rendi beosztást és az adminisztra­tív kérdéseket tárgyalják meg. A rajztanítás kedden délután és este kezdődik. OLVASSA AZ ..U1 DUNANTOl '-r I Tegnapi számunkban a belvá­rosban lezajlott községpolitikai gyűlésünkről számoltunk be. ma ismertetjük a Gyárvárosban és Pécsbányatelepen lezajlott gyűlé­sünk lefolyását. Gyárvárosban az első előadó dr. Tamás György elvtárs be­széde elején kifejtette, hogy a Magyar Kommunista Pártnak nemcsak az a célja, hogy helyes országos politikát folytasson, hanem az is, hogy helyi kérdé­sekkel is foglalkozzék. Pécs első és legfontosabb kérdése a közeli át ás. Kenyérkérdésünk megoldottnak tekinthető, de an­nál nehezebb probléma a piac kérdése. Különösen súlyos ez a kérdés a Gyárvárosban, amely tel­jesen el van szakadva a várostól. Gyárvárosnak feltétlenül külön p,acra van szüksége, Ugyancsak sürgősen megoldandó Gyárváros csatornázásának és vízellátásának kérdése is. Egész Pécsnek elemi érdeke Mecsekaljának. Mecsek- szabolcsmak Pécshez való csatolá­sa és ezt pártunk kérte is a be.- ü g y minis z té riuimn á i. Ugyancsak az ege az város érdeke, hogy gyártelepeinket közvetlenül az energiaforrásnál, a szénbányák közelében, tehát Pécsett építsék ki, mert semmi értelme annak, hogy az üzemanyagot az ország más részeibe szállítsák. Szólt Tamás élvtárs a termelői, fogyásétól és kisiparos Szövetkezetek létesíté­sének szükségességéről is majd a munkanélküliség kérdésére tért át. Követelte, hogy megfelelő mun­kás. paraszt és értelmiségi össze­fogás segítségével ezt a problé­mát oldja meg a város. Tamás elvtárs' nagy tetszéssel fogadott előadása után Abelov- szky Antónia elvtárs emelkedett szólásra és a város legfontosabb, szociálpolitikai problémáit ismer, tette. A szociálpolitika egyik legfonto­sabb kötelessége, hogy gondos­kodjék a dolgozó osztályok helyzetének megjavításéról. Fel­tétlenül szükséges, hogy a na- gyobb gyárakban, ahol sok asz- szony dolgozik, bölcsődé/t, és napközi otthont rendezzenek be a dolgozó asszonyok gyer­mekei számára. Szükséges, hogy a dolgozó osztá­lyok: helyet kapjanak a közokta­tásban is és legalább bizonyos ideig a szülök vagyoni állapotára való tekintet nélkül minden gyer­mek tanulhasson. Beszélt a népi kollégiumok, a szakirányú oktatás s jó ipariskola felállíttásának szük­ségességéről is majd különösen az Asszonyokat hívta fel a MKP he­lyes szociálpolitikájának támoga­tására. , Eizután dr. Lissak Kalman egye­temi tanár idvtárs beszólt a köz- egészségügyről, rámutatva, hogy Pécs városában vannak olyan megoldásra váró kérdések, ame. lyek még tnai szűkre szabott kereteink között is megvalósít­hatók. Ifyen pl. a gyárkémények füst­emésztő készülékkel való ellátása. Közegészségügyünk legfontosabb kérdése mégis a kórház különö­sen pedig járványkórház és tüdőszanató- riomok létesítése. Fontos továbbá a szemétkihordás megoldása, egészségügyi lakáska. taszter felállítása, fedett városi vásárcsarnok és hűtöház létesíté­se valamint korszerű fürdő fel­állítása. De nagy feladatok vár­nak a demokratikus városra az anya- és csecsemővédelem terén is. Gyárvárosnak a közegészségügy szempontjából is meg vannak a maga külön problémái. nevezetesen, hogy ennek a város­résznek nincs orvosa. A város kő­ház felállításáról és orvosi lakás­ról, mert ez előfeltétele a gyár­városi orvosi prob iám a megoldá. sának. A nagy figyelemmel végighall­gatott előadások után hozzászó­lások egész pergőtüze mutatta meg, hogy a MKP községpolitika; probléma felvetése mennyire idő­szerű volt. Váci Ferenc gyárvá­rosi iskola igazgató a nagvon rossz állapotban lévő pécsváradi ország­út kijavítását kéri és ismerteti az általános iskola rendszerét. Papp Ferenc kifogásolja hogy a mun­kanélküli építőiparosok zsír, ih­letve olajellátása nincs biztosítva. Javasolja, hogy Gyárvároson szövetkezeti bolt létesüljön, továbbá, hogy ka­vics. illetve betonjárdákat épít­senek. Szebélyi Péter szerint Pécs igenis szenvedett háborús károkat, még pedig azzal hogy az átvonuló tankok aiz utakat teliesen tönkre­tették Ezeknek remdbehozása el­sőrendű városi érdek, de kitűnő munkaalkalom is. Kívánja Gvár- város csatornázását és a vízveze­tékeknek a lakásokba való beve. zetését. Csordás elvtárs kultúrház épitését javasolja, amelyben népkönyvtár működ­ne. Javasolja, hogy az elavult utcaneveket a demokrácia szel­lemében változtassák meg, így pl. felvetette a „Széncsata utca“ megszívlelendő ötletét. Holt József ia szabotáló gyárosok ellen szólalt fel. Simek elvtárs a kiosztott házhelyek telekkönyve- zését, építési szövetkezetek létesí­tését követeli és rámutat arra a tehetetlen állapotra hogy mig a városban magánautók futnak, a városnak nincs mentőautója. — Peitlemé az árszabályozás ügvé. ben, Petró József a Jankóvics- teliep közlekedési viszonyainak megjavítása érdekében szólatt fel. Miután dr. Tamás Gvörgy elv- társ válaszolt a felszólalásokra és ígéretet tett, hogy a párt törvény- hatósági' bizottsági tagjai a fel­vetett problémákat a város veze. tősége elé terjesztik a nagysikerű gvűlés a Himnusz hangjaival ért véget. Pécsbányaielepnek kii'ön megoldásra váró problémái imn««*» teljessége gondoskodni egészség Ugyancsak igen nagy érdeklő­dés mellet zajlott le pécsbánva- teleui gyűlésünk is, amelynek elő­adói) dr. Boros Béla egyetemi ma­gántanár. Vajda Gyuláné és Hor. váth János elvtársak voltak. Dr. Boros elvtárs beszéde eleién rá­mutatott arra,, hogy a bányavi­dék legészségunyi problémáit mint orvos, közelről ismeri A bányászok egészségügyét csak megfelelő óvintézkedések­kel lehet megoldani és ezek között is elsőrendű fon­tosságú a tisztaság. Márpedig semmiképpen sem tekinthető higiénikusnak a mai piaci hely­zet. ahol a földről árulják az élelmiszereket. Meg kell oldani a fürdők kérdését is. Sürgősen be kell vezetni hogy védőnők járjanak ki a bányászok­hoz. a napközi otthonokat is sza­porítani kell és az iskolákban azakkezetkbe kell adni az egész­ségtan oktatást. A betegség meg­előzésének egyik legfontosabb fegyvere ma a védőoltások, de a munkások általában idegenked­nek ettől, mert ez néha több munkanap kiesését vonja maga után. Követelni kell hogy vezessék be a védőoltásokra a fizetett szabadságot. Valósággal döbbenetes helyzet, hogy egv olvan nagy íp^t' _va' rosnak. mint Pécs, nincs járvany- kórháza. Pedig az influenza a tóc és egvéb járványos betegsége* nálunk is pusztítanak. A lakás- kérdés, a szemétkihordás, parko* létesítése, üzletek ellenőrzése a fűtés világítás kérdésé, a anyag helyes elosztása az üzemek és gyárak munkásainak egészség, ügvi ellenőrzése a gyarak kemé­nyeinek füstemészto készülékké, való ellátása mind megoldásra váró egészségügyi problémák, amelyeknek megoldásától a ma­gunk és gyermekeink egeszsege fjjrtrt, Vajda Gyuláné elvtárs besizéde elején rámutatott aTra, hogy a mai történelmi helyzetben ma­gunknak kell előrevinnünk a fej­lődést. A munkásságnak a fel- szabadulás óta van országos és városi képviselete és »ezeken ke­resztül, ezek támogatásával a munkásságnak is be kell folynia a közügyek intézésébe. Javasolja napközi otthonok fel­állítását a gyárakban, elsősor­ban a Zsolnay-gyárban és a Dohánygyárban, valamint a rok­kantak átképzését képességük mértékében. Végül az asszonyokhoz szólva fel­szólította őket, vegyenek részt a Demokratikus Nőszövetség mun­ka iában. Horváth János elvtárs mint leg­fontosabb kérdést, elsőnek a köz­ellátás kérdését veti fel rámutat­va arra »a lehetetlen helyzetre, hogy Bánvatelenen nincs piac. holott a falu termelői itt mennek el Ezután a munkanélküliség problé­májára tért át, amelyet intézmé­nye,sen és nem jótékonyság! ala­pokon hanem munkaalkalmak teremtésével kell megoldani. Fel­vetette egy közkórház létrehozá­sának és aeeokhár'i létesítésének szükségességét, követelte az üdülőszállónak a bányászok ja­vára való átadását és azt, hogv a hánvatelepi lakáskérdés meg­oldására az énitkezés mihama­rabb megindul ion. A nagyszámú hozzászólások so­rán Tárnoki elvtárs kifogásolja, hogy eddig a bánvászbetegségek. kel a közönség nem sokat törő­dött és az orvosoktól több együtt­érzést kér a bányászok számára. Horváth elvtárs a bányákban mentőállomás felállítását sürgette. Egy bányászasszony (rívtársné kifogásolta, hogv a telepen 11.— forintos margarint adnak a jóval olcsóbb és tápdúsabb zsír helyett. Egy másik elvtársnő köszönetét fejezi ki a Pártnak és vezérének Rákosi Mátyás elvtársnak a forintért, amely a bányászok helyzetében is je­lentős javulást hozott, ugyanakkor azonban rámutatott afra: hogy a bányászgyermekek között igen sok a bőrmegbetege­dés. aminek egy fürdő felállítá­sával egyszersmindenkorra véget lehetne vetni. Czenkovics elvtárs tiltakozik az »ellen, hogy mig a pécsi piacon 1 forintban állapították meg a tej árát. • Bányatelepen 1.20-ért árusítják. Kovácsné és Pártosné elvtársiak felszólalásai után az előadók válaszoltak az elhangzottakra, majd a gyűlés, amely a Himnusz eléneklésével kezdődött, az Inter- nacionálé hangjai melfett ért vé­get. A város többi pontjain lezaj­lott gyűléseinkről holnapi szá­munkban adunk részletes beszá­molót. — Tánc szombat este 7—12-ig a Munkás Kultúrházban (volt Nem­zeti Kaszinó). Büffe és italok. Ze­nét a közkedvelt Sztár-zenekar szolgáltatja.

Next

/
Thumbnails
Contents