Új Dunántúl, 1946. augusztus (3. évfolyam, 171-195. szám)

1946-08-25 / 190. szám

2

ÜJ DÜNÍNTÜL

Í9A6 aagusztas a*.

Akikkel tegnap leszámoltunk

, »®*t készítik elő « kemény, irgalmatlan magyar j rövidlátásának köszönhető. hogy

hfiicet. t? a békr amely egy elmúlt hazug és korrupt kor-l a még u 6 garnitúrájukban is s*eV, az orókre letűnt úri Magyarország felett mond ítéletet, hitványnak bizonyult sváb stréazoknak köszönhető akik éveken át ezt a feudália, fasiszta^ bér ilyen politikai karriert futás végül nyálas világot képviselték, ők a tegnapi, megfizetett j hattott be.

rLí «^k<rt»Jrdekeke< WÍW miniszterek voltak j Mert már pénzügyi és később

akik ITT? aeku«f,^i?ttrík’ <Tk, T°M ^politikai pályafutását is a stréü uraza ot eladtak és akik közül három felett tegnap beisóg és a középszerűség jcsla Si L, (tIlLni'‘íy*fc n6pmo,idfttt E* az ítéleti lemczte. Először \ Leszámítoló ezek », arnak * tor*énelemnek amelynek lapjait; Bankban a zsidó Madarassv

h«k M^orszagarulÄ bryzenny eztek. Árulok voltak, rosszab-i Beck Marcell elnök titkára volt,

ók e-v nlmzrlTT1 *«»* **, «»k egy embert, míg' majd egy botrányba fulladt

megölni wetet’ esy neP becsületet es juvojct igyekeztek részvény társaság vezérigazgatója ° ' I lett. A csőd zavaros hullámaivolt túl messze fekvő egymás-! 5& teázásáig Bajára ment

tói, de arra még , történelem baÄzgatönak miV 'Xfc sem produkált példát. Hogy va- ba?kigazgatónak, _mig előtte

SzfójaySzfojakoviis Dome

•* ,orr/-4P nem nagyon Ír

néhány hónapig a Községi Takarék élén volt, ahonnan szintén nőm árja ügyletekkel kö- 1 tött tiltott valutaÜryJetei miatt

laki egy idegen országban au __ _ ___„„ uak az államnak a hátrányára

Sk

Srttó fltít. BÜS SS« S"*4&eas,y ^vnts

quisling nem tolongott, mint a éveken át ezt tette. Min- ' ' T0??, faj?n|tekezdett

SfiMg V E ÍS' «biÄ 23T * Ä ebő1

SÄer «StÄL í!? 3» S ú " neki “Ä "«V™** «"*«*■•

hogy félreismerjük szerepűn- utasításokat küldötte a magyar tlszts,jf*p!. es

kc£ Újabbak ugyanlTk^dTk kormánynak és a német meg- J £*« • E° f

aute azt lu^oztetek ho^ ítt wéllást megelőzően, már hón«- 1"-."°* '

minden ember de legalább min Pakkal azelőtt tulajdonképen ^ínÜar***14* z^iT?í*r

den második, ellenálló volt- Le- 5*. kormányelnök székelt Egy, J?fkj* £ JL-vSS^Äii“: / net, hogy így k volt lie ügyesen titkolták, hogy

Utó-ben jöttek ra. legtöbben -—-— 7— --——-----------; » , , ,, ... ,, ,

ön

maguk is. Mert 19-U-hm _ o«*b kormánynak igyekezett Nem tartozott a Horthy-rend- sajnon — a Sztójavék és tár- kontrakarrirozni. Ez a berlini j s.7Kr kiszolgálói közé. A mindig saik voltak túlsúlyban. Akkor kormányelnök, 1944 márciusé.«umagat szolgálta ki Amikor ők képviselték a hangadó körö- bari elérkezettnek látta az időt[ megbukott a I nkatob-kormauy, két ők irányították a közvé- ko*y uyillan is színt valljon.' aminek szinten tagja volt, uta- leményt csináltak politikát és * és Imrédy, méltó társa a1 habozás nelkul Szalasi cinkészítették elő e jobb sorsra Hazaárulásban. — szinte rabé- kosai soraba szegődött. Ekkor érdemes ország tragédiáját El- szelték a németeket, hogy vo- derült ki, hogy Horthyekat ellenállók akkor is voltak, a* nép, "uljanak be az országba. A né a munkások, a kisemberek köre- m«tek előbb Imrédyt akarták a ben, a politikusok, a katonatisz- bábkormányelnöki székbe ültek in fel tudnak mutatni né- ** »•▼<*[ « Horthynak

hányat de azok nagy része ép nem tetszett ha ló mmea, sgem

ez árulók miatt pusztult eí, «*r te jó elv alapján, Sztójayt

vagy került deportálásba, bőr- nevezték ki. iönbe. j így kerüli minden idők lepA sok önkéntes quisling je. «ürkébb és legszégyenletesei.b tat közül talán a legeliensze®- pohfakai árulója « magyar mívesebb figura Sztőjay Sztojak». nwzterelnöki szekbe es az ot- vits, aki rossz volt tisztnek, kő- Hónap©* miniszterelnöksége alatt zenes volt diplomnfánok és meg- wunden ténykedésével kiszolgál.

■ latta az országot a németeknek.

kiadta a- magyar politikusokat

tpi

bukott a magyarság »égből, amit nálánál jobban

iránti hnmegtanult az egyszerű földműves ember is. aki ha kellett meg is halt hazájáért, amit ezek az urak éjt-napot egyhetese, árultak el.

Sztójay protetiposa volt a

semmitmondó beam tér tisztviselőnek, aki egy rendes korban, konszolidált államban, legfel- jebh egy vidéki városházán számti&zt lehetett" volna. Hor- thjék alatt, a közepes kvalitású volt vezérkari tisztből azonban a berlini követség katonai at.

írulta a nyilasoknak

De nyilas sem volt.

Csak áruló.

Az ország Júdása.

Júdós, aki azonban nem harminc ezüstpénzzel. hanem a Nemzeti Bank elrabolt aranyaival fizettet« meg magát.

Júdás, akit elért a júdésok sorsa.

Szász Lajos

A három közül talán a leg, _ -.- . , tehetségesebb. El csesz, ű, képzett,

a nemet Gestapo pribokjeme^ ’ k,tönÄ A pénriisÉymi.-«M *A*arW ** sót előkészített, „ is^ttóirin ni volt állam titkára. .M.000 magyar zsidónak depor- ukj ala(( IIia,játnmhoz

tálasához és szó nélkül tűrte, hogy a magyar gazdasági javakat Németországba hurcolják.

jutott,

Kállay közellátási miniszterré tette meg, Sztójay, aki inmerte

taseja lehetett éa jtt, nyolc évi működése alatt megkezdte azt a végzete* politikai irányvonal kiépítését, ami később katasztrófába sodorta az országot. Először katonai vonalon igyeze- kezett kiépíteni Németország és Magyarország közt a közeledést. Ez könnyen sikerült in neki, hisz n magyar vezérkar telítve volt svábból jöttekkeL Alikor a két ország katonai vezetőit, mint valami kerítőasszony kölcsönös légyottokon át egymásba b<-i»«!f ította. akkor panaszko. «ott a kormányzónak, hogy po- i.,iüai vonalon e kapcsolatok kiépítése nem járt kellő eredni énnyeL Akkor úgyante meg nem teljese« németbereur kormány uralkodott. Közben kinevezték berlini magyar követté én e minőségében elmondhatjuk róla, hogy egy pil lanatig sem a magyar kormányt képviselte Brelinben, hanem a német kormány előretolt ágense volt, aki Berlinen kérész közvetítette Hitlerek minden óbaját. Később már nem is kellett Hiilerékuek kigondolnia valamit, már * tjfppekel te fi szállította.

Amit őt, mint berlini magyar követ csinált, az jobban hason- lííott a spion kodáshoz, mint a diplomáciákon. Igaz, a követsé gek én n kAmkedé*

Sztójay áruló volt és áruló- szélsőjobboldali gondolkozását nak te a legutolsó. A halálos' és a németek iránti szolgai hű, ítélet nála nem más, mint az j *egét, megtartotta. A LakSptos- árulók sorsa. Kár, hogy egy ki- j kormány _ «vi « ■«ért ne»« kert végzéssel százezrek Áetét nem Szú»* í-ajosl»ói. lehet visszaadni. Neve örök szé-, Szejttemberbeq ó hívta létre gyene lösz a magyar politikai H£ árnlók szövetségét, * «Kép történelemnek.

viselők Nemzeti Szövetségét“, amely szálláscsinálója volt a n>i lakoknak.

A Szálasi kabinetben újból miniszter lett és a többi patkánnyal együtt ő i» megszökött. Ő is azon miniszterek sorába ,■ j , r . 1 tartozott, akiknek csak névje- tekoa szele Pestre sodorta, ab«.! 1 én s/erepe)t ^ hogy magy.

márói-holnapra penzugymmisz- miniszter. Egyébként a né

Rerafoyi Scbncller Lajos

Kis bajai bankigazgatónként kezdte, majd a politikai élet já

tér lett. Mint pénzügyminisztert elérte tragédiája — amely sajnos később az ország tragédiájává is vált — liogy két kézzel, .

sőt két balkézzel kapaszkodott szolgálta *** a hatalomhoz és mindent meg-' írulta. tett, hogy csak ezt a pozíció meg ie tarthassa.

Ez a pénzügyminiszter korú ban te hajai bankigazgatói kva Ktásokkal rendelkező Remény Schneller a feudális és horthys

nietek minisztere volt.

Mert az volt. Magyar álarcban — német kém. A nem eteket Magyarországot

ta politikai kalandorok tenyész- M ’ 1 *' ” tbyék

tése jolt. Az már Harthyék

Ezért jutott hatalomhoz ak- ,or, amikor ebben az országban a magyarok börtönben^ és internáló tiilmrokban sínylődtek.

fis ezért volt törvényszerű, hogy rajta is beteljesedjék az árulók sora.

Zsadányi Oszkár.

VERA MUCHINA

a Szovjetunió Sztalin-díjjai koszorózott népművésze

Irta; NEUMANN MASK

A Stait»>erves»ti T na« nstáfOtita | a *os»a-Drczd ü»yb n

Budapestről jelenti a MOT: A Magyar Szabad Szakszerv;

7.etek Országos Szövetsége (SMk««rvpi?ti Tanács) pénteken dr után megtartott tanácsülése feglalhozott á Kossá Istyán töljt.ti srenidyét ért támadással. Kisházi tJtJön elnök Javai>lal«H<t á Sza szer vezeti Tanács egyti4ngúlag hozott határozatában megállapít] hogy a Kossá István személye elten intézett támadás 4 szerve» munkásság ulleo irányult és bevezetője kívánt lenni a szokszerve/gtr ellenes reakciós terveknek. A magyar kétkezi és szellemi vünk ság a leg erélyesebben meg lógja akadályozni ezeket a kísértetek — mondja a határozat A Szakszervezeti Tanács a legteljesebb bizalmáról biztosítja Kossá István főtitkárt ragaszkodását felezi ?k» V« iránt 4* támogatja munkájában.

Vera Muchina müveit ügy a I szovjfitnáp, mint a küätejd millió-' oyl müértó Vözönséige JAJ ismeri- 1928-ban és 1034-ben a velencei nemzetközi kiállításon „Szél" és „Parasztasszony” nevű müvei megérdemelt sikert arattak. 1937-ben 4 párisi világkiállításon a szovjet, pavülont Muchia „Munkás és kol- hótzaó” hatalma» szobra tetőzte be.

MucJúna a munkást és a kolhoz- beli «fcszonyi ábrázolta benne, amint a Szovjetunió jelképét a sralój és kalapácsot szilaj előretörésben vteaí előre. A két alak mozgásának dinamikáját széles léptük hátra ve tett kezük és lobogó hajuk és nyaksáljuk fejező: ki.

Vera Machine a szobrászok azon csoportjához tartozik, kiknek működése csaknem teljes egészében 4 szovjet urai om idejére esik. 1889- ben született é6 az 1917 októberét megelőző időben csak néhány mellszobrot és figurális kompozíciót voít alkalma elkészíteniMár gyermekkorában rajzolt gipszmintákról és festes lettel foglalkozott, csendéleteket igyekezvén kihozni, azonkivöJ Ajva- zovszkt : engen tájait másolgatta.

Csak t9Í 1-ben, Moszkvában, amikor Juon K. P. vezetése alatt álló művészeti iskolában tanult, érzett először vágyat, hogy áttérjem a színekről a háromdimenziójú plasztikára. Megmaradt ugyan Juon iskolájában, de egyidejűleg Színsein« szobráért műtermét is látogatja.

Azután Páriában, az „Acndemie de grend chaumlére"-ben tanul tovább, BourdeHnál, a híres francia

szobrásznál. ,

Sokat dolgozik Pártéban. Figurális alkotásai váltakoznak mellszobrokkal, a rajzolás nem zavarja a kőfaragást. A Louvre-beli világhírű alkotásokat tanulmányozza, aztán elutazik Olaszországba.

1914-ben, egy hónappal az első világháború kitörése előtt Muchlna visszatér Moszkvába.

Első önálló alkotásait az u. n.

, baloldali” művészet befolyása jellemzi, mellyel annak idején Pá- rteban került érintkezésbe Egyik legjellemzőbb kubista alkotása, a , Kegyelet” — egy anyu sir ole*et: fia holtteste fölött — sematikus kompozíció, témáját áthatja az esteő világháború áldozatai fölött érzett gyász.

Az ok*óberi fo-ra dalom és a művészet

A? októberi forradalom 4 művészet elé a népnek való szalgálás feladatát állított*. Mudiina működésébe ez űj eszmei tartalmat öntött és segítségére volt, hogy rátaláljon a maga igazi útjára.

Btemrt az ehnűJt évek tapaszt*- latoit, végül pontoaan meg bot orozKa Mijat alkotó möd»z«r«U. aztán nagy figyelemmel wedí rend szerbe az ókor és 4 renaissance művészetére vonatkozó széleskörű ismereteiit. Ptaszt&ájának nyelvezete Ussaukint világossá, energikussá, monumentálisán telítetté válik.

1925-től kezdve számos éj alkotása készül el. köztük „Júlia”, „Torzó", „Szél", „ParaöztMszony”, melyekbe« mái tehetségen*« kiváló tulajdonságai mutatkoznak meg Ebbe« a* időszakba« plasztikájának jellemnő sajátossága a forma-aláhúzott nehézségébe® rejlik. Nagywerü, hatalma* női alakokat igyekezik teremteni

1930-ban Lenin ssobrát «dkett* meg, mely kívülről, el*ó látásra egyszerű és tartózkodó, de imáéban mély és tartalmas.

Muchtea művészetének •gr* kiváló sajátossága a sablonok iránt érzett ellenségese eg, eredőd felfogás és az a képesség, hogy minden új feladatnak a kompod- cióbeli és plasztikus megoldás új müfogását találja meg.

Sohasem folyamodik hazugul romantikus műfogásokhoz, hogy így magasatosítsa mintaképét Világos és mély elképzeléoe magtestesűléat «nyer a fontos és jó hangzású plasztikus formában és befejezett művészeti egészet ad.

A háború évei alatt küJőnés figyelmet fordít a harcok hőseinek ábrázolására.

Legutolsó iáyen portréit *

Moszkvában megnyüt országé* művészeti kiállítás mutatja be. Krülov akadémikus hatalmas, fába vésett mellszobra, a szobrászművész egyik legjobb alkotása, nemrég az elsőoaztűlyú Srtelin-dijat nyerte el

KrúJov akadémikus portréja Mu china tehetségének ÚJ, nagyszerű megjelenési formája, in*IV érett művészetéről tanúskodik. „A jó mellszobor ffllér egy egész él**- rajusaí" — mondta Rodin. Ilyen komplikált életrajzi képei alkot Muchin« K/ülov portréjában, kiegyszerű paraozti, „lapát"- szakánas, súlyos homloké, félig lehunyt szempűlájú arcát mintegy lielfllrői világttja meg a gondola* Gondosan tanulmányomul a természetet, de sohasem másotie. —- ÜTT alkotta meg Krülov akadémikus portréját dóré Idei okult gondolatmenetének megfelelően. Megtartván oortrésxerú hasonlóságát, —

nem zsánerképpé», hanem mono n>aiUdUs*n fog je te) a képet é* Krülov mellszobrában feltárj* «* Ismert «aovjettudó* seellemi’ és telki életének egész benső gazdagságéi.

Á szeptemberi konyvnapok elé

Az infláció «lilyou más-fél évé ben, amikor pénzünkért még a mindennapit sem tudtuk megvenni, fájó szívvel álldogáltunk a Vön y vasból tok. kirakata előtt, csak üvegen keresztül gyönyörködve az elérhetetlen, a meg- fizethetni len kincsekben, első rendi! kulturális szükségletünkben, a könyvekben.

A forint eloszlatta gondjaink igen jelentős részét és ma már kinyújthatjuk kezünket végre elhanyagolt barátunk, a betű felé, ma már hozzákezdhetünk másféléves elmaradottságunk be- pótoláeához.

Ennek a tiszta, jóleső örömnek kíván dokumentuma lenni a s/.epterpber 15—rI4-i kbuyvnap, apielyút Pécset* rendeznek V köiiyvüzletek és könyvkiadó vállalatok Várakozással nézünk elé, már eléje örülve annak a nagyszerű érzésnek, hogy szabadon turkálhatunk a könyvek halmazában és amit megszoremeg

1»

tünk és kiválasztunk, tudjuk fizetni.

Kíváncsian várjuk, s nagy pesti könyvkiadók milyen <©*' megékkel kedveskednek nekünk ezen az ünnepen. Reméljük ns hisszük, hogy a magyar és külföldi irodalom legjobb alkotásaival találkozunk majd * könyvnapi sátrakban. Az uí magyar írók, Kovái Lőrinc, Illyés Gyula, Barabás Tibor. Gelléri Andor Endre, Nagy Lajos, Zelk Zoltán, Gereblyes László és a többiek mellett szeretettel várjuk a nagy orosz- francia, apgpi és amerikai úte°' fásokat is. De várjuk nem Oja’i a szépirodalma*, hanem azok» a tuijoBátJV'íf ,munkaka* #■ amelyek Majmuk, látókörünk

kiszélesítésében se.gitenek.

Várjuk, bizalommal és sí*íe tettel várjuk «September IA— 14-ét, az augusztusi kenyér- ünnep után a azeptomber könyv-ünmpet.

k-