Új Dunántúl, 1946. augusztus (3. évfolyam, 171-195. szám)
1946-08-23 / 188. szám
ÉÍIPJUl SáPJi t ÚJ DUNÁNTÚL Hazatérő hadifogSpk újabb névsorát közöl- jűk-Ma: A BÁNYÁSZ-t az Új Dunántúl Sieti bányász lapjának első számát mellékelj ük I1L ÉVFOLYAM, 188. SZÁM. ÁJUL 40 fillér PÉCS, 1946 AUGUSZTUS 23. PÉNTEK Átnyújtották békemódosító a magyar javaslatokat Az emlékirat részletesen taglalja a Határkérdéseket a kisebbségi problémákat és a gazdasági lehetőségekéi Párisból jelenti az MTI: A Magyar Távirati Iroda diplomáciai különtudósitója jelenti: Ä magyar békeküldöttség Szent István napján éjfélkor nyújtotta át a békeértekezíet főtitkárságán a magyar békeszerződéstervezettel kapcsolatos észrevételeket és javaslatokat tartalmazó emlékiratot. A magyar emlékirat a magyar politikai és területi bizottság csütörtöki ülésén már napirendre kerül és akkor válik nyilvánossá. A magyar emlékirat a beveizető részében utal Vorosilov tábornagynak a Szovjetunió nevében tett arra a megállapítására, hogy Magyar- ország ténylegesen hozzájárult a szövetségesek Németország felett kivívott győzelméhez és kéri, hogy ehhez képest vegyék be a szerződés szövegébe, hogy „Magyarország ténylegesen résztvett a Németország elleni háborúban.“ Az emlékirat a továbbiakban a román—magyar viszonnyal foglalkozik. Magyarország és Románia Megállapítja hogy tudomásul vesszük az 1940 augusztus 30-i bécsi döntés érvénytelenségét, de utal arra, hogy ezt a döntést maga az akkori román kormány kezdeményezte. Romániával a magyar kormány emlékirata részletesen foglalkozik területi kérdésekkel és kéri, hogy a magyar kisebbségekkel szemben megnyilvánuló igazságtalanságok kiküszöbölésére Erdély egy részét csatolják Magyarországhoz. Egy 22.000 négyzetkilométernyi területről van szó. azaz a 103.000 négyzetkilométert kitevő Erdély területének körülbelül egyötödéről. Egy ilyen megoldás után 880 ezer román élne magyar területen tr.ig 1,060.000 magyar maradna román fennhatóság alatt. Ilyen feltételek között mindkét államnak azonos érdekle fűződik a kisebbségi kérdés kielégítő rendezéséhez Ez a megoldás ^nagymértékben elősegítené a Románia és Magyarország közötti jóviszonyt. A mvsgyar-cseh kérdés Az emlékirat a továbbiakban a magyar—csehszlovák viszonytól szól és tudomásul veszi az 1938. évi novemberi bécsi döntés Megsemmisítését, valamint a Cseh- | Szlovákia és Magyarország között 1938 január Tig fennálló határ vi'SszaáIlli'tását. jPelfo^ása iszerint szánban ez annyit jelent, hogy a területi status quo visszaállítását egyúttal a magyarság etnikai és jogi helyzetének visz- szaállitását is jelenti. Követeli a lakóhely és tanítási nyelv szabadságát, valamint a munka- vállalási és vállalkozási szabadság biztosítását. Ami a szerződésnek a kisebbségekkel kapcsolatos álláspontját illeti, a magyar kormány számol azzal a ténnyel, hogy Csehszlovákia), amely tagja az Egyesült Nem- setek szervezetének, magára nézve kötelezőnek ismeri el az Egyesült Nemzetek chartájának kikötéseit. A magyar kormány emlékirata a továbbiakban utal a délkelet-európai államokban nagy számban élő egyének sorsára, akik állampolgárság nélkül vannak. — Ismerteti az ezzel 'kapcsolatos igazságtalanságokat és az illetők nehéz helyzetét és azt kéri, hogy aiz az államv ahol valakinek állandó lakóhelye volt. köteles legyen az iletőt állampolgárának elismerni. Az emlékirat befejező részében a magyar köztársasági kormány annak a kívánságának ad kifejezést, hogy adott esetben újabb észrevételeket tehessen, ha a szövetségesek részéről teendő módosító javaslatok ezt szükségessé tennék, • A magyar békeszc-nződésterve- zet katonai záradékaira vonatkozó magyar észrevételeket technikai természetű javaslatokat tartalmaznak. Ne toppantsuk össze gazdaságfag békeértekezlet főtitkárságé-1 sági része bevezetőben megálla- eterjesztett emlékirat gazda- 'pítja, hogy minden ország gazdasági, politikai célkitűzéseit elsősorban földrajzi fekvése szabja meg és ez különösen az olyannyira egymásra utalt dunavölgyi országokra vonatkozik. A magyar kormány a legőszintébb készséggel kíván a Dunamedence problémáinak rendezésében résztvenni, ehhez azonban szükség vad arra, hogy a békeszerződés számotves- sen a Dunavölgye és benne Magyarország elemi gazdasági szükségleteivel. E feltételt a magyar javaslatok mindenekelőtt abban látják, hogy ne hárítsanak Magyarországra olyan terheket, amelyeket gazdasági életének teljes összeroppanása nélkül elviselni nem tud. A magyar kormány felfogása szerint a dunai államok szorosabb gazdasági együttműködése érdekében kívánatos lenne, hogy a dunai országok között olyan megállapodások jöjjenek létre, amelyek biztosítják egyrészt azt, hogy ezek egymás nyersanyag és energiafeleslegeit igénybevegyék, másrész* feleslegeiket egymás piacain elhelyezhessék. A cél az együttműködés minél erősebb elmélyítése. Az emlékirat végül ismerteti a német hadsereg által okozott kárt, amelynek összege 882 millió dollárt tesz Nem tűrjük, hogy másfél milliós szervezeti munkást csőcseléknek nyílvánítson a képviselő úr! Kossá István eiviérs válaszolt az öt megrágalmazó Drózdy Győzőnek Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés csütörtöki ülését Vall órakor nyitotta meg Varga Béla elnök. Napirend szerint következett a magyar köztársaság . kormánya részére rendeletek ki- j bocsátására adott felhatalmazásról I szóló törvényjavaslat folytatólagos | tárgyalása. A folytatólagos tárgya-J. lás első szónoka Kossá István elv- társ volt. Kijelentette, hogy a törvényjavaslatot pártja nevében elfogadja. Kossá István beszéde elején lépett be a nemzetgyűlés üléstermébe Bartha Albert, az újonnan kinevezett honvédelmi miniszter, ékít a Ház minden oldaláról hosz- szas és lelkes ünneplésben részesítettek. Ki a dilettáns ? Kossá István ezután foglalkozott Drozdy Győző képviselőnek a törvényjavaslat vitájában elmondott beszédével, amelyben kárhoztátta a demokráciában az agytrösztök, különösen a főtanácsok alkalmazását, mert Drozdy szerint ezek az okai annak, hogy nemzetünk olyan mélyre süllyedt. Kossá István ezzel kapcsolatban megállapította, hogy az inflációt 1945 április végén Vásáry István akkori pénzügy- miniszter egyik hétfői lapban tett szerencsétlen nyilatkozata indította meg. Drozdy képviselőnek azzal a megállapításával kapcsolatban, hogy az országban rendkívül elharapózott a dilletantizmus, Kossá kijelentette, ha dilletáns kézzel nyúltak volna hozzá pénzügyeink megoldásához, akkor ma nem lenne a magyar dolgozók kezében jó, értékálló pénz, jó forint. Drozdy képviselő megvádolta a kormányt azzal, hogy az országban nincs sajtószabadság. Kossá ezzel kapcsolatban megállapította, hogy minden demokratikus pártnak és és az összes demokratikus szerveknek van sajtója ebben az országban, sőt egyes nem demokratikus szerveknek is. Mit irt a képviselő úr 1919-ben Drozdy képviselő beszéde közben a Szabadságpárt részéről úgy aposztrofálta őt, mint a csőcselék vezérét. Aki a másfélmillió főnyi magyar munkásságot csőcseléknek nevezi, annak a magyar szervezett munkásság megmutatja, hogy nem tűri el, hogy ilyen szavakkal illessék. Csongrádi, békéscsabai és orosházai beszédével kapcsolatban Drozdy képviselő azt állította a nemzet- gyűlés előtt, hogy ő helyeselte Orosházán, amikor a munkásság a forint életbeléptetése napján skasztófát állított fel- Ezzel kapcsolatban Kossá megállapította, hogy mint a Magyar Távirati Iroda hiteles közléséből is kiderül, igenis elítélte ,a miskolci eseményeket és egy gyűlésen kijelentette, hogy nem helyesli, hogy az államhatalmi szerveiktől független csoportok akarják végrehajtani azokat a cselekdeteket, amelyek az államszervek feladatai. Ezután részleteket olvasott fel Drózdy képviselőnek ^ egy 1919- ben megjelent könyvéből, amelyben a lehető legélesebb szavakkal támadja meg Károlyi Mihályt, hamiskártyásnak nevezi, aki aiz országból „rablóit bolseviki pénzen szökött ki“ és hasonló kitételeket használt. Az ötvfnkelíedik ezüst Ezután arról beszélt, hogy nem lehet becsületbevágó, ha az aki a fasizmus ellen harcolt és ennek következtében minden földi vagyonától teljesen kisemmizett demokrata, a felszabadulás után a Fasiszták itthagyott ingóságait átvevő Elhagyott Javak kormány- biztosától az életfenntartáshoz szükséges anyagi javakat megkapja. Ami az ezüstöt illéti, — mondotta Kossá — nem 51 ezüstöi kapott, hanem 52-őt. Az 52 a magyar Szabadságérem ezüstérme, amelyet a magyar népért folytatott harcáért kapott. Megállapítottal, hogy ő és a hczizá hasonlók nem tudtak vagyont gyűjteni az elmúlt rendszer Idején, mind Drózdy Győző. Ami azt a vádat illeti, mely szerint a deportált zsidók ingeit szerezte volna meg magának, az Elhagyott Javak kormánybiztossága által fendelkozésre bocsátott iratok alapján tényként állapította meg, hogy Steiniecker Lajos, akinek az ingeit egyébként sem ő kapta meg nem zsidó volt, hanem Nyugatra menekült sváb főhadnagy. Kossá István ezután arról beskélt, hogy soha .mulatóban nem volt és a Halászó Macska nevű mulatóról ki, majd hangoztattja, hogy Magyarország fennállónak tekinti mind a magyar-német fizetési forgalomból keletkezett követeléseit, mind a Németország által okozott károk megtérítésére vonatkozó igényét, Leszögezi az emlékirat, hogy a békeértekezlet kezében van annak eldöntése, hogy Európa e részében lehetővé váljék az általános megbékélés és az alkotó munka. Gero etvtárs a békekü!dört*ég helyeit es vezetője A Magyar Távirati Iroda jelenti: Bolgár Elek rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter Gyöngyösi János külügyminiszternek, mint a magyar békedelegáció vezetőjének helyettese, betegsége miatt nem utazhatik Parisba. Ennek következtében Gerő Ernő közlekedési miniszter utazott a „francia fővárosba, hogy a magyar bé- 1-eküldöttség helyettes vezetői tisztségét betöltse. Távollétében Rákosi Mátyás miniszterelnökher lyettes vezeti a közlekedési tárcát Drózdy beszédeiből értesült először. Nemcsak, hogy mulatóhelyen nem volt soha dia jegygyűrűjén kiviM egyetlen aranya nincs, soha nem is volt és ilyenekkel nem is fizetett. Drózdy mullja és jovoje Drózdy naponta együtt vacsorázott Gömbös Gyulával, minden pártot végigjárt kivéve a Szociáldemokrata Ffártot és mindig egyéni érdek és érvénye, sülési vágy hajtotta. Az elmúlt rendszerrel olyan súlyosan terhelve van, hogy még 'választójoga sem lehetne tulajdonképpen nem is beszélve arról, hogy nem ülhetne a nemzetgyűlésben mint képviselő. Hangoztatta, hogy újra fel fogják vetni ezt az ügyet és Drózdy Győző olyan elbírálás alá fog kerülni, mint amilyet ez am ult megérdemel. Ezután foglalkozott az állásha'- mozás vádjával. Elismerte, hogy sok állása van, de a Magyar Kommunista Pártban szigorú pártfegyelem uralkodik és valakinek lehet több állása, de csak egy jövedelme. A többi jövedelmet méltó célra fordítják. Az Atheneum élén állva pedig egy fillér jövedelmet sem élvez. Kossia István végül hangsúlyozta, hogy a felhatalmazási javaslatot elfogadja. Ezután Drozdy Győző személyes megtámadtatás címén kért szót és multheti állításainak bizonyítására adatokat sorolt fel. Ezután Kossá István szeméiig* megtámadtatás címén szemenszedeitt hazugságoknak minősítette Drozdy állításait A vita következő szónoka Dernay István szabadságpárti képviselő volt. A javaslatot nem fogadja el. Zsedényi Béla pártonkívüli kijelentette, hogy a javaslatot elfogadja. A vita következő szónoka Vásáry József volt. A javaslatot nem fogadta el.
