Új Dunántúl, 1946. augusztus (3. évfolyam, 171-195. szám)
1946-08-20 / 186. szám
1946 augusztus 20. DJ ÜUJNAÍX'l'UL Möii1 *«Li'>sze?da, au^usrtus 20 21 ft P O L U © Vadnyiba1 hőseinek száguldó temp >ju filmje ö K ö U O G Wallace Beeri, Leon Caiilló, Anne Rutheford f ft li K Sí 0 Z t Izzó szenvedélyek perzselő tűző drámája ÖRVÉNY 8 tt ä h i a Jean Galland, Jeanne Boitel James Hilton fant, sztikus regénye j ft kék hold vö gya Romld Coimaa, Jane Wyatt [Nagyfontosságú javaslatokat fogadott el Pécs város felszabadulás utáni első közgyűlése Hajdú Gyula elvtársunk költségvetési beszédének folytatása Előadás k Apollo és Urániában, ünnepnap- 4, ó 8 hétköznap 6. Ó Parkmoziban ünnepnap 5, 1, 9 órakor hétköznap t, 9 órakor ^Qrkmozio n kedvező Időben ax esti előadás a kertben. tttz8ies;?eeiMíefl w .A celzius vagy 41 fokot mutat, ^nyékben állítólag csak 39-ét. De “°1 van itt árnyék? A t. bízottéi urak és tag elvtársak izzad- ,*• verejtékezve ülnek. Dr. Boros stván főispán elvtárs egyszer meg szólal; Nelfem is lenne egy indítványom, de ezt nem fontos jegyzőkönyvbe venni. Bármennyire is Vitelem a tradíciókat, azért még- ?s indítványozom vegyük le a «bátunkat. i csoda történt. A bizottsági í*gok, még a néhány kisgazda képviselő is, ellenvetés nélkül ingujjra vetkőizött és nem dőlt össze 5 l- városháza. e A három baloldali blokkba tö- Pbfült párt vezérszónoka nagy ■^sédben kelt ki a Pérlsban ké- békeszerződés tervezete el- J*11- Kerestük a kisgazdapárt szóját, nem találtuk, ők majd a .0s«z béke után fognak beszélni, ??8y miért iűrte ezt a magyar Vadalom. • Sebestyén Lajos pénzügyi ®n*csn°k az inflációs idők költésvetésének lezárásáról referál. ' álmos melegben röpködnek a ?|Hiós és trilliós számok. Az egyik i!*°ttsági tag úr. aki közben egy fosé elszenderült, hirtelen fel. a<J és hallja ezeket a nagy szá- °*cat. Riadtan felsóhajt: Te jó Isten, miegint vissza- wtt aiz infláció. lJ?*1' Hajdú Gyula elvtárs nagy ^‘«égvetési beszéde új életet i , ‘ a közgyűlésbe. Különösen a iiV^blvatal és az egyetemi pro- ^®8>ák fejtegetése aratott általául® tetszést. Végre, mondotta egy . Sazdapárti városatya, akad egy u°ber> aki meg meri mondani az cjfat Aztán mélabúsan faozzá- i ‘te; Csak az a kár, hogy az is onimunista. • i Kövesi tanár felszólalása alatt fakadt a rosszemlékű légvédel- j1 függöny. Még jó, hogy nem csillár, — jegyezte meg egy 'I*®8 városatya. ^.Tolnai József polgármester elv- rs nagy elismeréssel emlékezett Hajdú elvtárs értékes kritikáról, csak a lakáshivatalt ért ^adásokat igyekezett visszauta- 1an'. Itt azonban áldatlan sze- v£re vállalkozott, mert a lakás- 'vatallal egyedül a lakáshivatal *etője van Pécsett megelégedve. » közgyűlésen mondotta lj.lelső beszédét a törvényhatóság Kj. s5t legfiatalabb tagja, dr. bsv^L ^u'’a elytérs, aki civilben köbként az Uj Dunántúl mun- 'tíJfrsa. Béky kolléga nagyon k°lt, főleg attól félt, hogy nj Sz lesz a sajtója. Alig birtuk W^yugtatni, hogy nem Szalay jh-í színigazgató fogja a beszáll Imi róla. • . kisgazdapárt négy taggal jjPv,selte magát a közgyűlésen. {Lj^yára a nagy meleg miatt. 0)ei ü a kisgazdáknak bírni kell a íwfR®*- Legalább is a falusi kls- akik szántanak és arat- ku ’ a*ok bírják. Vagy azok más Mazdák? 0.) Vasárnapi számunkban részletesen beszámoltunk a szombat délutáni városi közgyűlés első részéről és dr. Hajdú Gyula nagy költségvetési beszédének első feléről. Helyszűke miatt beszámolónkat mai számunkban folytatjuk. LAKÁSHÍV ATAL A város egész köizönsége általános elkeseredéssel nézi, hogy a városi lakáshivatal több esetben privát barátságból dönt lakásügyekben. Pedig a főszempont az kellene hegyen, hogy a lakást adjuk annak, aki* nek tényleg jár. Kitért ezután arra, hogy az sem tűrhető, hogy két-három családnak egy lakást adnak azzal, hogy a megosztás legyen az ő dolguk, gondolva: veszekedjenek és ha kell. verekedjenek egymással. — Ehelyett arra kellene törekedni, hogy a nagy lakásokat kis lakásokká alakítsák át. MECSEKI ÜDÜLŐSZÁLLÓ A lakáshivatali visszásságok után a mecseki üdülőszálló régóta vajúdó kérdését hozta elő Hajdú elvtárs. Elmondotta, hogy a költségvetésben van egy pont, amely szerint cca 70 ezer forint- bevételt és 6 ezer forint kiadást jelent az üdülőszálló, amelynek bérbeadása körüli ügyekről a Nemzeti Bizottságban már többször szó volt. — Bár jogász vagyok, kijelentem, hogy ebből a bérleti szerződésből és az ennek kapcsán tett felszólalásokból nem tudtam eddig kiokosodni — mondotta Hajdú elvtárs. A bérlő eltávozott nyugatra, majd visszajött, igazolását kérte a Nemzeti Bizottságtól, amely ezt elutasította és így adva van egy bérlő, aki nincs igazolcva, akinek italmérése sincs és aki be egész város polgársága és a dolgozók megbotránkozására az infláció alatt csak azoknak állt rendelkezésére. akik arannyal tudtak fizetni. A demokratikus város ezt nem tűrheti tovább és ezért kérem a törv. hatóságot, hogy utasítsa a város tiszti főügyészét arra, mutassa be a bérleti szerződést a törv. hatóságnak, az vizsgálja felül hogy a suttogások már egyszer megszűnjenek. SZEMÉT- ÉS FURDÖKÉRDÉS Hajdú Gyula elvtárs ezekután a higiénikus városvezetés feladatairól beszélt és kifogásolta, hogy a felszabadulás után másfél évre a pécsi utcákon még mindig halomban áll a szemét és háztulajdonosok kénye-kedvére van bizva, hegy elvdszik-e a szemetet, vagy sem. Sürgette az intézkedést és ismertette azt a tűrhetetlen állapotot, hogy Pécs modern gőzfürdő nélkül van, mert a két meglévő fürdő elavult és nem felel meg a mai kornak. (Ezt a problémát az Uj Dunántúl is többször szóvá tette.)közkörház A vízellátás kiterjesztésének fontosságát emelte ki, majd előhozta, hogy lehetetlen helyzet az, hogy Pécsnek nincs közkórháza. A klinika ugyanis teljesen más hivatást tölt be, mint a közkórház, ezért sürgősen meg kell valósítani a városi közkórházat. Itt konkrét javaslatot is tett. — Megoldható ez a probléma — mondotta — / nem kell mást tenni, mint a honvédelmi minisztériumtól elkérni a teljesen felesleges Zrínyi épületet. Ezt az épületet adják oda az egyetemnek. Nem hiszem, hogy ma, 1946-ban, egy vesztett háború után bárkinek aggodalma lehetne amiatt, hogy egy katonai intézetet polgári oktatás céljaira átadnának így a mostani klinika felszabadulna, de felszabadulna egy csomó iskola is. Nem megvetendő szempont az 6em, hogy kiveszik ezzel a fundamentumot az ország újból való militariz- musa alól. Tiporja ki a törvényhatóság és a pártok közösen a Zrínyit az egyetem részére Oj épület építésére ayiúgy sincs pénzünk, de arra kell, hogy jegyen, hogy ár Zrínyit átépítsük a klinikák számára. BÖLCSÉSZKAR Ezután a bölcsészkar felállítását sürgette, amelyet nem tudni mi okból a kultuszminisztérium ezideig bár erre többszöri Ígéretet tett, nem valósított meg. Kifejtette, hogy a pécsi egyetemre milyen hatalmas feladatok várnak, mert Pécs az egyetlen egyetemi város, amely egyúttal ipari város is. Ezért a pécsi egyetemnek a nép egyetemének kell lennie. Az egyetemen kell a gyakorlati pályákon levő intellektueleket a demokratikus gondolkozásra átképezni. Az egyetem és a közoktatás problémái után a szociális ügyeket vette elő Hajdú elvtárs és a törvényhatóság tagjai általános felháborodása mellett ismertette azokat a botrányos állapotokat, amelyek közt a pécsi gyermekmenhe- lyen élnek a gyermekek. Azokat, akiket pedig kiadnak tápszülőkhöz, valóságos rabszolgakereskedők kezeibe adnak, mert az elégtelen táppénz miatt a ,,nevelőszülők" azokat munkára adják ki. Sürgette a napközi otthonok felállítását és kifogásolta, hogy' egy pécsi üzem sem kezdeményezett ezen a téren még semmit. MALMOK KÖZSÉGESITÉSE Követelte ezután a malmok, kőbányák, téglagyárak és a temetkezési vállalatok városi kezelésbe való vételét. Beszélt még arról is, hogy a költségvetésnél első szempontnak kell annak lenni, hogy minél több munkaalkalmat teremtsenek és felhívta a város figyelmét a baracktermés intenzivitá- sára, amely nagy bevételi forrása lehet a városnak. Hajdú elvtárs felszólalását naon taps fogadta, majd az elnöklő főispán ötperces szünetet rendelt el. Ezután Kövesi Béla a Szociáldemokrata Párt nevében szólt hozzá a költségvetéshez, majd felhívta a város vezetőségének figyelmét a város szegényeinek helyzetére. — A költségvetésben — mondotta — aránylag igen kevsé, az elmúlt békeévekhez képest úgyszólván semmi, a népjólétre beállított összeg. Rátért az idegenforgalom kérdésének fejtegetésére is, leszögezve, hogy az előző években a városnak ez egyik fő bevételi forrása volt, természetesnek látszik tehát, hogy a város bizonyos őszszeget irányozzon élő az idegen- forgalom ápolására is. Kövesi Béla után dr. Balassa Miklós, a PDP képviselője a DGT- vel kötött szerződés szerinti 40.000 métermázsa kedvezményesáru szén beállítását hiányolta, majd Lakatos József elvtárs beszélt a Szakszervezetek nevében: — A munkások nevében beszélek most — mondja. A munkások közül az építőiparban dolgozók helyzete a háború után nagyon megromlott. Ezeknek a dolgozóknak munkaalkalmat kell adni, s ez elsősorban a város feladata. Indítványozom, hogy a törvényhatósági bizottság feliratban forduljon a kormányleg adja ki a háborús vagyonok dézsmáját és a bevételt ossza ki a törvényhatóságok között, ezzel is hozzájárulva az újjáépítéssel adott munka nagyságának mérvéhez. így sikerül majd a dolgozóknak megfelelő munkaalkalmat biztosítani, de meg lehet végre kezdeni a háborúban szerzett nagyvagyonok dézsmáját is. Kifogásolta a közellátással kapcsolatban azt, hogy zsír- és olajkiosztás eddig nem volt, majd a Szakszervezet nevében a költségvetést általánosságban elfogadta. Ezután Béky Júlia dr. törvény- hatósági bizottsági tag elvtárs foglalkozott a költségvetés kulturális és szociális keretének kiszélesítésével. kapcsolatos kérdéssel, a következőket mondva: Az 1946—47 évi költségvetés, — mint hallottuk, úgy részleteiben, mint általánosságban, igen szűk mozgási lehetőséget biztosít a városnak és csupán a legszigorúbb takarékosság melletti gozdálkodás képes biztosítani a pénzügyi egyensúlyt. A városnak mégis, ezek között az igen szűkre szabott keretek között is meg kell találnia a módot arra, hogy dolgozóinak a mai idők követelményeinek megfelelően úgy szociális, mint kulturális téren a lehető legtöbbet nyújtsa. Gondoskodnia kell tehát arról, hogy a jelen költségvetésbe erre a célra beállított keret kitágíttas- sé>k. Ezekre az okokra hivatkozva, felvetem itt a városi iskolák államosításának kérdését. A népiskolák vonalán az államosítás már megtörtént. A középfokú, valamint a szakiskolák azonban még mindig a város igazgatásában állanak és így természetesen a város gondját képezik. Véleményem szerint semmi jelentősége nincsen ma már az önkormányzatok tanárválasztó jogának. Most pedig, hogy a tanerők demokratikus átképzése folyamatban van, egyetlen város, így Pécs sem vindikálhatja magának azt a jogot, hogy egyesek partikuláris lokálisan akár személy- belileg, akár módszerbelileg esetleg az állam céljaival, vagy fejlődési vonalával ellentétes vonalon tanítsák az ifjúságot. Ezek az iskolák s ezzel kapcsolatosan a tanerők igen súlyos terhet jelentenek Pécs városának. Ellentétben más városokkal, mint pl. Sopron, ahol egyáltalán nincsenek városi iskolák, — Pécs költségvetésének igen komoly százalékát kénytelen iskolákra fordítani. Az új adózás, illetve önkormányzati fedezeti elvek rendelkezése szerint a városok bevétele egységesen alakul, mivei pótadót nem vethetnek ki, hanem az állami adókból részesülnek. Pécs tehát igen jelentékeny számú városi iskolája miatt ebből a szempontból aránytalanul kedvezőtlenebb helyzetbe került más városokkal szemben. Ez az aránytalanság megszüntethető olyként, hogy a városi középfokú és szakiskolák egységesen és teljes egészében, anyagi és személyi vonatkozásban egyaránt állami kezelésbe kerüljenek. Személyi szempontokból is sokkal kedvezőbb lenne ez által a helyzet, mert hiszen köztudomású, hogy a városi iskoláknál alkalmazott tanerők áthelyezése, előmenetele igen erősen akadályozott, míg az államosítással ezek a gátló okok egyKoz, hogy a kormány rendeleti- csapásra megszűnnének!. Olcsó árajánlat! vasaló 63'— űyorsíőző 54 — reso I a zománc 38‘— vasalóbetét 9'— reso-spirál 5'— Sándor János nsíllnr Ü5Eíet en CSlíJdX KossßthL.« 5 (Pannónia szállónál). A városi iskolák állami kezelésbe vétele után az így felszabaduló összeg aztán, ami igen komoly erőt képvisel •— jelentékeny mértékben segíthetné az egyéb kulturális és szociális problémák kedvezőbb megoldását. Indítványozom tehát: A törvényhatósági bizottság írjon fel a kormányhoz és kérje a városi középfokú és szakiskolák államosítását, hogy az így felszabaduló összegeket a város múltjának és a jelen idők követelményeinek megfelelően kulturális és szociális célokra fordíthassa. A hozzászólás után Tolnai József polgármester válaszolt a felszólalásokra, köszönetét mondva úgy maga, mint a város nevében a költségvetés méltatásáért. Kijelentette, hogy a költségvetésben a legminimálisabb bevételeket és a legmaximálisabb kiadásokat irányozták elő. A felszólalásokat részletezve bejelentette, hogy Hajdú Gyula elvtárs felszólalását teljes mértékben magáévá teszi és az abban hiányoltakaí a város a legjobb tudása szerint orvosolni is fogja. Bejelentve, hogy a szemétkihordás problémáját a város meg fogja oldani. Mindent megtesznek majd az iskolák szociálissá tétele érdekében. A közgyűlés elnöke, dr. Boros István főispán elvtárs ezután az elhangzott indítványokat elfogadásra ajánlotta. Az indítványokat a törvényhatóság egyhangúan magáévá tette. A költségvetés részletes tárgyalása során Steinmetz Endre dr. elvtárs ismertette a városi strandfürdők antihigiénikus helyzetét, különösen kihangsúlyozva azt a tarthatatlan állapotot, ami a hullámfürdőben férőhely tekintetében is fennáll. Indítványozta, hogy a város tulajdonát képező tn- gatlanterülettel, ami jelenleg a* egyetem bérleményét képezi, bővítse ki a város a hullámfürdő területét. Az egyetem ezt az Ingatlanrészt régebben sportpálya létesítésére kapta meg, tekintettel azonban aira, hogy megfelelő pénzösszeg hiányában az egyetem a szükséges építkezéseket nem tudja megindítani és ott csupán szeméttelepek létesültek, a város szüntesse meg a bérleti viszonyt és használja felsaját céljaira. Benedek András elvtárs a kisiparosokat érintő munkaalkalmak megteremtésének kérdésével foglalkozva hangsúlyozta, hogy a városnak mindent el kell követnie abban az irányban, hogy a középületek tatarozását, valamint ezen túlmenően konkrét építkezéseket minél előbb megkezdhesse. Több hozzászólás után a törvényhatóság a költségvetés részleteiben is elfogadta és Boros főispán elvtárs a következő szavakkal zárta be a demokratikus város első közgyűlését: Nem mehetek el szó nélkül azon tény mellett, hogy a város élete szempontjából olyan fontos tárgy- sorozati napon, a város költségvetésének megvitatásán a Kisgazdapárt mindössze öt taggal jelent meg s a szünet után ebből az ötből is már csak ketten maradtak Ezzel szemben a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, Polgári Demokrata Párt, Nemzeti Parasztpárt és a Szakszervezetek teljes taglétszámmal jelentek meg és nemcsak Igen komoly Indítványaikkal, de megjelenésükkel is tanúbizonyságot tettek arróL hogy az általúk képviselt tömegek bizalmát nemcsak élvezik, hanem annak érdekeit teljes mértékben képviselik is.
