Új Dunántúl, 1946. augusztus (3. évfolyam, 171-195. szám)
1946-08-18 / 185. szám
ttfy fUőUtítfoi J DUWWTUL A MAGYAR KOMMUNISTA PART D E L 0 ü N A N T U L I LAP] Ma és Szent István napján Magyarország dolgozó népe az új kenyér ünnepét tartja * ÉVFOLYAM, 185. SZÁM. ÁRA 40 iiJlér PÉCS, 1946 AUGUSZTUS 18. VASÁRNAP \J\ kenyér — új pénz — új magyar Az áj kenyér ünnepét üli ma I egész ország. Azét az új keltrét, amelynek magvát ezer év először vetette saját földjébe magyar paraszt, hogy kalászát 'iát földjén is arassa. Azét az I kenyérét, amelyet többé nem [ítrholdas hűbér-arisztokraták, így nrambátyám zsírosparasztok felnek meg, mig annak, aki arcnak verejtékével megdolgozott He, legfeljebb a korpája jutott. Hét az újkenyérét, amely végre aki magvetéstől cséplésig, Zártöréstől a malmok garatjáig bndozta, ápolta, szárba szökken. Hte azért, hogy magának, csapjának és minden magyarnak italán ott legyen. Azét a ma- W kenyérét, amelyet többé nem !(H sóért, lehordott városi ron-1 fokért, gyufáért, vagy bagóért "ereberélgetnie, hanem amelynek leMiiletes áráért nyiltárusitásu betekben megkaphat mindent, mire odahaza szüksége van. Nagy ünnep ez a magyar papságnak. Az első és talán leg. •gyobb magyar királynak, Szent 'Ivánnak ünnepén országszerte J'Van áhítattal hordozzák körül az ’J kenyeret, mint amaz ereklyét, az aranyos kalitkába zárt »bbot, hazátteremtő István ki- % emlékét. És valóban van is ’•laml hasonlatosság a két erek- y* között. Az egyik, az ezer- ;*?tendős, évszázadokon át arra miékeztetett, hogy ezen a tájon “agyarok alkották meg az első iszefüggő és a kor követelmé- yelnek megfelelő államot és tar. “iták fenn azóta is. A másik, a “»i ereklye, az új kenyér arra ;mlékeztet, majd mindörökre, 'ogy ezen az oly hosszú ideje "agyar földön csak ezer év után "it a föld igazi birtokosa a ma- Tar nép. És ahogy egy évezredi keresztül hálás szívvel emlékeit meg ez a nép arról a nagy irályról, aki hazát teremtett nekl "gy ragaszkodik maid további “er esztendőkig új jelképéhez is, "Kely * saját földön ezer eszten- i*a küzdelemmel vívott szabad- agot jelenti számára. , Mert ezer esztendőn ót, mindig "igázva, de mindig új erőre kap- ’a küzdött a magyar paraszt fárt, amit ma ünnepel. Budai "*gy Antaltól Dózsán és Petőfin I 1919. máciusáig, sőt azon túl 1 nemrég temetett kommunista '•ártlrokig egyenes az út a kolozs- “onostorí gyilok, a temesvári tufa trón, a segesvári költő vérétől J'ros kard és a budai cukrászban eldördült revolverlövés év- “ázadokon keresztül Is egybelán- •flódtak, mint ugyanannak a nagy ’áp szabadságharcának tragikus ’“«szemel. És ma, amikor a faliak népe országszerte ennek a l?r«nak végső diadalát, ennek a kralnak első édes. légy megtes- “"ölését ünnepli, lehetetlen nem '““dőlni a lezajlott viadalra és bak hőseire. De a j,arc véget ért, helyesében formákat öltött. A szabad °‘dön megtermett új kenyér itt b és jó pénzt, értékálló forin- kap érte az, aki munkát fek- e*eU bele. És amikor a búzáért 1 Paraszt megkapja az első fé- “J’es forintot, bizonyára eszébe kinek-minek köszönheti ezt. bébe jut, hogy már a háború '”11 hallott suttogni valamit nr- ”l> hogy a föld azt illeti, aki "'«Cmüveü, —. hallotta, de oda ""Ugatni is alig mert, hiszen al Irta: Révész Gy. István ilyet kimondott, az „büdös bolsi“ „rohadt kommunista“ volt és senki se látta többé ha a kakastollas a nyomába akaszkodott. Azután kifosztották az országot, végigtaposták germán csizmával és dzsentri bilgerikkel, elhurcolták az állatokat, elhurcolták a gépeket és elhurcolták a munkabíró embereket is. És a paraszt ismét csak meghallotta a nép mélységeiből felhangzó hangokat: ellenállni a fasiszta gyilkosoknak, elrejteni mindent a nyilas rablóhordák elől, mert nem velünk, hanem ellenünk szerezheti csak a magyar a szabadságot magának és földjének is. De ezt a hangot is elnyomta fülében a pribékek és rögvédő sehonnaiak felbérelt kórusa: „vörös kutyát" „Zsidóbérenc!“ „Moszkva ágensei!" És egyszerre csak, a felszabadító hadsereg, mint valami tisztitó szélvész kisöpörte a nagVhan. guakati, a gyilkosokat, rablókat a paraszt verejtékén hízott földesurakkal együtt. És a föld népe szinte percek alatt ráébredt: Az a suttogó, elnyomott hang tartalmazta az igazságot. Horthyék, Bethlenék földosztást ígértek és mi lett belőle? Adósság, nyomor, 'még fokozottabb parasztkizsákmányolás. A szervezett munkásság élén a most már nyíltan szer. vezkedő, erős és céltudatos Kommunista Párttal földet követelt és hatszázezer magyar nincstelen paraszt, zsellér, gazdasági Cseléd alig néhány hónap múlva saját földjén látott munkához, hogy napfényre hívja a ma ünnepeltet: az új kenyeret. A régi parasztelnyomók azonban nem nyugodtak bele a meg- változhatatlanba. Most ők suttogtak, mint annakidején a kommu. nisták, de mennyire más volt az, amit suttogtak! „Ne dolgozz paraszt, úgy sem marad kezedben a föld!" — ezt akarták elhitetni mindenfelé, hogy megbénitsák az ekét, vagy kaszát tartó munkáskezet A Kommunista Párt azonnal válaszolt: követelésnek állította fel a földreform azonnali befejezését, az új gazdák birtokainak telekkönyvezését. És a kommunisták követeléséből ismét valóság lett. Az ország legtöbb helyén a telekkönyvezés már megtörtént, ahol pedig még nem, ott a Magyar Kommunista Párt gondoskodik róla, hogy még az , idén megtörténjék. Ä földhözjuttatott paraszt ráébredt a tények nyomán arra, hogy ki az, aki valóban mellette áll, aki nemcsak szédítő szép kor- tcsszavakat hangoztat felé, de minden erejével harcba is, száll érdekeiért. De munkáját még mindig gátolták a múltból ittmaradt akadályok. A közhivatalokban, a jegyzői, főszolgabírói szó. bákban még mindig a régi lovaglóostoros parasztnyúzók ülnek, akik nem egy helyen azt is megakadályozták, hogy a maguk kiski- rályságának határai között a demokrácia törvényei .érvényre juthassanak. Rettegésben tartották és gazdaságilag is lehetetlenné akartak tenni mindenkit, aki nem volt hajlandó az elmúlt idők szellemében szolgálni őket. És a Kommunista Párt újra sikraszállt, a nép ellenségei eltűntek városokban és falvakban egyaránt a fejlődés útjából. A föld végül tehát, ezeréves harc után a paraszté lett, szilár- oan és megmásithatatlanul a dolgozó paraszté. De a múlt bűneit nem lehetett könnyen levezekelni. A paraszt megművelte a földjét, de mit ért vele, amikor munkájának ellenértékéül papirrongyoA csehszlovák államelképzelés terheit nem viselheti kizárólag a magyarság Gyöngyösi külügyminiszter válasza Masaryknak — A külföld baloldali sajtója Magyarország mellett Párisbói jelenük: Gyöngyösi János külügyminiszter válaszul Masaryk csütörtöki beszédére nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Iroda különtudósitójának. Többek között ezeket mondotta: „Masaryk deklarációmra fölényes iróniával válaszolt, de nem cáfolta a tényeket, hogy a magyarság jogfosztott állapotban, kiutasításra előkészítve, állandó félelemben él Szlovákiában. A magyarság sérelmei új keletűek és ezek a sérelmek Masaryk Tamás Csehszlovákiájában ismeretlenek voltak A sérelmek cáfolat nélkül maradtak, tehát igazak. Az ellenük való tiltakozást csak az elfogultság azonosíthatja revizlonlzmus- saL Egy üldözött nép fájdalmas panaszát és tiltakozását nem lehet zokon venni. széljünk az alapvető problémákról. I sikkad. A Popuiaire, amely nagy Csehszlovákia kizárólagos nemzeti | cikket ír a magyar külügyminisz- á'.lam akar lenni és ennek érdé- tér beszédéről, egy szóval sem kében meg akar szabadulni a magyar kisebbségtől is. Nem /fogadhatjuk el, hogy az ezzel járó áldozatot kizárólag és egyedül a magyarságra hárítsa. Nem fogadhatjuk el a magyarság kollektiv felelősségét sem. A bűnösök nyerjék el büntetésüket, de az ártatlanok százezrei ne bűnhődjenek olyan bűnökért, amelyeke: nem követtek el. • Párisbói jelenti az MTI: Masaryknak a magyar külügyminiszter expozéjára adott válasza vérszegény néhánysoros közlésekben jelentkezik a francia sajtóban, sőt sok francia lapban teljesen elközli Masaryk beszédét. A Humanité szerint a Szovjetunió háború utáni poliükájának vezérelvei ismeretesek: Tartós és szilárd békére való törekvés. Azoknak a népeknek, amelyek szakítottak a fasizmussal, megadni a lehetőséget, hogy újjászervezzék politikai és gazdasági életüket valóban demokratikus alapokon, Jóvátétel mellett, de a realitások szem előtt tartásával. A ,Szovjetúnló ellenez mindenféle blokkot, meg akarja erősíteni a béke alapjait és a népek konstruktív együttműködését A Szovjetúnló és Jugoszlávia demokratikus alkotmánya a területén élő magyarságot nemcsak nem üldözi, hanem teljes jogegyenlőségben részesíti. A csehszlovák külügyminiszterrel egy közös célban egyet értünk: a Magyarország és Csehszlovákia közötti jószomszédi viszony megteremtésében. Ennek érdekében egy dolgot kell megtennünk: teljes nyíltsággal és őszinteséggel beStockholmból jelenti a MTI: A Ny. Dag „Magyarországi kommunisták a békéről" cím alatt ismerteü a Magyar Kommunista Párt legutóbb kiadott nyilatkozatát A svéd lap kiemeli, hogy a magyar kommunisták aggodalommal tekintenek a békeszerződés elé és hangoztatják, hogy egyedül Horthy és hívei felelősek a súlyos béke- felttéelekért, mert ezek sodorták az országot a nép akaratának ellenére a Szovjetunió és a Szövetségesek ellen viselt háborúba. Meg- emlíü továbbá a lap, a párt reméli, hogy a békeértekezlet Igazságosan rendezi majd a Romániával és Csehszlovákiával fennálló viszonyt, Rámutat a magyar nép hálájára is, amellyel a Szovjet- úniónak a kisnemzetek érdekében irányuló párisi fáradozásait figyeli, kedvező légkör megterfemtésére Szerdán, augusztus 21-én, este 7 órakor a Munkás Kultur házban összevont páirynap amelyen liku Pél elvtárs az új városi titkár tartia bemutatkozó előadását kát kapott csupán, megszámlálhatatlanul sok papirrongyot, amely azonban nem ért annyit sem, hogy a termelő a piaci helypénzt ki tudta volna belőle fizetni. És akkor ismét a Kommunista Párt állt élre. Alig három hónappal ezelőtt Rákosi Mátyás bejelentette: augusztus elsejére' jó pénzt adunk az országnak, mert ennek a jé pénznek fedezetét már megteremtette a magyar munkás és paraszt dolgozó keze! Sokan mosolyogtak rajta, elképzelhetetlennek, hihetetlennek találták, hogy a gazdasági válság legmélyéről tíz hét alatt ki lehessen menteni az or-_ szágot az egészséges életbe. Gúnyolódtak a jó pénz felett, kételkedést akartak elcsepegtetni a reménykedő szivekbe aziránt, hogy az augusztus elsejei jó pénz jó marad-e augusztus másodikéra is. És az, ami akkor csodának látszott: a jó pénz, az értékálló forint itt van és szilárdabb, mint a kommunistákon kivül bárki is hitte volna. Mindezt a szervezett munkásság és az egyre jobban szervezkedő parasztság együttes erőfeszítése érte el. Az éhező, lerongyolódott munkásság a történelem legnagyobb teljesítményeit hajtotta végre. A vasútas hónapok alatt helyreállította szétrombolt közlekedési hálózatunkat. A bányász fantasztikusan nehéz körül, mények között kitermelte az ipar megindításához szükséges fűtőanyagot. Önkéntes rohammunkád sok segitségével helyreállítottuk hidjainkat. A paraszt pedig, a tulajdonába került földeken néha igavonó állatok és használható mezőgazdasági szerszámok nélkül is megtermelte azt, amivel biztosítani tudja, hogy a jövőben az országépítő dolgos kezeknek no kelljen éhezniök. Ez az együttműködés, a városi és falusi, ipari és mezőgazdasági dolgozóknak ez a testvéri együttese fejezi ki leghívebben a mun. kás-parasztszövetség lényegét. Azét a munkás-parasztszövetségét, amelynek élén, mint irányító él mozgató erő, ott áll mindig harcosan a Magyar Kommunista Párt. Sokat végeztünk, de még több' van hátra. A beszolgáltatás:' rendeletek igazságtalanságai, a vám- őrlési dijak aránytalansága, az aszálysujtotta gazdák beszolgáltatás alóli mentesitése és még száz és száz ilyen kérdés van, amelyért meg kell harcolni éppen a parasztság érdekében. Meg keli és meg fog harcolni érte a Kommunista Párt, és győzni fog ebben a harcban, mert ott sorakozik mögötte a többé üres szavak, tó! el nem bóditható, mert tényekkel meggyőzött magyar parasztság. Az új kenyér ünnepét üli ma az egész ország. És miközben a falvakon megszegik az első szabad földön termett kenyeret, Budapesten ünnepélyes külsőségak kö. zött felavatják a Szabadság hidat, amit a náci és nyilas hordák levegőbe röpítettek, de a demokráciát építő munkások keze ismét helyreállott rocsaiból. Két ünnep egy napon és menynyire egy ez a két ünnep! Hiszen az egyik a parasztság, a másik a .munkásság diadalmas akaratár|.k ünnepe és ez kettős egy-ünnep- ség csak még szorosabbra fűzi a a közös munka él közös harc frontját.
