Új Dunántúl, 1946. augusztus (3. évfolyam, 171-195. szám)
1946-08-14 / 182. szám
1M6 augusztus It. ÜJ DUNÁNTÚL MAGYAR BEKE ES A KOMMUNISTA PART Magyarországgal kötendő bé- lerzödés tervezete mély csaló- ■ váltott ki a magyar közvéle- yben, még azokban is, akik ik, hogy a Hitler oldalán meg- >tt vesztett háború után, a csatit között is utolsónak maradva békére nem számíthatunk. De '•keszerződés tervezete a három Mitosabb kérdésben: területi yeink, kisebbségvédelmi kívánunk, végül gazdasági megtérjünk dolgában rosszabb annál knit vártunk. A szerződéster- 1 visszaállítja a trianoni határt, sőt csehszlovák vonatkozás- nyitvahagyja azt a lehetősé- hogy még a trianoni terület legkisebbedik. A határainkon '1 maradó magyarság nemzeti inak védelméről nem tartal- rendelkezéseket, sőt félő, f a békekonferencia nem hiu- meg a szlovákiai magyarság építéséről szóló csehszlovák »latot. Az angol-amerikai gaz- 9i javaslatok pedig elviselhe- ®ül súlyos terheket jelente- tnelvek — ha a békeértekez- »lfogadná őket — a feldúlt, ^ényedett országot nemzedé- » szolgasorsba taszítanák, ért a kemény békeszerződésért slelösség elsősorban a műit küert terheli, a háborús korokat, Horthy Miklóst és (jét, azokat, akik Hitler olda- * nemzetellenes háborúba táblák az országot, akiknek politikája megakadályozta a ■'hel való szakítást és hazánk’ eí megszállására vezetett, °ek reakciós, népellenes poli4 szabadította rá az országra |s>ék hazaáruló banditáit. A 1 békét a nyilas németbéren- *k köszönhetjük, annak a köbnek, hogy a hazaárulók te magyar csapatok még ak- ^ ellenállást fejtettek ki a Vö- ^adsereggel szemben, amikor rszág felszabadult területén megalakult az új magyar !e« kormány. ' magyar kommunisták igye- T*k megmagyarázni népiink- bogy Horthyék nemzetellenes 5 .^Politikájáért, Szálasiék ^üló gazságaiért a felelősség r esö részét viselnünk kell, ország demokratikus át- «sa még nem mentesíti a demokráciát egészen és . n az alól a felelősség aló!, I ^°lt uraink bűnös pölitiká- i Magyarországra hárul. y49yben hirdettük azt, hogy öban demokratikus belpoli- ? következetes harc a belső , é és a fasizmus maradványai ili42 ingadozás nélküli detnok- «I, külpolitika javíthatják bé- i dóinkét. A felelősség a ma- i^ükekilátások megrosszabbo- azokra hárul, akik a de- fejlődését akadályozták, rgjében figyelmeztettük arra JJjjY a Szovjetunió irányában kétszínű hintapolitika L**ztésére irányuló lépések pelnek bennünket demokra- y szomszédainktól, anélkül, L fátokat szereznénk szá- j 4 a nyugati hatalmak között. Lp* magyar kommunisták, a )1 leghűbb fiai, nem akarjuk, ,4 reakció bűneiért népünk- (^züjtsák be a teljes számlát, vezért továbbra is követke- i? küzdve hazánk demokra- I jPjlődéséért és ezzel nemzet- ly/ülyzetünk megjavításáért, a jP* demokrácia egészével |l felemeljük szavunkat a íjj rú és kemény magyar bé- , ^"dés-tervezet rendelkezései- ^gváltoztatásáért Magyarja javára, a magyar delnőkig “klekében. (. Kommunisták nem osztluk C* a nézeteit, akik a magyar lij rződés fölötti csalódottsá- t11 azzal vádolják a demokra- nemzeteket, valamennyi •cPlraat, az egész párisi bé- k'6zletet, hogy nem az igaz- tjüem hatalmi érdekek érvé- éré törekszenek. A sziqorú hékefeltételek fölött érzett ^j.eserüség nem szabad, hogy i,.Vosftsa a maavar demok- ,sztánlátását a világpolitika ét is közelről érintő nagy kérdéseiben és meggátolja helyes nemzetközi tájékozódásunkat. A Szovjetunió a párisi békeértekezleten azért küzd, amiért a háború ban küzdött: a fasizmus teljes megsemmisítéséért, az emberi haladás, a tartós béke és a demokratikus fejlődés feltételeinek Lizto- s tásáért. E nagy célokért folytatott küzdelemben a Szovjetunió érdekei és a magyar demokrácia érdekei végsősoron egybeesnek. Nem a Szovjetunión, hanem a magyar politika múl* bűnein és jelen mulasztásain múlt, hogy a magyar békecélok egyben-másban ellentétbe jutottak azzal az igazi üggyel, melyet Párisban a Szovjetunió a tőkés államok többségével, bizonyos imperialista törekvésekkel szemben kévisel. A magyar demokrácia érdeke és feladata küzdeni azért, hogy a magyar nemzeti érdekek összhangban legyenek a párisi békeértekezleten az emberi haladásért, a demokratikus fejlődésért és a tartós békéért küzdő tábor érdekeivel. A tartós békét és a demokratikus haladást képviselő nemzetekkel való szolidaritás jegyében emeljük fel szavunkat a magyar békeszerződés megjavításáért. Jobb magyar békét akarunk, hogy a magyar demokratikus erők kedvezőbb feltételek mellett ktizd- hessenek azért, hogy Magyarország fenntartás nélkül csatlakozzék a nemzetközi demokratikus haladás táborához, melynek élén a nagy Szovjetunió áll. A magyar demokrácia erősítése, a magyar, munkásság és parasztság elleni harcának megkönnyítése és megsegítése érdekében széliünk síkra a magyar békeszerződés tervezetének megváltoztatásáért, a jogos magyar békecélok érvényesüléséért. Nem akarjuk, hogy egy rossz békeszerződés ürügyet és alkalmat adjon a mágyar reakciónak a soviniszta szenvedélyek felkorbácsolására. Nem akarjuk, hogy a magyar reakció a magyar demokráciát a nemzeti érdekek (eladásának vádjával illethesse. Nem akarjuk, hogy a békeszerződés módot nyújtson a reakciónak arra, hogy a világpolitika reakciós erőihez való csatlakozás programját, mint „nemzeti" programot népszerűsíthesse. A békeszerződés-tervezet meg változtatására irányuló követelésünknek csak azzal adhatunk súlyt és nyomatéket, hogy határozottan és erélyesen vívjuk tovább a harcot a belső demokrácia megszilárdításáért. Jóindulatú külföldi demokratikus elemek kételyeit a magyar demokrácia belső szilárdságával és erejével szembencs ak lettekkel tudjuk megcáfolni: a magyar demokratikus erők egységes harcával a reakció és a fasizmus maradványai ellen. Ez a harc a válasz azokra a csehszlovák vádakra, hogy Magyarország még mindig a régi Magyarország. Ä reakció ellen eddig folytatott és ezután folytatandó küzdelemmel bizonyítjuk a demokratikus népek előtt, hogy van új Magyarország, a Függetlenségi Frontban egye' sült demokraták, a harcos demokrácia Magyarországa, amelyben e^yre döntőbb politikai tényező az egységes munkásosztály, a munkás- és parasztszövetség, a Baloldali Blokk. Ez a valóban demokratikus, harcoló, baloldali Tvfa- gyarország képviselheti csak nyomatékkai a magyar nemzeti érdekeket. II. Magyarország területi igényekkel elsősorban Romániával szem- Ifen lépett fel. Tudjuk, hogy Románia a Hitler fölötti győzelemhez fegyverrel járult hozzá, mi pedig csak munkával. De annak a segítségnek nevében, melyet magyar munkások és parasztok munkája nyújtott a Vörös Hadseregnek, kérjük: a szovjet-román fegyverszüneti szerződés szerint Románia megkapja Erdélyt egészben vagy nagyobb részben: jogos és méltányos az a kívánságunk, hogy Erdélynek lVa millió magyarlakta területéből legalább egy kisebb rész Magyarországé legyen. Mi megértjük, hogy a román demokrácia a maga belső soviniszta reakciójával vívott nehéz harcában nem akarja vállalni a területekről való lemondás tehertételét. De ugyanez áll a magyar demokráciára is! A román demokrácia megerősödésének érdeke nemcsak azt követeli meg, hogy a belső reakcióval Iszemben helytálljon, hanem azt is, hogy Magyarországon — és ezzel az erdélyi magyarság között is — ne kerekedjék felül a soviniszta reakció. Ezért a román demokráciának is éideke Magyarország valóban szerény, valóban minimális igényeinek kielégítése. Mi a magyar-román barátság szükségességét valljuk, akárhogy döntenek is Párisban. De köny- nyebb lesz ezt a barátságot megvalósítani, ha az erdélyi magyarság nemzeti egyenjogúságát valóban biztosítják. A demokratikus magyarság Magyarországon is, Erdélyben is fokozódó kétellyel fogadja a román demokratikus kormány kétségkívül jószándékú fogadkozását a magyarság nemzetiségi jogainak biztosításáról, ha azt kell látnia, hogy a román kormány az állampolgárság megvonásának kerülő útján akar kitelepíteni több százezer magyart. A döntő bizonyítéka annak, hogy a román demokrácia valóban biztosítani akarja az erdélyi magyarok egyenjogúságát a Székelyföld területi autonómiájának biztosítása lenne. Csehszlovákia és Magyarország helyzetében a döntő különbség, hogy mi legyőzött ország vagyunk, Hitler volt csatlósa Csehszlovákia pedig a szövetségesek, a győztesek táborához tartozik. De míg jugoszláv viszonylatban a magyar közvélemény tudatában van követeléseit határozottan vissza- szerű fizikai lehetetlenség. Ezeket utasítjuk! ía terheket még akkor sem bírIII. nánk el, ha hiánytalanul visszakapnánk elhurcolt javainkat, ha Visszaadnák a külföldi magyar tulajdont és elismernék németországi tulajdonunkat, még kevésbé, ha mindezt elveszik, tőlünk! A Szovjetunió segítségére támaszkodva el kell érnünk, hogyha párisi békekonferencia elismerje: különbség erkölcsi jelentőségé nek is, csehszlovák viszonylatban inkább csak jogi különbséget lát, melyet nem igen indokol a két ország háborús magatartása közötti különbség. Ezért nem tudja elismerni a magyar közvélemény Csehszlovákia politikai és erkölcsi jogát egy olyan rendszabályhoz — a szlovákiai magyarság zömének kitelepítéséhez — melyhez még Tito marsall Jugoszláviája sem nyúl, annak ellenére, hogy Magyarországgal szemben több lehetne a számonkérnivalója. Csehszlovákia szerint a magyarság bűnös a csehszlovák köztársaság müncheni feldarabolásáért. De milyen joggal állítja Szlovákia, hogy a szlovákok München miatt nem tudnak a magyarokkal együtt élni, az a Szlovákia, mely a szlovák fasiszták vezetésével segédr kezett Csehszlovákia nemzeti és állami önállótáságának teljes megsemmisítésében? Csehszlovákia 200.000 magyar áttelepítését követeli. De 200.000 elűzött magyar befogadása a szegény és elpusztult Magyarország számára gazdaságilag elviselhetetlen terhet jelentene. Azonban nemcsak gazdasági kérdésről és nemcsak 200.000 magyarról van szó. A „reszlovákizált", tehát nemzetiségük megtagadására kényszerűéit százezreket nem lehet leszámítani a szlovákiai magyarság összlétszámából. Több, mint eoó.000 magyarról, a magyar etnikum jelentős részéről van szó, a kis magyar nép 6%-áról. Egy 10 milliós nép nem nyugodhat bele abba, hogy 6%-át földönfutóvá tegyék, szétszórják, nem- zetileg megsemmisítsék. A szlovákiai magyarság kitelepítését és erőszakos elszlovákosítását a magyar demokrácia egységesen utasítja vissza gazdasági, politikai, nemzeti okokból és egységesen követeli a szlovákiai magyarság nemzeti, polgári, emberi jogainak elismerését és biztosítását. Csehszlovákia hallani sem akar a trianoni határok megváltoztatásáról Magyarország javára, pedig a szlovák-magyar határ számos pontján összefüggő területen szín- magyar lakosság él, de ugyanakkor meg ^akarja változtatni a trianoni határt a maga javára. A magyar békeszerződés tervezetének legkínosabb meglepetése: a gazdasági kötelezettségeinkről szóló paragrafusok. A 300 millió dolláros jóvátétel az elszegényedett ország számára nem könnyű teher, de a jóvátétel megfizetése erkölcsi és politikai kötelességünk azzal az országgal sremoen, mely a fasizmus elleni háború ^főterhét viselte, melynek legtöbbet ártottunk és mely eddig is megmutatta, hogy tekintetbeveszi gazdasági teherbíróképességünket és szabad nemzeti fejlődésünk, érdekeit. De a békeszerződés a jóvátételen felül olyan kötelezettségeket akar ránkróni, melyeknek összege a jóvátétel többszörösére rúg. Ha Pánsban az Egyesült Államok és Anglia ragaszkodnának ezekhez a követelésekhez, akkor Magyarország évtizedekig nem láthatna hozzá saját újjáépítéséhez, néhány nemzedék munkáját csak külföldi adósságaink törlesztésére fordíthatná, a magyar nép életszínvonala gyarmati szoiganépek színvonalára süllyedne, az ország gaz daságilag összeroppanna. Az Egyesült Államok javaslatai szerint, melyekhez a britek és franciák a legtöbb esetben csatlakoztak és amelyeket a Szovjetunió a legtöbb esetban elvetett Magyarországnak vissza kellene adnia vagy helyre kellene állítania az Egyesült Nemzetek polgárainak mindennemű . tulajdonát és követelését, vagy teljes értékű kártalanítást nyújtani nekik, ha tulajdonuk a háború' következtében kárt szenvedett. Ha teljesítenünk kellene ezt a követelést, nemcsak a stabilizáció műve omlik össze, hanem az ország egész gazdasági jövője kérdésessé válik. Hálásak vagyunk azért, hogy a Szovjetunió ellenjávaslata a nyugati hatalmak polgárainak kártérítését a károk egyharmadában szabja meg, de ki kell jelentenünk, hogy az ország mai helyzetében még ez az egyharmad is elfogadhatatlan. Az angolszászok javaslata szerint a területükön lévő minden magyar tulajdont és követelést igénybe veszik saját kártérítési követeléseik biztosítására, az orosz javaslat szerint a magyar tulajdont vissza kell kapnunk. Az angolszász javaslat szent Magyarország lemond minden émetországi tulajdonáról, az orosz javaslat szerint Magyarország visszakapja a németországi magyar dajdont, éppúgy, mint az elhurcolt magyar javakat. Ismételjük: az angolszászok gazdasági békejavaslatai Magyaror- /ágra nézve elfogadhatatlanok, egyszerűen azért, mert népünk koldussorsra jutása nélkül — teljesíthetetlenek. Távol áll tőlünk, hogy a háború előtti külföldi adósságainkat ne ismerjük el. De a morális árpolitikai szempontból elsőbbséggel bíró jóvátételt is fizetni, ugyanakkor külföldi adósságainkat is törleszteni, ráadásul az Egyesült Nemzetek polgárainak teljes kártérítést is adni — egyjóvátételen kívül egyelőre sem- ni mást nem fizethetünk. Külföldi adósságaink törlesztéséről csak gazdasági talpraállásunk után és az ország teherbíróképessége szerint lehet szó és csak oly mértékben, hogy népünknek, mint európai kultúrnépnek, egészsége, fejlődése, gyarapodása ne károsodjék katasztrofálisan. Az Egyesült Államok, Anglia ismételten állították, hogy segíteni akarnak rajtunk. Amerika ennek az állításnak jegyében legutóbb bizonyos diplomáciai lépéseket is ett. Meg kell kémünk a nagy és ;zdag nyugatUiatalmakat, hogy szerencsétlen <4V%unk valóságos megsegítésére irányuló készségüket tanúsítsák a párisi békeérte- ezleten legalább azzal, hogy elállnak a magyar békeszerződésben foglalt gazdasági javaslataiktól. Magyarország sokat vétkezett ebben a háborúban. De túl szigorú ítélet lenne, ha a békeszerződés három millió magyart elszakítana a nemzettől anélkül, hogy kisebbségi jogaikat biztosítaná, sok százezerét földönfutóvá tenne és ráadásul a külföldi hitelezők rabszolgáivá süllyesztené megmaradó magyarságot. Bízunk benne, hogy a Szovjetunió támogatásával Párisban sikerül elhárítanunk ezt a veszedelmet és megtalálnunk az utat azokhoz a nemietekhez, melyek az emberi haladás, a demokrácia és a béke ügyéért folyó harc élén járnak. IV. Mi, magyar kommunisták, úgy mint eddig, ezután is síkraszál- lunk a Dunavölgye népeinek békéjéért, barátságáért és együttműködéséért. Ennek érdekében küzdöttünk a múltban a magyar sovinizmus ellen és küzdeni fogunk a jövőben a reakciós irredentizmus minden változata és minden újjáéledési kísérlete ellen. A magyar nemzet jogos érdekeit szilárdan képviseljük, de tudjuk, hogy magyar nemzeti érdek a dél- keleteurópaí népek baráti együttműködése és egyenjogúságon alakuló békéje is. Mindent elkövetők, hogy Magyarország ennek íz együttműködésnek, melynek főtámasza a bennünket felszabadító ' /ovjetunió, kiépítésében őszintén közreműködjék. Rajta leszünk, hogy a magyar reakció és a fasizmus maradványainak megsemmisítésével, a ma- ayar népi demokrácia megszilárdításával megteremtsük a Dunavölgye demokratikus népei közötti együttműködés magyar belpoliti- :ai előfeltételeit. Ez a magyar nemzeti érdekek érvényesítésének. < haza felvirágoztatásának egyedül járható útja Népbíróság előtt a posta < volt vezérigazgatója akinek döntő sz erepe volt az október 15-í puccit sikerében Budapestről jelenti a MOT:J ionját a hírközlésből zárják U, ami meg is történt az 1044 október 16-ára virradó éjszaka. Kuzmich utasítására szállították el ,, népügyészség már régebben! vádiratot adott ki dr. Kuzmich Gá-1 bor, a magyar posta volt vezér- igazgatója ellen. A vád szerint Kuzmich tudott arról, hogy a nemzet egy törpe áruló kisebbsége a met megszálló hatalom vezetőivel összejátszva, a kormányzó által kezdeményezett fegyverszünetet megakadályozni és a nyilas ozgalmat az alkotmányos és fele- , lös tényezők eltávolításával láza. arra hivatkozva, hogy Pozsony ,fással hatalomra juttatani törek- terjeszkedéséhez a Duna balpart- j ennek ellenére utasításoan fekvő szmmagyar községek , , „ , szükségesek. De a szlovák fővá- >kat adot' ho^y ros nem terjeszkedhetik magyar j «* kormányzó, a kormányzóság és területen! Csehszlovákia területi a miniszterelnökség összes teleBudapeströl a posta bélyegmúzeumának felbecsülhetetlen értékű gyűjteményét. Ez részben Veszprémbe került, túlnyomó része azonban elveszett. Vádolja őt a népügyészség a posta zsidószarmazású tisztviselői - alkalmazottai terhére buzgón végrehajtott származási igazolási eljárások miatt is. Dr. Kuzmich Gábor bűnügyében mára, keddre tűzte ki a főtárgyalást a népügyész.ség. i
