Új Dunántúl, 1946. augusztus (3. évfolyam, 171-195. szám)
1946-08-11 / 180. szám
ftMfatfafad tQ9€*üi%e£&U! UJ DinUMTUL Fontos rendelkezések a lakbérfizetésről» a valuta- és arany- beváltásról — Az áj kollektív szerződések részletei — Ismét 2000 vagon fölött az ország széntermelése A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT DÉLDUNANT U'L I L A P □ A in. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM. ÁRA 40 iillér PÉCS, 1946 AUGUSZTUS lí. VASÄRNAJ AZ UJ KENTEK ÜNNEPE A Magyar kommunista Párt már az illegalitás évei alatt is állandóan hangoztatta, hogy az ipari munkásság éppen úgy nem vívhatja iki nagy történelmi célkitűzését, a demokratikus, népi Ma. gyarország és ezen túl a szocializmus megvalósulását a parasztság közreműködésének kikapcsolásával, mint ahogy a parasztság nem érheti el évszázados álmát, a feudalizmus eltörlését az ipari munkássággal Való szoros szövetség nélkül. A munkásosztály két nagy rétege, az ipari és agrárproletariátus összefogásának történelmi szükségessége volt a lenini—sztálini politika egyik legfontosabb sarktétele (szemben pl. a trockizmussal, amely kizárólag az ipari proletariátusra támaszkodva, vagy a nálunk is meghonosodott „narod- oik-irányzattal“, a népieskedőkkel akik az ipari proletariátus félre- toiásával együtt a parasztság ere. jében bízva akartak új világot építeni). Ez a lenini—sztálini elgondolás 'gaz volt Oroszországra, de nem kevésbé igaz magyar viszonylatban sem, hiszen nálunk is az a helyzet, ami nagy szomszédunkul volt: az ipari munkásság ké Pezi a proletariátus szervezett és harcokban évtizedeken át Imeg- edződött táborát, a föld munká- **' pedig a nemzet zömét és gazdasági létalapját A dolgozók két cagy rétege tehát ,úgy politikaiig, mint gazdaságilag egymásra- italt, egyik a másik nélkül nagy eredmények kiharcolására képtelen és így szövetségük történél °>< szükségszerűség. A reakciónak! éppen az volt évtizedeken kérésziül legnagyobb gondja, törekvése — és valljuk be, nem eredménytelen törekvése — hogy a proletariátusnak ezt a két nagy táborát ne engedje egymás mellé felsorakozni, hanem ellenkezőleg, 'rémbeállítsa egymással. A felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt ismételten bebizonyította, hogy ebben a kérdésben nemcsak elméletileg látja * magyarság sorsproblémáját, bálim azonnal hozzá is látott a munkás—parasztszövetség gyakor. inti megvalósulásának is. A szerezett munkásság minden erejét itbavetette, hogy kiharcolja a "'Bestéién parasztság jogának ér- vényesltését a földre, amit arca Verejtékével művel meg. A demokratikus Magyarország egyik kommunisták kezdeményezésére a óid reform lett, amely egyszer s ""ndenkorra véget vetett az ezer ** tízezerholdasok, az arisztokra- ik és dzsentrik önkényuralmá- nBk a magyar földön. De ez csak 8 kezdet volt. A földosztást ■ kommunisták nem /alkalmi pro- hogandaalkotásnak kívánták, ha- ttem megmásithatatlan valóságak- Ezért az ú j gazdák jogainak 'riositására ugyancsak a szervedét munkásság minden erejének Vetésével harcolta ki az új föld- ,ftokok telekkönyvezését. fisaikor a magyar paraszt, a ma “Var termőföld régen jogos, de ^szerint csak most lazzá vált “J ‘tulajdonosa {nekilátott, hogy 'tosztott országunknak embertelenül nehéz munkafeltételek mellett kenyeret teremtsen, ismét csak a magyar kommunisták voltak azok, akik arccal a vasút felé fordították az egész nemzetet, hogy legyen mód az ipari termel- vényeket a falvakba juttatni, széncsatába szólították a bányászokat, hogy a gyárak és üzemek kazánjait fűteni tudják és ezek a gyárak és üzemek elláthassák a kenyérért verejtékező falut a legszükségesebb ipari cikkekkel. És végül — bár még hosszan folytathatnánk a felsorolását annak, hogy miképpen forrasztotta egybe a falu és város proletárságát a Magyar Kommunista Párt — végül a stabilizációért vívott harcot már együttesen vívták meg az ipari és falusi dolgozók, ugyancsak a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére és vezetése megteremtése már mindenki előtt félreérthetetlenül azonos követelése volt mindkét egymásrautalt dolgozó rétegnek. Ma már, éppen ebnek az öntudatos és céltudatos munkának következtében a falvak lakossága is megértette azt, amit a városi dolgozók régen tudtak; hogy egymáshoz tartoznak és eredményeket is csak egymással szövetségben érhetnek el. Hogy azonban a huszonötesztendős és azon túl bátran mondhatjuk, sok száz éves félrevezetettségből, a várossal és városi proletártestvéreikkel szemben elfoglalt idegenkedő magatartásból a parasztság teljesen kigyógyuljon, természetesen nem volt elég a gyakorlati útmutatás; szellemi, eszmei felvilágosításra is szükség volt. Ezért szervezte meg másfél éven keresztül az ellenfelek minden áskálódása ellenére is mind nagyobb sikerrel a Párt falusi szervezeteit, ezért rendezte egyre sűrűbben a járási és falusi népgytiléseket, amelyek eddigi csúcspontjukat a (közelmúltban megtartott falusi agítációs na- , pok során érték el, amikor a városi munkásság színe—java kilátogatott a falvakra és felvette a személyes érintkezést a föld munkásaival. A falvak hosszú időn át félrevezetett népe ezeknek az akcióknak során ráébredt, hogy az a kép, amit éveken iát a kommunistákról szemük elé vetítettek, hamis volt és szemenszedett hazugság. (Azok, akik eleinte alig rejtett félelemmel hallgatták, amikor valaki nyíltan kommunistának vallotta magát, lassan felismerték, hogy a kommunisták azok, akik mindenekfelett dolgoz, nak értük, elől járnak, ha megsegítésükről, ha panaszaik orvos lásáról és akkor is, ha felvilágosításukról van szó. Előbb csak megtűrték maguk között a kommunistákat, aztán megszokták, hogy minden bajukkal hozzájuk forduljanak, majd mind nagyobb paraszti tömegek engedtek a hivó szónak, ha kommunista kezdeméHétfőn vagy kedden kerül Párisban napirendre a magyar béke ügye A moszkvai rádió szerint a nyugati hatalmak túl kemény feltételeket akarnak szabni Magyarország számára A moszkvai rádió hírmagyarázója a Magyarországgal kötendő békeszerződésről szólva a töbi között a következőket mondotta: „A Magyarország számára készített békeszerződés meglehetősen enyhe, ami tnlnyomórészben a szovjet kormány mérsékelt magatartásának tulajdonítható. Különösen szembeötlő a Szovjetunió enyhe politikája a szövetséges alattvalók részére járó kártérítés kérdésében. A brit, amerikai és francia szóvivők kemény feltételeket akarnak szabni Magyarország számára és a szövetséges állampolgárok elpusztult magánvagyonáért teljes kártérítést követelnek. A szovjet kormány jelentős engedményt tesz, amidőn a kérdéses kárösszegnek csupán egyharmadrészét követeli kártérítés fejében. A Szovjetunió — folytatta a hírmagyarázó — azért folytat olyan megértő politikát Magyarországgal szemben, mert kellően értékeli a magyarországi demokratikus fejlődést, amely a földreform megvalósításával és a népi erők egyesítésével értékes tényezőt jelent Közép-Európában. Az amerikai erdélyiek független Erdélyt kivannak Párisból jelenti a MTI: Az Egyesült Államokban élő erdélyiek társasága Byrnes külügyminiszterhez intézett feliratban tiltakozott a külügyminiszterek döntése ellen.Kérte ennek újbóli elbírálását és javasolta, hogy Erdély legyen független állam, melynek népe később döntsön, hogy milyen kormányformát választ önmagának Gyöngyösi kiilügyminiszter a béke sarkalatos kérdéseiről Parisból jelenti a MTI: A Newyork Herald Tribune péntek1 reggeli száma kiemelkedő helyen közli Gyöngyösi János külügyminiszter nyilatkozatát. A lap szerint a külügyminiszter kijelentette, érveit arra a tényre alapítja az értekezleten, hogy a magyar nép nem felelős volt fasiszta vezetőinek bűneéirt akik akarata ellenére kényszerítették bele Magyarországot a nácikkal való szövetségbe. A miniszter kijelentése szerint kormányának fő gondja az, hogy az ország határain kívül élő mintegy három millió magyar számára polgári jogokat biztosítsanak. A miniszter hozzátette, vitába kíván szállni a szerződésnek azzal rendelkezésével, amely szerint Magyarország köteles helyreállítani és visszaszolgáltatni a háború alatt elpusztult szövetséges javakat. Nem lehet elvárni Magyarországtól. hogy fizessen azért, amit mások vittek el. A jóvátétellel kapcsolatban a külügyminiszter kijelentette, hogy amíg a legutóbbi szovjet engedmények képessé teszik Magyarországot arra, hogy a szovjet jó- vátételi követeléseket teljesítse, tönkretennék Magyarország gaz dasági életét azzal, ba megpró bálnák az országot a szövetséges tulajdonok visszaszármaztatására kényszeríteni. A külügyminiszter elismerte hogy az amerikaiak részéről a Nemzeti Bank aranykincsének visszaadása igen nagy mértékben elősegíti a neazet stabilizációs tervét, kieme'te azonban, hogy amennyiben a kincstártól további meg*erhelést követelnek Magyar- ország visszazuhan a gazdasági zűrzavarba A lap - hczzáf zi, A magyarok remélik, hogy hétfőn vagy kedden a békeértekez let elé kerülnek. A többi delegátus*, a bolgár, román és finn megbízott a hét végén fejti ki országa állásfoglalását. (Folytatás a 4. oldalon.) nyezésrői volt szó, egyre nagyobb figyelemmel hallgatták meg szónokainkat, ma pedig már az a helyzet, hogy várják, sőt ők hívják maguk közé a kommunistákat És a kommunisták boldog örömmel engednek ennek a hivatásnak. A műit hetekben lezajlott falusi agítációs napokon elindult, egy áramlat, amely egyre szélesebb medret váj magának a magyar földműves nép lelkében é* életében. Most, augusztus 18, 19 és 20-án új fázisba lép a két munkásréteg egymásratalálása. A falusi agitá- clós napokon felszántott talaj megművelése ezeken a napokon fokozott erővel folyik tovább. A parasztnapok alkalmával most már nemcsak a városi dolgozók legjobbjai, de a Magyar Kommunista Párt vezetői, képviselőink is ellátogatnak a falvakba, hogy újabb lépéssel vigyék közelebb egymáshoz a falut és várost. Baranyába lelátogatott Farkas Mihály elvtárs is, a Központi Titkárság tagja, de sorra látogatják ■ parasztnapok alkalmával rendezett népgyűléseket a megye többi kommunista képviselői is, Kranes Pál és dr. Hajdú Gynla elvtársak valamint a pártvezetőség többi tagja is, hogy ismertessék a falvak népével az ország jelenlegi helyzetét, a Kommunista Párt állásfoglalását nemzeti életünk legfontosabb kérdéseiben és nem utolsó sorban azért, hogy meghallgassák a magyar falu hangját, véleményét, nézeteit az országos problémákról, de a helyi kérdéseket is megtárgyalják velük, sérelmeikre orvoslást, jogos igényeikre megoldást hozzanak. A falvak teljes mértékben meg- itik ezeknek ■ parasztnapoknak a jelentőségét és méltóan készülnek fel rá. A kommunisták látogatása ünnep számokra és külsőségeikben is ünneppé avatják ezeket a napokat. A délelőtti gyűléseket délután mindenütt népünnepélyek követik majd annak je- léül, hogy ez a látogatás és ez «I eszmecsere maradandó, vidám é* • ölöm teli emléke marad a magyar parasztságnak. A Magyar Kommunista Párt által rendezett parasztnapok az új kenyér, a saját földön termett szilárd pénzért értékesített új magyar kenyér ünnepe lesz. Azé a kenyéré, aminek megteremtését a felszabadult, szabad demokratikus Magyarország tette lehetővé, amelyet a magyar paraszt verejtékezve és nélkülözések között is lelkesen szökkentett kalászba és öntött a malmok garatjára, amelyet boldogító ajándékként nyújt át a demokrácia fejlődéséért vívott harcokban nélkülözhetetlen és kemény bajtársának, a gyárakban dolgozó ipari munkásságnak. Azé a kenyéré, amelyből egyre több jut majd falun és városban' mindenkinek, mert a Magyar Kom. munista Párt a falusi és városi dolgozók testvéri összefogásléval hurcolja ki ezt a jobb és több kenyeret az egész (magyar nép számára. (f- ŰY- '•)
