Új Dunántúl, 1946. augusztus (3. évfolyam, 171-195. szám)
1946-08-28 / 192. szám
IKtá$ fMtet&ioi egyeeätfettk! UJ DUNnNTUL A Szovjetunió újabb segítsége Magyarországnak — Felvilágosítás a házbérsllentéíek esetére — Helyzetkép Sikondáról, Baranya tönkretett fürdőhelyéről AMA G Y A R KOMM UNI STA PÁRT É L DU PÁNTUL! LAPJA II. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM. ÄBÄ 40 fillér PÉCS, 1946 AUGUSZTUS 28. SZERDA. Hallgass az okos szóra !Ma írta: RÉVAI JÓZSEF II. A JugazdapárthoE tartozik kétségkívül a magyar parasztság zöme. De ez sajnos, egymagában még korántsem biztosíték arra, hogy a Kisgazdapárt valóban képviseli is a paraszti érdekeket. Emlékeztessük Kovács Bélát arra, ami a létszámcsökkentő bizotságokkal történt? Talán emlékszik még rá, hogy márciusban a Baloldali Blokk készséggel elfismertd a miniszterelnökségnek azt a jogát, hogy a létszámcsökkentő bizottságokba akár 100%-ig a Paraszt- szövetség embereit nevezze ki. És talán arra is emlékszik, hogy a miniszterelnökség megbízottai közé még hírmondónak is alig került igazi paraszt? Hogy történhetett ez meg, annak ellenére, hogy a Kisgazdapárt vezére, főtitkára, maga a miniszterelnök igazi paraszt és a pártnak 120 paraszt képviselője van? Nyilván ágy, hogy ezeknél a kisgazdapárti parasztoknál hatalmasabbnak bizonyultak azok a körök, melyenek érdeke volt, hogy a létszámcsökkentő bizottságokba a Kisgazdapárt nevében ne parasztok, hanem egyéb, a reakció szempontjából sokkal megbízhatóbb elemes kerüljenek. És ha éz megtörténhetett egy esetben mért vonja kétségbe Kovács Béla, hogy megtörténhetik újra? Es most térjünk rá a konkrétumokra: a stabilizáció körül a parasztság rovására elkövetett hibákra, az agrálolló, az ipari áradra, a Gazdasági Főtanácsra és az Ár- és Anyaghivatalra. Rákosi Mátyás elvtárs Kecskeméten megállapította, nogy az Ár- és Anyaghivatal rossz munkájáért a hivatal kisgazdapárti vezetője felelős. Megállapította azt is, hogy az Ár- és Anyaghivatal parasztellenes munkáját csak a katellek, a nagytőke befolyásával lehet megmagyarázni. És végül megállapította, hogy a Kisgazdapárt azzal sem bújhat ki a felelősség alól, hogy az Ár- és Anyaghivatal helyett a Gazdasági Főtanácsra hárítja a magas árakért a felelősséget, hiszen a Gazdasági Főtanács 5 tagja közül 3 kisgazda. Erre Kovács Béla méltatlankodik; mért nem matat egy nagy kormányzópárt — már minT a Kommunista Párt — any- nyi emelkedettséget, hogy ne próbálna politikai pecsenyét sütni a pillanatnyi zavarok árnyékában? A felelősség helyett mért nem mozgósítjuk inkább szakembereinket a zavarok eltüntetésére? Jó lett volna, ha Kovács Bélának kissé előbb jut eszébe ez a «kormányzati emelkedettség“. Bftdd idézzük emlékezetébe, nogy Rákosi Mátyás közvetlenül ® stabilizáció után, augusztus 3- iki rádióbeszédében már felvertté a magas ipari árak leszállásának kérdését, anélkül, hogy ügyetlen szóval, akárkinek a nyakába akarta volua varrni az elkövetett hibákért a felelősséf ct. Ezt mondotta: „Általános Övetelés az ipurcikkek árainak csökkentése. Elsősorban a cipőkén és a textilárukra áll ez. Bár köztudomású, hogy bőrben szer- ló a világon nagy a hiány, mégsem helyes, hogy nálunk ható- súgi árakon is drágább a cipő és bakancs, mint az Egyesült Államokban. Itt feltétlenül át kell “ózui a kalkulációt". Látnivaló, hogy Rákosi elvtárs’ „kormány»zati emelkedettséggel“, tárgyilagosan szólt a kérdéshez, közös kormányzati feladatnak jelölve meg az árleszállítást. A „kormányzati emelkedettség" a Kisgazdapárt sajtójából hiányzott, „politikai pecsenyét a pillanat- < nyi zavarok árnyékában“ a „Ma-fi gyár Nemzet" próbált sütni,: amikor egy szép napon ki jelen- j tette, hogy a magas ipari árak- 5 nak az az oka, hogy az Ár- és Anyaghivatalban a Kisgazdapárt nincs képviselve. Erre a perfid támadásra a munkáspártok el- i len, erre az alattomos pecsenye- ] sütési kísérletre természetesen felelni kellett: meg kellett mondani az igazat. Ha az igazság a! Kisgazdapártra káros, akkor ezért Kovács Béla ne bennünket okoljon. Az igazság az, hogy a Gazdasági Főtanács valóban megállapította a mezőgazdasági és az ipari árak szorzószámát, az előbbit 110-ben, az utóbbit átlagosan 175-ben, tehát valóban megállapított egy körülbelül 37%-os agrárollót, de ezt a mérsékelt és a mai viszonyok mellett, sajnos,1 átmenetileg elkerülhetetlen ag-1 rárollót a parasztság rovására és' a kartellek érdekében az Ár- és Anyaghivatal tágította ki. És ha az Ár- és Anyaginvatal a Kis-' gnzdapárt sajtójának és Kovács1 Béla segítségévéi a Gazdasági Főtanács szorzószámaival próbál takarózni, akkor erre csak azt felelhetjük, hogy a Kisgazdapárt — akarva-akaratlannl — még mindig védelmezi a kartellek sugalmazta árdrágítást. Mért en-j gedi Kovács Béla, hogy kihasz-f nálva pártpolitikai elfogultságát, az orránál fogva vezessék? Mért dől be — pestiesen szólva —í annak a mesének, hogy a baj aj Gazdasági Főtanács 37%-os szorzószáma, nem pedig az, hogy az' Ár- és Anynghiyatal a paraszt-1 ság számára döntően fontos ipar-í cikkek ármegállapításánál mész-; sze túlment ezen a legendás „szorzó számon?“ Mért nem hall-; gat inkább józan, paraszti eszé-j re, mint Varga István „tudományos", de hamis tolvajnyelvére,! eilenőrizh.etetlen összetételű át-,; lagindexeire? Hallgasson a pa-í raszti tapasztalatra és akkor rá fog jönni, hogy ki a felelős a‘ magas iparcikk-árakért. Vaj-:, jón mivel elégedetlen a paraszt: a „szorzószámmal“-e, vagy 120 forintos bakancs-árral? Hiszen, a szorzószám alapján a bakancs, nem kerülhetne többe _ 70—80 j forintnál! És ez nemcsak a ba-! kanosnál van így! Rákosi elvtárs Kecskeméten elmondta, hogy a fogatos eke ára az 1939-es ár több mint 4-szerese, a kézidarálóé 7-szerese, a szegé 6-szorosa. Ml köze ezekhez a paraszt számára elviselhetetlen árakhoz aj 37%-os „szorzószámí‘-kiilönbség-| nek? Hiszen ha a mezőgazdaság* számára nélkülözhetetlen ipar-$ cikkeknél valóban ez a szorzó-£ szám érvényesülne, akkor ez ajjj paraszt számára — a mai hely-a zethez képest — valóságos ál-3 dást jelentene! __ 5 És nem látja Kovács Béla,| hogy a híres „szorzószámok“» nemcsak ipari vonalon nem ér-S vény esültek, hanem mezőgazda-| sági vonalon sem? Ipari vonalon — a paraszt kárára — felfelé kúsztak, mezőgazdasági vonalon pedig — ugyancsak a paraszt kárára — lefelé csúsztak. Nem látja, hogy az Ár- és Anyaghivatal kisgazdapárti ve/.etője, akit iFnhrfafac r» O kezdi meg tárgyalását a magyar politikai és területi bizottság Párisból jelenti a MTI: A magyar politikai és területi bizottság hétfőn délutánra összehívott ülése a rengeteg módosító indítvánnyal kapcsolatos adminisztratív túlzsúfoltság miatt elmaradt. A bizottság, amelynek napirendjén a bevezető rész vitája után mindjárt a területi kérdések szerepelnek, valószínűleg szerdán ül össze. A román küldöttség öt memoranA Szovjet ismét csökken jóvéfételi igényelt dumot nyújtott be a magyar békeszerződéstervezettel kapcsolatban, a csehszlovák küldöttség pedig húsz módosító indítványt. A lengyel jóvátételi követelések Magyarországgal szemben 20—22 millió dollár körül mozognak. Gyöngyösi János külügyminiszter a hét végén folytatja diplomáciai megbeszéléseit. a szovjet kormány lényegesen csökkenti jóvátételi igényeit Magyarországgal szemben és megígérte, hogy a magyar ipari üzemeknek az eddiginél jóval nagyobb mennyiségű nyersanyagot juttat. Ugyancsak az Associated Press jelenti, hogy a magyar nemzettel viszonylatban Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia kedvezőbb n agatartásváltoztatásra készül. Gyöngyösi János külügyminiszter a mai nap folyamán személyesen is felvette az érintkezést Masarykkal és Klementiccel. (MTI) Moszkvából jelentik: A moszkvai rádióban Ivan Orlov, a rádió szemleírója foglalkozott Magyarország gazdasági kérdéseivel. A Szovjetunió a legyőzött államokkal szemben támasztott köve- jteléseiben az országok reális gaz- Idasági helyzetéből indul ki — [mondotta Orlov —. Éppen ezért a Szovjetunió lemondott Magyarországgal szemben arról a jogá- I ról, hogy teljes kárpótlást köve- [ teljen; megelégedett a részleges kárpótlással. Amikor a szovjet kormány jelentős engedményeket tett Magyarországnak a jóvátétel kérdésében, az a meggondolás vezette, hogy reális tervekből kell kiindulni és nem szabad Magyarországot; gazdaságilag megfosztani, vagy élt vágni a gazdasági helyreállítását éltető gyökereket. Ellenkezőleg, meg kell könnyíteni az ország gazdasági újjászületését és talpra- állítását. Meg kell könnyíteni, hogy mielőbb beléphessen az Egye« sült Nemzetek családjába. Éppep' ezért kifogásolta Visinszkij az olyan követeléseket, amelyek egyrészt lehetetlenné teszik a jóvátételi kötelezettségek teljesítését, másrészt megakadályozzák Magyar- ország gazdasági talp ráállítását. ■Visinszkij kitért a nyilasok által elhurcolt javak kérdésére is, amelyek az amerikai megszállási övezetben vannak és többszörös ígéret ellenére még mindig nem adták, vissza Magyarországnak. — Nem lehet szemet hunyni afelett, hogy e vagyon elvesztése nagyban gátolja aiz ország gazdasági helyreállítását. Miért nem szolgáltatják vissza az elhurcolt vasúti anyagot, amely nélkül, nem tehet megoldani a gazdasági helyreállítást ? Nem lehet egyrészt dicsekedni azzal, hogy jótékonykodnak, másrészt olyan politikát folytatni, amely Európát abba a helyzetbe kényszeríti, hogy ki-' nyújtott kézzel kérjen alamizsnát. \ A tartós béke érdekében a Szovjetunió a demokratikus Magyar- országot a legteljesebb mértékben támogatja abban, hogy gazdaságilag a maga lábára állhassoij. Rövidesen bírái elé kerül Hajnácskői László A Világosság írja: Rövidesen bírái elé kerül Hajnácskői László csendőrezredes, a pécsi csendőr- kerület volt parancsnoka. Hajnács- köi az 1930-as években politikai nyomozó volt és mint ilyen az alagi nyomozócsoportban kegyetlen módszerekkel dolgozott. A Horthy-rendszer azzal jutalmazta, hogy rábizta a pécsi csendörkorü- iet parancsnokságát. Október 15-én Szá'asi hadparancsát be sem várva, a déldunántúli csendőrőrsnek parancsot küldött, amelyben érvénytelennek bélyegezte a fegy- verletételi rendelkezést. A nyilas kormány a belügyminisztérium köz- biztonsági osztályának élére állította. Üj beosztásában ö vezette be a kínvallatásoknál a villanyo- zást. A deportálások idején írásbeli paranccsal biztasítjptta a büntetlenséget és védelmet azoknak, akik üldözötteket kiraboltak vagy legyilkoltak, ügyét soron- kívül tűzte ki tárgyalásra a budapesti népbíróság. 1 kg. tojás 3.95 Írt. A hivatalos lap szerdai számában megjelent rendelet szerint a [tojás termelői ára kilogrammonként 3.60 forint. A budapesti fo. gyásztól árat a közellátásügyi miniszter 5.76 forintban szabta meg. Az ország egyéb területén a friss tyúktojás legmagasabb fogyasztói ára 3.95 forint. Olyan helységekre vonatkozóan amelyeknek tojásazükségletét a helyi és környékbeli termelés nem fedezi, a törvényhatóság első tisztviselője a közellátási felügyelőség javaslata alapján a megállapítottnál magasabb kilogrammonként azonban legfeljebb 4.50 forint fogyasztói árat engedélyezhet. Az így megállapított árat a közellátásügyi miniszterhez be kell jelenteni. Az első részletes jelentés a svédországi titokzatos rakétákról Londonból jelenti a Reuter: A Daily Express stockholmi tudósítója jelenti: A Svédország felett röpködő lövedékekről egyre áramlanak a jelentések a svéd hadsereg légelhárító parancsnokságához. A lövedékek két fajtáját állapították meg. Az egyik szárnya^ és óránként 800 'kilométeres sebességgel halad vízszintes irányban. Há- tulsó részéből fény árad. Másik fajtája függőlegesen esik le nagy magasságból és ezután az elsőnél nagyobb sebességgel halad. Eddig még egy rakétatest sem robbant a földön, vagy a talaj közelében. Károkról sem érkeztek jelentések. Majdnem mindegyik rakéta ott esik le, ahová irányítják, a Balti- tenger északi részén. A repülő- testek leadó készüléket visznek magukkal és állandóan jelzést adnak, amelyben adatokat közölnek pályájukról. Nem lehet jótékonykodással dicsekedni és közben országokat koldusbotra juttatni A moszvai rádió a Magyarországgal szemben támasztott jóvátételt igényekről Budapestről jelentik: A Pressnek azt a hivatalosan méc 1 Magyar Nemzet közli az Associated meg nem erősített jelentését, hogy
