Új Dunántúl, 1946. augusztus (3. évfolyam, 171-195. szám)
1946-08-27 / 191. szám
2 ü I D Ci N Á N T 0 JL C!W»(» teiguttxssgi» 2?. béke ! Két n&ß egymásra taíAU — magyarjavé; Hajdú Gyula Szekszárdon ,'!>« .vinni, a magyar korma- idéztében a megalakuló Magyar nyok viszont rosszul készítettek |Jugosíláv Társaságnak meg' kazt elő, mert elköteleztek magú- - - .................... ká t, kiszolgáltatták országunkat A szekszárdi Kommunista Párt nagygyűlésre hívta meg a városbeli értelmiségieket és köztisztviselőket, akik zsúfolásig töltötték meg a vármegyeház feldíszített nagytermét. Az itteni mértékben kivételesen nagy közönség gyűlt össze, hogy meghallgassa Hajdú Gyula elvtárs előadását a béke kérdéséről. Óva intett az előadó, hogy ne üljünk fel vérmes reményeknek, melyekkel önmagukat akarják áltatni a könnyen hívők, vagy másokat akarnak ámítani a reakció propagandistái. A háborút elveszítette az ország, nem lehet tehát szó jó békéről, hanem csak arról, hogy ez a béke kevésbé rossz legyen. Három csoportba ^ foglalhatók össze a békeszerződésben megoldandó kérdések: a terület, a határon túli magyarok és a gazdaság? természetű kérdésekben. Nem azok a jó hazafiak, akik a Trianon előtti határ visszaállításáról, a revízióról szavalnak, pedig kétségtelenül tudják, hogy a győző államok sorában helyei foglaló Csehszlovákba, vagy Jugoszlávia nem mondanak le már megszerzett területekről a — legyőzött javára. A kommunisták reálpolitikát űznek és ezzel a haza érdekét szolgálják, amikor azt követelik, hogy kapcsolják vissza annak az erdélyi területnek magyarlakta részét, amely a másik legyőzött országnak, Romániának birtokában van, A. reakciós álhazafiaknak nem a lekapcsolt területek, hanem saját uralmuknak elvesztése fáj. Ezért kínáltak országszerte 1919- ben kiiláílamoknak. hogy ezek segítségét a magyar népuralorrf megdöntéséhez elnyerjék, ezért nem követelték soha Nyngat- magyarország visszacsatolását, nehogy Hitlerben bizalmatlanságot ébresszenek. Ezért rendeztek és rendeznek ma is a demokráciát kompromittálni akaró megmozdulásokat, bár kétségtelen, hogy a győztesek engedményeket csak abban az esetben tesznek, ha beigazoljuk, hogy Magyarország végleg szakított múltbeli politikájával. A határokon túli magyarok helyzetével foglalkozva,, az előadó rámutatott, hogv ezt is csak a demokratikus fejlődés javíthatja meg és fogaink biztosítását a demokratikus szellemből fakadói megértés eredményezheti. Majd a békével összefüggő gazdasági problémákról szólt, kiterjedve a jóvátétel és a kártalanítás kötelezettségére. Ismertette az angol-amerikai meglepetésszerűen felvetett, teljesíthetetlen követeléseit, melyek kijózaníthatja a „nyugati orientáció“ jóhiszemű szószólóit. Vegyük végre tudomásul, hogy az amerikaiak amerikai, a;* ango- művésziek, a Magyar Hadifogolylók angol, az oroszok pedig j iroda és a központi Hadifogolyorosz politikát folytatnak. Mivel; iroda közreműködésév,;', vasárnap azonban az oroszok bőséges í este a Fészek Klubban a hadifogSmU I® neii ip sasi Man ft&gMLRpBf ® ISUMIKltS Hitei nzlenn^hogyakész gyártmányt jAntal, dr. Hojdu Gyula és farovszká őrnagy beszédei a népek közötti kát adjanak el nekünk, melyeket f igazi barátságról, ami nem az urak szerződésein, dauern a nép akaratán alapul azonban megfizetni sem tudunk. | r • Ha tehát mi magyar politikát I Szombaton délután a vámiegye- akarunk csinálni, tétovázás ésj h!fa közgyútési termébep rendkí- hinta kísérletek nélkül kapjvul érdeklődés mellett tarl - « tóttá meg a Magyar—Jugoszláv mink kell a szovjet pohtixa| Társaság alakuló közgyűlését, vonala felé, mert ez fedi gaz-jf Az ülésen nemcsak városunk dasági érdekeinket és ennek I vezető személyiségei, hanem Bán támogatása nyújthat csak seJ ^ iparügyi miniszter elvtárs. -■ , , ..í ' J valamint Kethly Anna elvtars. a giíseget a bckeszerzodes meg- j nemeetgyűlés al elnökének részvé. lavitasaban. ^ ^ j | plc mellett igen szép számban A demokráciát akarják a ross| | képviseltették magúkat a pécsi és békefeliét ölekért felelőssé ten- j baranyaimegyei szlávok, élükön, a ni, azzal vádolva ezt, hogy nem j, délszláv tanítóképző növendékei- készítette kellőképpen elő a j vei. valamint a jugoszláv kikültárgyalásokat. Ám amint a_ há-1 dötteik J-avorszfc-i őrnagy vczeté- ború a diplomácia munkájának | sével. más eszközökkel való- folytatásai ,\z’ alakuló közgyűlést Társíts a béke elmaradhatatlan folyta« [mre elvtárs nyitotta meg meleg, tása és következménye annak,j üdvözlő szavak kíséretében majd hogy miként^ és mely okból _cst-| gán Antal iparügyi mi-nisizter elv. balták a háborút. Jugoszláviai p^rs mondott nagyhatású beszélői készítette elő a békét, mertljg^ vázolva mindazokat a problé- felborította azt a kormányt,! váltat és eredményeket, amelye. mely Hitler mellett akarta há-lket a mu]t szörnyű bűnei követ- borúba vinni, a magyar korma-| Vcztéhen a megalakuló Magvar— 11 oldania és el kell érnie, hogy földrajzi helyzetünkből adódó gazdaHitlernek, anélkül, hogy ezt bár mely nyomás érdeke követelte volna és folytatták a háborút, kifosztották az országot, mikor a kimenetel nem volt már kétséges. őket terheli tehát kizárólag a felelősség a háborúért is, a — békéért is. Ezt a békét csak úgy tehetjük elviselhetővé, ha megértjük végre, hogy a magyar jövőt nem a hátrafelé Kacsingalas, nem hintapolifika, nem revizionista propaganda szolgálhatja, hanem termelő munka és demokrácia. Zúí'ó taps fogadta a két órás,' feszült figyelemmel hallgatott/ előadást, mely után kérdések hosszú sorára adott válaszában az előadó kifejtette az értelmiségiéig és munkások érdekközösségét.' összeműködéstik szükségességét. _ " Itt említjük meg, hogy Hajdú Gyula elvtárs a Szt. István napi és vasárnapi ünnepségek során Baranya Szt György, Pálé és Mágnes községekben beszélt igen fól látogatott gyűléseken, melyeken a parasztság szükségességéről. a munkások és parasztok szövetségéről, mint egyedül helyes politikáról beszélt. sági egymásrautaltságunk következtében ia két nép kulturális kapcsolatait is minél jobban kiépítsük -és barátsággá, most már tartós és igaz barátsággá formáljuk. Hangsúlyozta hogy a két nép barátságát a demokratikus Ma-gyarország és annak kormánya nem a szerződéseken keresztül keresi. amelyet a múltban meggyaláztak és sárbta tiportak, hanem természetes adottságoknak veszik. A két nép adottságai, lelki rokonsága követelik tőlünk, hogy sokkal szorosabb összeköttetésben éljünk egymással, műit ahogyan ezt a múltban tettük. A barátság és az együttélési magától értetődik. Aiz a feladat hárul a Társaságra, hogy a két nép minél jobban megismerje, valóban megismerje egymást. És ezt annyi évszázados együttélés után azért kell mondanunk, mert mieg vagyunk győződve arról, hogy az együttélésnek most következett el az igazi1 ideje.' A múltban azért nem volt lehetséges az őszinte, a baráti együttműködés, ment mindkét ol. dalon olyanok közében volt a politikai és gazdasági hatalom akik ■•a népele ellentétére építették a írók. művészek a hadifoglyokért Mofuát- Erik népjóléti miniszter elvtárs nagyhatású beszédet mondott a hadifoglyok felsegélyezésére rendezett mű vészes ten Budapestről jelenti az MTI: ta, hogy nálunk Magyarországon A magyar irók. újságírók és figsé- lono magyar ges a szükségletek kielégítésére, vei Az ünnepségen megje'er.t és saját gazdasági érdekükben áll, beszédet mondott, Molnár Erik ha nekünk nyersanyagot enged-" népjóléti miniszter is. HangoztatKét óra kacagás!' Két óra csoda ! Olcsón, Leilrnimn szórakozhat tír. S Á lí O S P A T A KI íYliuden este pont 9 órai kezdettel. Munkái liulturhá« (volt Kem/etí haiiinó) míg;termében. Szerdától új műsor. Első hely: — írt Másod k hely: 2'— írt. Harmadik hely: I*— irt. > ,-s pártfogást kér u IGAZGATÓSAI». a háború talán senki számára nem halmozta annyira a tapasztalatokat, mint éppen a hadifoglyok az orosz hadifogságba került véreink számára Azt látták, hogy a világ legfélelmetesebb katonai hatalmát is térdre tudja kényszeríteni egy olyan ország, amelyet a dolgozók a magukénak építenek fel. A magyar demokráciának nincs semmit tartania a hazatérő foglyoktól. Túrt karokkal várjuk őket és az ő politikai tapasztalataik csak javára válhatnak a magyar demokráciának. A tárt karok és meleg szavak azonban nem pótolják a hadifoglyok anyagi ellátását. Gondoskodni kell kielégítő élelmezésükről, ahol s/ükfeges, felruházásukról, ia betegeknél gyógykezelésről és az arra rászorultaknak készpénzsegélyt kell nyújtani. A magyar demokrácia ereje végső megfeszítésével is segítségére van w. élet újrakezdésében. Ehhez van szükség a demokratikus magyar társadalom támogatására. maguk- hatalmát. & mi letün* rezsi-mitek a maga-, nemében nem volt sem jobb, sem rosszabb, mint az akkori jugoszláv rezsim, amelynek képviselői Cvetkovics -és Cincár—Marko vies a végzetes szerződést aláírták. Ha a népek találnak egymásra és nem a Horthy Miklósok és Pál hercegek, abbéké biztosítva van. Ha az urák és -az uralkodó osztály reprezentánsai találnak’ egymásra, akikor az történik, ami 1941-ben a magyar—jugoszláv barátsági szerződés körül történt. Amikor m-ost újból keressük a baráti kezet, «ok minden, ami -kétséges volt, a háború tanulságai folytán tisztázást nyert. Mindkét országban olyan kormányzat vezeti a népet, amely kormányzat valóban a népet képviseli és olyan pártokba tömörül a nép, amely pártok a népből nőttek ki. Részletesen kifejtette ezután, melyek voltak azok a gaztettek, melyekért a magyarságnak most vezekelnie kell, majd utalt arra a nagylelkűségre és baráti magatartása amelyet Tito marsall Jugoszláviája mindezek ellenére a magyar kisebbséggel szentben ta nusított. Szó sem esett még arról, milyen formák között fog megszületni az új világ s Tito marsall máris garantálta a magyar kisebbségek jogait. A jugoszláv tartományi és szövetségi parlamentben pedig ott vannak a magyarság képviselői is. Ez a kisebbségi politika példaképül szolgálhat többi szomszédaink számára. Beszédét azzal- a (kívánsággal fejetzte be, -hogy a Magyar-—Jugoszláv Társaság necsak a megbékélés és barátság, hanem a tudatos jobb jövő kialakításának úttörője is legyen. Ezután az előkészítő bizottság javaslata alapján megválasztották: a bizottsági -tagokat, majd az új elnök dr. Hajdú Gyula élvtárs elfoglalva elnöki széket, megköszönte a személye iránt megnyilvánult bizalmat, rövid történelmi visszapillantást vetett a múltra. Hangsúlyozta, hogy a magyar és délszláv népek közötti rossz szomszédi viszonyt tulajdonképpen a Habsburg uralom fejlesztett© ki és gondoskodott arról, hogy a szomszédság ne csak rossz legyen, hanem abból átok is fakadjon. Ugyanaz az úri politika, ameNem drága a szabó A pécsi szabómesterek annak közlésére kértek fel bennünket, hogy téves ,az a beállításunk, mintha a 160 forintos szabó fazondíj sok lenne. Egy Kossuth utcai szabómester kalkulációja szerint a munkabér, üzletbér,, ad. és hozzávalókkal a fazondíj 168 forintba kerül nekik.. Megértjük, hogy ma a szabóknak is sok a kiadásuk, ele mi a kisfizetésű emberek érdekében írtuk cikkünket és azoknak a 160 forintos fazon- díj akármilyen is a kalkuláció, mégis drága. Viszont készséggel elismerjük. — hiszen szóbanforgó cikkünknek •is ez volt a tendenciája, — hogy a drága szabószámlák-ért wem a f ■'szabómestereket terheli a felelősség, hanem a drága lakbért, bolt- díjakat a szabóiparosok tisztességes hasz-; itat i-s elnyeli, ezek’ mellett a mun kadíjak mellett is. Megoldás: lejjebb az árakkal! Akkor a szabóiparos mehet mimkadíjaival meg bet ma jd, mert a dolgozó is varr rathat. lejjebb kall is él- -lesz bért -közüzemi díjakat, nyers ^ ^ ^ ^ w ^ anyag és munkaeszköz arakat, te»gg jzben volt alkalma ilyen tárgyik elhitette & paraszttal, hogy a munkás ellensége, elhitette a magyar néppel' azt is, hogy a szomszéd délszlávok ellenségei; Ez a játék közös játéka volt a magyar—horvút—-s*zerb uraknak, akik döntöttek a népek sorsa, fe > lett, és a népnek c-supán az a. kötelessége maradt meg, hogy szenvedjem Ehhez az úri politikához tartozott az is, hogy a Magyarországon élő kisebbségekét el kteli nyomni, mert csupán ennek as elnyomásnak a segítségével lehetett saját népei felett is korlát!an ha-, talmat gyakorolni. A -magyar imperializmus volt az. amelyik soha nem békét hanem háborút készített -ol-p. Az Imperialista magyar urak e végzete« játékával kapcsolatiban megemlékezett Hajdú-elvtárs Pécs szerepéről1 a múlt “világháború -után és hangsúlyozta, hogy Pécs városa örök büszkeséggel gondol arra a 18 napos sztrájkra, amelyik nem a jugoszláv nép hanem a jugoszláv imperializmus ellen irányult. A közelmúltban -a magyar kormány a háborúban Horthy szekerébe.« -szegődött. És egyedül a jugoszláv nép volt az, amelyik kijelentette, hogy háborút visel ugyan, de nem Hitler mellett, hanem ellene. Jugoszlávia ezzel a ténnyel előkészítette a békét és éppen ezért joga van ennek « -nemzetnek, hogy a győztes nemzetek íegelsejé között foglaljon helyet. Egyet -le kell azonban szögeznünk: a magyar nén bízik abban, hogy Tito marsall Jugoszláviája és a Rákóczi, Kossuth, Károlyi hagyományaiban gyökeredző magyar demokrácia meg fogj« egymást érteni. Nem lehet többlet az, hogy Magyarországon még egyszer ;a Tisza István és Bethlen féle urak legye nek hatalmon. Az, ami a múltban történ* amit a múltban csináltak, nem a magyar nép kívánsága volt, nem a magyar nép csinálta, hanem ar unaik. Itt -glünk az ország déli határának -közvetlen közelében. Mindnyájan akarjuk, hogy ezekben a falvakban élő délszláv ki- I «ebbség teljes jogyegyeníőséget élvezzen és meg vagyunk győződve arról, hogy odaát ugyanezt teszik a magyarokkal. Az, hogy ezen a közgyűlésen, a délszláv tanítóképző növendékei egymás után énekelték el a magyar -és jugoszláv -himnuszt, együtt, kérték áldást mind a két népre, -igen nagy jelentőségű tény és fényes bizonyságtétel az együttólnii- akarás őszinteségének és komolyságának. Fenn kell tartanunk a kulturális kapcsolatokat és a kul. tjirális kapcsolatokon túl meg fcfeU teremtenünk feltételeit a gaz dasági és anyagi javak kicserélésének is. <s őrködnünk keli afelett, hogy a ni őst kialakuló harmónia még jobban- elmélyüljön és ne örök szerződéseket kössünk egymással, hanem azerződésnélkül akár. de örök barátságot. Hajdú elvtárs hatalmas lelkesedéssel fogadott elnöki beveze- tője után a jugoszláv delegáció nevében .Tarovszki őrnagy emléke- feett meg elismeréssel az alakuló ülésen felhangzott őszinte és komoly szavakról, 'hangsúlyozva, hogy mióta Magyarországon ét. vagyis azokat a kalkulációs te- jgyüiagos őszinte véleményt és hiteleket, amelyek miatt a rezsi mé^rálatot hallani-. Annak a reményének adott kifejezést, -hogyha a magyar nép továbbra is a megkezdett úton hajiad, Magyarország és Tito mar- Jugoszlá .iája között nem ■37. olyan probléma, amelyet ne lehetne megoldani. (b, j. dr.)
