Új Dunántúl, 1946. július (3. évfolyam, 145-170. szám)

1946-07-23 / 163. szám

Róiifl? László kweshedetem'úiyi ^nimszter: A Szovjetuniótól ma négyszer annyit kapunk, mint amennyit jóvátételre adunk A szövetkezetek, a hitelezés, az adózás, a stabilizáció és az idegenforgalom problémái a pécsi Kereskedők Napján Hétfőn délelőtt 9 órakor a vár­megyeháza dísztermében a város kereskedő- és iparostársadalmának nagy érdeklődése mellett Kereske- dőmapot tartottak, amelyen megje­lent Rónai Sándor kereskede­lem- és szövetkezeíügyi miniszter olvtáTs neje .valamint a keres­kedelmi vigyek több szakreferense, mint Tardy Nándor, az idegenfor­galmi iroda vezetője, Cserzy Béla miniszteri osztálytanácsos, Vajda Albert minisztériumi sajtófőnök és Pehr Sándor miniszteri titkár elv- ársak. A nagyszámban megjelent hallgatóság nevében dr. Orbán Ist­ván, a pécsi Kereskedelemi Ka­mara vezetője üdvözölte a megje­lent vendégeket és röviden ismer­tette a kereskedőit legfontosabb panaszait. Rámutatott, hogy az in­fláció a tisztes kereskedelmet tönkretette és hogy ez a kereske- dőtársadalom ismét talpraállhas- lory annak több előfeltétele van. Mindenekelőtt meg kell szüntetni azoknak az illegálisan működő ele­meknek kártevését, akik a tisztes kereskedők soraiba befurakodva anyagilag és főleg erkölcsileg tel­jesen lejáratják a kereskedelem hitelét, kijelentette, hogy a keres­kedők teljes bizalommal veszik kezükbe a forintot még akkor is, há az nem jelent gazdasági éle­tűidében rögtöni varázslatos jobbu- lást, de ezzel együtt a kormány­zattól elvárják, hogy biztosítson vásárlóképes közönséget az árak és bérek arányának egészséges megszabásával. Rónai Sándor miniszter elvt^rs emelkedett ezután szólásra és be­széde elején kifejtette, hogy a pénz stabilizációjától senki se várhat csodákat, mert gazdaságilag még koránt sem tartunk ott, hogy min­denki megkaphassa munkájáért mindazt, ami az élet teljes kiélésé­hez szükséges. A gazdasági élet helyreállítása mégis napjaink legfontosabb problémája, mert mindem további javulást csak ennek sikere után várhatunk. hiányában munkanélküliség üsse fel a fejét. Ez a kérdés szorosan hozzá tarto­zik ahhoz is, amit itt felvetettek, mármint a fogyasztóképes közön­ség biztosításához. Azt akarjuk, hogy fogyasztóképes vásárlók igenis legyenek, de a dolgozók és csak a dolgozók legyenek azok. Ugyanakkor korlátolt készleteink miatt gondoskodnunk kell arról is, hogy senki többhöz ne juthasson, mint ami jut neki, mert mincjen többletet, amit felvásárol, más elől vesz el. Ennek biztosítására a leg­szigorúbb intézkedéseket íogana­tosítja a kormány. Ezek közé az intézkedések közé tartozik a félkész és készáruk be­jelentésének kötelezettsége. Sokan talán azt gondolják majd: „Eh, ed­dig sem akasztottak fel senkit I” és megtagadják a bejelentést. Ezek súlyosan csalódnak majd. A kor­mány el van szánva rá, hogy a fo­rint stabilitását minden eszközzel biztosítja. Az Igazi cserkészmozgalom nem szűnt meg! Nem szívesen látnánk ebben az ; országban akasztófaerdőt, de nép ellenségeit nem fogjuk kí­mélni. \ termelés iránya a kollektivizmus leié mut^t Varrnak türelmetlenek, akik azt szeretnék, ha augusztus 1-e után mindenkinek kolbászból formák a kerítést, pedig ebben nem remény­kedhetünk. Nem szabad soha eqy pillanatra sem elfelejteni, hogv az ország munkaerejének és nyers­anyagkészletének jelentékeny ré­szét a rombolások helyreállítására kell elhasználnunk. Képzeljék csak el, hogy például a Szabadság-híd újjáépítésére szükséges vasmeny- nyiségbői mennyi ekét, kaszát, bo­ronát, tudnánk adni a falunak Ugyanazzal a fáradtsággal. Majd a forint értékállóságána*. előfeltételeiről beszélve, rámuta­Rendet kell teremtenünk az adó­zás kérdésében is, mégpedig' a Iggteljesebb progresszivitás kí- hangsúozásáva 1. Eddig az adó­terhek íteljes egészükben a bér­ért, fizetésért dolgozókra hárultak. Ennek véget kell vetni. A gazdasági élet újjáépítésében a kereskedelemre igen nagy szerep hárul: Most ebben az országban mindenkinek sokat kell dolgoznia és kis igényekkel megelégednie a gazdasági éle* későbbi normálizá- lódisa érdekében. A szövetkezetekről szólva Rónai Sándor kifejtette, hogy elsősorban a termelési és beszerzési szövet­kezeteken van a hangsúly. Eze­ket minden, módon támogatni kell, A termelés iránya a kollektiviz­mus felé mutat. Annak már vége, hogy egy ovár egész munkás- és tisztviselőgárdá­ja alig kap annyit, mint egyetlen igazgató! A szövetkezetek kétségtelenül konkurrencdát jelentenek a keres­kedőnek, de nem nagyobbat, mint egy akármilyen másik kereskedő. Viszont különbséget kell tenni az igazi és az álszövetkezetei; között és ezen a téren rendet is fogunk teremteni. A kereskedőik, pedig ne féljenek a szövetkezetektől, mert a szövetkezés útja mindenki előtt nyitva áll. sál összekötne. Különösen kihang­súlyozta annak fontosságát, hogy Pécset a légiforgalom eszközeivel is közelebb hozzák a fővároshoz, annál is inkább, mivel erre min­den előkészület megtörtént már. Dr. Kari Lajos, a Kereskedők Testületének elnöke az iparrevi- zió és a ház és üzletbérek kérdé­seihez szólt hozzá, majd Földes György, a Testület titkára sorolta I fel a kereskedők kívánságait. Rá-1 mutatott arra, hogy a kereskedők* nagyrésze, és éppen a becsületes J része teljesen tönkrement az in­flációban és ezért a gazdasági rend ^^fBmeaBKamsíawamfnamuwinatBast. Laptársunk, a Független Nép vasárnapi számának vezércik­kében patétikus hangon veti fel a kérdést: Miért? Mi érj til­tották be a Magyar Cserkész Szövetséget, amikor a cser- készeszme szép és tiszta, miért bántják a demokrata, liberális gondolkodású Baden Powel alapította jószándékú és nemes célokért küzdő ifjúsági egyesületet? Teljes mértékben egyetértünk a Független Néppel abban, amit a cserkészeszméről, annak demokratikus .voltáról ír. Ige®, ml is sokra értékeljük ezt az intézményt és éppen ezért csak helyeselhetjük a belügyminiszter betiltó rendelkezését Mert nézzük meg jobban, mit tiltott be Rajk elvtársunkt A Magyar Cserkész Szövetséget, azt a testületet, amelf Kosziter atya és társai vezetésével olyan veszélyes közel­ségbe került az elmúlt rezsimben a leventemozgalnmmal & amely most sem volt hajlandó közösséget vállalni a de- makra tikus ifjúsági egyesületekkel, sőt nevelési politikájá­val, főleg a diákit jóságra gyakorolt káros befolyásával azok munkájának állandó kerékkötője volt. Ennek az egyesület­nek meg kellett szűnnie, mert nem lehet létjogosultsága a demokráciának olyan Intézménynek, amely azzal szembehe­lyezkedik. A Magyar Cserkész Szövetség tehát feloszlott. De vala­mennyien tudjuk azt, hogy ezzel a cserkészmozgalom ne® halt meg Magyarországon. A felszabadulás után megalakult Haladószellemű Cserkészmozgalom egyenesen viszi tovább 8 cserkészeszmét előre célja, az ifjúság demokratikussá tétele erkölcsi tisztasága felé. Ez a cserkészmozgalom nem került 8 betiltott egyesületek listá-jára, ennek az egyesületnek va® súlya és éan hitele a közéletben. Az ország nem a betiltött Szövetségre, hanem erre a mozgalomra tekint úgy, mint 8 fasizmus előtti cserkészmozgalmak folytatójára. Ugyancsak a Független Népben jelent meg vasárnap eflV aggódó anya levele. Szeretném ezt az édesanyát megnyug­tatni: nem dobtuk el az eszményeket. A magyar anyáknak nem kell megvédeniök fiaik érdekeit, mert azok nincsenek veszélyeztetve. Csak az történt, amit a levél Is javasolt. A bűnös vezetőséget és egy feleslegessé vált intézményt távo­lítottak el: a cserkészmozgalom megmaradt és tágra nyitót1 szívvel várja azokat az ifjakat, akik eddig csupán a helvzet nemismerése miatt tartoztak a Magyar Cserkész Szövetséghei- Biztosak vagyunk benne, s erről az aggódó édesanyákat 1* biztosíthatjuk: fiaik a Haladószellemíí Cserkészmozgalomba® a tiszta demokrácia levegőjét szívják majd magukba. Mun­kára, mások megbecsülésére, a haza önzetlen szolgálatára •" erkölcsösen és magyarul neveli ökot a Haladószellemfi Cser- készmozgalom. r. k. I TiKilT35**1 megteremtésekor a tisztes keres­kedelem védelmét is kért az árpo­litikában. Szükséges, hogy a ke­reskedelem számára olyan haszon­kulcsot állapítsanak meg, amely mellett a kereskedő rezsijét fedez­ve megélhetését is biztosítani tud­ja. Mert ahogy a rosszul fizetett köztiszt­viselő kénytelen korrumpálódni, komuaptlá ■ válik a kereskedő is, ha a zöld asztalnál hozott rendelkezésekkel elütik az élet­től. Követeli, hogy az árut fogják meg a termelőnél, hogy az ne kerül­hessen a feketézés homályos útai h Az okos kereskedőnek tudnia kell, hogy a fejlődés iránya erre mutat, az okos szövetkezőnek pedig tudnia kell, hogy a ma­gánkereskedelemre még sokáig szükség lesz. Az idegenforgalom kérdéseivel kapcsolatosan kifejtette, hogy el- sorban belső idegenforgalomra kel! súlyt fektetni. Aik dolgozik, an­nak legyen módja arra, hogy meg­ismerje az országot, amelyért dől. gozik. Fokozatosan sor kerül majd a külső idegenforgalomra is és ak­kor azon kell igyekeznünk, hogy a múlttal ellentétben külföldi ven­:ott arra, hogy az államháztartás; légeink ne csak a délibábot és a ' •? 8 . . K a r.a rl-irva l,i nflr a* icmoriAl- m orr Hit» a egyensúlyának helyrehozatala, a B-lista nem bosszúállásból, ha­nem gazdasági szükségszerűség­ből eredt. Ugyanezek az okai az iparreviziónak is. Akkor, amikor az árukészlet jelen­ősen megcsappant, természetesen ,e kell szűkíteni a forgalombaho- :ók számát is. Hogy a végrehaj­tásnál politikai szempontok is ér­vényesülnek, az Magyarország ma; helyzetében természetes. De a B- listára helyezetteknek -is meaad- iuk a módot, hogv visszakerül fe­nek a hasznos munkába ha velünk együtt akarnak dolgozni az orszáa felépítésén. Átképzési lehetőségek- kel és minden lehető módon segít, --.égére lesz a kormányzat az ilye­neknek. De aki nem hajlandó ve­lünk együtt dolgozni az ellenség és- úgy is bánunk vele. Kereskedelmünket a jövőben a egreálisabb alánokra kell helyez nün barackpálinkát ismerjék meg, de a dolgozó-magyar népet is. Erre ter­mészetesen megfelelő miliőt kell biztosítanunk, így gondoskodva róla, hogy a szállodák és nyaralók he a dőzsölök, hanem a dolgozók érdekeit szolgálják. Mindenkinek tudomásul íkell ven­nie, hogy az úri Magyarországnak mindörökre vége. Mi a kiváltsá­gosak- országa helyett a dolgozók országát akarjuk felépíteni és erre kérjük a kereskedőtársadalom oda­adó segítségét, mert így ezt az országot ók is a maguk számára építik. ra. Mert eddig ez történt.yAz ípar- reviziót a kereskedők maradékta­lanul végrehajtják, bár már eddig is igén sok kereskedő hullott el. De nem lehet a revíziót a tőke­erősség szempontjából végigvinni, mert így alig maradna Pécsett tizenöt kereskedő. A- szövetkeze­tek számára a kereskedők részéről a legteljesebb támogatást ígéri, de kéri, hogy a magánkereskedelem és a szövetkezetek számára úgy az adópolitikában, mint minden egyéb téren egyenlő feltételeket szabjon a kormányzat. Szóvátette a kereskedők élelmiszer jegyellátá­sának problémáit is, valamint azt a jelenséget, hogy a közhangulat a gazdasági életben beállott baj­én a kereskedőket okolja. Dr. Käufer Imre, a Koksz ügyé­sze az iparrevizió és az adóközös­ség bevezetését, mint a kereske­dői autonómia biztosítékait üdvö­zölte és a beszerzési és áruhitel problémáit vetette fel. Erdősi Emi!, az Ipartestület titkára pedig a gaz­dasági rendőrség működését tette bírálat tárgyává. Panaszod kívánságai. nk. Nagv ütemben építjük ki külkereskedelmünket, de sokakat ezen a téren is csalódás ér majd. LukszuscikUeket például egyél Rónai Sándor nagyhatású beszé. de után Bäder György elvtá-rs, a mohácsi kereskedők panaszait és .kívánságait tolmácsolta, rámutatva azokra a közlekedési nehézségek­re, amelyek lehetetlenné teszik Mohács bekapcsolódását az ors»ág gazdasági vérkeringésébe. Kérte s mnhársi v^snti tkrv-zUíVöHóc VíKrW* mohácsi vasúti közlekedés kibőv'. tését és az eddig csak Bajáig köz. lekedő dunai hajózás útvonalának talán nem hozunk be. Sokkal' Mohácsig való meghosszabbítását fontosabb, hogv ipari nversanya gokhoz jussunk, nehogy ennek I2|UJ DUNÁNTÚL Tolnai József polgármester elv­társ ugyancsak a közlekedési ne­hézségekre mutatott rá, amelyek­kel maga Pécs küzd. Se közvetlen vasútvonalunk, se használható or Mi az igaz* ág a jóvátétellel A felvetett problémák egy ré­szére dr. Cserzy Béla adta meg a választ. Az utánpótlási nehézsé­gekkel kapcsolatosan rámutatott arra, hogy nemcsak a kereskedőnek volt lehetetlen az elmúlt hónapok alatt eladott áruját pótolni, de egyetlen munkás, vagy tisztvi­selő sem volt képes akárcsak a munkában elnyűtt ruháját is „tuánpótolni". A stabilizáció után ez a helyzet megszűnik, az eladott árumennyi­ség szabja maid meg az utánpót­lás mérvét. A haszonkulcs megál­lapításánál az lesz a döntő szem­pont, hogy a kereskedő jövedelme ugyanolyan mértékű legyen, mini a többi dolgozóké. Nem lehet egyetlen réteget külön kiemelni. A k e resk e d 5el! ene s k özha n gúla t o t pedig a feketekereskedelem! te lem van, nem is lehet megküzdeni vele. Éppen ezért a tisztes keres­kedőnek önmagával szemben is kötelessége, hogy minden módon segítsen megakadályozni a feketé- zéat. Tardy Sándor, az Idegenforgalmi Iroda vezetője rámutatott arra, hogy Pécsett megvannak ugyan az idegenforgalom tárgyi feltételei, de a lelki előfeltételei még hiá­nyoznak. Majd a kifogásolt raz­ziákra megjegyezte, hogy ha ez­előtt azt mondtuk, hogy inkább hagyjunk futni kilencvenkilenc bűnöst, semminthoqy egy ártatlant elítéljünk, ma a helyzet azt pa­rancsolja, hogy ha egy íáketézőt el tudunk fog­ni, ne sajnáljuk, ha azért tíz perces kellemetlen helyzetbe ho­zunk 5—6 tisztességes embert Is. Végiül felszólította Pécset, hogy minél intenzívebben kapcsolódjék be az „Utazik a dolgozó" mozga­lomba. Rónai Sándor miniszter válaszolt ezután az elhangzott felszólalá­sokra. Az adózás kérdéseinek tag­lalása után kijelentette, hogy a magánkereskedelem és a szövetke­zetek között valóban egyenlő ver­senyfeltételeknek kell fentállnia, de nem már ma, hanem csak a szövetkezetek megerősödése után, A nagy- és kisipar, a mezőgazda­ság is kapott segítséget az indu­láshoz, miért éppen a szövetke­zetektől vonja meg a kormány a fejlődéshez kívánatos kezdeti elő­nyöket? Egy, a jóvátétellel kapcsolatosan elhangzott felszólalásra válaszolva, a következőket mondta: ___~J_______________ A történelemben inég nem vol'- példa arra, hogy egy legyőzött or-' szag a győztes hatalomtól jutal­mat kapott volna. Ez velünk for­dult elő először. Mert mi igenis büntetés helyett jutalmat k apt un» a Szovjetuniótól. Akik a jóvátétel ről annyit beszélnek, ismerjék rne? előbb a való helyzetet. A való helyzet pedig az, hogV mi eddig mintegy négyszer anY' nyit kaptunk a Szovjetuniótól mint amennyit jóvátételre a**' tunk. A fővárost az éhezéstől az oros? búza mentette meg, az orosz gY8' póttal indultak meg és dolgozna8 teljes kapacitással textilgyárain8 és ezzel a textillel bonyolította a kormány a város-falu csereaK' dókat. Az egész ország orosz’ ^‘ val sózza meg ételét és általába®­hefly tragikus helyzetünk dacár3 a dolgozók nem tömegesen nek össze éhségtől, egyedül 3 Szovjetűnió segítségének k®' szönhetjük. A nehézségeink na®' a jelen helyzetből adódnak, me® ma valójában sokszorosan tö®j bet kapunk, mint amenBr1 adunk, hanem a múltból, amikor saját ki®' cselüket nyugatra hurcolták. Ez®8 miatt a múltbéli bitangok mi®-’ kell ‘Magyarországnak ma ilye# nehézségekkel megküzdenie. A nagysikerű gyűlés után a ®®*' niszter és kísérete meglátogatta Mecseki likőrüzemet és a Zsolnai gyárat, majd a Kereskedők Test®' létében elköltött ebéd után vissz'1' utazott a fővárosba. Dr. Újhelyi Szilárd elvlárs előadása az érfeím'ség és a forint viszonyáról ontunk nincs, amely a főváros- n:e!te ki és amíg fekeíekereskede­Szombaton este a Magyar Kom. munista Párt pécsi értelmiségi tag­jai részére dr. Újhelyi Szilárd elv­társ minisztert tanácsos tartott ér­tékes előadást a stabilizációról és a jó pénzről, a Munkás Kultúrház nagytermében. Beszédében kifejtette a forint és az értelmiség viszonyát egymás­hoz. Utalt arra, hogy az értelmiség jelentős része még ma sem látja azt az óriási harcot, amelyet a forint körül a reakció és a demo­krácia vív. A reakció, ha nyíltan nem is, de suttogó propagandájá­val igyekszik megtörni a forintba vetet bizalmat, mert tudja, hogy a stabilizáció, a jó pénz a reakció erejének minimumra való lecsök­kentését jelenti. És ebben a harcban — mon­dotta dr. Újhelyi e’vtárs — az ér­te'miség nagyrésze tétlenül, gÓt igen sok esetben befolyásolható®^ áll, nem tudva, kinek higyjen, tájékozatlan, mert idáig a vilA.. tói mesterségesen elzárva élt lé' W most nincs perspektívája. A nu 1 ladó értelmiségi elvtársaink U rdata, hogy ezeket a sötétben ® , torkálókat * felvilágosítsák, bo. hasznos tanáccsal melléjük a*" j nak és segítség őket. • J Dr. Újhelyi elvtárs nagy von® átfogó előadását az elytársak ^ gig 'nagy tigyelemmel kísérték az előadás1 után észrevételeket^ tek a hallottakkal kapcsolat®'1,. bb®‘ amelyek a kérdést még jo még élesebben megvilágították OLVASSA AZ ..113 DUNANTOr-Tt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents