Új Dunántúl, 1946. július (3. évfolyam, 145-170. szám)

1946-07-21 / 162. szám

MOZIT Vasárnap- hétfő, július 21*21 APOLLO Két asszony küzdelme egy férőért Kísértés Karády Katalin, Buila Elma, Nagy istván. parkhoz: Kémek és kéír.elhárítók izgalmas harca Titkos küldetés Tuttskin, Gribov, Lukjanov, URÁNIA Egy nagy szerelem iinom szépségű regénye Inter mezzv Leslie Howard, Ingrid Bergmann. Ka- d-sxe da, júliui 23-24. APOLLO Intermezzo P A R K M O Z 1 Kísértés U R A N I A Titkos küldetés Elö&dásik Apollo. Uránia hétköznap 6, 8 Vasárnap 4, 6. 8 órát or Parkmozi hétköznap 1, 9 vasárnap ó, 7, 9 Porkmoiiö n tadvexő Időben ax esti előadás a kertben. Tíz éve történt... Keszőcze elvtárs beszél spanyol szai és a 700 magyar partizánról Tíz évvel ezelőtt történt, de ma is olyan friss, mintha csak tegnap lett volna, — néz maga elé Ké­sz ő c z e elvtárs rendőralezredes, amikor a spanyol polgárháború évfordulóján emlékeiről kérdezős­ködöm. — Igen, tíz éve* már, hogy a spanyol választásokon győzött a haloldali blokk és megalakult a koalíciós kormány. Azonnal hozzá­kezdtek a földosztáshoz. Ideje is volt, mert talán Spanyolországban állott fenn legépebben a feudaliz­mus. Emlékszem, jártam olyan faluban is, ahol 40 ház volt és 4 pap, a 4 papnak 30 ezer hold földje és a 40 ház lakói jobbágy­Á pécsi nyomdászmunkásság felhívása a közhivatalok és vállalatok vezetőihez és üzemi bizottságaihoz ! Az infláció csapásait minden szakma érzi, de egyik sem olyan mértékben, mint a nyomdaipar. A közhivatalok és vállalatok ve­zetői ép ie téren igyekeznék meg- takaritást elérni és a legszüksé­gesebb nyomtatványokat is mellő­zik. Pécs városa, amelynek köz­üzemei teljes prosperitással dol­goznak, bár a tarifát szinte két naponként emelik mégis arra a helytelen álláspontra helyezkedik, hogy a nyomtatványok terén túl­zott mértékben takarékoskodik. A városháza tele van vonalazó tisztviselőkkel, ami csak azt ered­ményezi, hogy a sorbanáilás nö­vekszik, azokat a nyomtatványo- hat, amiket pedig vonalzással nem tudnak dJőálMtani, a városi al­tisztekkel saját házinyomó, illetve sokszorosító gépen állít elő. Ez az állapot természetesen sérti nem­csak. a pécsi súlyos adófizető pyomdatulajdonosOkat, hanem az üyen jelenségek miatt utcára ke­rülő szaktársaink érdekeit is. — Ezért kérjük a város vezetőségét, hogy nyomdai munkálatokat ad­jon ki pécsi nyomdáknak, vagy Pedig helyezze üzembe a nagy költséggel beszerzett városi nyom­dát és abban szervezett nyomdai munkásoknak adjon kenyeret. De súlyos panasza van a nyom­dai munkásoknak az egyéb köz­hivatalok vezetőivel szemben is. is ugyanaz a helyzet, a tiszt­viselők vonalasnak, a szervezett nyomdiai munkásság kenyértelenül az utcára kerül1. És itt vannak a pécsi vállalatok, a teljes kapaci­tással dolgozó pécsi gyárak, a kereskedők, iparosok. Hát lehet az, hogy ezek teljesen nyomtatvány nél­kül lássák el forgalmukat. — Miért ép e téren folyik ez a nagy takarékoskodás, amikor a nyomdai árak semmivel sem nagyobbak más árucikkeknél? Ne züllesszék aiz ország és vá­rosunk tekintélyét holmi, rosszui sikerült levonatokkal és krajcáros- kodással, hanem vegyenek jó pél­dát fővárosunkról, hol a nyom­daipar már teljes békebeli kapa­citással dolgozik minőség és meny- nyiség tekintetében. Most, a forint bevezetésével kérve kérjük a pécsi vállalatokat, cégeket, dolgoetassanak, hogy dol­gozhassunk. A jó és ízléses nyom­tatvány bizalom és a legjobb cé­gér. És kérjük azokat a vállalato­kat, amelyeknek központjuk van Budapesten, a pécsi fiókok részé­re Pécsett dolgoztassanak, mert ezt diktálja az üzleti morál is, hogy a Pécsett megkeresett pénz ■egyhányadát ez a város kapja. Abban a hitben, hogy felhívá­sunk nem marad eredménytelen vagyunk teljes tisztelettel: a pécsi Nyomdászszervezet vezetősége. ként dolgoztak a hűbérurak föld­jén. — Természetes, hogy a földosz­tás sehogy sem tetszett a papság­nak és a nemesi sarjadékokfból összetevődött tisztikarnak. Ezért aztán, amikor a spanyol Marok­kóba internált fasiszta Franco szervezkedni kezdett a köztársa­sági kormány ellen, tömegestől csatlakoztak hozzá. ÍGY KEZDŐDÖTT... — Olasz csapatszállító repülő­gépek egymásután szállították Franco csapatait Marokkóból át az anyaországba. így kezdődött meg a szomorú kimenetelű spa­nyol szabadságharc. — Én akkor Franciaországban éltem. A harc megindulásakor a legelső önként jelentkezők között voltam a köztársasági seregben. Az első önkéntesek közül ketten voltunk magyarok, 36 lengyel és 110 olasz. — Felszerelés? Még rendes csa-. patunfc sem volt. A spanyolok Napoleon idején háborúztak utol­jára, fogalmuk sem volt a modern hadviselésről. Képzett vezetők nélkül, a Barcelona környéki faluk parasztsága, a barcelonai gyárak munkássága, asszonyai, gyermeke^ állottak össze kisebb partizáncsO' portokba a hegyek között, Egyse ges, összekötött front nem volt, hiszen se felszerelés, se sorkatoj naság, se tisztek nem állottak a köztársaság rendelkezésére. — Emlékszem, amikor megér- fceztüihk Barcelonába, egyenruha helyett a gyári munkások öltöztet­tek fel overallba, baszk sapkát nyomtak a fejünkre és puskát is szereztek innen-onnan. Nekem egy 1896-os típusú fegyver jutott. Négy napig utaztunk Barcelonából Madridba, azalatt mást sem tettem, mint a mordályomat tisztogattam, hogy valahogy lőni tudjak vele. — Kint éltünk a hegyek között és partizáncsatározásokat folytat­tunk. - A spanyolok hamar beleta nultak a modern harcmodorba és. hős katonáknak bizonyultak. HITLER ÉS MUSSOLINI SZEREPE — A nagyhatalmak, a tőkések nyomására a be nem avatkozás mellett döntöttek. Nem így Hítler és Mussolini. Tömegével szállítot­ták Franconak a legmodernebb felszereléseket, ágyukat, géppisz­tolyokat és repülőgépet, sőt egész hadosztályokat. Minket egyedül a Szovjetunió támogatott óriási ne­hézségek árán, a Földközi-tengeren keresztül. Egyre gyűltek azonban zászlónk alá a szabadság rajon­gói a legkülönbözőbb nemzetek­ből. 52 nemzet fiai harcoltak váll váll mellett a nemzetközi brigá­dokban a legnagyobb egyetértés­ben. NAGYVILÁG Varga Béla, a nemzetgyűlés el­nöke ma délelőtt 11 órakor be­mutatkozó látogatáson fogadta Srzymianovszky budapesti lengyel ügyvivőt és Velje fháromnegyed- órás eszmecserét folytatott. * Budapestről jelentik: A József Nádor műegyetemre a felvételre kérvényeket augusztus 10-ig kell beadni az illetékes dékáni hiva­talban. • A News Chronicle jeruzsálemi tá virati _ jelentés szerint Paleszti­nába újabb brit csapatok érkez­nek. A lap munkatársának jelen­tése szerint az első páncélos had- osrztály előrettólt osztagai meg­érkeztek. a hadosztály többi ré­sze már úton van. Ezernyelvű, egyszínű brigád S..Í«|iEU?asfcjí!aui»j* Előkészület a 25.000 Szovje unióba hazatérő hadifegc y fogadtatására A Magyar Távirati Iroda jelenti: Molnár Erik népjóléti miniszter hasítására hétfőn külön sinautón külön kormánybizottság utazik Debrecenbe a Szovjetunióból ha. «í'térő mintegy 25 ezer volt hadl- fcgoly csoport fogadásának elő­készítésére. A bizottság a hely­színen megtesz minden előkészü­letét a hadifoglyok ellátásának, elhelyezésének és egészségügyi vizsgálatának megszervezésére. — Kidolgozzák természetesen a ha­difoglyok hazaszállításának alap- elveit is. Ausztria a ueonácizmus eilen Becsből jelenítik s-ült náci ellenes törvény sze­rint halállal és vagyonelkobzással büntetik azokat, akik vissza akar­lak állítani a volt NSDAP, SS, SA NSKK és NSFK-szervezeteket, a Nemzeti szocialista legénységi vagy A most elké-1 tiszti különítményeket, akik tago- * kát, pénzt, vagy felszerelési tár- gyakt gyűjtenek ezeknek a szer­vezeteknek, végül, akik nemzeti szocialista szellemtől fűtve gyű* kolnak, rabolnak vagy gyújtogat­nak. — így született az indulónk is: „Madrid határán állunk a vártán, ezernyelvű, egyszívű brigád ..."- 1937-ben végre kialakult az összefüggő front, megszületett a sorkatonaság és a tisztikar. A nő­ket és a gyermekeket kivonták a harcokból. HÉTSZAZ MAGYAR PARTIZÁN- Akkor már hétszázan voltunk kint, magyarok. Először csak sza­kaszt, később századot, majd zászlóaljat alkottunk. A Rákosi- zászlóaljat. A géppuskás szakasz parancsnoka voltam századosi rangban. — Madrid védelménél sebesültem meg először. Felgyógyulásom után tovább folytattam a harcot ala­kulatomnál. — Aztán a legkiválóbb parancs­nokokból géppuskás rohamcsapa- tot alakítottak. Köztük voltam én is. Ha valahol frontáttörés történt, minket dobtak be, hogy kitömjük a rést. Ott harcoltunk 72 géppus­kával egészen a tartalék megér­kezéséig, csak akkor vonultunk vissza. — 1938 szeptember 25. A Nép- szövetség - már jóidéjie tárgyalt Negrin kormányával, hogy vonják vissza mindkét oldalon a nemzet­közi csapatokat, vívják meg harcu­kat a spanyolok maguk. Ezé | napon jött meg a döntés, hogy a nemzetközi brigádokat leszerelik Akinek meg volt rá a lehetősége, hazautazott. Mi maradtunk, mer; a fasiszta Magyarország égő talaj volt a talpunk alatt. — Franco azonban megszegte a megállapodást. Hitler és Mussolini r.em szállították haza csapataikat, sőt még többet küldtek. — 1939-ben, amikor láttuk, hogy/ a helyzet tarthatatlan, kértük _a köztársasági kormányt, hogy adjon újra fegyvert a kezünkbe Késő volt. A spanyol szabadságharcot A sörös monarchistált nem nyugszanak Tiranából jelenti a TASS: Az Albán Távirati Troda jelenti, hogy a görög monarchisták folytattál; Provokációs tevékenységüket. Az &-bán határon görög katonák tűz alíUt tartja az a'ibná föld néhány szakaszát. Július 9-én öt görög ^«riona albán területre hatolt. Egy .albán határőr és két görög életét vesztette. Az egyik' foglyul ejtett görög katona elmondotta, azért küldték őket albán területre, hogy raboljanak, gyilkoljanak, és fcle^ lemben tartsák a lakosságot, va lamint hogy katonai és politikai jellegű értesüléseket szerezzenek megfojtotta a fasiszták túlereje. Á harcot elveszítettük. FRANCIA INTERNALÓTABOR — Franciaországba vittek inter­nálótáborba. Akkor a hétszáz ma­gyarból már csak kétszáztizenöt élt. A többi szabadságharcos spa­nyol földben nyugszik és ma is Franco fallanigistáinak csizmája tapos sírjukon. — 90 ezer ember szenvedett a tengerparti táborban, köztük asz- szonyok, gyermekek, sebesültek és rokkantak. * > — Szenvedéseinket a német- francia háború tetőzte be, amikor a francia kormány nem fogadta el jelentkezésünket a francia hadse­regbe, hanem az idegenlégióba akart besorozni. Elveinket azon­ban nem tagadtuk meg és nem léptünk be abba a hadseregbe, amelynek feladata a gyarmati szabadságszerető népek leigázása. — És jöttek a német megszállók Két lehetőség közötti választást ajánlottak fel: vagy Afrikába me­gyünk vasutat építeni, vagy Né­metországba kényszermunkára. — Én Németországot választot­tam, mert reméltem, hogy így könnyebben hazakerülhetek. Csak­ugyan sikerült is hazajönnöm. — A többi már nem érdekes — tűnődik Keszőcze elvtárs. Haza­jöttem, bekapcsolódtam az illegális mozgalomba, dolgoztam, aztán fel­szabadultunk. Most pedig itt va­gyok. Ennyi az' egész. Igen, ennyi az egész. Ennyi csak, hogy a spanyol szabadság- harc hőse, a Szabadság érdem­renddel kitüntetett pécsi rendőr­alezredes itt ül, szemben velem és tűnő emlékeken át néhány futó szóval mesél. De ebben a rövid el­beszélésben benne tükrözik azok­nak a szabadságszerető, áldozat­kész, igazi magyaroknak heroikus nagysága, akik fegyverrel a ke­zükben, halált és szenvedéseket vállalva küzdöttek az Eszméért, a Szabadságért. 1 r. k. JÓZSEF ATTILA: span uves ssrverse Franca tábornok besorolt ádáz katonának, nem szöktem meg, mert féltem, agycnlövet úgy, Féltem — azért harcoltam a haddal a jog s a szabadság ellen Iri/rt falain. S így is elért a halál. Mi van az új tankönyvekkel ? Lassan nyakunkba szakad az új iskolai éy és még mindig nem. rendelkezünk azokkal az .esizkö- zökkel, amelyek a, demokratikus nevelés nélkülözhetetlen alapját képezik. Még mindig nincsenek' új, egészséges világszemléletü, a lépi demokrácia követelményei­nek 'elfogulatlan tárgyilagossággal megírt és megjelenít tankönyvei. A régen várt tankönyvekről már mindent tudunk. Tudjuk azt, hogy a múltban nem volt jó, hogy meg kell változtatni, hogy nélkülözhetelcn szükség van rá, mert a demokrácia talpköve és tudjuk aizt, hogy mindezeket az illetékesek is tudják. Most tehát egyedül az a kérdés, hogy mi van vele? A tankönyvkérdés mindig ké­nyes és nehéz volt, — valami fuiesa vontatottság jegyében zaj­lott már a múltban is, amikor még egyes kivételes kiadók fog­lalkoztak nyomtatásukkal. Hallot­tunk például egy mennyiségtan­ról, amelyet még 1943-ban szed­tek ki és a szedés utáni harma­dik esztendőben is ugyanolyan ál­lapotban van, mind mikor a gé­pekből kikerült. Szerencsésen át­vészelt ostromot, rezsimváltozást- miegyebet, de azt a láthatalan nehéizséget, amely megjelenését gátolja, csak nem tudta legyőzni. És mert ezen a téren még min­dig nem történt semmi, itt az ideje, hogy a kultuszkormányzat haladéktalanul gondoskodjék új tankönyvek kiadásáról. A demokratikus Magyarország diákjai nem tanulhatnak azokból a könyvekből, amelyekben az is­meretek népellenes és soviniszta szellemben a -reakciós rendszer céljainak megfelelően voltak meg­hamisítva. Különösen a magyar irodalom, történetem, iföldrajz, közgazdaság voltak azok a tan­tárgyak, amelyek mindenikéből árad a régi világ szelleme. A ma­gyar irodalomban például nagy lelőszerettei közöltek, :(harmad-, sőt negyedrendű szerzőkről szóló dicséreteket, mig az irodalom iga­zi nagyjait hamis beállításban mu­tatták be. A reakciós kor termé­szetesen letagadta a szociális vo­natkozásokat, — a magyar nép­étetet romantikusan, olajnyomat- 57erű csendéletnek állította be. A felvilágosodás és a reformkor vív­mányait meghamisította és még Petőfi világszabadságát is jámbor körítéssel próbálta ártalmatlanná tenni. A többi tantárgyra is nagy­jából vonatkoznak ezek az alap­elvek: á történelemkönyv sovi­nizmus nélkül kiéli, hogy tanítsa a múltat, a közgazdaságnak pe­dig már nem a kapitalizmus, il­letve fasizmus szempontjából kell előadnia a tényeket. A hivatalos tájékoztatás a ki­adás szüneteltetését a kulusiztárca költségvetésének a kiadáshoz vi­szonyított aránytalanul ! csekély kereteiben látja. Ezeken az álla­potokon azonban most már, a stabilizáció idején feltétlenül és haladéktalanul változtatni ’ keli mert mindnyájan tudjuk azt, hogy most nem pedagógiai szak­kérdésről és elbürokratizálható, a felelősséget esetleg áthárítani aka­ró ügyről van szó. Minden jó tan­könyv, amelyet a serdülőifjúság kezébe adunk, téglája mindnyá­junk épületének, aiz anyagi és szellemi téren egyaránt demokra­tikusan újjáépülni akaró Magyar országnak. ÚJ DUKANTUS. ! S |

Next

/
Thumbnails
Contents