Új Dunántúl, 1946. július (3. évfolyam, 145-170. szám)
1946-07-19 / 160. szám
A demokrácia ellen uszítanak a munkára kiadott internáltak A mezei lopások, az indokolatlanul zárva tartó kereskedők, a színház botrányos műsorpolitikája ellen foglalt állást és a pécsi kitelepítések kérdését tisztázta ,a Nemzeti Bizottság A Pécs-Baranya megyei Nemzeti Bizottság csütörtököm délelőtt a városháza kisgyűlési termében ülést tartott. Mielőtt a tárgysorozatban szereplő ügyek megvitatására sor került volna, az elnöklő dr. Balassa Miklós bizottsági tag meleg szavakkal emlékezett meg arról az öivendefes tényről, hogy a minisz- relelnök előterjesztésére a köz- társasági elnök Pécs város főispánjává ismét dr. Boros István elvtársunkat nevezte ki. A bizottság ebben az újbóli kinevezésben — mondotta dr. Balassa elnök — dr. Boros István tudásának, képességeinek és munkabírásának a kormányzat részéről történt utólagos, valódi értékelését látja és örömmel állapítja meg, hogy újból az a férfi került ebbe a fontos pozícióba, aki a múltban, a legnagyobb nehézségek közepette közmegelégedéssel munkálkodott. Felhívására külön küldöttség kereste fel Boros elvtársunkat, hc.gy főispánná történt újbóli kinevezése alkalmából örömének és megelégedésének adjon kifejezést. A tárgysorozat első pontjaként Klotz Alajos bizottsági tag elvtárs indítványozta, hogy a közelgő iskolai évre való tekintettel a Nemzeti Bizottság felirattal forduljon a kultuszkormányhoz az új, demokratikus tankönyvek mielőbbi kiadása tárgyában. Ezután a köztársaság védelméről szóló törvény alapján bíróság elé került ügyekkel foglalkozva, hangsúlyozta, hogy elsősorban a gazdasági élet vámszedőit kellene olyan büntetésben részesíteni, ami a to^ábhi visszaéléseknek gátat vethetne. Balassa Miklós dr. hozzászólásában kifejtette, hogy a népügyészségre tömegesen futnak be ilyen tárgyú feljelentések, kellő számú személyzet hiányában azonban képtelenek az anyagot feldolgozni A Nemzeti Bizottság már régebben foglalkozott ezzel a súlyos és gyökeres megoldást kívánó problémával és a napokban kapta meg az igazságügyminiszter leiratát, amely ben úgy a Nemzeti Bizottság, mint a népügyészség vezetőjét felszólítja, tegye meg legsürgősebb javaslatát két népügyésznek a pécsi népügyészséghez történő kinevezésére. Ebben az irányban ke.l most már a szükséges lépéseket megtenni. Klotz elvtárs indítványára Nemezt! Bizottság felirattal fordul az igazságügyminiszterhez, hogy a gazdasági élet vámszedői ellen hozzanak hatályosabb és azonnal foganatosítható törvényeket. Stabilizáljuk a vagyonbiztonságot is elvtárs biDr. Schuller Zoltán zottsági tag a szőlőkben és gyümölcsöskertekben veszedelmes méreteket öltött lopásokat tette szóvá. Követelte, hogy a Nemzeti Bizottság a legerélyesebben lépjen fel ezeknek a megakadályozására és hasson oda, hogy a stabilizáció küszöbén a vagyonbiztonságot is stabilizálják. Gátat kell vetnii a vagyonbiztonság további bizonytalanságának,— ha kell, fegyverrel lássák el a való ellátása tárgyában, úgyszintén a földművelésügyi miniszterhez is, tekintettel arra, hogy ezek az ügyeik az ő hatáskörébe tartoznak. Csányoszró község Baloldali- Blokkjának átiratát ismertették ezután, mely szerint az ottani Kisgazdapárt elnöke olyan magatartást tanúsít, amely veszélyezteti a békés együttműködést. Tekintettel arra, hogy ez az ügy végeredményben magára a Kisgazdapártra tartozik, kivizsgálás és intézkedés végett áttették a Kisgazdapárt megyei bizottságához azzal, hogy az eredményt közölje a Nemzeti Bizottsággal. Az ezzel kapcsolatban elhangzott vita során Kopácsi bizottsági tag jelntette, hogy a községben támadt ellenségeskedések és gyűlölködések okát a Dendra-f akitermelő cégnél alkalmazott mintegy húsz-huszonöt Internált magatartásában látja, mert személyes tapasztalatok alapján állíthatja, hogy ezek izgatnak a demokrácia ellen és a pártok embereit egymás ellen úszitják. Ezért a Nemzeti Bizottság úgy határozott, hogy megkeresi a vármegyei rendőrség politikai osztályát, lépjen közbe az internáltak azonnali eltávolítása ügyében, mert különben sem engedhető meg, hogy magánvállalatok ilyen nagy számban foglalkoztassanak internáltakat. Fel a redőnyökkel! Füzy bizottsági tag az üzletek tömeges bezárását tette szóvá. Jóllehet a Nemzeti Bizottság annakidején már érintkezésbe lépett az Elsőfokú Iparhatósággal, valamint a Kereskedők Testületével és olyan megállapodásra jutottak, hogy zárási engedélyt csak elfogadható és kellően megindokolt esetben adnak ki, mégis azt tapasztaljuk, hogy ez után a megállapodás után ötvenkét zárási engedélyt adtak ki, 4—5, sőt hathetes időtartamra. Akkor, amikor a gazdasági élet eme súlyos napjaiban a dolgozók minden áldozatot meghoznak, nem engedhető meg, hogy egyesek kivonják magukat az áldozatvállalás alól és arra a kényelmes álláspontra helyezkedjenek, hogy inkább bezárnak, de árút nem hajlandók kiszolgáltatni. Mindenki elképzelheti, mi történnék az országban, ha a kereskedők példáját minden üzem, minden vállalat követni akarná és ahelyett, hogy termelne, a kritikus időre leádlítaná a munkát. Úgyszintén megakadályozandó az is, hogy egyes üzletekben az eladásra kitett árú értéke, aranyban legyen megállapítva. Ez .nem más, mint nyilt kihívás a dolgozók ellen. Mindezek élénk visszatetszést, sőt méltó felháborodást keltenek a város dolgozóiban. A bizottsági tagok általános helyeslése közben úgy döntöttek, hogy megkeresik újból az Elsőfokú Iparhatóságot és felszólítják, intézkedjék mindazon üzletek hahegyöröket és a mezőőröket és * }“ffHalan kln.y.1,tása. irant'.. ame' akit lopáson érnek, vonják fele-j za‘7ataArtas‘ en‘ lősségre, adott esetben pedig, ha! 9e<Je y®- rendelkeznek. Az arany és egyéb „valutában" megszabott árak kereskedői ellen pedig a gazdasági rendőrség legerélyesebb közbelépését kéri a Nemzeti Bizottság. másként nem mégy, internálják őket. Nagy János bizottsági tag ezzel kapcsolatban az erdőlopásokra hívta fel a Nemzeti Bizottság figyelmét. A .hozzászó’ások, _ . . után a bizottság úgy döntött, hogy. ros terül^fa fcSó^öSsSrfsS' ebben az ügyben | kai kapcsolatos v.LássgXTmumegkeresi mind a város törvény-, látott rá. Megemlítette, hon- hatóságát, mind a hegyközséget,; ezeket a kitelepítéssel hozzák alapján közli az érdekelt közönséggel, hogy az összeírások az 1941-es nép- számlálás adatai alapján történnek. Mindazokat, akik német anyanyelvűnek, német nemzetiségűnek, vagy német anyanyelvű és német nemzetiségűnek vallották magukat, most számba veszik. Kitelepítésre azonban csupán azok kerülnek, akiket a törvény rendelkezései alapján ki kell telepíteni, vagy akik jóllehet nem vallották mágukat német nemzetiségűnek, de múltbeli magatartásuk azt mégis indokolttá teszi. Az pedig, hogy nemcsak magát az egyes egyént, hanem hozzátartozó családtagjait is összeírják, az az összeíró fél érdekében történik, mert esetleg mérlegelés melleit javára szólhat, ha olyan környezetben élt, ahol mindenki demokratikus magatartást tanúsított. Sztrájkol a jóizlés! Kanyar József dr. bizottsági tag szólalj fel ezultán az elmúlt színi szezon műsorával kapcsolatosan, amely nemhogy a kultúrát szolgálta volna, ^melyet Pécs, a sokat .és méltán hangoztatott kultúr- város megérdemelt volna, hanem egyenesen kultúrbotránynak illett be. A Nemzeti Bizottság szerinte nemcsak politikai, hanem morális és kultúrügyekben is irányító szerv kell, hogy legyen és ezért kötelessége felemelni szavát az ellen a műsorpolitika ellen, amelyet az elmúlt színi évben a színigazgató folytatott. Ezt megakadályozni és ennek véget vetnj elsőrendű kötelessége azoknak, akik szivükön viselik a kultúra sorsát. Nem engedhető meg, hogy sekély» # alacsonyrendű, sőt sokszor triviális darabokkal elueveljék, vagy elszoktassák a közönséget az irodalmi alkotásoktól és épen ellenkezőjét érjük el, mint amit az eljövendő magyar kultúrpolitika el akar érni és kell, hogy érjen. A bizottsági tagok egyhangú és általános véleménye mindenben egyezett Kanyar bizottsági tag véleményével és úgy döntöttek, hogy a Nemzeti Bizottság ebben az ügyben megkeresi a város törvényhatóságát és tényként meg. állapítva a helytelen és rossz irányban vezetett színház műsor politikáját, kéri, hogy a város törvényhatósága maga is tényként állapítsa meg mindezeket és a következtetéseket levonva, hozza meg döntését a színház további igazgatását illetőleg, A főispán elvtárs kezdeményezésére A közeliáfás veszi hezébt a város élelmiszerellátásai Az ipari üzemek és autótulajdonosok hozzájárulásától függ a nagyjelentőségű akció sikere Dr. Boros István Pécs város főispánja tegnap délelőtt folyamán rendkívüli értekezletet tartott a város közellátási ügyosztályának vezetőivel arról, hogy aiz elkövetkezendő válságos hét folyamán miként lehetne a város közeli áfásán gyümölccsel való ellátásán hathatósan segíteni. A megbeszélés alkalmával a város közellátása elhatározta, jelentős ipari nyersanyag tartalékát áldozza fel, hogy annak ellenértékeképpen a falusi termelőktől minél nagyobb meny- nyiségű zöldségfélét hozhasson a dolgozók ellátására. / Az égésre kérdés most. már csak azon fordul meg, hogy a jelentős ipari üzemek és autótulajdonosok he j lan dók-e ez alatt a két hét alatt a helyzet súlyos voltát bí- látva és feláldozva anyagi érdé’ keiket, önkéntesen szállítási esz- közüket, teherautókat bocsátaniä közdlátás rendelkezésére. A* üzemköltséget szintén a város közellátási ügyosztálya viselné. A pénzügyi stabilizáció és a gazdasági rend helyreállítása ételekében a munkásosztály és a dolgozó értelmiség már tneí- hozta a maga jelentős áldozatát, most a tőkés osztályon van a sor, hogy e válságos két be1 alatt ezt a dolgozó réteget n*ef!' mentse az éhhaláltól. Éhező- gyermekek, asszonyok 85 munkásoki százai aggódva várják hogy dr. Boros István e!vtárS akciója kellő megértésre fog'e találni. A beszolgáltatás új rendjéről tartott előadást dr. Sárák Gábor a közellátási minisztérium kiküldötte A vármegyeháza közgyűlési termében csütörtök délelőtt 10 órakor dr. Surák Gábor a közellátási miniszter kiküldötte ismertette a közellátási leadásokkal kapcsolatos teendőket. Hangsúlyozta, nem szabad elfelejtenünk, hogy a fegyverszüneti szerződések következtében vállait kötelezettségeinkről, valamint az ország lakosságának ellátásáról vna szó. Elsősorban a fegyverszüneti szerződésben vállalt kötelezettségeinket kell kielégíteni és csak azután áll módunkban négy és fél millió belföldi ellátatlan élelmezését biztosítani. A kormány többféle szemszögből bírálta a közellátás, illetőleg a beszolgáltatás végrehajtásának módozatait. Az 1942/43-ban érvényben volt elszámoltatás és beszolgáltatás nagyrészben hiányos és fogyatékos. Ezt újra felvenni nem lehetett, mert ez a beszolgáltalási rendszer a kataszteri birtokívek alapján készült és a háború következtében az ország kataszteri birtokíveinek jóformán 50 százaléka hiányzik. Nem lehetett azért sem, mert a földreform következtében a nagybirtokok felaprózódtak, így kataszteri tiszta jövedelmük részleteiben még nem állapítható. Azonban az új beszolgálita- ■tási rendszer, ha vannak is hibái, igazságosabbnak mutatkizik, min» a kataszteri tiszta jövedelem alapján készült beszolgáltatás. A mai beszolgáltatás kisebb terhet ró a gazdákra. A gazdálkodó 1946. évben köteles úgy gazdálkodni, hogy terméCzett elvtárs bizottsági tagnak, nyéből állattartásából megéljen, összefüggésbe, még pedig akként hogy mindazokat, akik az összeíró listán szerepelnek, — egyesék I szerint ki is kell, vagy ki fogják fegyverrel j majd telepíteni. Ezeknek a rém- __ J 1,írterjesztéseknek meggátlására I 911 nílftMIMYIII és az állandó aggodalomban élők 2 | UJ UUniMlf I Wlij megnyugtatására a Nemzeti BiBSP}B}zo^3fy} suarajerspBzs Sps-poz valamint a rendőrséget a leg szigorúbb intézkedések bevezetésére, — egyben felirattal fordul a belügyminiszterhez a hegyőrök és mezőőrök arra a felszólalására, hogy a Gazdasági életben tapasztalható fektelen kilengéseket a gazdas^1 rendőrség kellő számú személyzet hiányában nem tudja olyan mértékben megakadályozni, mint azt a helyzet megkívánná és megkövetelné, a Nemzeti Bizottság határozata alapján felirattal fordulnak a belügyminiszterhez, hogy a gazdasági rendőrség létszámát a megkívánt mértékben szaporítsa fel. Csakis akkor biztosítható ugyanis, hogy a gazdasági életben elkövetett visszaélők ellen a legszigorúbb rendőri eljárás induljon men és senki ne bújhasson ki a felelősségrevonás alól. Erre szükség van azért, hogy kevesebb ellátatlan szoruljon hatósági ellátásra. Valószínű az 5 holdon aluli gazdák érdekében meg fog jelenni egy rendelet, amely szerint, ha az adófizetési kötelezettségeiknek terményben eleget tesznek, egyéb beszolgáltatást nem kell teljesíteniük. Ha az ország egyes vidékein az országos átlagnál 20 százalékkal gyengébb termés ígérkezik, a közellátási kormánybiztos méfséklést kérhet a beszolgáltatásra. A mérséklés alapja a termés eredménve. A terméseredményeket a cséplés- nél lelkiismeretesen kell beírni. Az Alföttd egyik járásában 50 %al kevesebb volt beírva, mint 8 valóságos termés. Úgy a cséplőgép tulajdonost, mint a kirendelt b1' zalmit internálták. Gondoskodik a közellátási m’-' niszter arról is, hogy az úgynevezett felesművelésre kiadott föl“' területek után a beszolgáltatást mind a haszonbérlő, mind a tulaj' donos fele-fele arányban kötelesek teljesíteni. Ha a földtulajdonos ezt nem teljesíti, csak a fejadagját kaphatja meg. A haszonbérlő» csaka fejadagjukat adják a föl“" tulajdonosoknak, ezzel szemé“11 tartoznak a földadót gabonába“ befizetni és az egyéb beszolgáltatásokat teljesíteni. A beszolgál' tatás, illetőleg a készletekkel val“ gazdálkodás ebben a sorrendbe“ történik: 1. A beszolgáltatás, 2. a vető' mag biztosítása, 3. háztartás ás egyéb szolgáltatások. Azok a sváblakta vidéken léy“ telepesek, akik bevetett földbir* tokokat kaptak és a termést 1“' aratták, az aratással felszámíthat“ természetbeni járulékokra jogos“*' tak. A termés a földigénylő bízott' ságolcat illeti, akik ebből a beszolgáltat ásókat eszközük. A községi földigénylő bizottságod első kötelessége, hogy az ily““ birtokok után a* leadást teljesítsék A közellátási miniszter kilátásba helyezte, hogy augusztus 1. utá“ nagyobb kenyér- és lisztfejadag“' kát bocsát az ellátatlanok rendel' kezesére.' Előreláthatólag 25 dkg. kényét' fejadag lesz és a lisztfejadag0* is emelui fogja. Ezáltal el fogják kerülni a kényéi és lisztárak fekete piaci árát, mert mindenki megkapja a megfelel“ mennyiségét hatósági áron. A közellátás szükséglete ha" miiló métermázsa kenyérgabon3 hárommillió q burgonya, két ff félmillió q kukorica, kétmill*“ q olajosmag, százezermiillió -lit®r telj. Elrendelte, a miniszteriül*1 hogy azonnali szállításra gy°rS előlegként még ebben a hónapi*“1!! kétszázötven vágón gabonát ke*1 szállítani Baranyának. Erre szüksége van azért, hogy az auguszt“3 1-vel életbelépő forint iránti b*zfj lom meg ne lazuljon és az ellát“1’ zavartalanul biztosítható leqye'jj Ezt a mennyiséget a gazdák““1“ .adóban számolják el. A jó pénzről tart előadást július 20-án, du. 7 ÖP3K0P a Munkás kulturházban,Kossuth L.u.l3DR. ÚJHELYI SZILÁRD min tsz (éri osztályfőnök. * M índenkii érdekel, mindenki ott legyen! Magyar Kommunista Párt Pécsi Szervezete'
