Új Dunántúl, 1946. július (3. évfolyam, 145-170. szám)
1946-07-14 / 156. szám
MOZI' Y«*u«»Mlfa. JMM U-U. Apollo —i—i vTuraonyi una sxnpiCK»; A B O R J4»or Pál. Kéri Panni, Kózaabagri Pataki Faranc. var kmozi LafbCaimaaabb, rámák bwimflha Vadnyugat bosszúja (A négy ékmna) v R A M I A U *mn HUManki A »«zonyolc a böftinbtn (A wíl árnyai idaériraak) VHianna Romance, René« Saini-Cyr *•**-•» arán, jflhn 14-17. Apollo Asszonyok a börtönben V A R K M O Z 1 A B O R 0 R A N I A Vadnyugat boszuja QSadárok Apollo, Uránia vaaárnap r«2«ri bMkflno» 7, 7 «n.ám.p ? 1, p«raa«it>o* kndvaaé Mában ox a«<i alMóa a kariban. í, 8 «. • Tudósok és munkások a magyar-szovjet barátságról ,Ha két ország kultúráját akarjuk egybekapcsolni, a két nép lelkét hozzak egymáshoz közel“ As elmúlt héten zajlott le Budapesten a Szovjet—Magyar Művelődési Társaság első országos kongresszusa, amiéi yen úgy szovjet, mint magyar részről a két ország szellemi elitjének képviselői vettek részt A napisajtó nagyrészt beszámolt a kongresszus lefolyásáról éa ismertette az ott elhangzott beszédeket. Most rövid összefoglalásban ismertetjük azokat a beszédeket, amelyek a napisajtóban egyáltalán nem, vagy csak egészen hézagosán láttak napvilágot, holott az elhangzottaknak már az is különleges súlyt kölcsönöz, hogy a két nemzet legkiválóbb tudományos reprezentánsainak szájából hangzottak el. De, hogy a felmerült kérdésben menynyire egyezik a munkásság és a haladó szellemű, világosan látó értelmiség álláspontja, annak illusztrálására a tudósok megnyilatDolgozni tanulnak & feketézők a Ganz-hajógyárban Öntudatos légy etemmel fogadták az új nmunkatársahatu >e_ drvilben a fiatal hadnagy, elől-hátul rendőrök fegyközöttük vonul be pénteken reggel fél 8-kor a Ganz- w?a|>yár udvarára egy csapat jóltáplált, elegáns űr és hölgy: ‘átázó, feltűnő fényűzéssel élő kereskedő, üzér, aranyat-rejte- t 22 internált. Soraikban itt van Hegyesi ruhagyáros, Klin- tektiles, Fábián guminagyker eskedő és Gerő fűszeres, , Csütörtökön összbinalmi érte- nyaralni, amikor ő egész nap az K Rietet hívott össze az Üzemi «ottság a bánásmód megvitatá- Ez«- A határozat: „... mdnla- nélküli Nem megalázni, rátörni, hanem dolgozni akarja megtartani őket!' i-í«áro*n ie kitelne egyik-másik t kondícióban lévő testes úrból ^műhelyek ajtajába sereglő k«,|y°6' 80vány, inas dolgozók akik bántó szó nélkül, j^Oerségesen, a Ganz-vasasok «^^Dvevéhez méltó öntudatos fe- i/e,emmel fogadják űj „munka- saikat*. Egy-egv elejtett szó, inkább játékos, mint ke« 'l.Egyet betanitnxik majd ide kályhához. Valami jó kövéret! Van ám szép kalapácsunk! h buzdítja őket a fémöntődéből az olvasztó. to'vtt ők is megtanulják, mi a mÜi a! ’— bólint rá nagyot ko- Wl?an a ^ éves, tarfejű Po- •enri Tamás k^úcsi, aki 42 esz- áll az olvasztókemence Tckgyalulás ntanihürös kézzel Rendesen bánjanak velük! izekkel a szavakkal kísérte i- « csoportvezető Frank Alizt Szaplonczay hozásai mellett ismertetjük Kossá István elvtársnak, a Szakszervezeti Tanács főtitkárának beszédét is. SZENT-GYÖRGYI ALBERT PROFESSZOR diszetnök, megnyitó szavaiban a következőket mondotta: »A Magyar—Szovjet Művelődési Társaság első Országos Kongresz- szusát megnyitom, üdvözlöm elsősorban Tildy Zoltán urat, a magyar köztársaság elnökét, aki körünkben, mint a Magyar—Szovjet Művelődési Társaságinak választmányi tagja is jelen van. üdvözlöm meleg szeretettel a szovjet kultúrának körünkben megjelent képviselőit, üdvözlöm a megjelentek közűi elsősorban azokat, akik messze földről fáradságot és időt nem sajnálva, i<je eljöttek, hogy a mi nagy történelmi munkánkban részt vegyenek. A kultúra tulajdonképpen a népek lelke. Ha két ország kultúráját akarjuk egybekapcsolni, a két nép lelkét hozzuk egymáshoz közel. Ez a legszebb történelmi hivatása a mi munkánknak, amely nagyon nehéz. Húsz év hazugságait kelt, hogy áttörjük. A háború által okozott sebek még nem gyógyultak be teljesen, de munkánk részben könnyű is lesz és örömmel teli, mert az orosz nép nemcsak igen nagy és hősies nemzet, de, mint ahogy saját tapasztalataim alapján állíthatom, a világ egyik legjobb indulaté népe. Nem ismeri a bosszúállást és szeret élni és élni hagyni. Ehhez az orosz néphez akarjuk mi közelíteni a mi népünket a kultúra széles ösvényein kérésztől. Ehhez kívánok sok sikert!” PARIN PROSSZOR a szovjetdelegáció vezetője, világhírű orvostudós többek között ezeket mondta: Magyarországi tartózkodásunk ideje alatt az elégtétel érzésével győződtünk meg arról, hogy a magyar nép széles rétegei és Magyarország haladó értelmisége őszintén törekszik arra, hogy minél szorosabb kulturális kapcsolatok fejlődjenek ki Magyarország és a Szovjetunió között. Az itteni tjjü helyett így hát tököt gyalul munkások Ebédjéhez a két “^‘asszony •. ki’fchcr Rezső, Zeiger Jenő, Es- 'olf- György és dr. Bánlaki — mivel idősebbek és ál- oJ?e betegek — könnyű be- Mnl '• kaptak; lapátolás ,a va- !i ‘ Szinte élvezetes munka te.!1 üvegén a lágy, száraz Du- 8 fokban állni; le is vetik tol H°Jhket hozzá, mintha stran- {Jauak. j^i0ffsem elégedettek: zúgolód- keseregnek az infláción kö- >re hízott ingyenélők. if^ttészetesM mindnyájan Ki-* . °k’ ugyebár ... jómodorú lj!lsagbeli hölgyek és urak ... *Kiint *S8al’ .kiderül egy és más, a régi vasöntvényeik átra- I). közben elbeszélgetnek. Kö;e?yesi László ruhagyáros... W 'lz° életmód ... Hegyiéi retes°” fel van S/')bad az ő I ßyermekenek háborodva... leségének és lialatonlellén országért fáradozik- Felelősségre von és szidja a demokráciát a súlyos sérelemért, hogy most dolgoznia kell. Kiinda textiles előbb nem vall be semmit, aztán nagynehezen 300 gram aranyat: — Azért, hogy a feleségemnek van öt karkötője, mindjárt' ide kell hozni az embert? Biztos, hogy a nagyságos asszonynak is van karkötője! — kiáltja dühösen az arcomba. Nem, Kiinda úr, tévedett! Közülünk, munkabérből élők közül egyiknek sincs ma aranykarkötője, sem egy, sem öt! Selyeming, antilopcipő Gerő István élelmiszer-, Fábián László gumynagykereskedőt, Csire Antal autókereskedőt teljességgel semmiért hozták be, — ez világos. Még valami papírt is mutogatnak, hogy annál nyilvánvalóbb legyen. Nem tudják, hogy már értesültem Fábián két újonnan vásárolt siófoki villájáról, Gerő másfél kiló aranyáról és a többi félretett apróságról. Hon- sáry József bányaigazgató elegáns, s-zép ember. Selyemingét, antilopcipőjét akármelyik filmszínész megirigyelhetné, vajszínű disznóbőr akatatáskáját égy szakmunkás egyévi keresetéből nem tudná megvenni, ő azonban — saját bevallása szerint — nemcsak, hogy ártatlan hanem egyenesen újjáépítő, a demokrá- .. - , T, , cia és a munkásság jótevője... "IJles törekvéset. Ezek erzesek lük; ezt tudják a munkások is. Nem pazarolják csevegésre a drága időt. Egy bizonyos; itt, a Ganz-munkások emberséges, türelmes, de kemény és elszánt körében akarva-nemakarva meg kell tahulniok az eddig munkát- lanul dőzsölőknek is: hogyan kell dolgozni. Azonos munkahelyen azonos juttatást kell, hogy kapjanak természetesen, mint a munkások. Tehát például az ebéd pénteken egytál: tökfőzelék az üzemi konyháról... A rendőrség és a Ganz-vasa- sok ügyelnek arra, hogy a drága ínyencfalatokkal megrakott élel- miszerkosarak ne kerüljenek a gyárkapun belül. Vagy ha mégis, úgy csakis a napközi-otthon raktárába kor az emberi elme képes volt arra, hogy elektromos hullámokkal behálózza a földet, összekösse egymással az embereket, sőt képes volt arra, hogy kijusson a világűrbe és azt meghódítsa, ügy látszik, hogy az emberi elme nem képes arra, hogy ezeket a felfedezéseket jóra használja. Prometheus füzét az ember arra használj«, hogy egymás ellen hada kozzék. Mindezeket a nagy felfedezéseket azért nem képes az ember a maga javára fordítani, mert hiányzik az a kultúra terjesztési eszköz, amely kimondja, hogy a tudományok szabadsága alkalmas arra, hogy azokat előbbre vigye és hiányzik az az elv, amely ki mondja, hogy az ember a maga javára kell, hogy használja ezeket a nagy felfedezéseket. A Ma gyár—Szovjet Művelődési Társaság egyik azok közül a Társaságok közül, amelyik zászlójára éppen ezt az elvet Irta: Fejlesz tend a kultúrát, a műveltséget és elérni azt, hogy az emberek mint jó emberek, egymás mellett meg tudjanak élni. KOSSÁ ISTVÁN EL VT ARS a szervezett magyar munkásság állásfoglalását így tolmácsolta: „Egy és negyedmillió szervezett magyar munkás szívélyes üdvözletét tolmácsolom a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság első kongresszusán. A magyar szervezett munkásság 25 éve vágyakozva tekintett Kelet felé. Figyelte a a szovjetnépek hősies harcát, a szabadságukért folytatott harcot, figyelte a szocialista haza építő munkáját. A magyar szervezett munkásság legjobbjai az elmúlt 25 év alatt is vállalták ezt az áldozatot csak azért, hogy megismerhessék mindazt, ami a Szovjetunióban végbement. És ma -a magyar szervezett munkásság nemcsak felszabadítóját köszönti a Szovjetunióban, de köszönti tanítóját és mesterét is, akit követni akar. És a szervezett ínunkásság mellett az egész magyar nép megismeri majd ezt az orsz.ágot, ugyanakkor népeink között soha el nem szakítható örök barátság szövődik, amelyet megteremteni és NAGYVILÁG Bukarestből jelentik: Jon Chris« ton román megümtalmazott minis*« tor vezetése alatt román gazdasági bizottság utazott Párisba. A jo* mán lapok szerint ez a küldött* ség a román álláspontot képviseli majd a béketárgyalásokon a’ gazdasági rész tekintetében, A brüsszeli nemzetközi rádió* értekezleten résztvett magyar küldöttség tagjai Ortutay Gyula, a Magyar Központi Híradó Rt. el* nőkének vezetésével csütörtökön este hazaérkeztek. Az értekezleten a küldöttség igen fontos és eredményes megbeszélést folytatott a magyar hírszolgálat és rá* diózás nemzetközi kapcsolatainak kiszélesítése ügyében. * Bukarestből jelentik: A román minisztertanács csütörtökön elfogadta a választási törvényjavaslatot. Az előkészítő munkálatok során figyelembe vették az ellenzéki pártok indítványát is. nyomásaink mindennél szebben bizonyítják, mennyire idegen volt a magyar néptől az a tény, hogy a fasiszta rendszer teljesen elzárta előle a Szovjetuniót és a szovjet kultúrát. Ittartózkodásunk ideje alatt őszinte örömmel tapasztaltuk, hogy a fasizmusnak nem sikerük elpusztítania a magyar kultúréletet. Megismerkedtünk a magyar nép kitűnő tudósaival, íróival, művészeivel, akik most az ösdznte hazafiak lelkesedésével minden erejüket latba vetik, hogy újjáteremtsék a fiatal demokratikus Magyarország zavartalanul békés kultúréfletét. Ezek az emberek legfőbb biztosítékai annak, hogy Magyarország élete minden területen újjá fog születni, hogy a magyar kultúra akadálytalanul fog fejlődni és felvirágozni. A szovjet nép megérti és méltányolja a magyar értelmiség legjobbjainak ezt a ne. és gondolatok jelentik azt az alapot, amelyre országaink kulturális kapcsolatainak és barátságának épülnie kell. A Magyar—Szovjet Művelődési Társaság ezen a területen nagy és eredményes munkát végez. Engedjék meg, hogy a Társaság további munkájához erőt, lelkesedést és teljes sikert kívánjak és legyen szabad biztosítanom a kongresszuson megjelenteket, hogy a szovjet értelmiség a legnagyobb örömmel vesz részt abban a munkában, hogy az országaink közötti kulturális kapcsolatok minél jobban elmélvüljenek. találkozásaink során szerzett be- megerősíteni a Magyar—Szovjet * i- _;_j ii i-. Művelődési Társaság feladata. Éljen a szovjet-magyar barátsági A PÉCSI CSOPORT DELEGÁTUSAINAK FELSZÓLALÁSA A kongresszuson a M. Sz. M. T. csoportjának delegátusai közül ketten is félsz.laltak. Dr. Boros István elvtárs beszédéből az alan- tiakat emeljük ki: „Mi ebben a kongresszusban olyan nagyjelentőségű megnyilvánulást látunk, mint annak idején a középkori kereszténység térfoglalásakor az első keresztény papoknak a pogány magyarokkal való találkozása volt, vagy újabban a nemzet dolgozóinak az ország megmentése érdekében történt első demokratikus összejövetele,” mondotta bestédében Boros István. „Arról van szó, hogy a századnak való kötelességeket leróva tulajdonképpen az örökkévalóságnak építünk.” Szigeti Pál, a pécsi Magyar—Szovjet Művelődési Társaság főtitkára zárta a vidéki delegátusok felszólalóinak sorát. „Engedjék meg, hogy az üdvözlő beszédek után beszéljünk arról, hogy mit tett, hogyan működött a vidéki M. Sz. M. T. Amikor a németek három oldalról támadták Pécset, kiürítési plakátok helyett egy hirdetményt láttunk a falakon, amely Gorkij drámáját az Éjjeli menedékhelyet hirdette. Az orosz címe is jelezve volt a drámának: „A mélységből''. Valóban a mélységből tört fel ez a város, ahová évtizedes rabsága dön- j tötte. A pécsi csoport azóta is egyike a Társaság legaktívabban BAY ZOLTÁN PROFESSZOR, a természettudományos kutatói udó sok nevében beszélt. „Nagyon termékeny volt az em- , , , béri elme az utóbbi években. Fel-i : 0 30/0 csoPotKainak. Most öröm luiuiiuvm a fedezte az atomenergia; amely na- j incl jelentem be. hogy megalakul' j UJ Olllil* HTI#L 9 gyobb felfedezés volt, mint ami-' a Társaság ifjúsági tagozata is.” I ' —A magyar államrendörség mohácsi határrendészeti kapitánysága. Sz.: 140/1946. Toborozási hirdetmény. A magyar államrendörség mohácsi határrendészeti kapitánysága 1946. évi július hó 20-án, szombaton reggel 9 órai kezdettel a magyar államrendörség baranyavár- megyei főkapitánysága épületében Pécs, Dutónszky Nándor-utca 3. sz, alatt a határrendészeti kapitányság, valamint a határrendészeti őrsök rendőrőrszemélyzetének állományába mutatkozó hiány pótlására toborzást tart. Toborzásra kerülhet az a magyar állampolgár férfi, aki 18. életévét betöltötte, demokratikus szempontból teljesen megbízható, élet, vagyon és szemérem elleni bűntett vagy vétség miatt nem Ítélték el. Aki a rendórórszemélyzet állományába felvételét óhajtja, a Belügyminiszter Űrhöz címzett ez- irányú sejátkezűleg irt kérvényét a toborzáson való megjelenése alkalmával hozza magával és ott adja be. A kérvény bélyegköteles (10 ezer adópengö), ha azonban a pályázó kérvényéhez szegénységi bizonyítványt mellékel, akkor bé- lyegmentes. A kérvényhez a következő okmányokat kell csatolni:' 1. születést bizonyítványt. 2. 60 napnál nem régibb erkölcsi bizonyítványt, amely igazolja, hogy élet-, vagyon- és szemérem elleni bűncse- lakmény miatt nem volt elítélve s politikailag megbízható. 3. Legmagasabb iskolai végzettségét tanúsító iskolai bizonyítványt, i. Nemzeti Bizottság ajánlását. 5. Sa- játkezűleg irt önéletrajzot, melyben kővetkező kérdésekre kell feltétlenül válaszolni: Név, állampolgárság, születési év, hó, nap. tanult mestersége, jelenlegi beosztása, melyik pártnak volt azelőtt tagja, volt-e szakszervezet tagja, demokratikus felfogását melyik párt tudja igazloni, teljesített-e katonai szolgálatot, milyen minőségben, utolsó rendfokozata, teljetí- tett-e karhatalmi szolgálatot (rendőrség, csendőrség, munkaszolgálatos keretben) volt-e büntetve, mikor és miért, milyen kitüntetésben részesült, le van-e igazolva, ho' volt 1944 március 19 óta (részletesen). Ha a születési bizonyítvány, erkölcsi bizonyítvány és iskolai bizonyítvány a toborzás napjáig nem volna beszerezhető, a hiányló okmány a toborzáson megadott határidőig a magyar államrendőrség mohácsi határrendészeti kapitánysága címére postán is beküldhető. A toborzásra jelentkező a toborzás helyén és idején pontosan éc tiszta testtel jelenjenek meg, mert orvosi vizsgálatra is kerülnek. Akik a toborzáson rendőri szolgálatra alkalmasnak találtatnak, azoknak a szolgálatra való lehívása rövid időn belül megtörténik. Mohács, 1946. évi július hó 11. A határrendészeti kapitányság vez.: Soós Mihály rny. főhadnagy.
