Új Dunántúl, 1946. július (3. évfolyam, 145-170. szám)

1946-07-14 / 156. szám

MOZI' Y«*u«»Mlfa. JMM U-U. Apollo —i—i vTuraonyi una sxnpiCK»; A B O R J4»or Pál. Kéri Panni, Kózaabagri Pataki Faranc. var kmozi LafbCaimaaabb, rámák bwimflha Vadnyugat bosszúja (A négy ékmna) v R A M I A U *mn HUManki A »«zonyolc a böftinbtn (A wíl árnyai idaériraak) VHianna Romance, René« Saini-Cyr *•**-•» arán, jflhn 14-17. Apollo Asszonyok a börtönben V A R K M O Z 1 A B O R 0 R A N I A Vadnyugat boszuja QSadárok Apollo, Uránia vaaárnap r«2«ri bMkflno» 7, 7 «n.ám.p ? 1, p«raa«it>o* kndvaaé Mában ox a«<i alMóa a kariban. í, 8 «. • Tudósok és munkások a magyar-szovjet barátságról ,Ha két ország kultúráját akarjuk egybekapcsolni, a két nép lelkét hozzak egymáshoz közel“ As elmúlt héten zajlott le Bu­dapesten a Szovjet—Magyar Mű­velődési Társaság első országos kongresszusa, amiéi yen úgy szov­jet, mint magyar részről a két or­szág szellemi elitjének képviselői vettek részt A napisajtó nagyrészt beszámolt a kongresszus lefolyá­sáról éa ismertette az ott elhang­zott beszédeket. Most rövid össze­foglalásban ismertetjük azokat a beszédeket, amelyek a napisajtó­ban egyáltalán nem, vagy csak egészen hézagosán láttak napvi­lágot, holott az elhangzottaknak már az is különleges súlyt kölcsö­nöz, hogy a két nemzet legkivá­lóbb tudományos reprezentánsai­nak szájából hangzottak el. De, hogy a felmerült kérdésben meny­nyire egyezik a munkásság és a haladó szellemű, világosan látó értelmiség álláspontja, annak il­lusztrálására a tudósok megnyilat­Dolgozni tanulnak & feketézők a Ganz-hajógyárban Öntudatos légy etemmel fogadták az új nmunkatársahatu >e_ drvilben a fiatal hadnagy, elől-hátul rendőrök fegy­közöttük vonul be pénteken reggel fél 8-kor a Ganz- w?a|>yár udvarára egy csapat jóltáplált, elegáns űr és hölgy: ‘átázó, feltűnő fényűzéssel élő kereskedő, üzér, aranyat-rejte- t 22 internált. Soraikban itt van Hegyesi ruhagyáros, Klin- tektiles, Fábián guminagyker eskedő és Gerő fűszeres, , Csütörtökön összbinalmi érte- nyaralni, amikor ő egész nap az K Rietet hívott össze az Üzemi «ottság a bánásmód megvitatá- Ez«- A határozat: „... mdnla- nélküli Nem megalázni, rátörni, hanem dolgozni akar­ja megtartani őket!' i-í«áro*n ie kitelne egyik-másik t kondícióban lévő testes úrból ^műhelyek ajtajába sereglő k«,|y°6' 80vány, inas dolgozók akik bántó szó nélkül, j^Oerségesen, a Ganz-vasasok «^^Dvevéhez méltó öntudatos fe- i/e,emmel fogadják űj „munka- saikat*. Egy-egv elejtett szó, inkább játékos, mint ke­« 'l.Egyet betanitnxik majd ide kályhához. Valami jó kövéret! Van ám szép kalapácsunk! h buzdítja őket a fémöntődéből az olvasztó. to'vtt ők is megtanulják, mi a mÜi a! ’— bólint rá nagyot ko- Wl?an a ^ éves, tarfejű Po- •enri Tamás k^úcsi, aki 42 esz- áll az olvasztókemence Tckgyalulás ntanihürös kézzel Rendesen bánjanak velük! izekkel a szavakkal kísérte i- « csoportvezető Frank Alizt Szaplonczay hozásai mellett ismertetjük Kossá István elvtársnak, a Szakszervezeti Tanács főtitkárának beszédét is. SZENT-GYÖRGYI ALBERT PROFESSZOR diszetnök, megnyitó szavaiban a következőket mondotta: »A Magyar—Szovjet Művelődési Társaság első Országos Kongresz- szusát megnyitom, üdvözlöm első­sorban Tildy Zoltán urat, a ma­gyar köztársaság elnökét, aki kö­rünkben, mint a Magyar—Szovjet Művelődési Társaságinak választ­mányi tagja is jelen van. üdvözlöm meleg szeretettel a szovjet kultúrának körünkben megjelent képviselőit, üdvözlöm a megjelentek közűi elsősorban azo­kat, akik messze földről fáradsá­got és időt nem sajnálva, i<je el­jöttek, hogy a mi nagy történelmi munkánkban részt vegyenek. A kultúra tulajdonképpen a népek lelke. Ha két ország kultúráját akarjuk egybekapcsolni, a két nép lelkét hozzuk egymáshoz közel. Ez a legszebb történelmi hivatása a mi munkánknak, amely nagyon nehéz. Húsz év hazugságait kelt, hogy áttörjük. A háború által okozott sebek még nem gyógyul­tak be teljesen, de munkánk rész­ben könnyű is lesz és örömmel teli, mert az orosz nép nemcsak igen nagy és hősies nemzet, de, mint ahogy saját tapasztalataim alapján állíthatom, a világ egyik legjobb indulaté népe. Nem is­meri a bosszúállást és szeret élni és élni hagyni. Ehhez az orosz néphez akarjuk mi közelíteni a mi népünket a kultúra széles ösvé­nyein kérésztől. Ehhez kívánok sok sikert!” PARIN PROSSZOR a szovjetdelegáció vezetője, világ­hírű orvostudós többek között eze­ket mondta: Magyarországi tartózkodásunk ideje alatt az elégtétel érzésével győződtünk meg arról, hogy a ma­gyar nép széles rétegei és Ma­gyarország haladó értelmisége őszintén törekszik arra, hogy mi­nél szorosabb kulturális kapcsola­tok fejlődjenek ki Magyarország és a Szovjetunió között. Az itteni tjjü helyett így hát tököt gyalul munkások Ebédjéhez a két “^‘asszony •. ki’fchcr Rezső, Zeiger Jenő, Es- 'olf- György és dr. Bánlaki — mivel idősebbek és ál- oJ?e betegek — könnyű be- Mnl '• kaptak; lapátolás ,a va- !i ‘ Szinte élvezetes munka te.!1 üvegén a lágy, száraz Du- 8 fokban állni; le is vetik tol H°Jhket hozzá, mintha stran- {Jauak. j^i0ffsem elégedettek: zúgolód- keseregnek az infláción kö- >re hízott ingyenélők. if^ttészetesM mindnyájan Ki-* . °k’ ugyebár ... jómodorú lj!lsagbeli hölgyek és urak ... *Kiint *S8al’ .kiderül egy és más, a régi vasöntvényeik átra- I). közben elbeszélgetnek. Kö;e?yesi László ruhagyáros... W 'lz° életmód ... Hegyiéi ret­es°” fel van S/')bad az ő I ßyermekenek háborodva... leségének és lialatonlellén országért fáradozik- Felelősségre von és szidja a demokráciát a súlyos sérelemért, hogy most dol­goznia kell. Kiinda textiles előbb nem vall be semmit, aztán nagynehezen 300 gram aranyat: — Azért, hogy a feleségemnek van öt karkötője, mindjárt' ide kell hozni az embert? Biztos, hogy a nagyságos asszonynak is van karkötője! — kiáltja dühö­sen az arcomba. Nem, Kiinda úr, tévedett! Kö­zülünk, munkabérből élők kö­zül egyiknek sincs ma arany­karkötője, sem egy, sem öt! Selyeming, antilopcipő Gerő István élelmiszer-, Fábián László gumynagykereskedőt, Csire Antal autókereskedőt tel­jességgel semmiért hozták be, — ez világos. Még valami papírt is mutogatnak, hogy annál nyilván­valóbb legyen. Nem tudják, hogy már értesültem Fábián két újon­nan vásárolt siófoki villájáról, Gerő másfél kiló aranyáról és a többi félretett apróságról. Hon- sáry József bányaigazgató ele­gáns, s-zép ember. Selyemingét, antilopcipőjét akármelyik film­színész megirigyelhetné, vajszí­nű disznóbőr akatatáskáját égy szakmunkás egyévi keresetéből nem tudná megvenni, ő azon­ban — saját bevallása szerint — nemcsak, hogy ártatlan hanem egyenesen újjáépítő, a demokrá- .. - , T, , cia és a munkásság jótevője... "IJles törekvéset. Ezek erzesek lük; ezt tudják a munkások is. Nem pazarolják csevegésre a drága időt. Egy bizonyos; itt, a Ganz-munkások emberséges, tü­relmes, de kemény és elszánt kö­rében akarva-nemakarva meg kell tahulniok az eddig munkát- lanul dőzsölőknek is: hogyan kell dolgozni. Azonos munkahelyen azonos juttatást kell, hogy kapjanak természetesen, mint a munká­sok. Tehát például az ebéd pén­teken egytál: tökfőzelék az üze­mi konyháról... A rendőrség és a Ganz-vasa- sok ügyelnek arra, hogy a drága ínyencfalatokkal megrakott élel- miszerkosarak ne kerüljenek a gyárkapun belül. Vagy ha még­is, úgy csakis a napközi-otthon raktárába kor az emberi elme képes volt arra, hogy elektromos hullámok­kal behálózza a földet, összekösse egymással az embereket, sőt ké­pes volt arra, hogy kijusson a világűrbe és azt meghódítsa, ügy látszik, hogy az emberi elme nem képes arra, hogy ezeket a felfede­zéseket jóra használja. Prome­theus füzét az ember arra hasz­nálj«, hogy egymás ellen hada kozzék. Mindezeket a nagy felfe­dezéseket azért nem képes az em­ber a maga javára fordítani, mert hiányzik az a kultúra terjesztési eszköz, amely kimondja, hogy a tudományok szabadsága alkalmas arra, hogy azokat előbbre vigye és hiányzik az az elv, amely ki mondja, hogy az ember a maga javára kell, hogy használja eze­ket a nagy felfedezéseket. A Ma gyár—Szovjet Művelődési Társa­ság egyik azok közül a Társasá­gok közül, amelyik zászlójára éppen ezt az elvet Irta: Fejlesz tend a kultúrát, a műveltséget és elérni azt, hogy az emberek mint jó emberek, egymás mellett meg tudjanak élni. KOSSÁ ISTVÁN EL VT ARS a szervezett magyar munkásság állásfoglalását így tolmácsolta: „Egy és negyedmillió szervezett magyar munkás szívélyes üdvözle­tét tolmácsolom a Magyar—Szov­jet Művelődési Társaság első kongresszusán. A magyar szerve­zett munkásság 25 éve vágyakozva tekintett Kelet felé. Figyelte a a szovjetnépek hősies harcát, a szabadságukért folytatott harcot, figyelte a szocialista haza építő munkáját. A magyar szervezett munkásság legjobbjai az elmúlt 25 év alatt is vállalták ezt az ál­dozatot csak azért, hogy megis­merhessék mindazt, ami a Szovjet­unióban végbement. És ma -a ma­gyar szervezett munkásság nem­csak felszabadítóját köszönti a Szovjetunióban, de köszönti taní­tóját és mesterét is, akit követni akar. És a szervezett ínunkásság mellett az egész magyar nép meg­ismeri majd ezt az orsz.ágot, ugyanakkor népeink között soha el nem szakítható örök barátság szövődik, amelyet megteremteni és NAGYVILÁG Bukarestből jelentik: Jon Chris« ton román megümtalmazott minis*« tor vezetése alatt román gazdasági bizottság utazott Párisba. A jo* mán lapok szerint ez a küldött* ség a román álláspontot képvi­seli majd a béketárgyalásokon a’ gazdasági rész tekintetében, A brüsszeli nemzetközi rádió* értekezleten résztvett magyar kül­döttség tagjai Ortutay Gyula, a Magyar Központi Híradó Rt. el* nőkének vezetésével csütörtökön este hazaérkeztek. Az értekezle­ten a küldöttség igen fontos és eredményes megbeszélést folyta­tott a magyar hírszolgálat és rá* diózás nemzetközi kapcsolatainak kiszélesítése ügyében. * Bukarestből jelentik: A román minisztertanács csütörtökön elfo­gadta a választási törvényjavasla­tot. Az előkészítő munkálatok során figyelembe vették az ellen­zéki pártok indítványát is. nyomásaink mindennél szebben bizonyítják, mennyire idegen volt a magyar néptől az a tény, hogy a fasiszta rendszer teljesen el­zárta előle a Szovjetuniót és a szovjet kultúrát. Ittartózkodásunk ideje alatt őszinte örömmel tapasz­taltuk, hogy a fasizmusnak nem sikerük elpusztítania a magyar kultúréletet. Megismerkedtünk a magyar nép kitűnő tudósaival, íróival, művészeivel, akik most az ösdznte hazafiak lelkesedésével minden erejüket latba vetik, hogy újjáteremtsék a fiatal demokratikus Magyarország zavartalanul békés kultúréfletét. Ezek az emberek leg­főbb biztosítékai annak, hogy Ma­gyarország élete minden területen újjá fog születni, hogy a magyar kultúra akadálytalanul fog fejlődni és felvirágozni. A szovjet nép megérti és méltányolja a magyar értelmiség legjobbjainak ezt a ne. és gondolatok jelentik azt az ala­pot, amelyre országaink kulturális kapcsolatainak és barátságának épülnie kell. A Magyar—Szovjet Művelődési Társaság ezen a te­rületen nagy és eredményes mun­kát végez. Engedjék meg, hogy a Társaság további munkájához erőt, lelkesedést és teljes sikert kíván­jak és legyen szabad biztosítanom a kongresszuson megjelenteket, hogy a szovjet értelmiség a legna­gyobb örömmel vesz részt abban a munkában, hogy az országaink közötti kulturális kapcsolatok mi­nél jobban elmélvüljenek. találkozásaink során szerzett be- megerősíteni a Magyar—Szovjet * i- _;_j ii i-. Művelődési Társaság feladata. Él­jen a szovjet-magyar barátsági A PÉCSI CSOPORT DELEGÁTU­SAINAK FELSZÓLALÁSA A kongresszuson a M. Sz. M. T. csoportjának delegátusai közül ketten is félsz.laltak. Dr. Boros István elvtárs beszédéből az alan- tiakat emeljük ki: „Mi ebben a kongresszusban olyan nagyjelentőségű megnyilvá­nulást látunk, mint annak idején a középkori kereszténység térfog­lalásakor az első keresztény pa­poknak a pogány magyarokkal való találkozása volt, vagy újab­ban a nemzet dolgozóinak az or­szág megmentése érdekében tör­tént első demokratikus összejöve­tele,” mondotta bestédében Boros István. „Arról van szó, hogy a századnak való kötelességeket le­róva tulajdonképpen az örökké­valóságnak építünk.” Szigeti Pál, a pécsi Magyar—Szovjet Művelő­dési Társaság főtitkára zárta a vi­déki delegátusok felszólalóinak sorát. „Engedjék meg, hogy az üdvözlő beszédek után beszéljünk arról, hogy mit tett, hogyan mű­ködött a vidéki M. Sz. M. T. Ami­kor a németek három oldalról tá­madták Pécset, kiürítési plakátok helyett egy hirdetményt láttunk a falakon, amely Gorkij drámáját az Éjjeli menedékhelyet hirdette. Az orosz címe is jelezve volt a drámának: „A mélységből''. Való­ban a mélységből tört fel ez a vá­ros, ahová évtizedes rabsága dön- j tötte. A pécsi csoport azóta is egyike a Társaság legaktívabban BAY ZOLTÁN PROFESSZOR, a természettudományos kutatói udó sok nevében beszélt. „Nagyon termékeny volt az em- , , , béri elme az utóbbi években. Fel-i : 0 30/0 csoPotKainak. Most öröm luiuiiuvm a fedezte az atomenergia; amely na- j incl jelentem be. hogy megalakul' j UJ Olllil* HTI#L 9 gyobb felfedezés volt, mint ami-' a Társaság ifjúsági tagozata is.” I ' —­A magyar államrendörség mohácsi határrendészeti kapitánysága. Sz.: 140/1946. Toborozási hirdetmény. A magyar államrendörség mo­hácsi határrendészeti kapitánysága 1946. évi július hó 20-án, szomba­ton reggel 9 órai kezdettel a ma­gyar államrendörség baranyavár- megyei főkapitánysága épületében Pécs, Dutónszky Nándor-utca 3. sz, alatt a határrendészeti kapitány­ság, valamint a határrendészeti őrsök rendőrőrszemélyzetének ál­lományába mutatkozó hiány pótlá­sára toborzást tart. Toborzásra kerülhet az a ma­gyar állampolgár férfi, aki 18. élet­évét betöltötte, demokratikus szempontból teljesen megbízható, élet, vagyon és szemérem elleni bűntett vagy vétség miatt nem Ítélték el. Aki a rendórórszemélyzet állo­mányába felvételét óhajtja, a Bel­ügyminiszter Űrhöz címzett ez- irányú sejátkezűleg irt kérvényét a toborzáson való megjelenése al­kalmával hozza magával és ott adja be. A kérvény bélyegköteles (10 ezer adópengö), ha azonban a pályázó kérvényéhez szegénységi bizonyítványt mellékel, akkor bé- lyegmentes. A kérvényhez a következő ok­mányokat kell csatolni:' 1. szüle­tést bizonyítványt. 2. 60 napnál nem régibb erkölcsi bizonyítványt, amely igazolja, hogy élet-, va­gyon- és szemérem elleni bűncse- lakmény miatt nem volt elítélve s politikailag megbízható. 3. Leg­magasabb iskolai végzettségét ta­núsító iskolai bizonyítványt, i. Nemzeti Bizottság ajánlását. 5. Sa- játkezűleg irt önéletrajzot, mely­ben kővetkező kérdésekre kell fel­tétlenül válaszolni: Név, állampol­gárság, születési év, hó, nap. ta­nult mestersége, jelenlegi beosz­tása, melyik pártnak volt azelőtt tagja, volt-e szakszervezet tagja, demokratikus felfogását melyik párt tudja igazloni, teljesített-e ka­tonai szolgálatot, milyen minőség­ben, utolsó rendfokozata, teljetí- tett-e karhatalmi szolgálatot (rend­őrség, csendőrség, munkaszolgála­tos keretben) volt-e büntetve, mi­kor és miért, milyen kitüntetésben részesült, le van-e igazolva, ho' volt 1944 március 19 óta (részlete­sen). Ha a születési bizonyítvány, erkölcsi bizonyítvány és iskolai bizonyítvány a toborzás napjáig nem volna beszerezhető, a hiányló okmány a toborzáson megadott ha­táridőig a magyar államrendőrség mohácsi határrendészeti kapitány­sága címére postán is beküldhető. A toborzásra jelentkező a tobor­zás helyén és idején pontosan éc tiszta testtel jelenjenek meg, mert orvosi vizsgálatra is kerülnek. Akik a toborzáson rendőri szol­gálatra alkalmasnak találtatnak, azoknak a szolgálatra való lehí­vása rövid időn belül megtörténik. Mohács, 1946. évi július hó 11. A határrendészeti kapitányság vez.: Soós Mihály rny. főhadnagy.

Next

/
Thumbnails
Contents