Új Dunántúl, 1946. július (3. évfolyam, 145-170. szám)

1946-07-12 / 154. szám

MOZI Htek. )Mm 12. tholjW * Téli szerenád PARKMOZI Ax srÜsUk lAnyrttft él«tte«k m«£­rá»6 drámája Örökké a tied SMNpiSk Un«! 'ítmat *• D»»id Hmi. 9 B Ä N I A Ax «Ml txU&oióia * n*­rcl«nm«T SitrcpJSk: S«my*í VW«, Rte V«H, Halte Ote. Majális öftKÖboli Apollo, Uránia hétkfixaap éf 8 Parfcnori hétköznap 1, 9 Perkmezir e kedveié Idobdei ez etil Az adópengő inllácionálódoít, »mit csak ax nem vesz tudomá­sai, aki becsukja a szemét és a fölét. Hogy mi haszna van belőle »z illetőnek és nem tudom meg­mondani. A megboldogult Osztrák Magyar monarchia azon asz ala­pon vesztette el a háborút, hogy elhitte saját hadijelentéseit, me­lyek győzelemről »zóltak. miköz­ben egyik felől az oroszok, másik felől a szerbek verték, mint a do­bot, az osztrák-magyar hadakat. De nincs mit titkolni az adópengő inflációján a pénzügyi propaganda Wempontjából sem, mert nem ti- toksz, hogy a pengő-csata igenis elveszett s ehhez hozátartozik az »dópengő inflációja is, mihelyt kilépett előkelő értékmérő szere­péből és forgalomban lévő pénz­jegy lett belőle. Mihelyt vásárol, ni lehetett vele, azonnal inflácio- aálódnia kellett. S ezért még szem­rehányást sem lehet tenni senki­itek aminthogy sasért sem illet eenkit szemrehányás, hogy a nap seggel fölkel, este lenyugszik. 5 ezért elcsodálkozik az ember azon a különben roppantul helyes hatósági rendeletén, amely eltiltja az árak adópengőbeni emelését ha nincs rá engedély az illetékes űrhatóságoktól. Nagyon szép, de a villamosjegy ára is adópengőben •^neikedett és a kenyéré is. tehát világos, hogy a többi áruk sem érzik magukat rosszabbaknak a tevezetféknél s szintén emelik az árukat Erre gondolhatott Petőfi, mikor ezt a gyönyörű versét irts: A virágnak megtiltani nem le­het ... Mi jobb? A forintig még hát­ralévő napokon árőr.ület legyen * piacokon, (ami úgyis van), de jruval egybekötve, vagy józan hatósági tilalmak — áru nélkül ’ Az őrület napjai meg vannak számlálva. Addig, persze, jó len­be egy kis átmenetet teremteni * józanság felé. Azonban: nem hsdni azt hogy az adópengő-árak stabilitásában a hatósági áraknak á*11 elöljámhik — olyan íiri pász­tó, amit m adott körülmények *°*t nem engedhetjük meg ma­sunknak. A hatóságok igen? (g. a.) Az ínfpraált Péntek Gábor elten újabb eljárás indult Megírták a lapok,, hogy Péntek labort, a Sopiana étterem féke­ző tulajdonosát őrizetbe vette * r®ttdőrség és leintemálta, A ’j*úasági rendőrség kötzben újabb 'tatokat talált Péntek Gábor el- Ln’ akit most azzal vádolnak, n°gy egy használt motorkerék­párt 26 mázsa lisztet vásárolt •Sy környékbeli malomban és a ,s*tet felcsempészte Budapestre. Az ügyben a malomtulajdonost tláris őrizetbe vette a rendőrség, lni<íly a további nyomozás érde- ében egyelőre nevet nem ad ki. SZERKESZTŐSÉGI Ügyben szíveskedjék tárcsázni * 29-49 TELEFONS2AMOTI Ismét baí van a drávamenti újjáépítés körűi Bizottság utazik Budapests a mostani hitelkeret tetemelése érdekében Csak a minap írtunk arról, hogy a drávamenti falvak újjáépítése, — a kapott Információk szerint, most már zavartalanul tovább folytatódhat, mert az újjáépítési minisztérium megfelelő hátéit fo­lyósított az építkezés folytatásá­hoz. Azóta ismét rosszabbodás állt be a dologban, amennyiben a leg­utóbb kiutalt 1900 milHó adópengő nagyon is kevésnek bizonyult a napról-napra emelkedő költségek fedezésére, úgyhogy ez az összeg csuk napokra biztosította a mun­kálatok folytatását. Az újjáépítési bizottság ismét összeült, hogy megtárgyalja a pil. lanatnyi helyzetet. Megállapítást nyert, hogy ha a minisztérium sür­gősen nem gondoskodik az eddigi hitelkeret felem eléséről, a munkát kénytelenek lesznek valóban le­állítani. Ez nemcsak abból a szem­pontból lenne szomorú, hogy az! ott foglalkoztatott többszáz mun-! káét el kellene bocsátani, hanem | azért is, mert az építkezés aligha f fejeződhetnék be a kitűzött határ, időre. Az ott érdekek, károsult lakosságra nézve is katasztrofális hatással lenne, annál is inkább, mivel moot már a harmadik telet kellene egész sereg családnak fe­dél nélkffl átszenvedxrl. Ez pedig semmiképpen sem lehet kívánatos. Ezekre a szempontokra való te­kintettel az újjáépítési bizottság tegnap úgy határozott, bizottságo' kőid Budapestre, hogy a minisz­tériumban a hitelkeret megfelelő ■ mértékben való felemelését kérje. I A bizottság, — amint értesülünk I — hétfőn utazik a fővárosba. Azon- ( ban addig is, amíg valami ered­mény nem mutatkozik, a munkála­tokat egyelőre folytatják. S<záz évesa maqyaA. vasút Minden időknek egyik legna­gyobb történetírója Macaulay sze­rint az emberi szellem vívmányéi közül azok a legjelentősebbek, amelyek a távolságokat megrövi­dítik. Nyilvánvaló, hogy e vív­mányok között az első helyet a vasút foglalja el. Seabato* meghatározásban a vasút olyan szállításra szolgáló út, melynél a szállító járművek moz­gása ezen a pályán kényszerítve van. A vasúti vágányon való közle­kedésnek a kényszermozgás a jel­lemzője. A vasvágány célja: a járómű kerekei és a pálya kö­zött lévő súrlódást csökkenti és ezáltal a pálya teljesítőképességét növeli. A vasvágány alkalmazása lehetővé tette aizt is, hogy von­tatóerő gyanánt a gőzerőt alkal­mazzák. A gépi vontatóerő a sínpálya csekély súrlódásával párosulva le­hetővé tette nagy tömegeknek, nagy gyorsasággal, biztonsággal, pontossággal folytonos és a közúti fuvarozáshoz viszonyít­va olcsón való szállítását. Mind­ezekben adva van a vasútnak fontossága és jelentősége. Hosszú volt az út, melyet az első kezdeményezéstől az áram­vonalas gyorsvonatokig meg kel. lett tenni. Az első kísérletek a bányaüzemekben történtek. Sebastian Müller 1550-ben meg­jelent híres Cosmográfiá-jában leír egy nyompályát, amely El- szászban, Leberthálban már 1525 óta üzemben volt és mint valami különöset és figyelemreméltót említi fel. Harz hegységbeli bányászok ré­vén, — akiket Erzsébet angol ki­rálynő a kőszénben gazdag Ang­liába hívatott — jutott a bányász­vágány Anglia földjére. Itt szü­letett meg azután a tulajdonkép­peni vasút. A mozdony feltalá­lása Stephenson György érdeme. Az első gőzvasút Angliában indult meg 1825 szeptember 25- én Stockton és Darlington között, a jelenvoltak nagy lelkesedése és ámulata mellett. A lelkesedők és rajongók mel­lett voltak aggályosok is. Sokan féltek a nagy sebességtől, mások nak a biztonság ellen volt kifo­gásuk. Elhangzott olyan vélemény is hogy csak azzal a feltétellel engedélyezték a vasúti közleke­dést, ha a mozdony előtt egy piros zászlóval ellátott ember ha­tódjon, aki figyelmeztesse ember társait az utána jövő veszedelem­re. Anglia után a kontinensen Bel­giumban, Németországban, Ausz. triában, Franciaországban, Orosz országban Hollandiában és Olasz­országban, majd 1846-ban Máévá- országon épültek vasúi vonat’' A fel nem sorolt többi országot mind megelőztük. Magyarországon, hála Széchenyi és társai lángeszének, — már az 1825. évi VIII. t. c. foglalkozik a közlekedés kérdésének megol­dásával és az 1825—27 évi ország, gyűlés már küldöttséget küld ki megfelelő javaslat készítésére. Az első magyar próbavasút elég korán létesült. 1827. augusztus 20-án helyezték üzembe az első magyar Ióüzemű vasútat, amely Kőbányáról Pestre a hatvani so­rompóig vezetett. Az Í832—36 évi országgyűlés már nagy alapossággal tárgyalta a vasút ügyét. Ennek az országgyű­lésnek kiváló vezérférfiiai, elsősor. ban Széchenyi, átérezték a vasút' jelentőségét. Az 1836. május 2-án szentesített XXV. t. c. már ki is jelöli azt a 13 vonalat melyet elsősorban megval ósí tan dónak ta­láltak. Természetes volt a törekvés Bé­cset Budával és Pesttel vasúton összekötni. Két érdekeltség hr. Rotschild és br. Sima versenyzett a forgalmi szempontból is legje­lentősebb vasútvonalért. Báró Si. na, a görög származású bécsi ban­kár, a Duna jobb partján, Rot­schild a Dup,a halpartján szándé­kozott vasútat építeni. Az ország- gyűlésen a többség a balnarti vas­út mellett nyilatkozott meg. A Rotschlid! bankház 1837-ben kap­ta meg az engedélyt a Pozsonv­I 1 Pest közti vonal előmunkálataira. A magyar mérnökök ekkor már részben a pozsony—nagyszomh íti vasúmé' -észbsn a Duna térké pezésénél ás a Duna, Tisza és Kulpa tervbevett szabályozásánál voltak elfoglalva, Így vezető mér nöküt az amerikai vasutak építé­sében résztvett Zimpel főmérnö­köt szerződtették. Zimpelt ké-, sőbb Bcyse Vilmos Ágost csá­szári kapitány váltotta f 1 \z előmunkálatokkal egvidőben to­vább folyt a heves harc a Sina i és Rotschild féle vállalat illető­iéi. a Duna iobbparri és Duna balparti vasút között. A közvé­lemény’ teljesen megoszlott a két megoldás között. Közlekedés po­litika szempontjából még ma is nehéz eldönteni, hogy melyik vo. nalat illeti meg az elsőség. A hosszantartó vita nehezen vitte előre az építés ügyét. Először a Pest Vác közti részt vették mun­kába. Annak ellenére, hogy kü­lönösen Pest város tanácsa ré­széről sok akadály gördült a* építés elé, kisehb-nagyobb pana­mák is adódta?;, — a munkások élelmezésével is baj volt. 1845 november 2-án mozdonypróba menetet tartottak Pest és Palota között. Azóta sok minden történt.. 100 esztendő alatt világhírű in- ' tézménv lett ti magyar vasút! A háború j osztftáaait csodá'» íos akarással részben helyreáll! tot tu már — a hátralévő munka ikerében sem kételkedünk. Sürgős TÁVIRAT a pécsi Postaigazgatóságnak! ADÓPENGÖJEGk EK. KIADÄSA FRONTJÁN SÜRGŐS INTÉZ­KEDÉST KÖVETELÜNK STOP. ADÓJEGYET MÉG A PÉCSI POS­TÁIG AZGATÖSÄG IS KÖTELBS ELFOGADNI, MERT A RENDELE­TEK MÉG A PÉCSI POSTAIGAZ GATÓSAGRA IS ÉRVÉNYESEK STOP. DOLGOZOK ELÉGEDETLENKEDNEK A HOSSZÜ 50RBAN- ÄLLÄS MIATT STOP. SÜRGŐSEN BEÁLLÍTANI MEGFELELŐ SZE­MÉLYZETET ADÓJEGYEK KIADÁSA ÜGYÉBEN STOP, A DOLGO ZŐKNAK MAS DOLGUK IS VAN, MINT A POSTAHIVATALBAN ÓRÁKIG ADÓJEGYEKÉRT SORBANÁLLNI STOP. POSTAHIVA­TALNAK VISZONT NINCS MAS DOLGA, MINT AZ ADOTT HELY­ZET KÖVETELMÉNYEINEK MEGFELELNI STOP. MÉG AKKOR IS, HA EZ KIS KÉNYELMETLENSÉGGEL JÄR AZ IGAZGATÓSÁG EGYES TISZTELT TAGJAI RÉSZÉRE. STOP. Minden ünnepnapon fürdővonat indul Fonyódra Az Államvasutak ismét örven­detes lépést tettek a békebeli színvonal elérése felé. Minden vasár- és ünnepnapon Pécsről Szigetvár—Kaposváron át közvetlen fürdővonat közle­kedik Fonyódra és vissza. A fürdővonat Pécsről reggel 4 óra 40 perckor indul, Fonyódra 9.26 órakor érkezik. Fonyódról 18 órakor indul és 22.33 órakor érkezik Pécsre. örömmel üdvözöljük a fürdő­vonatot, amely hosszú évek után ismét közel hozta a heti munká­juk után üdülést kereső dolgozók­hoz a Balaton üdítő hullámait. Július 22-én kereskedőnap lesz Pécsett Már hírt adtunk arról, hogy | Rónai Sándor kereskedelem- és l szövetkezetügyi miniszter az or- t sasig nagyobb városaiban külön böző időben, kereskedőnapot tart, hogy alkalmat adjon a vidék ke­reskedelmének, hogy sérelmeit, panaszait, kívánságait előadhassa, Pécsett július 22-én. hétfőn dél­előtt 11 órakor, előreláthatólag a vármegyeház nagytermében fari­ja meg Rónai Sándor kereskede­lem- és szövetkezetügyi miniszter a kereskedőnapot, mikor is a mi­niszter kíséretében Jócsik Lajos államtitkár, dr. Cserzy Béla mi­niszteri osztálytanácsos. Tardy Nándor az országos idegenforga'. mi iroda vezetője és Vajda Al­bert sajtófőnök érkeznek Pécsre, A kereskedőnapra dr. Bródy Sándor ügyvezető elnökkel, a vi­déki főosztály vezetőjével az élen lejött Pécsre a Magyar Kereske­dők Országos Központi Szövet ségének, (KOKSz-nak) vezérkara is hogy a csúcsszervezet irányí­tásával a pécsi kereskedőnap egy­sége tökéletesen kidomborodjék. A délelőtti időpontra való te­kintettel a kereskedők délelőtt 10 órakor bezárják üzleteiket, hogy teljes agámban felvonulhas­sanak a nagy érdeklődéssel várt kereskedőnapra és a miniszter elé terjeszthessék panaszaikat. Nem érdektelen, hogy sor fce- rüi ez alkalommal Pécs szempont­jából igen jelentős idegenforgalmi kérdések tárgyalására is, nogy Pécsnek, mint fürdővárosnak és idegenforgalmi centrumnak érde­kei és fejlődése biztosíttassanak. A pécsi kereskedőnapot a Keres, keledelmi és Iparkamara, a város és a Pécsi Kereskedők Testületé rendezi és nagy súlyt helyeznek aira, hogy a vidék kereskedői és iparosai jöjjenek el é* hallassák szavukat. A pécsi és a közel vidéki keres­kedő és iparostársadalom rendkí­vül nagy érdeklődéssel várja mi­niszterét és kíséretét Pécsre egy­részt, hogy közvetlen feltárja s kereskedelem nehéz helyzetét, ar. ra orvoslást kérjen, másrészt pe. dig szeretettel üdvözölje abból az alkalomból, hogy végre akadt olyan minisztere az országnak, aki érdemesnek látja a kereskedő- napok rendezését és a kereske­dőknek « helyszínen való meghall gstását. Hitelutalványolsat a Pécs és Vidéke Hitel- szövetkezet ad ki A Gazdasági Főtanács 53/1946 G. F. sz. rendeletével újból sza­bályozta a csépíőgéptulajdonosok által igényelhető ásványolaj hitel feltételeit. A kérelmek továbbra is a termelési bizottsághoz nyúj­tandók be, annak helybenhagyó határozatát a községi hitelvéjemé- nyezö bizottságnak kell záradé­kolni, a gazdasági felügyelőség hozzá­járulása azonban nem kell. A kiadandó mennyiség nincs kor­látozva, ezt a termelési bizott­ság szabja meg. A hitelt nemcsak cséplósre, de bármily más mezőgazdasági mun­kához is lehet igényelni és abban nemcsak az újonnan földhözjutta- tottak és kárt szenvedettek, ha­nem bárki részesülhet, aki mező­gazdasági művelésre alkalmas föl dón gazdálkodik és akinek erre való igényjogosultságát a terme­lési bizottság megállapította és a hitelvéleményező bizottság enge­délyezte. A hitel 1946 augusztus hó 1-ig vehető igénybe, a kiadott és ezen dópontig igénybe nem vet* ut*' vány hatályát veszti. Készpénzben történő visszafize­tés esetén 1 kg petróleumért 27.000 adópengót, 1 kg benzinéit 41.000 adópengót, 1 kg gázolajért 32.000 adópengőt kei! téríteni. Tér. mészetbeni visszafizetés esetén 1 kg petróleum, gázolaj vagy ben­zinért 134 kg. búza vagy 1.7 kg. rozs, 1 kg. motorolajért 15 kg búza, vagy 17 kg. rozs térítendő. A visszafizetés határideje úgy készpénz mint természetbeni visz. szafizetés esetén 1946 szeptember 1. Természetbeni visszafizetés ese­tén az elltmértéknek megfelelő mennyiségű terményt a Szövetke. zeti Központ helyi bizományosá­hoz kell beszállítani, a vonatkozó elismervényt a hitelutalványt ki­állító intézethez beküldeni, amivel a kölcsön visszafizetést nyer Sem költséget, sem kamatot nem kell téritenl. Csak a termelési és hitelvéte- ményezö bizottság által engedé- v lyezétt kérelmek teljesíthetők, illetve csak erre adható ki a bl* telutalvány ás őzen jóváhagvé- sokat semmiféle más haló'* hozzájárulása nem pótolhat]«. Ui OtfNÁNTUi [8 |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents