Új Dunántúl, 1946. július (3. évfolyam, 145-170. szám)
1946-07-10 / 152. szám
A Szovjetnek A JÖVŐ ZÁLOGA A magyar köznevelés demokratizálása a béheériehezlet sikere és a nagyhatalmak együttműködésének fenntartása sikerének biztosítása és a nagyhatalmak együttműködésének fenntartása. Schul tzenbergernek, a Newvork Times munkatársának kérdésére Byrnes amerikai külügyminiszter közölte, hogy az Egyesült Államok küldöttsége még nem döntött végérvényesen a békeértekezleten hozott békeszerződések utólagos felülvizsgálásáról, hajlandó azonban minden utólagos békerevizióra vonatkozó ajánlatot gondosan tanulmányozni. A bolgár kormány memorandummal fordult a külügyminiszterekhez, amelyben kijáratot kér az Égeitengerhez és kitart Kelet-Trá- ciára vonatkozó igénye melelt. A bolgár emlékirat hangsúlyozza, hogy a követelés nem támadó, ellenséges a görög néppel szemben, amellyel Bulgária barátságban kíván élni, de az Égei-tengerre Bulgáriának égető szüksége van. Az emlékirat kiemeli a bulgáriai ellenállási mozgalom tevékenységét. Klentzov, a Daily Express érteI sülése szerint két hete Londonban tartózkodik, ahol mint magánember tanulmányozza az angol kereskedelmet. Tovább fart a trieszti S2Íráik A párisi békeértekezlet megállapodásait méltatva Jermasov, a moszkvai rádió hírmagyarázója hangsúlyozta, hogy a szovjet küldöttség mindvégig szilárd politikai vonalat követett, amelynek az a lényege, hogy a legnagyobb háborús áldozatot hozó népeknek elégtételt kell kapniok. Ezen az alapon ítélték Franciaországnak a Tenda és Briga vidékét és ezért utasították el Ausztria indokolatlan követelését Déltirolra. A volt csatlósállamokkal úgy kell megkötni a békét, hogy a békeszerződések rendelkezései ne korlátozzák ezek szuverenitását valamelyik nagyhatalom javára. Eric Downtón, a Reuter-iroda moszkvaj tudósítója jelenti, hogy Moszkvában derűlátóan ítélik meg a nemzetközi helyzetet. A párisi értekezlet eredményei megköny- nyebbü’ést idéztek elő, bár moszkvai diplomáciai körökben elismerik, hogy ez a megkönnyebbülés esetleg csak ideiglenes lesz és liogv még sok nehéz kérdést kell megoldani. Az orosz népnek az a benyomása, hogy az elért haladás a szovjet küldöttség megtartásának és javaslatainak köszönhető Az angol és amerikai küldöttségről aa a vélemény, hogy néhány kérdésben ingadozó és obstruktiv magatartást tanúsított. A szovjet sajtó bírálata elsősorban az Egyesült Államok ellen irányul, amelyet különösen az atombombával és a pán-amerikanizmussal kapcsolatban támadnak. A lapok rámutatnak, hogy az USA támaszpontokat akar létesíteni az egész világon és beavatkozik Kína belügyeibe. A külügyminiszterek szombati tanácskozásának napirendjén továbbra is a 21 nemzet békeértekezletének ügyrendje szerepel. Molotov szovjet külügyminiszter ragaszkodott ahhoz, hogy a négy nagyhatalom még a meghívók kiküldése előtt megállapodjék ebben a kérdésben. A Times a szovjet álláspontját elemezve kiemeli, hogy annak célja a békeértekezlet Trieszt szövetséges ellenőrzés, alatt álló úgynevezett ,,A" övezetében tovább tart az általános sztrájk. A sztrájkbizottság követeli, hogy haladéktalanul tartóztassák le azokat, akik felelősek a múlt vasárnap kezdődött, két halálos áldozatot és 20 sebesültet követelő zavargásokért, oszlassák fel a fasiszta bandákat, büntessék meg a háborús bűnösöket és feketézőket és állítsák vissza a népi, demokratikus szerveket. A szlrájkPatrascanu román igazságügyminiszter Kolozsvárott beszédet mondott. Kijelentette: Románia területén három—(négyszázezer magyar él törvényellenesen. Azok a magyar állampolgárok, akik — Erdély területén születtek ugyan, de elhagyták az ország területét, kivonták magukat a román állammal szemben teljesítendő kötelezettségek alól és 1940-ben a megszálló csapatokkal együtt tértek vissza Erdélybe, — nem fognak román állampolgárságot kapni. Illetékes magyar helyen a következőket (jegyzik meg: 1920 és 1940 (között állásfosztás, hatósági zaklatások, sokszor nyilt üldöztetések miatt kereken negyedmilliónyi magyaron kivül 1940— 1944 között a fasiszta Antohescubizottság követeli' a polgári rendőrség feloszlatását, a fasiszta bandákat támogató rendőrök megbüntetését és azoknak >a rendőröknek letartóztatását, akik tűzfegyver! használtak és ennek során egy munkást megöltek. A sztrájkbizottság követeléseivel a Szakszervezeti Világszövetséghez fordult. Robertson ezredes, a trieszti megszálló hatóságok rendőrfőnöke közölte, hogy a sztrájbdzpttság több tagját hadbíróság elé állítják. rendszer anintegy százezer magyart üldözött ki Délei délyből. Számosán ezek közül azért hagyták el lakóhelyüket, mert nem voltak hajlandók a Szovjetunió ellen harcolni. A fasiszta rendszer bukása után ezek természetszerűleg visszatértek ősi lakóhelyeikre. Nagyrészük állampolgársági helyzete a mai napig nem rendeződött. Az 1924-ben elrendelt állampolgársági összeírás után Erdély területén migtegy 200.000 magyar nemzetiségűt hagytak ki a román állampolgárok névjegyzékéből, részint a jogszabályok hiányossága, részint az önkényes végrehajtás következtében. A román igazságügyrniniszier kolozsvári beszédében nyilvánvalóan ezekre célzóit. A román iga tsáí ügy miniszter az erdélyi magyarságról Kik a mentőangyalai Höffler János volt bőrgyári igazgatónak? Höffler ur, aki a neme'ehkel Nyugatra menekül, már visszahaota elkobzott szólóiéi, hatalmas villáját — „Értékei1* falkutatását rendőri segédlettel végzi Höffler János volt bőrgyári j igazgatót annakidején mindenki is- ( merte imrédistaságáról. németbarát ! beállítottságáról. Senkit sem lepett meg tehát, amikor a felszabadulás előtti héten a németekkel Nyugatra menekült, magával vivén ha. talmas értékeket. Német személyéi teherautó rakományokkal szállította el ezeket az értékeket, s hogy mi minden lehetett ebben a szállítmányban, azt csak Höffler úr tudná megmondani. Amikor 1944 Március 19-én a németek megszállták az orsxáctot, igen örült Höffler úr, mert mint kijelentette, ,.ezután lesz csak jó világ Magyarországon". Valóban volt is az ö részére, amíg a német náciuralom tartott, mert állandóan német tisztekkel dőzsölt. Hogy azóta hol járt és mit művelt Nyugaton, míg nincs kivizsgálva. És hogy június 7. óta — amióta visszaszivárgott — mit müvei itthon? Első teendője minden valószínűség szerint áz lehetett, hogy befolyásos pártfogókat keresett magának. Hogy talált is ilyeneket, emellett szól az a körülmény, hogy azóta derekasan hozzálátott itthagyott vagyona és ér. tékei visszaszerzéséhez. Háromholdas szőlőié és főúri villája volt a mecsekoldal egyik legszebb részén. Ezt igyekezett mindenekelőtt visszaszerezni. Jóllehet ezt a birtokot időközben a földigénylő bizottság igénybevette és a juttatottak jcözött fei is osztotta, — a nagy, többszofa | UJ OUNflNTUL bás villát a Parasztszövetség igényelte |ki valamely kulturális, vagy jóléti célia. — Höffler úrnak időközben olyan hatalmas pártfogói akadtak ,akik a fenti hivatalos intézkedések ellenére visszasegitették őt a szőlő egy része, valamint a villa birtokába. Visszasegitették és már el is foglalta. Hogy hogyan és miként sikerült ez neki, ezt maga a földigénylő bizottság sem tudja, sőt éppen ez az első illetékes fórum mit sem tud a megkerülésével lefolyt eljárásról, amellyel a bizottság előző intézkedését scmnflbe véve, Höffler urat visszaültették vagyonába, amelyet előzőleg szabályszerűen jogos igénylőknek juttattak úgy, mirt ahogy az más elmenekült nyilasok. volksbundosok, németbarátok és egyéb, a magyarsággal szemben köteles hűségről megfeledkezett urak vagyonával is történt. Eddigi értesüléseink, szerint a visszajuttatás a Baranyai Föld- blrtokrendező Tanács útján történt, amely szervnél Höffler úrnak vannak nagyhatalmú barátai, akik segítettek neki. Anélkül, hogy Höffler úr itthoni és későbbi külföldi tevéfcenykedé- se tisztán állna előttünk, az az érzésünk, hogy ellene rendőri, sőt népbírói eljárásnak volna helye, ehelyett Höffler úr megengedheti magának azt a luxust, hogy maga folytat rendőri eljárást Itthon maradt emberek és családok ellen, még hozzá rendőri segédlettel. Höffler úr még le sincs igazolva, mégis rendőri segédlettel házkutatásokat tart olyan egyének lakásán, akiket azzal gyanúsít, hogy itthonhsgyott holmijait azok eltulajdonították. így többek között volt vincellérjénél,-. Rákics Józsefnél is kutat és őt vádolja itthonhagyott értékeinek eltulajdonításával. Egy ilyen házkutatás alkalmával, araikor Rákics szobájának falán Sztálin generalisszimusz arcképét meglátta, azt mondta Ráldcs- nak: ,,miért nem megy Moszkvába, hogy megcsókolja Sztálint?" Höffler úr tehát még gúnyolódik is, ahelyett, hogy mint le nem iga»oll nyugatos (aíki valószínűleg felelősséggel tartozna azokért az értékekért, amiket Nyugatra „menekített" de vissza nem hozott s amely értékek között nagyobb mennyiségű bőráru is meghúzódott) be fogná a száját. Azt szeretnék tisztázni tehát, inként történhetett meg, hogy Höffler úr eddig ilyen simán megúszta a németbarátságot és nyilasgya- nusságot? Kik azok a nagybefo- lyású mentőangyalai, akilj keresztül vihették, hogy ' ilyen símán ússz.a meg a nagyon is zavaros múltat? A lec szélesehbkörű vizsgálatot követeljük az egész vonalon. Abban az irányban is, hogy mikép kaphatta vissza elkobzott birtokát s hogy a rendőrség segédletével mikép zaklathat ártatlan embereket házkutatásokkal. Tisztázni kell ezt a kérdést haladéktalanul és azt is. hogy Höffler úr lelkiisme- retét nem terhelik-e olyan dolgok, amikért őellene volna helye rendőri és bírói eljárásnak, nem pedig, hogy még ö jár el ilyenformán más ártatlan emberek ellen. (m. j.) A haladó demokrácia erői egy. évszázad alatt három nagy harcot vívtak, a gyermekért. Mindhármat a népi politika jegyében, az alkotmányosság síkján vitték győzelemre. Az első u gVermekmvnka eltörléséért, a második a tankötelezettség * bevezetéséé:1, a harmadik a 14 éves korir- terjedő általános iskolatípus megteremtéséért folyt. Mindhárom célkitűzésnél a haladó köznevelés erői szembetalálták magukat az akkori reakció kíméletlen ütegeive.. És mindhárom küzdelemben — melyek mind a haladás szószólóinak győzelmével végződtek — a reakció oldaláról egy és ugyanazt az érvelést kísérelték meg. Az államnak nincs joga megakadályozni — mondták —, hogy a szülők munkába küldjék gyermekeiket. Ezzel a jelszóval Védték azt a döbbenetes állapotot, hogy Európa- szerte 5—10 éves gyermekek napi 8—10—12 órát dolgoztak a szövőgyárakban, fazekasműhelyeikben fémgyárakban. Az államnak nincs joga arra kényszeríteni a szülőket — hangzott néhány évtizeddel később —, hogy iskolába járassák gyermekeiket. És így próbáltak gáncsot vetik a felvilágosodás és a népi tömeg- mozgalmak követeléseinek: a kőtelező népoktatás megvalósításának. Az államnak nincs joga megszabni — mondták —, hogy milyen iskolába Írassák a szülők gyermekeiket. Az általános iskolák egységes rendszerének bevezetését igye keztek .meggátolni így ázol;, akik kétfajta alapiskola fenntartását kívánták: egyet a nép és egyet az úriosz- tályoli számára. Mindhárom kérdésben az állam •jogát vitatták. Azért kellett erre emlékeztetnünk, mert néhány hete ismét találkozunk Magyarországon ezzel az érveléssel. Mindszenty herceg- prímás fejtegette három egymást követő beszédében, hogy a nevelés joga nem az államot, hanem & szülőket illeti és az iskolák államosítása illetéktelen beavatkozás lenne a családok ügyeibe. De kiderült ezekből a beszédekből az is, hogy „a gyermek az egyházé is", tehát a családok nevelési előjogait védve, a hercegprímás az egyházi iskolák egyeduralmáért szállt síkra. Ahogy 100 esztendővel ezelőtt, a szülők jogaira hivatkozva, a kapitalizmus mohó gyermekkerékke- delmét védték; ahogy 80 esztendő, vei ezelőtt, ugyancsak a szülők jo- gaira hivatkozva, a népi tömegek elnyomását biztosító analfabétiz must védelmezték, ugyanúgy, ugyanazokkal az érvekkel védi ma Mindszenty hercegprímás a felekezeti iskolák feltétlen előjogát. * Miért vált aktuálissá Magyarországon a felekezeti iskolák kérdése? 1. A demokratikus Magyarország új tankönyveket kívánt adni az ifjúság kezébe, 25 év soviniszta, nemzetiségi gyűlöletet hirdető, rabló háborúra uszító tankönyvei helvett. A felekezeti iskolák egy része, kihasználva a rendelet laza kereteit, csak névlegesen állította fel az általános iskola felső taqo zatát. lényegében folytatja az úri iskolát. 3. A nevelés demokratikus úiiászervezése révén bekerült a tan tervbe a kézimunka (műhelygyakorlat) is, — minden haladó peda- flóotai irány régi követelése A felekezeti iskolák egy része azonban nem is gondol ennek megvalósítására, s szülőkre és gyermekekre gyakorolt tekintélyét fe'- Fasználva. a 10 éves kortól való latintanulást szorgalmazza. Jelentik még««. Nagy Ferenc miniszterelnök kedden délelőtt látogatást tett Alexander Knox Helmnél a budapesti brit politikai misszió vezetőjénél és George Weems tábornoknál, a magyarországi amerikai katonai misszió vezetőjénél. « Július 9-től kezdődően a szabad tej termelői ára 90.000 adópengő. 4. Az új Magyarország azt várja iskoláitól, hogy helyreállítsák az emberi megbecsülést, az állampolgárok egyenjogúságán alapuló szolidaritást. A felekezeti iskolák és felekezeti oktatók egy részi azonban folytatja az áldatlan fele. kezeti szembeállítást, átszövik az -iskolákat, már az elemiben is, olyan szervezetekkel, egyesületekkel, melyek a vallási türelmetlenség és kizárás alapján állnak. 5. Magyarország erkölcsi újjászületésének elengedhetetlen feltétele, hogy egyszersmindenkorra véget vessünk a faji megkülönböztetésnek és az ebből fakadó, emberhez méltatlan faji gyűlöletnek A felekezeti iskolák egy részében egyesek továbbra is a katedráról hirdetik a fajgyűlöletet. 6. A magyar demokráciának ki •kell söpörnie a közszolgálatból azokat, akik az ország népi újjászületése követelményeinek nem tudnak vagy nem akarnak elege'* tenni. S egyre-másra tapasztaljuk, hogy a felekezeti iskolákban gyak- lan papi talárok mögött bújnak meg a demokratikus újjászületés esküdt ellenségei. 7. Az ország esélyeit a béketárgyalásokon egyetlen tényező biztosíthatja: a demokratizálódás, * fasizmussal való teljes leszámolás. Egyes felekezeti iskolákban pedig fasiszta összeesküvéseket szőnek, orgyilkos bandákat szerveznek gyerekekből, súlyosan veszélyeztetve Magyarország- külpolitikai .helyzetét is. Ezek a jelenségek helyezték elő- térbe az iskolák államosításának kérdését. * De az iskolák államosítása Magyarországon több mint politikai aktualitás, A magyar demokrácia, amely évszázadok politikai programját valósítja meg a romokból újjáéledő országban, felosztotta a földet, megteremtette a köztársaságot, megkezdte az államosítást, helyreállította a szabadságjogokat, testvéri kezét nyújtotta a szomszéd népek felé és biztosította a dolqo-. zók jogait. Magyarország polgárai valóban állampolgárok lettek. Olyan demokratikus választójoggal rendelkeznek, amilyen soha Magyarország történetében még nem volt. Ezzel a joggal élni is kell. Ehhez pedig állampolgári nevelés szükséges. A közoktatási rendszer reformja a magyar demokrácia egyik alapkérdése, Olyan iskolák kellenek, amelyek az állampolgári jogok gyakorlására az új népi demokrácia szellemében készítik elő az ország jövendő polgárait. Ez elsősorban az állam feladata, sőt kötelessége. Az iskolák államosítása így, a politikai aktualitáson túl a magyar demokrácia egyik létkérdésé. * Magyarország iskoláinak körülbelül fele a különböző hitfelekeze- tek kezén van, a nevelőképzőinté. Zetek (óvónőképző, tanítóképző, tamtónöképző) háromnegyedrész- ben az egyházaké. A magyar köz oktatás intézményeinek nagy részét tehát a hitfelekezeteknek és elsősorban a katolikus egyháznak kellene fenntartania. Erre azonban képtelen. A győzelmes földosztás az egyházi birtok felosztása után ehhez már nem lehetnek meg az anyagi eszközei. Mindszenty hercegprímás ezt ? problémát úgy próbálja megoldani, hogy „az egyház igenis kívánja és megadja a jogot és kötelességet az államnak, hogy... támogassa az iskolát". Azt kívánja tehát, hogy az iskolákat az egyház tartsa fenn az állam pénzén. Az államnak azonban nem.ez a feladata. A magyar állam jóvá* szegényebb, mintsem hogy neffl állami, hanem lényegében magánjellegű iskolák (minthogy a vallás mindenkinek tiszteletreméltó magánügye) fenntartására fordítsa közoktatásügyi költségvetésének Jelentős részét. Nem tarthatja fenn a dolgozók adóiból azt a gyöngyösi iskolát, amely fölött csak mérsékelt felügyeleti jogot gyakorolhat és amelyben fasiszta összeesküvések szálait szőtték. 9 Mind az újjáépítés adott telté' telei, mind az ország demokratizálódásának történelmi útja azt k’- vánják, hogy az iskolák elsősor' ban az állam irányítása alatt ál!' janak. Mérei Ferenc
