Új Dunántúl, 1946. július (3. évfolyam, 145-170. szám)
1946-07-07 / 150. szám
10£l ^otop-Héífó, juÜw* 7-8. 1 ? O X. L O Ax ifjúság eT,ső találkozója a szerelemmel Szereplők: Sennyéi Vera, Hácz Vali, Halász Géza. Majális U H K M O Z I A jég király -6 jének, Sonj. Heaie- nek bájos ftlmoper.t je. Téli szerenád 8 ÍI ti N ! Ä Az artisták 'ányalot életének megrázó drámája. Örökké a tied Szereplók i.eretra Young és David Niven. julius 9-10 * ? o L ü O Örökké a tied fft8KMOZ! Majális “RÁM I Ä Téli szerenád **4(uclt Ap:llo. Uránia hétköznap 6, 8 p , vasárnap 4, 8 *®ozi hétköznap 7, 9 vasárnap 5, 7, 9 ^arlemoziban az ttolsé előadás ^ a kertben. Vendéglátogatók 0 délszláv nyelvi Qnítói tanfolyamon b "»wnyavármegye és Pécs város ' ./ügyelője értesíti népoktatási |l^te tanítóit, hogy a vallás- , közoktatásügy-i miniszter úr á!'• Pécsett ? délszláv anyanyelvű egyének *®»itói átképzése végett létesíti délszláv nyelvi tanfolya- nj?n a vallás és közoktatásügyi Miniszter úr engedélyével saját költségükre oly tanítók is resztekéinek, — mint vendégláto- Satók, akik a délszláv nyelvben ^óbbképezni óhajtják maguC'?lt^ezés határideje: július 10. n'e^ügyelői hivatal útján. Tovább uszít VIDOVITS Segítenek neki Gicpap, Kovács és Szálát kisgazda képviselők Amikor n becsületes magyarok minden erejüket a jó pénz megtereantésére összpontosítják, egyes kisgazdapárti képviselők és párti un kclonáriusoK tovább folytatják felelőtlen uszításukat és rágalomhad járatukat a falvakban, a demokrácia ellen, a jó pénz, jó béke cs a demokratikus rend megteremtésének aláakná- z.ására. Gamás községben, Kaposvár közelében vasárnap nagygyűlést tartott a Kisgazdapárt. Az első felszólaló Giczy Gyula, a helybeli pap volt. A fasiszta háborút dicsőítő, Rooseveltet gyalázó Vi- tlovlts főispán mellett emelte fel szavát: „A Vidovits körüli jerikói lármáról" beszélt, aki „nekünk dicsőségünk és büszkeségünk“. Miután a honi erők így előkészítették a talajt, Kovács József kisgazdapárti képviselő folytatta a „magvetést": „Nyilván azért jöttetek, hogy szívetek legmelegebb szeretetével hódoljatok Vidovits főispán előtt. Van kezetek, olykor egyet-egyet le lehet sújtani vele. Hol vagytok magyarok?... nem tudjátok megvédeni holmi kis szennyes, apró férgecske párttitkárocskáktól? ... A koalíció furcsa tákolmány, jó gyomor kell hozzá, hogy az ember megeméssze ... Nem nézzük szívesen a hathetes gyorstalpaló t tanfolyamokon kitermelt jegyző ! két. Hülvéket nem kívánunk a | hivatalokba.“ A képviselő úr ez- 5 után felhívta hallgatóságát, ne i harcoljanak a reakciósok ellen: j ..Ha akadnak vidéken csirkefogó ! fel jelentők, népítéletet kell elle- j nüfe végrehajtani“. Természete- | se« elmondta, hogy a kommii- ! nisták kolhozt akarnak és hogy I csak a Parasztszövetség kepvi- í seli igazán a parasztérdeke- i két... ! Megszólalt végül Vidovits fő- í .ispán is. Ő mindjárt az ipari i munkásság becsmé'•lésével kezd te: „Egy évvel ezelőtt még golyóscsapágyakat. csináltak Csepelen és most ők beszélnek a földről, pedig nem tudják megkülönböztetni a hónaposretket a vöröshagymától“. Azután fordít egyet a köpönyegen a főispán úr és magához próbálja édesgetni azokat, akik nem tudnak különbséget tenni a retek és a vöröshagyma között. „Visszautasítom, hogy az ipari munkások nagy része a szociáldemokrata vagy a kommunista pártot támogatja. — Majd újabb fordulat. „Miért nem mehetünk mi is a műhelyekbe? Nálunk is összejön ám 2—500 keményöklű ember és ha ezek masíroznak fel, megijednek tőlük a budapestiek. Ott, ahol a mi kemény öklünk lesújt, koponyául api törés nélkül nem ússza meg senki“. Miután a főispán úr egy félóráig uszította a falut a város, a parasztot a munkás ellen, végül kijelentette: „Szeretettel, megbocsátással és békességgel lehet csak építeni“. De num akar lemaradni az uszításban Szalai András, a soproni kisgazda képviselő sem. Dé- nesfa községben így beszélt egy nagygyűlésen: „A marxizmus csak úgy volna megvalósítható, ha előbb kiirtják az emberiséget és ökrökkel népesítik be a világot ... Borsódból bányászokat és egyéb csőcselék bandát küldenek ide telepesnek ... Hiába ígérte Rákosi az értékálló új pénzt. Nincsen annak semmi alapja. Legfeljebb újabb infláció lesz. Magyarországon nem lesz addig demokrácia, amíg van internálótábor és politikai rendőrség ... A mostani rendőrkapi- tányos hintáslegények. tvúktol- vajok és büntetett előéletúek. E/ek helyett miért nemTehetne például n régi rendszert hűségesen kiszolgáló és jó gyakorlattal bíró őrmestereket és tiszteket előléptetni... A B-listát is azok a kótyagosfejúek csinálják". így uszít Vidovits úr toyábbra is! És így uszítanak a Eüggetlen Kisgazdapárt reakciós képviselői. A leszámolás velük elkerülhetetlen. A jó pénzért folyó harc leg- súlvosabb napjaiban a Baloldali Blokkban tömörült erők joggal mondják: Elég volt! Szombattól, júl us 6-tól. APOLLO és URÁNIÁBAN bétkötnap 6. 8 ó-kor vasárnap 4,6 8 órakor PARKMOZIBAN hétköznap 7( 9 órakor vasárnap 5, 7 9 órakor kesefődnek az előadások. Parkmoziban az esti előadás kedvező időben a kertben t Egyenlő elbánást... in? „Alsódunántúli Mezőqazda- 2* Kamata jSse|Sti9'* Kamara útján felterjesz- "uik ?orüú!t a mezőgazdasági ^vállalók öregségi-, özvegyi-, ««Wgl- és baleseti járadékok, iet- ,nl gyermeknevelési és te- ian Sl ^gúlyek felemelése tárgyá•anJ.;aT‘ara a beérkezett tömeges i z°kból megállapította, hogy Ü4cSon L°mbiztosítási J«ttatá. túl ftv központi késedelmes utalvá- *ekZaS a P^nz vásárló erejéből ^sűkkcnése többször már a 5ezi Zbeslt‘:'si dijat sem fe- 5, ne®hogv valamely csekély «,.!?"*etési alapot nyújtanának az Országos MezőKét orosz tudós forradalmasítja a mezőgazdasági termelést Fán terem a borsó s egy évben kétszer aratják az éve!ő búzát ennek . - a jobb sorsra érdemes Ci °9azdaságl társadalmi osztál ynak. S?!agYnrázhatatlan az illeté- t kéral^ neradörödömsége ezzel ‘•UáhK Ssel kapcsolatban annál is 6gv mert az OTI -s OMB! M.T tesét tartalmazó 6180/1945. íosaj rendelet indokolása vilá kinl0 ‘ es félremagyarázhatat' anul nQW, hogy' OMbi megszüntetését és an- ^^“'^örét az OTI-ra azért táj- a, át a kormány, hogy a átísáí'^biztosítás terén a gaz- eddí'?1 mu"kásság hátrányára Ott-irs ónállóit különbségeket ká^ZUnle3se és az ipari műn- ci,ő 3 . által már kivívott szo- bulnk..v®**etmet a mezőgazdasági y asság részére is biztosítsa. a kamara, hogy az Jíe-in “^szüntetése volt a cél és kk0- . ^azögazdasági munkásság ;„a, szociális védelme, magyarázható, hogy a 8 téren i(?azságta!anságok ezen S2iibo'‘e,.lnemcsa,k, hogy nem kü ’"int v-,1 ki, hanem kirívóbban, kait, p’„ 's,,a' továbbra is fenn álla- ',ei Pn-kczik a szociális igazai; ■ f’s az egyenlő elbánás elvéAz indiai varázslók jutnak eszünkbe, amikor két kiváló orosz tudós munkásságáról szólunk. E két zseniális tudós közül az egyik Micsurin már abban a földben nyugszik, amelynek kincseiért folytatót kutatásokat ő tárta a világ elé, a más’k Cicin akadémikus, a modern kornak valóságos „varászlója”. Micsurin egyszerű parasztszülők gyermeke volt. Autodidaktaként kezdte. Nevétől ma már visszhangzik a tudományos világ. Micsurin és Cicin a természetet zabolázták meg, vagy ha úgy tetszik: természetfeletti ..csodákat’’ teremtenek. Micsurin nem volt hajlandó engedni a természet akaratának, felállította a tételt: az éghajlat nem befolyásolhatja a föld hozamát. Csuk akarni kell és legyőzzük a természetet. AZ aklimatizAció csodája Moszkvától 30 kilométerrel, északra — tehát meglehetősen zord éghajlat alatt — kezdte el munkásságát Micsurin. Akkor még senki sem sejtette, milyen óriási terveket sző agyéban. Napfelkeltétől napnyugtáig ott dolgozott kis kertjében és csak akkor állott a tudósok elé, mikor már bizonvos volt, hogy győzött: győzött a természet felett. Egy napon bemutatta Moszkva felett termelt ananászát, banánját, a trópusok datolyáját, fügéjét, a napsugaras országok zamatos gyümölcseit. Előbb varászlónak hitték, de csakhamar komolyan vették a világ tudósai. A Szovjet mindem eszközt megadott neki. Falujából várost éní- tett, ahol a mezőgazdasági tudományok egyetemei, akadémiái, alsóbb és felsőbbfokú iskolái a növendékek tízezreit oktatják. A földből kinőtt város Micsurinszk nevet kapta. Ma már hatvanezer lakosa van, s az egész világon ismerik. Micsurin professzor nemrégiben hunyt el, az egész tudományos világ gyászolta. Egyike volt a legnagyobb tudósoknak, akinek munkássága korszakalkotó. Hihetetlen energiával s munkabírással küzdötte le az eléje tornyosuló soksok akadályt, míg végül felül maradt. Ezerszer helyezett el egy egy dugványt a földbe, ezerszer pusztult el a zord talajban a növény. (*• ezeregyedikszer is megpróbálkozott. Sosem adta fel a harcot, érezte, sőt tudta, hogv a siker nem marad el. Elmélete az aklima. tizáción alapszik. Abból az elvből indult ki, hogy az ember, aki a trópusok alatt születik, a? északi klímát csak kevéssé bírja el. Szervezete e’őbb-utób'o felmondja a szolgálatot, utódai azonban már többé-kevésbbé hozzászoknak az idegen éghajlathoz és az módok utódai már nem betegszenek meg. elviselik a hideg klíma viszontagságait ép úgy. mint azok az emberek, ak-fcnek ősei ott látták meg a napvilágot. Természetesen ugyanez az elv áll fordítva is. Az európai ember nem tudja megszokni az egyenlítői éghajlatot, de ő maga korán el is pusztul, gyermeke már bizonyos mértékben aklimatizálódik az éghajlathoz s az unoka, a dédunoka s az ükunoka pedig már könnyebben bírja a klímát. NARANCSUGETEK GRÖNLANDON Ami pedig az emberre vonatkozik — állapította meg Micsurin — az érvényes a növényvilágra is. így történt, hogy Micsurin professzor az ámuló tudósok gyülekezete előtt bemutathatta Moszkva felett termelt datolyáját, banánját, fügéjé, ananászát. Természetesen még nem abban az élvezhető formában, mint ahogyan a trópusok adják, de formában és külsőségben már azonos volt. Az aklima- tizáció elve tehát érvényesült, most már csak idő kérdése, hogv Moszkvában, vagy ha úgy tetszik Grönlandon, vagy Alaszkán pálma- s narancserdők és citromligetek virítsanak, ha ott is akadnak Mi- csurinok, akik hajlandók azzal a hangyaszorgalommal erőt venni a természeten, mint a világhírű orosz tudós. / Micsuri mellett nem kevésbbé világhírű Cicin akadémikus. Az ő álmai talán még merészebbek voltak, mint honfitársáé. Nem hóbort és nem különcség mindaz, ami! Cicin akart és alkotott, hanem zsenialitása és emberfeletti aka- ra'a. Cicin lényegében vakolta Micsurin tanítását. Ö azonban az alclimatizációt, vagyis a megszokást más téren vitte keresztül. Cicin a fajok kereszteződését tanulmányozva rájött arra, hogy egymástól teljesen távol álló növényi egyedek kereszteződéséből úi fajokat hoz létre. Cicin, amikor borsót fán akar termelni, akkor nem magát a borsót, növesztette fává, hanem akácfába oltva a borsót, kényszeritette a természetet, hogy az akácfa borsót hozzon. Cicin elérte azt is, hogy fán termelte a paradicsomot, s az uborkát. Cicin által létrehozóit gyümölcsök, amelyek eddig a természet ióvol iából bokrokban vagy csejékben, esetleg a föld indáin „születtek’,' az ő munkája következtében fákon , látták meg a napvilágot.” Hihetetlen perspektívákat nyitott meg felfedezésével a nagy akadémikus. Képzeljük csak el, hogy egy-egy paradicsomimkor 20—30 gyümölcsöt hoz. Cicin elgondolásában pedig egy fáról majd mé- termázsaszámra lehet paradicsomot vagy uborkát szedni ugyanannyi, vagy talán- sokkal kevesebb munka és vesződség árán. Hogy ez gazdaságilag mit jelent, arról kar beszélni. AZ ÉVELŐ BÜZa De még nagyobb érdeme Cicin, nek a búza. rozs és árpa termelése körül végzett kutatómunkája, Meg akarja alkolni a világ legideálisabb búzafajtáját. Olyan búzafajtát, amelyik a világ bármely helyén ellenáll a hidegnek, a szárazságnak, a viharoknak. És ez nagyrészben már sikerült neki, sőt olyan búzafajtát termelt ki, amelynek hozama sokszorosan felülmúlja az eddig ismert búzák kalászának termését. Érdekes, hogy a kitűuő tudós, aki szintén évtizedek óta folytat ]a munkásságát, kísérleteit sohasem nemesitett búzamagvakkal folytatta. hanem vadonban, tehát kultúrában vad búzafajtákka’t. Eredményei már eddig is rendkívüliek. De Cicin még itt sem áll meg. Végső célja, hogy olyan búzaíaj- tát fejlessen ki, amely anél’jtül hozná „gyümölcsét”, hogy újból és újból kellene vetni. Tudcmánvos munkásságáról már több kötet köynv jelent meg. Ezek bizonyítják, hogy ez a kísérlete is sikerült. 1939-ben az évelő búzával vetettek be a moszkvai körzetben egyes földeket. Az 1939-ben bevetett évelő búza 18 és fél mázsát hozott holdanként. Másfél-két hónap múlva anélkül, hogy újból vetették volna, a hozam 13 métermázsa volt. 1941-ben 22 és fél métermázsa volt a gabonatermés, 6-- -8 hét múlva 17 métermázsát arattak ugyanabból a búzabok Ugyanebben az időben kísérletek folytak Közép-Ázsiában is. A ki-' serietek megmutatták, hogy 2—3, ső többtermésre, illetve aratásra volt mód. Cicin a keresztezésnek is nagy tudósa A rekordot nemrégiben érte el, amikor egy búzakalászon 300 szem búzaszem ért be, Csodás perspektívák. Az emberi szellem csodái. A mai időkben sokszoros jelentősége van Cicin munkájának. Nem tetszik álomnak, hocr" eljön egy kor, amikor a földéhség megszűnik, env-egy bú- zatáb’án annyiszor lehet aratni, hogv a hozam egv kisváros lakos- sápét ellátja a ma annyira nélkülözhetetlen kenyérrel. Akkor ne- dip a két orosz tudósnak — akik forradalmasitották a gazdasági életet. —, örökké hálás lesz a emberi sép. Megsrava7ták aníol bányák államosítását Londonból jelenti az AFP- A lordok háza -végleg megszavazta a bányák államosításáról szóló törvényjavaslatot. Népszerűsítsük az édescirok termesztést A baranyavármegyei áll. gazdasági felügyelőség felkéri mind. azokat, akik ia vármegye területén ebben a gazdasági évben legalább húsz négyszögölnyi területen, vagy sorokban legkevesebb kétszáz tő* nyi édescirkot ((máznád, cukorcirok, Sumac) akár szörpnyerés, akár takarmányozás, vagy magtermesztés céljából vetettek, e növény baranyamegyei sikeres termelési (lehetőségeinek fcnegfigye- lése céljából szíveskedjenek július hónap folyamán, de legkésőbb augusztus közepéig pontos címüket és az édescirok vetés- területének nagyságát (köztevetés esetén a tövek számát) a gazdasági felügyelőséggel Pécs Anna- utca 17 sz. közölni. rv.'rasaus'acaeeH OLVASSA AZ ..UI dunAntűl-'-tj űj pywáwm | V [