Új Dunántúl, 1946. június (3. évfolyam, 122-144. szám)

1946-06-27 / 142. szám

ft ’r9á,éoe Pán*csi **tvféJfdr VS.rvthd4ő IRNTÚL 67 orosz asszonyt 6s gyer­meket és 4 honvédet öletett meg Magda Pál őrnagy — Akik egykor Keck Antalt üdvözölték Éti i y V fi N T 11L i LAP JA Jl. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM ARA:3.000,000 mSL PENGŐ PÉCS, 1946 JÚNIUS 27. CSÜTÖRTÖK Nagy Ferenc miniszterelnök a sajtó képviselői előtt beszámolt a nyugateurópai út eseményeiről Budapestről jelenti a MTI: Bagy Ferenc miniszterelnök, szer­dán délben fogadba a budapesti ** külföldi sajtó képviselőit, hogy tájékoztatást adjon amerikai és n>'ugat-európai útjának eseményei­ül. valamint az elért eredmények föl. örömmel közölte a miniszterel- "ök a megjelent újságírók előtt, hogy az amerikai és nagybritanniai látogatás a magyar kormány­küldöttség tagjai részére a leg­ideálisabb összhangban folyt le. Minden kérdésben, amelyet fel­vetettek a legteljesebb volt az egyetértés közöttük . Az utazás eredményéért, vagy Eredménytelenségéért — mondotta ‘'♦agy Ferenc miniszterelnök — Va’jamennyien együttesen vállaljuk * felelősséget. Legelőször is heiy- •■<= kell boltiunk az itthoni való- *zmülcg rosszul értesített sajtó- ak egy pár állítását. Voltak la­ll0*' amelyek azt írták, hogy a agyar államférfiak közti! csak és •• szerint csaik velem • .külügyminiszterrel tárgyaltak. 'Sazság az, hogy ín'nden olyan látogatásunk, ame- >®n a találkozást tárgyalásnak Ehetne minősíteni, a delegáció en. fogja részt vett. Ez vo- atkozik Truman elnökkel és yrnes külügyminiszterrel foly- a*°tt megbeszéléseinkre is. ,’f ar?crikai jelentések egyes Ki- Ma nfese'f félreértve juttatták ,gy példátií azt f$v TeK hogy magamévá tettem ba 48 k^ügyiriinisztemek a Du- t "^közivé tételére voruat- ,fiin?,,»aVaiílat^t Byrncs külügy- 'aim tcrre folytatott tárgyal i. féte!n*”iran a *)uT>a nemzetközrvé- ly«ken ’ nCm VO,t SZÓ' h<:' désirti8 “r!*® e,°tf a Duna-kér- *ot+°u ny,*atk°ztam, úgy hang- vc 8 Runa nemzetközi­ek k-j“® már a nagyhatal- kérds .Crdé8évé vó,t- A dunai el S* -a na2ybatalmak döntsék 8 magunk részéről ter­minál t4*Ín. íiriilünk annak, ha öunán<0t,h ha-*® közlekedik a akikről' te!ő*j a tényezők előtt, a kiír- ^tételeztük, hogy akár térc ^yminiszterek értekezle letpä ak8r majd a békeérteke/: kozv/.i Va^.y bármelyik orszác »ak -emenyére befolyással van- ?ya; 'elvetettük az Összes ma- amelyeknek naS\WS<Í' vagy eldöntése a Tgv f 1,makra tartozik. kecé|0,*e tettük a magyar bé úést . at- a magyar-román kér- k*sebkt • 8 ^ebszlovákiában élő ^ ki ^ sorsanak kérdését is. jÉt>ől *!•8kérdéseknek a felveté. i^Okrá v azt hogy a magyar pitével; c'an,ak még óriási erőfe­mkai l,r. Yan bziikaége, hogv po "inait __ Kü lönösen azt tapasztaltam, hogy a magyar ügy megítélése szempontjából a legártalraasabb a német meg­szállás utáni kormányzat poli­tikája volt, főképpen a Szálasi irtózatos kártevései. Mindezek ellenére elmondhatom, bogy a magyar demokráciának hitele van a nyugati országokban. Komoly várakozással néznek a magyar demokrácia fejlődése és eredményei elé. A magyar román határkérdés ben minden törekvésünk arra irá­nyul. hogy még egyszer elővétessiik a kül­ügyminiszterek értekezletére en­nek a kérdésnek a tárgyalását. Meg kell mondanunk, hogy a kül­ügyminiszterek értekezletének más problémával • is meg kell küz­denie és, hr'gy ivem áv.ívesen fér nek vissza eldöntött kérdésekre. Aiz angolszssz hatalmak szem- melláthatóan ismerik a Szovjet­unió kezdeményezését a Duna. völgyi kérdésiben. Egész bizonyosnak látszik, hogy ha sikerül a külügyminiszteri értekezlet elé vinni a magyar- j román határkérdést, mindegyik , nagyobb megfontolással nézné a kérdés összes magyar vonatko­zású részét. Beadványt intéztünk a külügy­miniszterek értekezletének főtit­kárához a kérdés újrafelvctele ér­dekében, és ha a kezdeményezést egyik nagyhatalom sem vállalná abban az esetben a kezdeftiénye- zés a magyar kormánydelegációé. Az angolszász nagyhatalmak ép- úgy mint a Szovjetunió kormá­nya nagy megértést mutattak a Csehszlovákiában élő magyar kisebbség so,-sa iránt. Javaink visszaadása Valószínűnek látszik, hogy a bé­keszerződésen a kisebbségek kér­dését fogják tárgyalni. Ismertettük a magyar gazdasági problémákat is és főleg arra mu­tattunk rá, hogy milyen nagy, je­lentősége van a magyar sjabilizá- c:ó szempontjából a németek és a nyilasok által nyugatra hurcolt magyar értékeknek, elsősorban a Magyar Nemzeti Bank aranykész­letének. Az Egyesült Államok kormánya úgy döntött, hogy az arany- készletet visszaadja ,az 1945 évj január hó 20-ika előtt elhurcolt magyar értékek visszc adására nézve azonnal utasítást adott a megszálló katonai parancsnok­ságoknak. Elhatározták, hogy a magyar ha­A dunai államok jók a Dunán magyar zászlókkal és magyar vezetés alatt forgalom­ba helyezik. Mint ismeretes a francia kormány már korábban úgy döntött, hogy az elhurcolt értékeit visszaadja, most Nagybritannia is közölte velünk hasonló döntését. Mindent megtettünk, ami tő­lünk tellett, hogy a magyar pro­blémákat minél gyorsabban min­den i’lefókcs tényező elé tárjuk. Kihallgatás Mxtlotovnál lézert amikor Párisba • rkeztünk kihallgatást kértünk Molotov külügyminisztertőP is, aki na­gyon szívesen fogadott bennün­ket. együttműködése A dunai államok együttműködé­sének, illetve a dunai konföderá. ciónak a kérdése vetődött fel Kö­zölte azonban a küldöttség, hogy amíg politikailag jó béke létre nem jön, ezt az együttműködés! biztosítani igen nehéz. Ami pedig konföderáció gondolatét illeti, ki­fejtette a küldöttség, hogy az el­gondolás nem új, hiszen magyar mber, Kossuth Lajos vetette fel Isőnek, de erre ismét, csak az „több mondottak állnak, nevezete­sen ilyen szoros együttműködést csak azután lehet létrehozni, ami­kor jó békében a népek között a. barátság megszületett. A magyarországi zsidók helyze­tével kapcsolatban - a miniszterel­nök tájékoztatta a küldöttséget a zsidók erkölcsi és anyagi rehabili­tációja tárgyában alkotott magyai törvényekről és utalt arra, hogy olyan tervezetet készít elő a ma­gyar kormány, amely szerint az elhagyott zsidó javakra vo­natkozó örökösödési jogáról a magyar állam lemondva, ezeket a javakat olyan alap számára utalja át, amelyből a kárvallott zsidókat kártalanítják majd. Az amerikai magyar kaíolikus sajtó támadásai A demokráciáéi lenes erőknek így különösen Eckhardt Tibornak, as Egyesült Államokban való sze­replésével kapcsolatosan feltett kérdésekre válaszolva közölte a miniszterelnök, hogy tapasztalai, szerint Eckhardt Tiboi nem vet: részt semmiféle politikai megmoz­dulásban. Ellenben a sajtónak egv része, elsősorban pedig a Katolikus Magyarok Vasárnapja bizony gyakran súlyos támadási intéz u magyar Hcmok'ár ia ellen Ugyanez tapasztalható a Krónika című folyóirat részéről is. Kényte­len voltam — mondotta a minisz. terelnök — nagyon határozott 6za vakkal arra kérni az amerikai ma­gyar katolikus egyházi köröket, hogy sajtójuk hangját állítsák át a magyar demokrácia szolgálatára és ne tűrjék tovább a magyar de­mokrácia ellen irányuló támadá­sokat. Rákosi elvtárs az állítólagos „vasfüggönyről“ Churchill kijelentett. <» minisz­terelnöknek, eddig úgy tudták, A minisizterelnök tájékoztatója után Rákosi Mátyás miniszterelnök- helyettes tájékoztatta a sajtó tekintettel arra, hogy a delegá- miniszterelnök politikai fejtege­téséhez nincs hozzátennivalója, tekintettel arra, hogy a delgáe- ció a legnagyobb egyetértéssel dolgozott. Egy két körülményre azért még szeretném felhívni a figyelmet. — Számomra rendkívüli ese­mény volt az Egyesü'i Államok Képviselőháza, a külügymmisizteri bizottság ülése amelyen a szená­torok is megjelentek. Két órán keresztül nemcsak fi­gyelhettük a magyar kérdéseket, de számtalan kérdéseinkben is­mertethettük álláspontunkat. Ez az összejövetel nagy mértékben hozzájárult utunk gazdasági sike­réhez hogy Magyarország mögött vas­függöny fekszik. Ez a függöny Stettintől Triesztig húzódik, bete­kinteni nyugatról senkinek sem lehet. Holott alig volt amerikai vagy angol vezető lap, amelynek tu. dósitója ne kereste volna fel a miniszterelilbköt és a kormány többi tagjait. Newyorkban és Londonban is úgy látszott, hogy Magyarország problémáját elő­ször közöltek tárgyi!Ágotán és hozzáértéssel az érdeklődőkkel. Jelentős eseménye volt az út­nak, hogy szerte a világban fel­ébredt a részvét a magyar kérdés iránt. Rákosi Mátyás nyilatkozata után az újságírók tettek fel kér­déseket a kormányküldöttség tag­jainak Ries etvtars beszámolója Ries István igazságügyminis/.- tér egyes kérdésekre válaszolva, megállapította, hogy a magyar de­mokrácia kormányának a fasizmus ellen folytatott küzdelmével kap­csolatban külföldön sajnos még mindig téves híreik vaunak. De ami­kor egy alkalommal a magyar nép­bíróság működését említettem, já­téknak mondták, arra válaszolva közöltem, hogy statisztikai adatok alapján egyetlen egy környező ál­lam sem harcol a fasizmus ellen olyan elszántan, mint Magyaror. szag — rendkívül meg volt lepve. A magyar arany visszaszolgálta­tásával kapcsolatban feltett egyik kérdésre Nagy Ferenc miniszterel­nök közölte, hogy Nyárádi Miklós, a magyar kormány szakértője már útban van Berlin felé a hazaszál­lítás műszaki kérdéseinek megtár­gyalása céljából. Az erdélyi kérdés újrafelvetésé- vel kapcsolatban közölte, hogy bái konkrét ígéret nem történt, de va­lószínűnek iszik, hogy a magyar kormánynak a kérdés még egyszer való tárgyalására vonatkozó be­adványát el fogják bírálni. Közölte, hogy a konkrét ígéret szerint az Egye­sült Nemzetek Szervezete bele­kapcsolódik a nemzetiségi kérdés helyes elintézésének ellenőrzé­sébe. Ries István megállapította, hogy llevin külügyminiszter közölte: Az előző békeszerződések alkalmával szerzett tapasztalatokat mérlegelve. most már valamennyi béke kérdésében ál­talános elvként felveszik a nem zeliségek jogainak biztosításai és ezek betartása felett az Egye­sült Nemzetek szövetségének egyik szerve őrködik Jóvátétel A jóvátételi kérdésekkel kapcso. latban közölte a miniszterelnök, hogy a kormányküldöttség eluta­zása előtt beadványban kérte a szovjet kormánytól a jóvátételi kedvez­ményben való részesítését, a sta­bilizációra való tekintettel. Miután útjuk közben nem érte­sültek arról, hogy a szovjet kor­mány erre a magyar kérésre fél. hivatalosan kedvező választ is adott, a kérést Molotov külügymi­niszternek továbbították. 20.000 adópengő a kenyér A közellátási miniszter a liszt- és kenyérárakat újból szabályozta. Eszerint a finomliszt ára kg-ként 15 ezer adópengő, a tengeri liszté kg-ként 12 ezer adópengő. A ke­nyér fogyasztói éra kg-ként 20 ezer adópengő, viszonteladói ára 18 ezer adópengő. Az olasz államfő megválasztása Rómából jelentik; Az' .dcigi#- nes olasz államfőt csütörtökön választják meg. I

Next

/
Thumbnails
Contents