Új Dunántúl, 1946. június (3. évfolyam, 122-144. szám)

1946-06-13 / 131. szám

A ialvah alá a város így készül a MKP élgárdája a vasárnapi agitációs napra A pünkösdi falusi agitációs na­pok fényesen bebizonyították azt, hogy igenis szükséges és fontos a házukban megbúvók, a politika elöl fülüket bedugok, a minden külső új hang elől riadtan mene­külők ajtaján bekopogva szemé­lyesen megmagyarázni Magyaror­szág belpolitikai helyzetét, rávilá­gítani a Magyar Kommunista Párt céljaira és irányvonalára. Az agi­tátor élvtársak kétnapos áldozat­kész munkáját siker kísérte. A lel­kes falusiak, akik Pécsett járva felkerestek, a büszke örömmel ein-, lékező elvtársak, mind örömmel mesélik, milyen zárkózottan fogad­ták őket egyesek, milyen bizalmat­lanul méregették őket és aztán a magyarázó szavak, világos tények nyomán hogyan nyílt meg a sze­mük és a szívük és milyen meleg szeretettel vették körül a városi ni unkástársakat. Pünkösd a falué volt, a követ­kező vasárnap a városi agitáció napja. Az elvlársak a múlt ünne­pen elért sikerek, eredmények ta­núságaiból kiindulva készülnek rá. Komoly munkával, a kérdések a'apos áttanulmányozásával foglal, koznak minden szabadidejükben, hogy a városi lakosságnak egyet­len olyan problémája se akadjon, amelyre ne tudjanak kimerítő és minden részletre kiterjedő választ adni. Vasárnap minden pécsi la­kásba bekopogtatnak az elvtársak, tele megértéssel, segíteni akarás­sal. Felsorakoznak erre az agitá- dóra az üzemek munkásai, a kis­iparosok, a bányászok és többi fizikai dolgozók mellett az értelmi­ségiek legkiválóbbiai is. Megkerestünk néhány elvtársat a szellemi dolgozók közül és meg­kérdeztük, hogy készülnek a va­sárnapi munkára. Elsőnek A TUDÓSHOZ kopogtunk be. Dr. Boros István munka közben szentel nekünk néhány percet. Pe­dig minden peTce kiszámított, mert az agitációs nap előtt előadást tart a Vármegyeházán. Az előadás cí­me: „Útban a szocializmus felé." ­Kérdésünk felett egy pillanatig elgondolkozik, aztán magyarázni kezd: Az én munkatervem vasárnapra az, hogy felkeresem azokat az ér­telmiségieket ,akik vagy szimpa­tizálnak pártunkkal, vagy teljesen érdektelenek és értelmükre halva magyarázom meg nekik céljainkat.' Majdnem biztos vagyok benne, hogy ezek az emberek, akik nem ösztönösen gondolkoznak, hanem mindent az értelmen szűrnek ke­resztül, ismertetésem alapján kö- zélkeiülnek hozzánk, mert átlátják munkánk és politikánk helyessé­gét. Megköszönjük a ránkpazarolt perceket és indulunk tovább. Kö­vetkező állomásunk A KÖZTISZTVISELŐ. Dr. Tamás György elvtárs, a vá­ros alpolgármestere szintén lelke­sen készül a vasárnapi agitációra. Tömören foglalja össze, miben lát­ja a háziagitáció fontosságát. — Az ilyen személyes látogatá­sok legnagyobb ereje abban rejlik, hogy kitűnő alkalom nyílik a fel­világosításra, az ellenvetésekkel szembeni érvek felhozására. A ma­gam részéről minden tudásommal igyekszem meggyőzni az általam felkeresetieket Pártunk tiszta esz­közeiről és céljairól, a pártsajtó fontosságáról. De nem vonja ki magát a va­sárnapi munka alól AZ ÜGYVÉD sem. Dr. Junger Mihály elvtárs lelke­sen helyesli ezt a pártmunkát. — Igen nagy szükség van ezek­re a látogatásokra. A választások után annyi burkolt és nyílt táma­dás érte pártunkat, annyira meg­indult a suttogó és újabban mind nyíltabb fasiszta propaganda, hogy legfőbb ideje gyökerében kiirta­nunk. A nem politizáló kisemberek a leghajlamosabbak minden rém­hírnek hitelt adni, ezért van óriási jelentősége annak, hogy ezeket az embereket, akik visszavonulnak az ajtók mögé, otthonukban keres­sük fel és személyesen, a szavak és érvek közvetlen erejével győz­zük meg őket érdektelenségük ve­szélyes és káros -voltáról. Reméljük, hogy elvtársainknak, az együtt dolgozó qyári munká­soknak és haladó szellemű értelmi­ségieknek' munkája nem lesz ered­ménytelen. Reméljük, hogy mun­kájuk nyomán megvilágosodnak a- szemek, tisztábban látják az eddig sötétben tapogatódzók a magyar demokrácia jelentőségét és egyre erősödő léptekkel megindulnak az ösvényen, amelyet az élcsapat, a magyar munkásság, parasztság és értelmiség leghaladóbb elemei ta­posnak a teljes demokrácia el­érése fele. r. k. BALDUR VON SCHIRACH „Isten és ember előtt elismerem, hogy a német Hiúságot minden idők legnagyobb gyilkosának imádatára neveltem^.“ (Nürnberg.) Baldur von Schirach, a Hitler-if júság volt vezére, annak az óhajának adott kifejezést, hogy füzetben ad­ják ki és bocsássák a német ifjúság rendelkezésére annak az önvádló vállomásának a szövegét, amelyet a háborús főbíínüsök nürnbergi tárgyalásán tett. Ebben a vallomásaiban Baldur von Schirdch a többi között ezeket mondotta: „Isten és ember előtt elismerem teljes bűnösségemet. Elismerem, hogy a német ifjúsá­got minden idők legnugyobb gyilkosának imádatára neveltem. Éz az én vétkem egyesegyed ül. Én vittem a német ifjúságot ar­ra az útra, amely az auschwitzi ham vasúté kemencéhez vezetett. Most a német nép elpusztult liázainuk küszöbén elmélkedhetik szörnyű nyomorúságán“. Az amerikai katonai hatóságok nagy érdeklődéssel fogadták Baldur von Schirnch gondolatát és komo- lyan szó van arról, hogy n Baldur von Schirach vallomását füzet alakjában szétosztják a német ifjúság milliói között. A Rákóczi-induló cenfeunáríuma Budapestről jelentik: Most van” száz éve annak, hogy Henri Bor­hoz a Magyar Nemzeti Sziniház meghívására Budapestre jött és a OLVASD és TERJESZD az Nemzeti Színházban hangversenyt adott. Liszt Ferenc barátja akkor már ismerte a magyar melódiák csodálatos erejét és Bécsb.'n az­zal, a gondolattal foglalkozott, hogy a kuruc kor melódiájának felhasználásával indulót kompdnák Lzt a tervét valóra is váltotta és új szerzeményét itt mutatta be először óriási sikerrel. Innen iá­dul e! a Bcrlioz-féle Rákóczi-in­duló világhódító útjára. A centcn­ÚJ DUNÁNTÚLT UiDUNÁNTÚL nárium alkalmából Keresztury Dezsőt vallás- és közoktatásügyi miniszter védnökségével a Magyar —Francia Társaság június 17-cn, hétfőn az Operában ünnepi dísz­hangversenyt rendez. A jelentkezettek sem kényszeríthetők áttelepítésre Budapestről jelenti a MTI: Dr. Ambrus osztályfőnök, a cseh­szlovák áttelepítési bizottság veze­tője egy kérdésre válaszolva eze­ket mondotta: A magyarországi szlovákok önkéntes jelentkezés alapján, települnek át a csehszlo­vák köztársaságba. Ebből az kö­vetkezik, hogy azt, aki önként visszavonja jelentkezését, nem kényszeríthetik az áttelepülésre. Forgalomba kerültek a billiósok Budapestről jelenti a MTI: A Magyar Nemzeti Bank közli, hogy 1946 május 24-e keltezéssel ellátott 1 millió millpengős bank­tegyek forgalombahozatalát szer­dán megkezdte. Az 1 millió mill- penoős bankjegyek barna színűek, egyik oldalukon Kossuth Lajos arc­képe, másik oldalukon Mészöly Géza ..Balatoni táj" emui képének reprodukciófa látható. A szerdai piaci élelmiszer irányárak Az Irányár megállapító Bizott­ság folyó évi június hó 12-én szer­dán az alább felsorolt élelmisze­rek irányárát a következőképpen állapította meg. Főzőliszt kg-ként 5.500 Milp. Rurgonva ,, 25.000 „ Bab ' .. 25.000 „ Tojás rab-ként 10 000 Túró kg-ként 70.000 Zöldbab . 50.000 „ Cukorborsó ,. 30.000 Hagyma , 60.000 „ Gyümölcsíz .. 177.000 ,, Olaj ,. 442.000 „ Arccal a fények felé A „Független Nép“ az utóbbi időben sportot üz abból, hogy cikkeinkbe belekössön, azok tartalmát hamisau idézve cáfoljon és olyankor is kötőzködjék és ..csak azért is“ el­lentmond jón nekünk, még akkor is, ha ezzel egyszersmind önmagának és saját pártjának mond ellent. Ha minden ilyesmire válaszolni akarnánk, akkor állandó rovatot nyit­hatnánk arra, hogy helyesbítsük a „Független Nép“ állító­lag tőlünk vett, valójában saját kedvük szerint átalakított idézeteiket. Erre a- tetszetős játékra azonban sem időnk, sem helyünk. Fia néha-néha. mint most is szóvá teszünk egy­ket ilyen célzatos „félreértést“, az csupán tazért Történik, mert néha ezek a „félreértések“ már a hamisítás tényét sú­roljak Mert, hogy is állunk pé Idául laptársunk tegnapi vezér­cikkével? Kifogásolja, hogy napok óta burkoltan kiadtuk az ..arccal a falu felé“ jelszót. Ebben az állításban csak két hamiskodás van. Az egyik: hogy „napok óta“. B másik, hogy „burkoltan". Az igazság az, hogy mi- az illegalitásban évtize­dek óta. a legalitásban pedig a felszabadulás első órájától nviltan és félreérthetetlenül hangoztattuk, hogy a Magyar Kommunista Párt nemcsak az ipari, de a falusi dolgozók pártja is. És ennek, ugyancsak az első perctől tanú jelét is adtuk. A „Független Nép“ szerkesztője még élénken emlé­kezhet arra — mint ahogy a falvak népe emlékszik is rá, hogy még a debreceni ideiglenes nemzetgyűlésen is a kom­munisták voltak azok, akik a kisajátítandó földbirtokok alsó határát az újgazdák számára kedvezőre harcolták ki, szem­ben éppen a Kisgazdapártnak a zsírosparasztság számára kedvező kísérleteivel szemben. * De ugyanígy emlékeznie kellene arra is, hogy maga Nagy Ferenc jelentette ki: ,.az országban ma a kommunista párt a második legnagyobb parasztpárt, amit bebizonyított az­zal. hogy' a négyszázezernyi nwresztaszavazattal .amit a vá­lasztások alkalmával nyert“. Tehát nem „most egyszerre" fordult a parasztság arccal mifelénk, hanem a kezdet kez­detétől kéz a kézben álltunk egymás mellett. Hogy tódul-e hozzánk je lenleg a parasztság vagy sem, erről vitatkozni sem érdemes .A „Független Nép“ a szerkesz­tőségben elhatározta, hagy nem. Mi kint voltunk a falvakon és láttuk, hogv igen. Fis sz ámunkra a fényeik a fontosak, , nem á négv fal közötti elképzelések. Mint ahogy nem az 9 félmondat fontos, amit a ..Fiiggeten Nér»“ szándékosan úgv idéz, hogy a mondat értelmét adó másik felét elhalj' gatja — ami ugyebár még nem kimondottan hamisítás, csak jellemző „vitamódszer“ - - hanem a teljes mondat értelme- Az pedig úgv hangzott: „Mi nem érünk rá politizálni, de el­mentünk 130 kilométert Kaposvárra, mert szeretjük hallani az «okos beszédet!“ Bizony, kedves „Független. Nén“ a magyar paraszt az okos beszédet szereti. Van, akik számára elég kellemetlen. De azok nem mi vagyunk. —■—hm—iimiih»iiiiiiiih ■—un Ilim iimi—H 30 éves osztálytársi találkozó Továbbra is fenfmarad a feeítos forgalom az élelmiszerpiacon Az ólet megállást nem ismerő sodrában, a háború utáni világ zűrzavaros eseményei közepette is jelentős stációk ay egyesek számúra a tízéves iskola-társi ta­lálkozók, melyeken felnőtt em­berré keményodve jönnek össze nz iskolapadok egykori fiatal­jai. hogy beszámoljanak egy­másnak. merre sodorta őket gyermekkoruk óta a sors szeszé­lye. Ilyen decenniiun Színbe.ye volt pünkösd vasárnapján a ré­gi reáliskolai tanári szobája, mely most részben a sors iróni­ája, részben a háborús viszonyok folytán érmen <: ATaria-nti ni leányiskolában kapott helyet Az egykori nyVendékek is. a reáliskola is zeg-zúgos niut járt be azóta. Ezek az os/.tá*vtársak még a Hunyadi-utcai reáliskolá­ban kezdték mint apró süvölvé- nyok pályafutásukat, azóta fel­épüli az új impozáns reáliskola, mely később az Erzsébet 1 udo- mánvepveiem otthona lett. hogy onnan-a jogakadéniki épületébe vonuljon száműzetésre, és pilla­natnyilag a Mária-utcai leányis­kolában folytassa tovább műkö­dését. 30 év nagy idő, nemcsak -\ ta­nárok, hanem a növendékek so­rában is széles rendeket vágott a balál .Az egykori tanári kar­ból dr. Horváth Viktor főigazgató I Róna Jenő, Aknássy Károly ta-1 nárok fogadták a deresedő fejű nebulókat, akik közül a valami-1 Vor 44 növendékből 1916-ban*' 22-en tettek érettségit A-s azok közül is már csak 14-en vannak az élők sorait an. Megjelentek: Bódé Jenő textilmérnök és neie. dr. Pauncz Gyu'ia főorvos. Wolf Lajos közgazdász Budapestről, Denke Dávid községi főjegyző,, a pécsiek közül Dizseri Sándor ref. lelkész. Kött Ferenc városi főmér­nök. Kutas László'nagykereskedő. Keresztes Károly városi tisztviselő dr. Vrndc János főorvos, Vogl Jenő kőf ír gómester és dr. Wer­ner István. A régi ifjúkori meghitt emlékek felelevenítése után az egybegyűl­tek kegyeletet, látogatást tettek elhunyt tanáraik és osztálytársaik sírjánál, majd az. együttesen el­töltött pünkösdhétfői iinnen után azzal búcsúztak cl egymástól, hogv a legköze'ebbi találkozót 5 év után ismétlik meg- i Budapestről jelentik: Illetékes helyén kijelentették hogy a most megjelent termésrendelet és gar bonabeszolgáltatási rendelet to­vábbra is a kettős forgalom elvén épül fel. Ez azt jelenti, bogy a stabilizáció után is fennmarad ez élelmiszereknél a szabad piac. Kötött forgalomba csupán a be­szolgáltatott termékek kerülnek és az, amit a közellátási minisz­ter a dolgozók között fok kiosz­tani a gazda a szabad piacon hozhatja forgalomba a heszolgá ■ tatáson felül visszamaradó termé­nyéit. Csepel egyes üzemet már túlhaladták a béketermelést Budapestről jelenti a MTI: A csepeli Weiss Manfréd-gY^J különböző üzemei már elérték, sőt túl is haladták a békebeli teli®' sítményüket. A fémgyár naponta 200 új kerékpárt tud forgalond,‘' hozni. Az üveggyár üzeme rövid időn belül megkezdi rendszer*' termelését-.A csepeli üveggyártás megindulása után jelentős mérték" ben foglalkozik az ablaküveg gyártásával. Az ipar gazol vány- revízió határideje Rónai -Sándor miniszter rendeleté szerint az 1939 január 1 és 1940 szeptember 15-ike között kiváltott ipűrigazolffányokat augusztus 15-ig, az 1939 január 1-e előtt kiváltott iparigazoíványokat pedig szeptem­ber 15-ig kell revízióra benyúj­tani. Irodalmi pályázat Budapestről jelenti a A vallás- és közoktatásügyi l0,i ills/tér az alábbi munkák niegü*1 sára jfályázatot hirdet. 1. Dózsa György élete és k°r£J' A A magyar parasztino/.galn,a Története. A pályázati feltétele** a minisztériumnál lehet jnegtudl Jelentés a vetésről és az állatállományról Búzából gyenge közepes termés várhnló, a fierli vefeményeh erős iejlödésneh indáitok A fökhnivelésügyi minisztérium­nak a május közepe óta eltelt idő­re szóló vetésjelerrtése szerint a csapadék az országnak több, mint kilenctized részében meghaladta az átlagot, ennek tolytán az idő­járás a növényekre nézve általá­ban kedvező volt, bár sok vidéken a cjabonanemüre az eső már meg­késve jött, viszont a .kapások, kerti vetemények és takarmány- növények fejlődésére igen jcedve- zö volt. Búzából gyenge, közepes, rozsból gyenge termés várható. Őszi árpából gyenge közepes ter­mésre számíthatunk. A tavaszi ái- pa hasonló termést ígér. A zab to. vábbi kedvező idő esetén még ja­vulhat. A burgonya gyors fejlő­désnek indult. A cukor- és ta ^ mányrópát 40-00 százalékút1 kellet szántani. A megmarad ^ tósek erős fejlődésnek in. IcAaot kerti vetemények a szára^ Ta­igen megsínylették, de az Cjuitak- lására erős fejlődésnek 111 ko- A gyümölcsösökben a lágy ff ;,etá­lábbi jégverések-hatása ®resok a A permetezés hiánya miatt A férges és a lehullott qYum°‘ h«' ölök fejlődése» erőteljes- szonállatok egészségi álláp ges váltózás nem k°v ,.r;ad sertések kozot^_ !óan a scrtéspes.is- , .ttéo ■ ■ ,lpn vid** ic ,7 orszéu mii neu lényeg be, csupán pusztí

Next

/
Thumbnails
Contents