Új Dunántúl, 1946. június (3. évfolyam, 122-144. szám)

1946-06-12 / 130. szám

Üzennek ax amerikai magyarok: Magyarország reáípolsÉikája csak kelet leié irányulhat Gyetvay János amerikai szerkesztő előadása arról, miképpen látja a kint élő magyarság helyzetünket — Eckhardték és a felszabadulás A jelenleg Magyarországon tar­tózkodó dr. Gyetvay János, a ncwyorki „Magyar Jövő“ főszer­kesztője a Nemzeti Bizottság fel­kérésére Pécsre érkezett és szom­baton délután a vármegyeháza közgyűlési termében nagyszámú érdeklődő közönség jelenlétében tartotta meg „Üzennek az ameri­kai magyarok" című előadását. Az első kérdés — mondotta Gyetvay főszerkesztő — a hallga­tóság részéről előadásommal kap­csolatban talán az lehetne, hogy mi is tulaidonképipen Amerika, az a világrész, amelynek nemzeti testén ott él most már a félmil­liónyi magyarság is begyökere­sedve, egybeolvadva. Gazdasági szerkezete Amerikának igen nagy, társadalmi szerkezete pedig még mindig meglehetősen tarka. Az odagyökeresedett bensziilöttek mellett mintegy 35—40 millióra tehető azoknak a száma, akit ott „kisebbséget“ jelentenek. Ennek a „keveredésnek“, „kereszteződés­nek" megvannak természetesen az előnyei, de megvannak a maga hátrányai is. Előnye, hogy vállal• kozószellemö egyénekből tevődik össze a lakoeság, hátránya, hogy bizonyos megkülönböztetésekét tesznek ember és ember között 'és fellángol még ma is a „nemzeti­ségi“ gyűlölet. A Roosewelt ura­lom idején ezek ellen nagyon be­csületes harcot vívtak — marad­ványai azonban még «na is meg­vannak. Különösen a néger-gyűlölet volt és maradt még mindig igen erős. Harcolnak az n. n. „fehér-sovi­nizmus“ ellen, de teljes sikert ez « harc nem ért el. A nemzeti gyűlölet azonban nemcsak külső­ségekben nyilatkozik meg, hanem exisztenciális téren is Ezután rátért AZ AMERIKAI TÁRSADALOM szerkezetének ismertetésére, ame­lyiknek keresztmetszete nagyjá­ból uevanaz, mint volt más or­szágokban: van egv felsőréteg, néhány család, az ú. n. „millio­mosok“. aztán egv munkás réteg, amelyik derékhadat alkotja a nemzetnek és van egy igen nagy középosztály. Az amerikai demokrácia keretében igen nagy érdekeltségek találkoznak és nyer­nek kiegyenlítést. Ebben a vonat hozásban legnagyobb enedűiénv l n Roosewelt koncepció ért el. KaItúrális vonalon egészen sajá tos a helyzet. Amerika a maga nagy vonzóerejével és dollárjai­val nemcsak hátaimat biztosított, hanem magához szívta a kultúra lis értékeket is. Tudománya, mű­vészete. zenei értéke azonban meni a százötvenesztendős tradicióhól lixőtt eredmény, hanem a világ minden részéből odahozott leg­több erők összetétele. Művészete, különösen a film szakmában technika flag igen nagy,— tartalmilag azonban nem olyan mély, mint az európai, nem klasszikus, inkább a Wüteten mozog. Amerikában minden „mechani- zálódott", ez szabja tmeg minde­nütt a tempót és nem engedi meg a komoly elmélyülést. Iskolázott­ság tekintetében az a helyzet, hogy általános műveltséget ad. Ennek következtében a munkás­ság életszínvonala is magas, poli­tikai iskolázottsága azonban még kezdeti stádiumban van. nem tudott. Megtartotta teháí sziget-jellegét. A második generá­ció azonban taljesen beolvadt. Foglalkozott ezután a magyarság életkörülményeinek részletes is­mertetésével s felsorolva, hogy kö­zöttük, mennyi és milyen láváin értékeket is nyert az amerikai nemzet, megállapította, hogy kü­lönösen kulturális megnyilatkozá­saik igen figyelemreméltóak és elsőrendűek. A félmilliós magyarságnak há­rom napilapja, ötvenkét heti­lap és néhány magazinja van. Ilyen volt tehát az a keret, amelyikbe beleilleszkedett a ki­vándorló magyarság. Asszimilá­lódni a nyelvi nehézség miatt j * I új DUNÁNTÚL Az amerikai magyarság, ame- fiknek mintegy 95 százaléka olgozó, megtartotta A MAGYAR SZABADSÁG- HAGYOMÁNYOKAT Dózsa, Kossuth demokráciájának tradícióját vitte magával és ez­zel olvadt bele az amerikai de­mokráciába. Éppen ezért félő aggodalommal figyelték, bogy mi történik itt Magyarországon, amikor a nácizmus őrülete rá- zúdítotÍH a háború szörnyűségét a magyar népre. És mikor a hadsereg egy kicsi, becsületes része csatlakozott a felszabadító Vörös Hadsereghez és harcolni kezdtek a németek ellen, Debre­cenben pedig megalakult az Ide­iglenes Nemzeti Kormány, össze­fogott az egész araerüái ma­gyarság, hogy segítsen. És a kö­rülbelül 600.000 dollár «rtékű anyagnál sokkal többet tudtak volna összegyűjteni, ha nem let­tek volna bizonyos akadályozó erők, akik A FÖLDOSZTÁST FOGAD TA LEGNAGYOBB ÖRÖM MEL. Ma összefognak a dolgozók, a kommunista és szociáldemokrata pártba tömörült ipari munkásság és a kisgazdapárt „Kossuth-fiai“, (itt nem a Kossuth-párt érten­dőd e/t a demokráciát semmi nőm dönthet, meg többet a vilá­gon. Voltok nehézségek — mondotta Gyetvay főszerkesztő — és van­nak is. A súlyos nehézségeket azonban úgy látom egyesek át akarják tolni a demokráciára pedig ezek a nehézségek egyedül a régi rendszer bűneinek követ­kezményei, amelyet most ár tatlannl szenved meg a nép, a magyarság. gátolták a munkát és a Hort- hy-fasiszta rendszer propagá­lása és a Habsburg-dinnsztin visszahozatala érdekében kifej­tett propaganda révén átlátszó, hazug híresztelésekkel próbál­tak éket verni a hazai és az ott élő magyarság közé. Gyetvay főszerkesztő leleplezte ezután Eckhardt Tibor és társai aknamunkáját, amelyet azonban a becsületes magyarság felismert és olyan felháborodást keltett mindenfelé, hogy nyíltan nem is mer többet fellépni Beszéde befejező részében ösz- szegezte azokat a benyomásokat, amelyeket magyarországi tartóz­kodása során nyert és megállapí­totta, hogy _____■ ___ a l egnagyobb eseménv, ame­lyik ért bennünket, kétségkí­vül az a történelmi tény, hogy a magyarság szakított a nyu­gat-német orientációval, — re­mélhetőleg — örökre és a feu- ■lálizmnssal. \? amerikai magyarság, ame­lyiknek legnagyobb része föld- ■ lunkásokból, zsellérekből tevő­A felelősséget azonban nem tehet áthárítani. Meggyőződésem, hogy a nemzet életképes és át fogja küzdeni a bajokat. Beszélt ez­után az inflációról, amelyben bi­zonyos spekulációt lát, majd le­szögezte, hogy a stabilizáció, amelynek alapfeltétele a kül­földre hurcolt magyar javak visszaszóljál tatása hamarosan be­következik. Szükséges azonban a bizalom, hogy ezt a tervet a sta­bilizáció tervét előre meg ne tor- pedózhassák. egyesek. A demok­ráciának szálára fronttá kell kié­pülnie, hogy állja a vihart min­den támadással szemben. Beszélt ezután a túlzott „reményekről“, amelveket A többségi páti kisebbségbeí Jegyzetek egy elmaradt népbírósági tárgyalásin AZ ANGOL-AMERIKAI BLOKK alakítgalói keltenek felelőtlen Mresztelgetéseikkel a népben. Ezeknek csők azt mondhatja, hogy Magyarország féjét a nyugat­német orientációval mar na­gyon sokszor beverték. Ez az. utolsó katasztrófa pedig mindent betetőzött. Reálpoliti­kánk csak Ketet felé irányulhat, — minden egyéb remény illúzió. Az összegyűlt közönség^ telkes tapsokkal köszönte meg Gyetvay főszerkesztő objektív, minden elfogultságtól mentes tájékoztató előadását. Bobáuovics Jenő, a Nemzeti Bizottság nevében köszönte meg a kitűnő előadó fáradozását és kérte, hogy Amerikába vissza­érkezve legyen segítségére to- vább is a magyarságnak abban hogy az eljövendő békében iga/ ságot nyerhessünk és Ausztriá­ba hurcolt javaink mielőbb ha­zakerüljenek, amelyet Gyetvay főszerkesztő készségesen meg - f (b. j. dr.) Virág vezérőrnagyhoz földutak egy letartóztatott ezredes érdekében a voit muszosok Kedd reggel kilenc órára tűnték Ü Jí 11 y László volt őrnagy há­borús és népellenes bűnügyének íárgyalását Pont kilenckor elő- vezették a vádlottat, alá olyan elegánsan kivasalva jelent meg a tárgyaláson, mintha ram is a nép- bíróságon, hanem abban a régi tisztik aszalóban lenne dolga, ahol az ilyen urak Stymálva beszélget­tek mindazokról, akiknek gallérján nem díszelgett az aranycsillag. Jiliy László a Horthy-féle tisztikar prototípusa volt: kegyetlen, bi- ciklijellemü jellem fi ember, felfelé hótregömyedt, lefelé mindenkit letipró; szadista. Megjelent a nép­ügyész, megjelentek a tanuk, ott­hagyva mezei munkájukat, hogy eljöjjenek tanúskodni és meg­mondják a népbírőoég előtt, hogy őlette meg bajtársaikat és miképp ostorozta és kínozta őket az őr­nagy úr. Megjelentek a népbírák is, akik átéTezték kötelességüket a népbírósággal és a néppel szem­ben, otthagyva munkájukat, hogy igazságot szolgáltassanak, s meg­jelent Kocsis tanácselnök is, szó­val mindenki megjelent csak az egyik népbíró úr, a többségi párt kiküldöttje nem jelent meg. Sőt még arra sem érdemesítette a nép­bíróságot, hogy kimentse elmara­dását, vagy hogy pártjából másik bírót küldessen maga helyett. László úr nem jelent, meg: bokros elfoglaltsága közben bizonyára elfeledkezett arról, hogy a S“ választás nemcsak jogot, ban kötelességet is ró rá- így dk®* kezeli az a helyzet, hogy a * gazdapárti néphtró miatt a nép rósági tárgyalást nem lehet megtartani. A tanuk, egyszerű, déki földműves és munkás ein. rek Mába hagyták ott munkájút László úr miatt dolguk végett nül vissza kellett fordulniuk. Független Kisgazdapárt, a® annyira szereti hangoztatni, h( többségi párt, Így kisebbségi maradt a pécsi n épbír ósági tár? láson. Azaz bocsánat, a védőé véddel, dr. Abay Nemes C kárral mégis képviseltette m*l És ez is mond valamit... A Palesztína-kérdé: Washingtonból jelenti a* A Truman elnök kijelentése »**] az amerikai kormány azon fi Űozik. hogy 100 ezer európai. dó vándorolhasson be Rales**1 ba. Ezzel kapcsolatban Lo®‘ és Washington között tárgyal* folynak. SZERKESZTŐSIG! ÜGYBÖ SZÍVESKEDJÉK TÁRCSÁZ*1 A 29-49 TELEFONSZAMOT Mit követe»a Megírtuk hogy a katonapoliti­kai rendőrség letartóztatta Péter Elemér nyugatról hazatért ezre­dest, akit azzal vádolnak, hogy háborús bűncselekményt követett volna el. Ebben az ügyben most érdekes fordulat állott be. A pé­csi munkaszolgálatos szervezet több tagja, akik valamikor Péter Elemér azxedes parancsnoksága alatt szolgáltok, felkeresték Virág László vezérőrnagyot, akinek volt parancsnokuk érdekében memo­randumot adtak át. Ebben elsősorban leszögezik, hogy távol áll tőlük az a szándék bogy egy folyamatban levő iíőv nyooiooáaúba belefoüyanak, de kötelességüknek tartják, hogy ki- álljanak Péter Elemér mellett, aki hozzájuk mindig emberséges volt és előttük számtalanszor han­goztatta, hogy mennyire elítéli a nácizmus bűneit. Ezért, — hangoztatták a volt munkaszolgálatosok, — méltány­talannak tartanák, Íja azon keve­sek mellé akik ezt megérdemlik, nem állnának oda tanúskodni. — Egyben kérik Virág vezérőrna­gyot, hogy az ezredes ügyének tárgyalásáig helyezzék szabadláb­ra és azért, hogy nem fog meg­szökni, cgv, temlegcsen vállalnak felelősség,'t. Súlyos gazdasági és pénzügyi problémák merednek ma felénk. Ezeket hamarosan meg kell oldani, ha a demokratikus Magyarország jelenét és jövőjét biztosítani akar­juk. Egyformán érintik ezek a problémák az ország egész munka- területét. A kormánynak a gazda­sági bajok leküzdésére a és jó pénz megteremtésére irányuló tö­rekvései a termelés minden ágá­ban éreztetni fogják jótékony ha­tásukat. Éppen ezért foglalkozni kell azzal, hogy mit várhat és mit követei a kisiparosság a gazda­sági élet egyensúlyának helyreállí­tása esetében. Ma a kisiparosság túlnyomó többsége teljesen ma- gárahagyottan, reménytelenül küzd az infláció, munka- és anyaghiány nehézségeivel. Óránként emelked­nek az árak, A dolgozók örülnek, ha mindennapi kenyerüket megve­hetik. Arra már nem telik, hogy a kisiparosnak munkát adjanak. A kisiparosság jórésze munka nélkül van. Ruhadarabjait adogatja el és ebből él. De nem őröm azoknak a kisiparosoknak élete sem, akik néhanapján munkához is jutnak. Az infláció rohamos növekedése miatt teljesen lehetetlen a kalku­láció. Az adózás is napról-napra bonyolultabb lesz, s ha így hala dunk a kisiparos többet fog csil­lagászati számokat osztani és szo­rozni, mint dolgozni. Ezekhez bajokhoz járul az is, hogy az ipa­rosságot egyetlen hatóság sem tá mogatja. Számára nincsen kalória, nincsen munkaidő, 6 csak arra jó, hogy ha éhezik is, akkor is pon­tosan fizesse adóját. A mai hely­zet fenntartása a kisiparosságot lassú pusztulásra ítéli. Nyilvánvaló pedig, hogy az or­szág gazdasági életének helyreállí­tásánál a kisiparos szerepe döntő és nélkülözhetetlen. Annak a ter­melésből bármilyen okból történő kikapcsolódása helyrehozhatatla­nul meglassítja az országépités és a gazdasági felemelkedés tempó­ját. Maga a kisiparosság is hibás, hogy a mai helyzetbe jutott. Nem szer­vezkedett eléggé. Mindig csak kért, de soha sem követelt. Haj­landó a kisiparosság az eddig megtörténteket, teljes elszegénye­dését a vesztett háborúk és az in­flációinak tulajdonítani. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy a jó pénz megteremtése után is hagyja, hogy mindenütt teljes mellőzés­ben legyen része, tőle mindig csak követeljenek, de neki semmit se nyújtsanak. Az iparosság jó ré­sze tudatára ébredt annak, hogy szervezkedni kell. Megalakította a kisiparosság egyetlen, minden ha­tóságtól független szervezetét, a Kisiparosok Országos Szabadszer-. vezeték Ma már közel 270 * kisiparos tartozik a szabad»*6* zet.be. Ezeket az iparosok«* már nem lehet hamis jelszavak* ígéretekkel csábítani. B1 vaj szánva, hogy as őket megölet® goket rövid időn bel fii kitin A Szabadszervezet k®v«j hogy a kisiparosságot a k®* gazdálkodás keretén belül el nyersanyaggal. Ne «yL múlthoz hasonlóan egyes gosok kapjanak, hanem dolgozó kisiparos. Fontos, hdjt dl kisiparost bekapcsolják az ' építésbe, jóvátételbe. Be keik“ csolni a kisiparost ai exporté fokozni kell a munkaiéba*®** Elengedhetetlenül a jó pán* vezetése után az adózás lénffl és a kisiparos száméra átt«*? bető leegyszerűsítése. Leb«** helyzet az, hogy a kisiparos ., pal adóbélyegért áll jón sorba - pedig hét jegyű számokkal jón. Ezen túlmemőleg szükség összes közhivatalokban a e da lényeges leegyszerűsítés«­* -t_ -x ttí—s----: , ___P lehet kí vánni a kisiparost®^ ha valami dolga van a hat kai, azok napokig küldő ide-oda s a végén ügyét intézzék el. Szükséges és követeb a 5^ zet a kisiparosok kötelez® fásának mepgvalóaitáséL kisiparos egy egész élet Wy gos munkája után ne a házba kerüljön, hanem «"*1* munkás élete után a meg' nyugodt pihenést. Követeli a kisiparosság, összes hatóságok és érdek* lett szervek vegyék üflV® t5' Annak a kisiparos szerve* ,] nitutuk u ruxujrtuvp »"v­mely a népi demokrádaY“^ áll a mai napig csak I volt része, éspedig azoknak tóságoknak részéröl, melyedig . > - *__i_i_'i, > r tén á demokrádát kellene sdjék. j iparosságnak elsőreoO"^ deke a demokrácia megerő»® . mert csak az ezzel kapcsolat®5 . das ági és pénzügyi helyad javulása biztosíthatja a k‘sip ság megélhetését. Megvalósul a jó pénz á« aJL das ági viszonyok is egyen«“” jutnak. De a kisiparosságn«^, hozzá kell járulni dáh^^ak f mellett kötelességed is va. kozni kell a termelést, * s* kozni kell a termelést, » — .- legyeimet be kell tartani es l9j fontos a minőségi termel«6- . mind szükséges ahhoz, hogy daságilag rend legyen é« ai f ross ág 1* boldogulhasson, gl árubőség nélkül az infláció* 6 ( mi-féle pénzügyi poKtika Irthatja meg. Mán* I

Next

/
Thumbnails
Contents