Új Dunántúl, 1946. június (3. évfolyam, 122-144. szám)
1946-06-12 / 130. szám
A ialvak népe szeretettel fogadta eivtársaínkaf A pünkösdi falulátogatás a munkás—paraszt szövetség jelentős megerősödését eredményezte A Magyar Kommunista Párt Baranyamegyei Bizottsága ezúton mond köszönetét a pünkösdi agitációbun résztvett elvtársaknak az önfeláldozó pártmunkáért. A MKP Baranyamegyei Bizottsága Jó munka volt sikeres munka volt. Baranyának úgyszólván nem volt olyan községe, ahová a pün -J, kösdi ünepek alatt cl ne jutottak; volna elvtársaink cs ahonnan ne lelkes hangulatban, a tapasztal-i takkal megelégedetten jöttek vo'.-j na vissza. A szeretetteljes fogadtatás, a figyelem és törekvéseik ’ megértése mind azt bizonyította, hogy a falvak dolgozói közül még azok is meleg érdeklődéssel és rokonszcnvvcl . kisérik Pártunk- munkáját akik egyelőre még nem határozták cl, hogy szervezetileg is bekapcsolódjanak ebbe ti mun. kába. Szeretetteljes fogadtatással mutatták meg a falvak dolgozói, hogy méltányolni tudják ti kommunisták törekvését, közeledésé’ hozzájuk. Azoknak, akik állandóan ketté akarják választani a falu és város dolgozóinak ügyét, akik' minduntalan hangoztatják, hogy a Kommunista Párt csak az ipari dolgozók pártja ékesen- szóló választ adott Pünkösd két napja, mert bebizonyította, hogv azok, akiknek nevében beszélnek, nem értenek velük egyet, nem érzik a maguk dolgát külön ügy. nek, nem akarnak és nem is tudnak szembenállni, vagy akárcsak külön állni a városi dolgozóktól. Figyelemmel hallgatták meg elvtársaink mondanivalóit, már az első szavaknál azok is ráébredtek arra, hogy ez a mondanivaló mindannyiuk számára közös, akik eddig alig (hallottak egyebet a kommunizmusról, mint az elmúlt huszonöt év alatt rászórt hazug rágalmakat. Megértették törekvéseinket és teljes mértékben azonosították vele magukat, mert ezek'a törekvések nemcsak a dolgozók cgv rétegének hanem minden dolgozónak közös törekvései, közös célki. tűzései és közös harci módszere;. A pünkösdi agitáció két napját talán legjobban az a bizalom jellemezte. amivel a falvak dolgozói a hozzájuk jött városi elvtársakat fogadták. Helyi és általános jellegű panaszokat terjesztettek eléjük, eltelve a bizalommal, hogy most végre olyanoknak közük sérelmeiket, akik nemcsak meghallgatják, de minden erejükkel orvosolni is akarják majd ezeket a panaszokat. És ebben nem is csalódnak .A írásos jelentések gyors ütemben folynak be a Megyei Bizottsághoz és a Megyei Bizottság máris külön szervet állított fel ezeknek a jelentéseknek a feldolgozására és az összegyűjtött panaszok kivizsgálására és elintézésére. Baranya falvainak dolgozói rövidesen tapasztalni fogják, hogy nem üres szószátyárkodásokat hallgatta«: meg és — nem süket füleknek beszéltek. A pünkösdi agitáció bebizonyította. hogy mennyire élő és ható eleven erő a knunkás—parasztszövetség gondolata a vidéken is. Amint továbbra is a falvak dől. gozóival való mind közvetlenebb és gyakoribb érintkezés ápolásával fokozzák. A pünkösdi agitáció körül végzett munkában valamennyi pártszervezetünk derekasan kivette a részét. Mégis külön ki kell emelnünk a Sörgyári Pártszervezetet, amely teljes kultúrgárdájával es futballcsapatával, a Lauber téglagyári szervezet, amely ugyancsak kultúrgárdája felvonultatásával, a vasúti és közüzemi pártszervezeteket, amely a lelkes résztvevők különösen nagy számával tüntette ki magát az agitációs napok során. A magyar mérnököknek a munkások me'istt a helyük Csanády György üzletigazgató elvtársit választatták elnökké a mérnökök es technikusok szabad szakszerveze ében Pünkösd hétfőjén a MÁV üz- letvezetűscg tanácstermében tar. tóttá elnökválasztását a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete Pécs-baranyai csoportja. Az egybegyűltek egyhangúlag Csanády György elvtársat, a MÁV üzletvezetőség pécsi igazgatóját választották meg a szabadsizakszervezet elnökévé. Csanády György elnöki megnyitó beszédében először is megköszönte a belé helyezett bizalmat, majd áttért arra, hogy a szakszervezeti tagság nemcsak bizonyos előnyöket, hanem súlyos kötelességeket is jelent. — A mérnököknek és a technológusoknak össze kell fogni, mint a műszaki értelmiségnek, hogy minden tudásunkat az ország újjáépítésének szolgálatába állítsák — mondotta. — Ezért 'kívánatosnak tartom, hogy g mérnökök és tecnikusok azokban az üzemi szervezetekben is intenzivebben vegyenek részt, amelyek ott alakultak meg. ahol munkahelyük van. — Célunk, hogy az értemiségi szabadszakszervezetekkel is felvegyük az érintkezést, mert sok közös problémánk van, de tudjuk azt, hogy helyünk elsősorban a munkások mellett van és ezekkel kell együtt haladnunk. A munkások is meg lehetnek győződve, hogy a mérnökök, akik a szakszervezetben b:nt vannak, megbízhatók, hisz azokat «kik politikailag mcgbizhitatlanok, azokat mi úgyis kiszelektáltuk. Csanády György elvtárs arról beszélt, hogy az országos központtal egyetértésben arra törekszenek, hogy nz üzemekben a műszaki vezetést a mérnökök vegyék át, majd rátért arra, hogy az országos vezetésben is a mérnököknek az őket megillető helyre kell jutniok, hisz a múltban az egyik baj ép az volt, hogy jogásznemzet voltunk és r mérnököket háttérbe szorították. Kifejtette, hogy mennyire fontos, hogy minden üzemi bizottságnak legalább egy mérnök, vagy technikus tagja legyen, aki hozzájárulhat terveivel az üzem racioná- lásához és kiépítheti az összhangot az értelmiség és a munkás- osztály között. Beszéde további részében elmondotta, hogy szerinte a mai dolgozók iskolája helyett mennyivel fontosabb lenne egy műszaki továbbképző iskola, ahol a munkásokat továbbképeznék esti tan. folyamok keretében és ezek megvalósításában is nagy szerepet szánt a mérnök és technikusok társadalomnak. Kifejtette azt is, hogy a mérnöki társadalomnak a törvényhatósági, nemzeti bizottsági és szakmaközi bizottsági életben is nagyobb szerepet kell juttatni és végül annak az óhajának adott kifejezést, hogy a B. listával kapcsolatban a műszaki B. Listánál elsősorbn a szabad szakszervezetet hallgatják meg. • Ne tárcsázza hiába a tudakozót mert minden hívás pénzbe kerül! Megjelent az 1946-os f PlQS iS IliPIH távbeszél©névsora Pécs, Mohács, Siklós, Sásd, Villány, Pécs várad, Szentlőrinc és a baranyai nagyobb községek legujjabb összeállítású telefonnévjegyzékével. Kapható az Úi Dunántúl könyvesboltjában Kossuth-u. 4 sz. (Pohli mellett) Még ma szerezze be, mert csak korlátolt példány áll rendelkí zé re. Egy el nem hangzott taps margójára Lajos Iván számos titkos cfanány tartalmának közlésével, bizalmas tárgyalások ismertetésével, bepillantást engedett azokba a politikai balfogásokba, melyek az első világháborúban elszenvedett vereség után Magyarországot újból a német hatalmi törekvések, hódító célkitűzések szolgálatába sodorták. Akkor Franciaország politikai vonalvezetéséhez való közeledés segítséget nyújtott volna az újjáépítéshez, s a trianoni békeszerződés igazságtalanságainak megváltoztatásához. Lajos Iván - előadásából, mint izgalmas kalaiidorregényrészte- tek elevenedtek meg azok az események, hol párhuzamba állította a hivatalos magyar külképviseletek ilyen irányú fáradozását a íővezérség kamarilláiának mindezt elgáncsoló tevékenységével. Akárcsak a köztvlnhiltbari, a politikailag iskolázatlan tisztikar kaparintotta kezébe a hatalmat, s minthogy nevelésnél, egyoldalú műveltségénél fogva csak német szemüvegen keresztül látta a külpolitikai lehetőségeket, kótvagos fejjel ugyanúgy ábrándokat kergetett, mint 1938—44. években. Ugyanaz a szerv, ugyanoly módszerekkel ugyanazt a szerencsétlenséget zúdíthatta csak nemzetünkre. A töi*énedmi folyamatoknak ebből a szerencsétlen megismétlődéséből vonta le Lajos Iván azt a kétségtelenül helytálló következtetést, melyért lapunk hasábjain mi is ismételtén síkraszálltunk, hogy a nemzet politikáját nem befolyásolhatják érzelmi tényezők. Történelmi htvatottságának betöltés« csakis az erőviszonyok helyes mérlegelése alapján követeit orientálódás kapcsán lehetséges. Ennek következményekén? mulatott, rá arra is, hogy Középeurópa mai erőviszonyai mérlegelésével. 2 vesztett háború után, nem szegődhetünk harmadszor is Németország csatlósául, s sajnálatos, hogy n*3 még ily törekvésekről egyáltalán beszélni is kell. Az el ne* hangzott taps mottó erre a kijelentésre vonatkozik. Mi« kitűnő előadását ismételten szakííola meg taps, ott is, hol megítélésünk szerint mondanivalóját néni valami szerencsésen fogalmazta meg, mint „hogy a revízió volt és marad 3 magyar külpolitika alapia” — a fentidézett megállapitása után, mely nemzetünk létét, nemlétét jelentheti, csak gyér tapspróbálkozás volt hallható. A teremben főleg Pécs értelmiségi' foglalt helyet. Ugv Iái* zik ez a réteg még mindig nem ébredt fel vágyálmából. b/" Ive,“, politikai orientáció helyett egyoldalú uiságolvasás kábulatából. Szeme még gyenge ahhoz, hogv keleti s nyugati ha; tárainkon kitekintsen, még ott tart, hogy a demokráciát a nU* helyzetén keresztül ítéli met;, s csak szidni tudja. Nem iá*1 még ró. hogy mai sanyarú helyzetét saját gerinctelensénének köszönheti, nyakára ültetve azt a felületes uralkodó rétege* mely, mint ezt Lajos Iván számos adattal bizonyította, nemcsak 1944-ben adta el lelkl’smeretfurdalás nélkül a dolgozói1 országát, prédául dobva a dolgozók testét is,' hanem mát 1920—21-ben, s azóta egyre. Miéri ruiz’u) *1 haszontotanaí f'^ümölcnfermésünhj A MKP a he yíeten fogyasztási adórendszer azonnali megsztftt' (élését és a szeszfőzés lehetővé tételét követeli “íífy* Hála a gyümölcsre minden szempontból kedvező időjárásnak, az idén szokatlanul nagy gyümölcstermésünk Ígérkezik. Cseresznye bőven volt, most a szeder és meggyfák roskadoznak az érett gyümölcstől és előreláthatólag iá többi gyümölcsféleségekben is hasonló termés ígérkezik. A nagy áldáson azonban kevés a haszon. A termést a maga egészében a napi fogyasztásra felhasználni nem lehet, a termelők pedig a fentmaradó, a piacra kerülőnél sokkal jelentősebb mennyiséggel nem tudnak mit kezdem Ezért általános jelenség az, hogy most különösen szederből — hatalmas értékek rohadnak meg a fán’ vagy lehullottan a fák alatt, holott ez nemzetgazdaságunknak MHU Miért nem kapnak fizetést a pécsi íöldigénylő bizottság tagjai? Újév óta minden díjazás nélkül dolgozik a köz érdekében Öt szegényember IÁI itl OUNANTUL Az utóbbi időben sokan panaszkodtak a pécsiek közül azok akiknek valami föld, vagy házhelyigénylési ügyük volt, a föld. igéílylőbizottság lassú munkája 'miatt. A panaszok röviden úgy foglalhatók össze, hogy a bizottság tagjai hanyagul végzik munkájukat, hogy az igénylések elintézése hónapokig 'elhúzódik és emiatt az igénylőknek rengeteg idejük vész kárb.', mert az igénylési ügyükben való sok utánjárással, mászkálással eltöltött idő tetemes munkaidőveszteséget jelent azoknak akik mint munkások napi vagy órabérben dolgozna!;,, de a kisiparosoknak is, akik a maguk kétkezi munkájával keresik kenyerüket. Nem kétséges, hogy ezeknek a panaszoknak igen sok alapjuk van. Tény az, hogy a földigénylő bizottság működése az utóbbi időben nagyon is vontatott, arz ügyek elintézése nagyon is soká elhúzódik, úgyhogy az igénylők türelme már régen elfogyott. Ha azonban megnézzük az érem rrtásik oldalát, akkor rájövünk, hogy ennek a lassú munkamenetnek könnyen érthető ia magyarázata. A helyzet ugyanis az,'hogy a földigénylő bizottság öt tagja már régóta nem élvez semmifél" díjazást. A múlt évben még csak utaltak ki részükre, akkor is rendszerint jó elkésve és hézagos időközökben, némi tiszteletdíjat, közben azonban ez a csekélység is egészen elmaradt, úgyhogy ebben az évben már teljesen megfeledkeztek ezekről az emberekről. A megyei Földbirtokrendező Tanács, úgylátszik spórolási szempontból, hogy fizetést ne kellje adni a bizotsági tagoknak, úgy intézkedett, hogy elég. ha azok hetenként csak két napon funkcionálnak. a többi napokon pe dig végezhetik a maguk dolgát. Igaz. hogy ezek az emberek is részesültek bizonyos ingatlan, föld vagy szőlő juttatásban,, úgy véljük azonban, hogy ezzel mégsincs és nun is lehet elintézve a közért való munkájuk díjazása. Mert azt a heti két napot is illő volna valamiképpen, legalább valamelyes tiszteletdíjjal honorálnh, lévén ezek . az emberek egyszálig szegény proletárok, akinek munkateljesítését mégsem lehet teljesen ingyen kívánni. Érthetetlen, hogy fmig a Földbirtokrendező Tanácsban működő tanácstagok munkáját rendszeresen díjazzák, addig amazoktól in- »-cnmunkát kiváúnak. így aztán nem lehet csodálkozni azon, ha a földigénylő bizottság tagjai kedvetlenül végzik munkájukat s emiatt az ügyek elintézése hosz- szadalmassá lesz. De ennek oka abban is kereshető, hogy az a heti két nap nem is elégséges e rengeteg munkának elvégzésére. Fel kell liívnunk chelyen az Országos Földbirtokrendező Tanács figyelmét az itt elmondottakra. hogy nézzen körül a pécsi 1' T. tájékán. Ugv értesülünk, hogy ott még igen sok reakciós, a régi rendszert vissza kívánó és így érthetően a földreformot szabotáló úr ül a hivatali szobákban akik tehát a földjgénylő bizottság munkájának ilyenformán való megbénításával is a reakciónak kivannak szolgálatot tenni. Meg kell tisztítani ezt a hivatalt is a szabotáló reakciósoktól de mentül gyorsabban és minél alaposabban. is, az érdekelt- termelőknek * komoly károsodást jelent. Eddig a gyümölcstermés eíj> részét pálinkafőzésre használt“" Fel. ma azonban ezt lehetetlenné teszi az az inti2' kedés, amely szerint a palinál főzésnél hektófokonként ezer adópengöt kell fogyasztó- adóként előre lefizetni. Hogy ez mennyire fantasztik1' .összeget jelent, annak bizonyít“ sara elég, ha kimutatjuk, hoß például a szederpálinka átlag0?*, ötven fokos lévén, minden * ' liter főzése előtt háromszáz®2 ^ ed ópengőt kellene a termelőn® a kincstárba lefizetni. Ma, ami" az infláció dacárr város és tó egyaránt pénzszűkében van, t mészetesen nincs az a term®' iaki ezt meg tudná tenni. Pediß kérdés kedvező elintézése. u pálinkafőzés leheővé tét® ^ mint mondottuk nemcsak. W|, ni, de nemzetgazdasági érdet2 ,, hiszen a magyar Dalink a cikk és mint ilyen va‘° váltható át. , j > A kérdés sürgős megoldást ., ván mert w gyümölcs nem v.^ .. Tneg a bürokratikus elintézés ^.. húzásait. A megoldás Pe, zenfekvő. Egyetlen intézned lehetővé lehetne tenni, hot- ^ termelő minden előzetes ad° fizetése nélkül főzhesse ki 11 Unkát és azután, ,ut.n a kész pálinkából termesze ^ fizethesse meg az állam«0* esedékes fogyasztási a0®rt e,i. A Magyar Kommunista 10 .;rgii9 nek elintézése érdekében f0rakciót indított. Megkereséssé .dúlt a pénzügyminisztériun Ójék osztályához hogy • «nt«z j,0gy táviratilag annak érdekébe > a termelők a fenti feltett t - ]jók3' lett megkezdhessék a p főzést. „azd“k A gyümölcstermelő - jtfí' őszinte örömmel fogadta' £var Kommunista irtf1 nvezését annál is inka • ezzel ismét bebiizonyosodot^^^ ez a párt az, aincly e- » k1' szem előtt tartja és na terjies- harcolja úgy az ország '■.'•-•-.lek®1' mint a parasztság egyen« <-rl nek érvényesülését.
