Új Dunántúl, 1946. június (3. évfolyam, 122-144. szám)
1946-06-02 / 123. szám
Viiáty pwkláfycii ÚJ DUNÁNTÚL A dolgozók katasztrofális gazdasági helyzetével foglalkozott a Nemzeti Bizottság — Gyors- vonatpár Budapest — Pécs kő* zott — Az adófizetés új módja Az államhatalmat nem lehet százalékszemen felosztani Rákosi Mátyás elvtárs előadása a bel és külpolitika, - a koalíció és a béke aktuális kérdéseiről Budapestről jelenti a MTI: Rákosi Mátyás miniszterelnök, helyettes elvtárs nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott a Fórum klubiban „Népi demokrácia" címmel. A magyar demokráciában — mondotta — haüatlan életerő van, mély történelmi gyökerekkel rendelkezik. A fiatal magyar demokrácia vezetői közismert történelmi okokból sohasem jutottak abba a helyzetbe, hogy az ország gazdasági ügyeinek intézését, vagy vezetését döntően befolyásolhatták v°lna. A mostani demokratikus rendszernek tehát meglehetős kezdeti nehézségekkel kell küzdenie “^politikai téren. Ami a külpolitikát illeti, ezen a téren sokkal r°sszabb a helyzet. Ennek is közismerten történelmi okai vannak. Külpolitikái téren a magyar demokrácia még jobban rá van szorulva a*ra, hogy saját tapasztalataiból, levédéséiből és természetesen né- m sikereiből tanulja meg azt a raó- ■ ?1' ahogy egy ország külpoiitiká- demokratikus eszközükkel és ■afokkai vezetni lehet és vezetni keli. Van még ezen kívül egész sereg ’ányezö, amely szintén hátráltatja demokráciánk megerősödését, itt vat\ például a szanálás és a jó Pénz kérdése, amely az ország érdeklődésének központjába került. {S szanálás nemcsak gazdasági fogamat, hanem fontos politikai ’ényező. A szanálás sikere megerősíti a fiatal demokrácia alapiad, komoly veresége a reakcióéi la kérdés is azonnal a reakció és a demokrácia harcának kérdésévé válik, ®mi természetesen megnehezíti a ífmzeti erőknek erre a célra való befogását. Az egyház és a demokrácia j. G9V uiásik kérdés a római kato- mov8 e^yház viszonya a fiatal de- j^ráciához. A nyugati országokká?*-a’z egyház viszonya a demo- ukus államhoz már kialakult te IJdlunk még nem. A földreform »®tíVül érzékenyen érintette «V^lag az egyházat, emiatt az ^»ház bizonyos elégedetlenséggel ja'. °gy erősebb szót ne hasznaiig ~~ tekint a fiatal demokrácia emely az első pillanattól igye- frif^h kimutatni, hogy a íöldre*. rrem egyházellenes. ségkivüi jó eredmény. A magyar demokráciának igen jó lehetőségei volnának, ba a Kisgazdapártban lévő nem demokratikus, konzervatív, vagy reakciós .elemek döntő mértékben nem jtudnák maguk után vonni a Kisgazdapárt másik, demokratikus (felét. A Kisgazdapárt paraszti elemeiben is van bizonyos jszocialista és vkommuiiista ellenesség. A másik eszköz, amellyel á jobb- szárny hatását érvényesíteni tudja, kétségkívül a sovinizmus és az croszellenesség is, amely a háborúval járó kilengések után minden ■országban mutatkozik azzal a hadsereggel szemben, amely az illető országban — bár mint felszabadító is, de tartózkodik. Ez s körülmény arra a paradox helyzetre ivezet nálunk, (hogy a demokrácia többsége — hogy úgy mondjam a (kisebbségi, pártokban van és a 'demokrácia kisebbsége van abban a. .pártban, amely ah^zoluf többséggel rendelkezik. (Ebből az optikai csalódásból keletkeznek olyan követelések, amelyek fáz államhatalmat tszázalékszerüen úgy szeretnék parcellázni, hogy 57 százalék jusson ía Kisgazdapártnak, a (maradék pedig a többi pártoknak. Kisnyilas és nqgyreakciós Rákosi Mátyás elvtárs ezután hangoztatta, hogy a németellenes- ség kritériuma még senkit sem tesz demokratává. Sokkal nehezebb ez a disztinkció akkor, amikor felmerül az a kérdés, mi történjék a régi reakciós, vagy félfasiszta rezsimnek itt maradt sok százezres, vagy talán milliós képviselőivel. £z a kérdés először a kis nyilasok kérdésében merül fel, akiknek száma az. eddigi adatok szerint több mint 600 ezer. Öriási hiba volna a kis nyilasokat a politikai ■ veszélyesség szempontjából azonosítani azzal a réteggel, amely a Magyar Élet Pártjának derékhadát képezte, amely falusi jegyzőkből, megyei tisztviselőkből és középemberek bői állt. Ezek a reakciónak mean egyszerű közkatonái, hanem lisztjei, isőt törzstisztjei voltak és nem hajlandók lemondani arról, íhogy a politikai életben éreztessék befolyásukat. Rendkívül megnehezíti fiatal demokráciánk helyzetét az, (Hogy a Szovjetunióról b mai nemzedék lényegében azokat ta képzeteket ápolja, amelyeket >25 éven ' tíil a iHortliy-reakció ülte- ele. kérész^ telt bele. Hosszú felvilágosító munkára van szükség. , Rákosi elvtárs ezután az angolszász szimpátia történelmi hagyományaira vetett visszapillantást. A politikát .és a'külpolitikát Item érzelmi motívumok irányítják — mondotta —, hanem kézzelfogható gazdasági érdekek. A párisi békekonferencia elölt igen széles magyar körökben az a hiedelem terjedt el, hogy Romániával, vagy Csehszlovákiával szemben fennálló követeléseinket az angolszászok egyszerű szimpátia alapon támogatni fogják. Amikor a béketárgyalások előkészítéséről volt szó, xanimáltunk arra, hogy Csehszlovákia helyzete éppen az 1938-as események következtében egészen más, mint Magyarországé. Hasonló volt a helyzet Romániában. Mi megmagyaráztuk, bogy például Románia tízszer annyi petróleumot termel, mint Magyarország és természetesén azok az országok, amelyek a petróleum- ban érdekelve vannak, egészen másképpen mérik a szimpátiát vagy antipátiát a petróleum ton- ■nániak százezrével vagy milliójával szemben és ennek megfelelően politikai mérlegelésükben ez a körülmény nagy szerepet játszik, így történhetett azután, hogy a párisi béketárgyaláson, ahol a magyar—román határok felmerültek, éppen az Egyesült Államok voltak azok, amelyek javasolták, hogy Románia változatlanul kapja vissza az 1940-es határokat. Ehhez azonnal csatlakozott Anglia és a kérdés el volt intézve. „Rendkívül vigyázni kell arra, hogy sokat szenvedett népünk mérlegelje a tényeket és lehetőségeket. Véleményem szerint a magyar demokrácia minden gyermek- betegség és kezdeti nehézség ellenére. egészséges, erőteljes, fel fog. nőni, erőben és tudásban gyarapodni fog és elfoglalja szilárdan helyéi a többi európai demokrata népek között — fejezte be előadását Rákosi elvtárs. Az előadást a megjelent közönség szűnni nem akaró tapssal fogadta. Tegnap átadták a Baloldali Blokk válaszát a Kisgazdák követeléseire Budapestről jelentik: A baloldali (blokk végrehajtó bizottsága pénteki illésén foglalkozott a Független Kisgazdapárt (átiratával, amelyben közölték .kívánságait a a koalíció másik három pártjával. A végrehajtó bizottság az át ivat minden pontjára megfogalmazta válaszát és azt tezombaton délben 12 órakor átnyújtották Nagy (Ferenc .miniszterelnöknek. A Világosság (értesülése szerint valószínű, hogy a teljes kibontakozás keddre marad. A baloldali pártok állásfoglalása, mint az Rákosi Mátyás elv- társunknak a Fórum klubban elmondott beszédéből is nyilvánvaló, teljesen világos. Az állam- hatalmat nem lehet a szavazatok százalékaránya szerint felparcellázni, különösen nem akkor, amikor semmi garancia nincs arra, hogy az úgynevezett többségi párt a maga többségében valóban demokratikus. De ugyancsak világos a baloldali pártok álláspontja abban is. hogy a kisgazdapárt jobbszárnya által szándékosan kirobbantott válság nem időszerű. Az ország irányítóinak ma, ha feladatukhoz méltöaknak akarnak bizonyulja,, nem a koalíció megbontása, hanem a közhivatalok megtisztításának, a szanálásának és a békeelőkészí- tésnek a problémája kell, hogy egyetlen gondját képezze, nem pe. dig a párthatalmi kérdések. A baloldali pártok annál is h% * tározattabban elutasítanak minden ilyirányú kísérletet, mert aligha lehet kétséges, hogy az milyen irányzatok hatása alatt robbant ki és a belpolitikai bizonytalanság keltésével nem követhet más célt, mint a szanálás és a bókeelökészi- tés munkájának hátráltatását, vagv esetleg meggátlását. Sailai és Fürst elvtár sah gyilkosai — 2 éti fegyház Zsitvay Tibor két és félévet kapott — Az elítélteket szabadlábra helyeztek Horváth László elnöklete ;il att szombaton tartotta folytatólagos főtárgyalását a népbiróság Krayzell cs társai bűnügyében. A védőbeszédek elhangzása után a vádlottak szólaltak fel az utolsó szó jogán. Valamennyien hangoztatták, hogy pern jártak el törvénytelenül és felmentésüket kérték. Hosszas tanácskozás után hirdette ki a tanácselnök a népbiróság Ítéletét. Eszerint a bíróság bűnösnek mondotta ki Krayzell Miklós, Méhés Ignác, Polai Gyula, Pálffy Elek és Zsitvay Tibor vádlottakat háborús és népellenes bűntettekben mondotta ki bűnösöknek, mert magatartásukkal részesei voltak emberek könyörtelen kivégzésének és a fasizmus mellett véleményt nyilvánítottak. Minderre való tekintettel az első négy vádlottat fejenként 2-2 évi fegyházra míg Zsitvay Tibort pedig 2 és fél évi fegyházra ítélte. Szécsy István vádlottat az ellene emelt vádak alól bizonyítékok hiányában felmentette. Ferenc Tibor dr. népügyészségi elnök mind a hat vádlott terhére fellebbezést jelentett be. A nép- biróság a vádlottak szabadlábra helyezését rendelte el, mert szökésüktől tartani nem kell. A nép ügyészség a végzés ellen felfolyamodást jelentett be. Jelentik még... Genova AFP: II. Umberto király Rómából Genovába érkezett. Megérkezése alkalmával heves tüntetések voltak, amelyek során a lakosság egy része a királyt kifütyülte, míg mások lelkes tapssal ünnepelték. * Londonból jelentik: Milanóban kiterjedt fasiszta összeesküvést lepleztek le, amelynek célja a vasárnapi népszavazás megakadályozása lett volna. A rendőrség sok gyanúsítottat, köztük három tábornokot tartóztatott le. Wajshingonból jelentik: Novikov a Szovjetunió, új amerikai követe átnyújtotta megbizólcvelét Byrnes külügyminiszternek. * Helsinki AFP: A finn vasutasok — miután nem teljesítették bérkövetelésüket — június 5-én éjfélkor beszüntették a munkát. * Ankarából jelenti a Reuter: Törökország keleti részében, Varto városban pénteken földlökés volt. Több ház összeomlott, 47 ember meghalt. 22 megsebesült. John Haíre Magyarország helyzetéről Az oroszok jelentékeny segítőkészsége és a szakszervezetek népszerűsége tették a legnagyobb benyomást az angol képviselőkre H-ut eselben kaptak íöldet_ az (Aj^-siák és majdnem 25 ezer az a föld, amit így kiosz- ,de ez a gesztus sem volt ía. mas arra' ‘hogy az legyhá- ^ 1 Megbékítse. Rörüimény, hogy az egyház kr^Cj.‘ uppozicióban áll a demote av*l, nem könnyíti meg dekánk fejlődését. A többség és kisebbség kérdése Siwía.l fontosább probléma , a ^ helyzete a sajátos ma. L Kir>4rtviszonY°k következtében. ^N~?aztiaP«rt jelentékeny része 'k’Tr, ivü' demokratikus, ha szi- iHial1 Vesszük, akkor is azt lehet I hogy a Kisgazdtipártnak fet jp| '• fele demokratikus. Ez bog \ ,i magyar nép fO ' ib'neA i'ikii'Ezek az emberek, akiknek bizonyos fokig amnesztiát adtunk, visszatértek a magyar politikába és a magyar reakciónak leqtöbb helyt igen' komoly támaszai* a demokráciának pedig a legkomolyabb ellenségei. Ezeknek a tényeknek meg nem értéséből keletkeznek olyan hamis ítéletek, amelyeket nem egyszer tudatosan hangoztatnak a demokrácia ellenségei. Ilyenek például fizok, ^ amelyek igyekeznek ^ januári, februári és wárciusi népi fcnegmozduláso- kat egy nevezőre hozni azzal, ami Kunmadarpson történt. Külpolitika és béke Sokkal súlyosabb bajok vaknak azonban külpolitikai téren. Ugyancsak demokráciánk fiatalságával függ össze, ohgy a külpolitikában nem rendelkezünk a megfelelő kritikai gyakorlattal. Londonból jelentik: John Haire. az angol alsóház tagja, aki az an goi parlamenti bizottság élén Ma- gyarorságon járt, a következő nyilatkozatot tette: „Úgy találtuk, hogy a magyar koalíciós kormány sikeresen birkózik meg * rendkívül súlyos nehézségekkel. Meggyőződtünk róla, hogy Nagy Ferenc miniszterelnök' nagy népszerűségnek örvend az egész országban. Megelégedéssel vettük tudomásul azt a nyílt szó- kimondást és s/.ahail bírálat jogát, amelyet ta magyar sajtó gyakorolhat. Közlés előtti sajtóellenőrzés nies többé. Úgy találtuk, hogy a Magyar- országra nehezedő jóvátételi terhek súlyosak, de másrészt bőséges biztosítékokat találtunk, amelyek arra mutatnak, hogy orosz szövetségeseink jelentékeny gesztusokat tesznek Magyarország helyzetének megkönnyítése érdekében. Az infláció Magyarország legsú lyosabb gondja. Azt hisszük, hogy az új termés betakarítás« és nagyobb mértékű külföldi segítség nyújthat ebben a tekintetben gyökeres orvoslást. Egyik legemlékezetesebb élményem a májusi nagy tüntetés volt, amelyen a szakszervezetek népszerűségének és sezrvezőképességének nagyszerű tanujelét láttám. Az inségsujtotta vidékén olyan kiéhezett embereket láttam, akiknek rettenetesen lesoványodott teste majdnem a német gyűjtő- táborok lakosaira emlékeztetett“.
