Új Dunántúl, 1946. június (3. évfolyam, 122-144. szám)
1946-06-09 / 129. szám
aeiasárfiü, női seiaei és egyéb textilárú nagy választékban. Vételkényszer nélkül tekintse meg raktárunkat Faludi Géza textilkereskedő, Kossuth Lajos-u. 45. (Flóríán-u. sarok.) —Telefon: 25-73. Tudtuk, ha ezt a csatát elveszítjük, örökké más kutyái maradunk! A öékásmaiori gazdasági cselédek bebizonyítottak, hogy a herceg úr nélkül is meg tudnak élni Németbóiy a megye és az ország egyik leggazdagabb faluja. Ez a sváb település valamikor sok gondot akozott a magyar közigazgatási hatóságoknak, mert a volks- bund szervezet természetesen ebben a községben különös erővel kezdett a szervezkedésbe. Az már a németbólyi magyar érzésű svábok érdeme, hogy aránylag itt százalékszerűen nem nagy eredményt tudott felmutatni és ennek köszönhető, hogy ebben a faluban aránylag sokan a svábok közül is nyugodtan várják a kitelepítések lefolyását, mert szénájuk rendben van. Még egyről volt hires ez a község, hogy itt élt fejedelmi kastélyában herceg Montenuovo Nándor, a dúsgazdag főúr, aki elefánt- csonttoronyból nézte, hogy megszámlálhatatlan holdjain hogyan verejtékezik, dolgozik és nyomorog a legállatibb körülmények között élő cselédsége. A csodálatostul szép hercegi kastély negyven holdas park közepette térül el, minden folyosóján két-három fürdőszoba, süllyesztett márványkádakkal, de a békásmajori pusztán i cselédség düledezö vályogviskókban, iközös konyhán tengette életét és a vajúdó zselléranyák petróleumlámpa mellett, piszokban és nyomorban szülték meg gyermekeiket. A -herceg úr külföldről hozatta ruhaszöveteit, a falakat francia selyemkárpit fedte, de kint a pusztán a látástól-vakulásig robotoló cselédemberek rongyokban jártak. A herceg úr konyhájában francia szakács állította össze naponta a menüt, de azok, akik ezt termelték, soha nem laktak jól... Magának arat a cseléd... De ma, hála a szovjethaderő felszabadító diadalának és a demokratikus kormányzat földreformjának, mindez már a múlté. Az örökké görnyedt hátú, mindenkit megsüvegelő, agyongyötör; és kifacsart cselédember újjászületett. Szabad lett és ha ma is dolgozik, ha ma is verejtékezik,' akkor § tudja, hogy ez a verejték már a saját munkája gyümölcsét érleli, tudja, hogy vetését ezentúl magának aratja és >nem a hercegi konyhát hizlalja. Szabó András elvtárs, ötvenhat esztendős rokkant ember. Lába még a régi háborúban sérült meg, ami annyiban hasonlított a mostani háborúhoz, hogy akkor is a szabóandrisok véreztek és a hercegek arattak. Most háta, amely húsz évig a herceg előtt hajolt meg, kiegyenesedett és mosoly,i magában bízó mosoly költözött arcára. Húsz évig gépésze volt a hercegi uradalomnak, húsz évig ő kezelte a víztornyot, amely azt a célt szolgálta, hogy a nemes herceg és családja naponta törődhessék és amelyből egy csepp sem ,ju^)tt a szabóandrisok verejtékező testére. Most a németbólyi pártszervezet egyik leglelkesebb előharcosa és amikor beszélgetünk vele, minden szóra vigyáz, tempósan felel, tudja. hogy amit mond, annak súlyának kell lennie. Nem szereti a nagy szavakat, a sok beszédet, a dolgozó emberek kevés szavúak. de amit elmond, amögött a munka győzelmes himnusza zeng és én boldog ámulattal hallgatom és később csodálkozó, .tágranyilt szemmel gyönyörködöm, hogy mit produkált S'-abó András és a másik Szabó bácsi vezetésével a békás| 4 | ÚJ DUNÁNTÚL májori gazdasági cselédekből megalakult Földműves és Termelő Szövetkezet. — A békásmajori pusztát, amely 865 holdas közöttünk, volt gazdasági cselédek közt osztották fel — kezdi beszámolóját Szabó bácsi, — Mi, hatvanöt család azonnal láttuk, hogy csak közös erővel tudunk megélni és komoly eredményeket produkálni és ezért egy fillér alaptőke és kölcsön nélkül megalakítottuk a Német- bólyl Termelő és Földmunkás Szövetkezetét. Magunk dolgozunk, magunk vezetjük. Szabó nevű ember az elnökünk, de mindnyájan megfogjuk a munka végét, mert tudjuk, hogy most sokkal többet kell dolgoznunk, mint tegnap, hisz most magunknak dolgozunk. Az uradalom gazdasági eszközeivel kezdtünk a munkába és ma már büszkén mondhatom, hogy a herceg úr nélkül is megálltuk a helyünket. Halastavunk van, amelyben halgazdaságot rendeztünk be, működik, ha szerény keretek közt is az uradalmi sajtgyár, amelyet, egyelőre. bérbeaditunk Kovács sajtmesternek, mert olyan kevés tejet kapunk, hogy nem érdemes saját kezelésben fenntartani. Pedig ez a szövetkezet megérdemelné, hogy a magánvállalatokkal szetaben legalább annyira támogassák, hogy két falu tejét neki adják. — Üzembe helyeztük a téglagyárat, amely ma is teljes üzemben dolgozik, pedig ezt is egy fillér nélkül kezdtük meg. Ami pedig a kertészetünket, illeti, azt nézze csak meg elvtáxs, — mondja Szabó bácsi és elvezet a hatalmas gyümölcs- és főzelék- kertészetbe, amely olyan rendezett és hatalmas, hogy az embernek szeme-szája eláll a csodálkozástól. És mindezt maguk a cselédek produkálták a legnehezebb körülmények közt, sokszor állaterő nél kül, minden egyes delta magért 3 legnagyobb harcot vívta. Amikor Szabó András eivtars látja, hogy meg vagyunk elégedve azzal, amit produkáltak, megszólal— Tudja elvtárs, mi be akartuk bizonyítani, hoigy érdemesek, vagyunk a szabadságra, mert tudtuk, hogyha ezt a csatát elveszítjük, soha a ma. gunk urai nem leszünk, hanem örökké cselédek, más kutyái maradunk. Hát nem vesztettük el. Dolgoztunk kétszer annyit, mint máskor, de megérte. És dolgozusk tovább is, mert tudjuk hogy most minden kommunistának dolgozni, kell, nemcsak saját magáért, hanem a jövőért, hony a herceg urak ebben az országban mér,egyszer ne lehessenek urak felettünk. — Pedig higvje el eivtá.s, sokszor elkedvetlenedik rz ember. Nehézsédek el küzd és kevés helyen méltányolják sorsunkat. Itt van például a tejbeszolaá’.tatás kérdése, «miről a lap is irt már. Tessék elképzelni, hoqv huszonöt liter szabad tejet kell leadnunk, ■amíg egy kg. rézgálicot kapun* érte. Rossz a közbiztonság is és kevés a rendőr. Aztán itt van a múlt bűne ... s Mrteszoígiaiis eroüiii Düledezö házakban laknak a cselédek Elmondja, hogy Bókásmajorban a hercegi uradalomból visszamaradt, rossz, düledezö házakban laknak a volt gazdasági cselédek. A herceget már 1936-ban felszólította a minisztérium, hogy emberi hajlékról gondoskodjék ezeknek, de még ma is állati sorsban élnek a múlt eme szörnyű házaiban. Itt valamit tenni kellene, segíteni, hogy végre emberi körülmények közt éljenek. Aztán még egy panasza van Szabó bátyámnak. Elmondja, hogy a hercegi uradalom volt vezető tisztviselői megnaheczítik életüket, mert ki akarják igényelni a gazdasági épületeket lakosztálynak, pedig ők úgy érzik, hogy a tisztviselő urak másutt is lakhatnának. És még egy panasza -van a tisztviselők ellen, akik állandóan suttogó propagandák folytatnak, hogy kár nekik- így dolgozni, hisz rövidesen minden úgyis a hercegé lesz megint. — És maguk ezt elhiszik? — kérdem. örea Szabó András hegyeset köp. Éz a válasza. (1) Mar egy hónap sem választ el bennünket az aratás megkezdésétől. Reménység tölt el minden dolgozót az új termés iránt, mely hivatva lesz a kenyérhiányt megszüntetni. A sok nélkülözés megszűnésének, a gazdasági élet rendes kerékvágásba zökkenésének és ezzel a jó pénz megteremtésének egyik igen fontos alapja a magyar föld által termett éiehni- szermennyiség. Az elmúlt évben sok mulasztás történt a javak elosztása terén. A szabad gazdálkodás úgyszólván szabad rablássá fajult és ennek következtében az infláció a dolgozók amúgy is' alacsony életszínvonlát még mélyebbre süllyesztette.'Ma ebben az országban minden jó hazafinak egyet kell értenie abban, hogy szükség van a hatósági beavatkozásra u 'közellátás terén és a kötött gazdálkodás bevezetésére. A kormány egy rendelettel szabályozta a közellátás céljaira való terménybeszolgáltatást. Nagyon helyes, hogy az intézkedéseket kellő időben tette meg a közellátási miniszter, mert így a termelő tudja, hogy mit köteles beadni, a fogyasztó pedig látja, hogy róla tervszerű gondoskodás történik. A beszolgáltatás! rendelet azonban e szegény parasztság széles rétegeiben elkeseredést és aggodalmat keit. Nem azért, mintha a .parasztságnak ez az igen nagy há r.yvida nem akarna beszolgáltatni. Tudják ők azt, hogy terményük beadásával országot építenek és nem akarják magukat az áldozat- vállalás alól kivonni. De nézzük meg a beszolgáltatási rendelet által kirótt kötelezettség mértékét:“ 1—5 kát. holdig 60 kg gabona 5—20 „ „ 70 „ „ 20—30 ,. „ 80 „ 30—40 ,. „ 90 „ 40—50 „ 100 „ 50-en felül 110 „ Az a gazdálkodó, akinek szántóterülete az egy kát. holdat nem haladja meg, beszolgáltatási kötelezettség alól mentes. A kisparasztságnak méltán feltűnik, hogy a beszolgáltatás mértéke nem elég progresszív, ami azt jelenti, hogy a tehetősebb, több földdel rendelkező parasztokat, akik pedig anyagilag képesek lennének a teher viselésére, aljg terheli meg jobban, mint a szegény- parasztságot. Előáll az a furcsa helyzet, hogy az 50 holdon felüli birtokos csupán az 50 holdon felül eső terület után szolgáltatja be .a megállapított legmagasabb meny- nyiséget, míg 1—5 holdig azonos elbírálás alá esik a törpebirtokossal: 5—20, 20—30. 30—40, 4—50 kát. hold közé eső területe után pedig szintén annyit fizet, mint az a paraszt, aki kevesebb földje miatt e csoportokba tartozik. . Sérelmes a rendelet azért is, mert a beszóló Altatás mértékének me g A1 la nítá s án ál egyáltalán nem veszik fiavelembe a földek különböző minőségét. Alihoz pedig nem is leél! különösebb szakértelem, hogy rájöjjünk, mennyire nem egyforma mennyiséget terem a kitűnő agyag-, vagy vályogtalaj, mint a futóhomok vagy szikes. A rosszabb minőségű föld gazdái így méltánytalan hátrányba kerülnek, mert nem terem megfelelő meny- nyiség földjeiken. Nem veszi figyelembe a rendelet a kistermelő- szükségletét sem. Pedig a szegényparasztnak is enni kel! és emellett még vetőmagra is szüksége van. Éppen a most földhöz jutott parasztság az, ahol a családtagok létszáma igen nagy, legtöbb helyen 5—0 tagból áll. A földet azért kapták, hogy abból éljének, azonban ennek a rendeletnek fenti formában való maradása esetén bajosan lesz módjuk erre. Kimondja a rendelet azt is, hogy a beszolgáltatási kötelezettségnek eleget nem tevő birtokostól a földet el lehet kobozni. A felelősség elvét alkalmazni helyes, azonban mindenki csak azért vállalhat felelősséget, ami teherbírási képességével arányban van. A beszolgáltatási kötelezettség igazságtalan és’ méltánytalan módon való megállapítása —, előre megmondhatjuk — azt eredményezné, hogy a gazdaságilag gyenge, egyelő«' csak földdel és két kezük munkájával rendelkező földhöz jutottak lába alól kicsúszna a föld és éppen az a demokrácia húzná ki alóla, amelyiknek jóvoltából hozzájutott A beszolgáltatás célja: biztosítani a következő évre az élelmi- , ■szert. A cél érdekében éppen ezért olyannak kell lennie, hogy az megvalósítható legyen, tehát a kirótt élelmiszermennyiség valóban begyüljön a közellatás rakta raiba. Nem lehet ezt a célt elérni igazságtalan és méltánytalan rendelkezésekkel, mert igen kétes eredményt várhatunk akkor, ha 8 parasztság legszegényebb rétegéiül: szájától az utolsó falatot *5 elvesszük, ugyanakkor a 'tehetősebbek számára felesleget hagyunk. így ismét előállna az a helyzet, hogy a dolgozók éheznek míg a rendelet állal kivételezett vagyonos réteg dúskál a javakban. A szegényparasztság részére Csak az hoz megnyugvást, ha látja, hogy igazságosan, teherbíró- képességéhez képest szabják meí a beszolgáltatás kötelezettségét, amihez feltétlenül fontos az ide’* termés legpontosabb számbavétele- C-sak ezzel érhető el az, houy 3 szcgényparasztsáatól nem viszik el a szükséges 'élelmet, viszont 0 városi dolgozók ellátása mégis bit" tositva lesz. , , \ Ezért sürgősen, amíg nem késoki kell javítani a rendelet hibáit, hogy a parasztság leqszefiényeb1’ rétegétől ne követeljen tehe bírij képességét meghaladó teljes', rnényt. hanem a beszolgáltatást f igazságosság és teherbiróképess® szerint és a földek minőségén®1 figyelembevételével fogja megái*3 pílani. Nagy- Gyűl*1 A Városi Szabadművelődési Tanács megalakulása Pénteken délután a városháza I kis tanácstermében ült össze meg-1 alakulásra a Városi Szabad-műve-1 lődési Tanács, melyen n politikai kiküldöttek vettek részt. Dr. Vö. rüs Márton főlevéltárnoik, szabad- művelődési felügyelő ismertette a kormány legújabb rendelkezéseit, amelyek hivatva vaumik. hogy egy-egy kerületen belül á köz- művelődés kulturális színvonalemelés összes kérdéseiben összhangot. együttműködőt teremtsenek. ti tanács döntött azon kulturális intézmények és személyek behívásáról, kiknek a város érdekében kifejtett munkája közismert. Ugyanakkor megbeszélte az általános nagyobb körvonalakat, melyek a latiján a nyár folya ..inán már kidolgozzák legkisebb részletre menően szeptember 1-től jövő év májusáig esedékes prog- rnnunot. E programra felöleli 1 közművelődés minden ágát. beleértve még a nép védelem egészségügyi vonatkozásait, sőt továbbiénve idegenforgalmi kérdéseket is. A tanács mint a város kulin- .ralis vezérkara úgy fogja összc- dlítuni progranimjót, hogy ebben a társadalmi béke jut kifejezésre Az úgynevezett lelki koalíció megteremtésére mindent elkövet és a csöndes minőségi forradalom harcában az igazi demokráciáihoz méltóan pártok fölött álló egyetemes kullűrával szolgálja a községet. A behívott intézmények és személyek — kiknek nevét helyszűke miatt nem közölhetjük — írásban kapnák értesítést rendes tagságukról és a nyár folyamán 0 szabadonűvelődés szervei őket is felkeresik egyenként a nagy átfogó programra megvalósítása érdekében. Különösen jelentős kérdés lesz a közművelődésileg Pécs városához csatolt egész bányavidék kulturális képzése, amikor is mindegyük bányaközség kulturális autonómiát fog nyerni. A szabadművelődési felügyelő bejelentése nyomán az összes kiküldöttek magukévá tették a kultúrál is együttműködés gondolatát, amely- ive! u város érdekét tekintően nem nézik egymáson a demokratikus hovatartozás kérdését, liánom csak a közös célt, amely minden párt és intézmény részéről csak nz'Kiios lehet. A tanács többek között olyan érdekes kérdésekről Is tárgyalt, amelyek or- zágos viszony lat ban egyedülállóak példamutatók. Férfi szövetek, imprímék, férfi ÍFi . . u ■ inganyagok, bélésáruk nagy választékban, legolcsóbban I Stark T. és Társa Kossuth L.-út 23. — Telefon Felhívás valamennyi népiskola tanítóiéhoz Bár a szociális szakszolgálat munkájának elvégzése a szociális titkárok1 tevékenységre hárul, mégis ennek a munkának ulnpos és teljes véghezvitelére feltétlenül szükséges a magyar tanítói kar munkásságának bevonása is. A magyar tanítói kar, mint aki mindig megmutatta azt, hogy minden közérdekű szolgálatban az első helyen áll és aki a mai súlyos időkben fokozott szeretettel áll a magyarság szolgálatban nem tagadliulja meg, azt. hogy segítségére legyen a szociálpolitikai tevékenységnek akkor, amikor ez az elesett, a nincstelen, u koldus szegény- magyar felsegítését tűzte ki céljául. A fentiek előrebocsátásával felhívom a népiskolai tantestületek tugjnit, adott esetekben legyének segítségére, Baranya vármegye és Pécs thj. város Szósz0' W-’ ciális Felügyelőjének és a ciális szakszolgálatnak, le£ ez a segítség ukár egyéni, egy kiterjedtebb tevékeny8®» vonatkozó is. , er Jól tudom, hogy súlyos nehezedik a magyar tanít«' ■ lakra, de, mert tudom, hogy 8 nek a tehernek a viselésébe^ magyar tanítói kar megerőso erem remélni azt, hogy m sem megértésre és a tan teknél követésre t-iál. testű" firaimt, tiszai a legmagasabb napí&* Hatscie» feg ékszerész, Városház Telefon: 23-01*
