Új Dunántúl, 1946. június (3. évfolyam, 122-144. szám)
1946-06-08 / 128. szám
A felszínen nyugalom, a mélyben hare Baranyai lalu, ahol látszólag te ]es a rend és nyugalom „csak** a beszolgáltatás nem arányos és a községi választások kisürgetésével akarják még arányiaianabbá tenni A vicinális vasútvonal ott húzódik el a falu alatt réten. A kis megállóhely alig puskalövésnyire lapul meg a falu legszélső házaitól, a terebélyes gyümölcsfák árnyékában. Magas töltésen keskeny, kikövezett út vezet be a falu egyetlen utcájába. Mindössze két sor házból éli az egész falu. Széles gyepes ez az egyetlen utca, csak középen szakítja meg a gyepszőnyeget, a kikövezett országút keskeny, poros szalagja. Kétfelöl a pázsitszegélyein libák, kacsák tyúkok és csirkék megszámlálhatatlan sokasága rajzik, itt-ott egy-egy bárány is legelész. A két házsorral párhuzamban a gyalogjárók mentén hárs és akácfák sorakoznak végig, szinte elrejtve az árnyékukba bujtatott apró falusi házak pirosló vagy mér zöld mojja- lepte cseréptetőit. Az ablakokban legfőképp muskátlik virítanak, míg belül a kerítéseken napraforgók széles levelei zöldülnek, lom. hosodnak, szinte versenyre kelve az udvarokból elmaradhatatlan eperfák, szilvafák és árnyas diófák lombkoronáival, A falu vegyes lakosságú Magyarok és sokácok lakják, akik között hibátlan az összhang Németajkú lakos még véletlenül sere akad a községnek mintegy száz. hús; -aládja között, (tt tehát nem vor volksbund-kérdés és nincsen ma sem, ami felkavarta volna és felkavarná ma a falu nyugaimát. így telepítés sem lesz a faluban és a földreform csak annyiban hozott változást a fain gazdasági helyzetében, hogy a szomszédos nagybirtok felosztása révén ennek a községnek is számos törpebirtokosa részesült párholdas juttatásban, kiegészítve a két-három és öiholdas ki^ birtokocskát nyolc, tíz, tizenöt holdig menően, 3 család viszonyaihoz képest. ' A faluban meglehetősen élénk pártmozgalmi élet lüktet s ámbár négyféle demokratikus párt is alakult, említésre méltó súrlódások mécsem fordultak elő eddig h többpártra szakadt lakosság között pedig mindegyik párt igyek- . szik mentül több hívet szerezni a maga zászlója alá. Az egyes párthelyiségek magánházakban nyertek elhelyezést, mindenütt egy- egv szobában zajlik a pártélet. Ku]túrháza nincsen a községnek, az iskolaépületet és a községházát pedig nem veszik igénybe pártcélokra, a nagyobb gyűléseket a falu két vendéglőjében szokták megtartani, önálló jegyzőeége nincs a községnek, közigazgatásilag a pár kilométernyi re lévő község körjegyzőségéhez tartoz- r a V. A Kommunista Párt helyisége is magánházban van, ahol különösen vasárnapokon igen élénk élet zajlik. Az elvtársak szorgalmasan látogatják a párthelyiséget, ahol újságok, folyóiratok, sőt rádió is rendelkezésükre áll. A község lakossága túlnyomó részben katolikus vallásé, saját templomuk van, amely a falu közepén, a községházával szemben áll, mellette az iskolaépülettel és paróchiával. A politika mellett a vallási élet is igen élénk, a papjával eddig nem igen volt baja a lakosságnak, legalább is politikai tekintetben nem, mert papjuk nem avatkozik semmilyen irányban a politikába, ami sokban hozzájárul a különböző pártbeli lakosság békés együttéléséhez. Tanító kettő működik a faluban, egyik a kommunista párt, másik a kisgazdapárt tagja. A községi bíró is kisgazdapárti vezető ember, aki igyekszik a pártatlanságnak legalább is a színezetét megőrizni, lévén „közhivatalnok", akinek egyformán kell szolgálnia faluja minden polgárát. Hát ezen a ponton sem volt eddig nagyobb baj még a faluban. A Nemzeti Bizottságban mind a négy párt képviselve van, ugyanígy a földigéftylő bizottságban és a képviselő testű, '.etben. Ezekben a testületekben persze nem minden ponton alakul ki a teljes összhang, előfordulnak heves viták és összekoccanások is 'fez egyes temperamentumosabb párt- embörek között. Mert azért itt is akadnak, mint mindenütt, önző, sót izgága természetű emberek is. akik bizonyos pértsovinizmustó! sem mentesek. A földosztás körül is voltak zökkenők, elégedetlenke-, dések, irigykedés szülte össze- akaszkodások, az ilyen ellentétek azonban az idő folyamán elsimultak és elcsitultak viták és áskáló- dások. Persze a földosztás ügye n\ég itt sincs teljesen befejezve, ezen a téren is vannak még elrendezni való félmegoldások még orvoslást nem nyert egyéni és pártsérelmek, nagyobb harcok azonban nem mérgesítették el a község lakosságának életét egymáshoz való viszonyát. Különösen tavasz óta, ahogy a munka a mezőkön, szőlőkben megindulhatott, a lakosság alaposan belefeküdt a munkába, aminek meg is van a látszata, mert a község határa úgyszólván százszázalékig meg van művelve szépek is a gabonák csakúgy, mint a többi növénvek a határban 6 hogy megjött nacrv- sökáía az áldáshozó eső, meglehetősen megjavította a terméskilátásokat, úgyhogy szép termésre számítanak az emberek. A pártházba menve, persze nyomban elhalmoztak bennünket az elvtársak kérdéseikkel, pana szaikkal, amik leginkább a jövő békekilátásadra, az inflációra drágaságra, az adózás körüli bajokra, a földreform teljes befejezéséinek huza-vonójára, az utak járhatat- ianságára és ilyesféle kérdésekre vonatkoznak és csodák csodája, a községi választásokra alíg-alig történtek célzások. Egyes kisgazdák (a nagyobbak közül leginkább) itt is hiányolják ugyan az új községi képviselőtestületet, olyanok legfőképp, akik a mostani ideiglenesben nem ülnek benne, tehát nyilván az újba szeretnének beleülni, mégpedig többségi létszámban. Meg állapítható a beszélgetések anyagából, amint úgy a neveket megtanuljuk lassan, hogy a földreform körül is leginkább ezeknek a neveknek a tulajdonosai, jórészt csupa nagyobb gazdák, voltak az elégedetlenkedőik, s mindent akarók, akik szívesen kizárták volna úgy a nincstelen cselédeket, mint az egy-két holdas zselléreket a földosztásból, hogy azok tovább is cseléd- és olcsó napszámos sorsra kárhoztatva szolgálják a nagygazdákat a múlt földesurak után. A legtöbb panasz a földosztás körül történt sérelmek után a be- beszolgáltatással kapcsolatban történő sérelmek miatt hallható, az kétségtelen. Ezek a sérelmek tulajdonképpen két főcsoportra oszthatók. Az egyik csoport sérelmezői az előbb jelzett nagygazdák közül kerülnek ki. Ezek egyszerűen az egész beszolgéltatási rendszert sérelmezik magukra nézve, ök nem bánnák ugyan, hogy van beszolgáltatás, ha őket kihagynák belőle, míg a kisebb birtokosok, akikre valóban terhet jelent ez egészen az elviselhetetlenségig, ezek nem a beszolgáltatás ténve ellen panaszkodnak, mint inkább amiatt, hogy — amint az mér közismerten tudott dolog, — hogy t i. a nagygazdák vagyonuk arányában, sokkal enyhébben veszik ki a részüket a beszolgáltatásokból, 1 mint a kicsinyek. Annyira közismert tények ezek, hogy részletezésük ezúttal szinte fölösleges. A végeredményben megállapítható, hogy a kisgazdapárti nagygazdák községi választásokért kiabálása magyarázatot nyer abban, hogy ajt remélik, hogy a fcőpvfce»-' testületben i ' baegre jutva, sokkal nagyobb lehetősége kínálkozik annak, bogy a beszolgáltatás! és más egyéb terheket méginkább a kicsiny gazdák vállalna jakhatják, nem kiméivé természetesen még a szegény, újgazdákat sem, akiknek pedig elég gondot okoz a juttatót* pár hóid földjüket kellő elszerelés és igásállat híján megművelni úgyszólván kétkézi erővel. Mert a nagygazdák nem szívesen fognak össze a kicsinyekkel az igaerővel való kisegítéssel, aminthogy lelkiismeret nélkül nézik, sőt segítik elő, ha a szegény újgazda egyetlen tehénkéjét viszik el beszolgáltatás fejében, ámbár a nagygazdák istállójában sokszor 7—8 darab jószág ts sorakozik egymás mellett a jászöl előtt. Bevezetőnkben a meglátogatott falu viszonylagos békéjéről, nyugalmáról beszéltünk. Tény és való hogy más falvak példája mellett itt valóban viszonylagos nyugalom van, ami főként a volksbund- kérdés hiányával és azzal mágya'r ásható hogy úgynefWaR í** ivói inteiligenr, tnberségúeen *U selkedik, nem szítja a tüzet M egyes pártok között. A most tej sorakozott gazdasági természet» súrlódások azonban a felszín alatt mégis izgatják a kedélyeket, csak .éppen nagyobb Jdtörésekre, letf- aTabb is eddig, nem vezetett. A taiu munkáspártokhoz tartozó lakosai, leginkább szegényebb son* gazdákból álló elvtársaink óhaji* nak tettünk eleget azzal, hogy meglátogattuk őket falujukba«* meghalgaatuk panaszaikat s azo* kát itt felsorakoztattuk anélküli hogy magát a falut megneveztük volna. Elvtáreaink egyenes kíván* sigára hallgattuk el a falu nevét, mert ők ezzel is őrizni akarják • falujuk viszonylagos nyugalmát* hogy a másik pártbelaek ne vádol* hassák meg őket békerontással. S hogy ilyenformában fogi alkot* tunk a falu panaszaival, ezzel W sok szolgálatot véltünk tenni * falu szegény§bt> népének általi' ban, mert az itt elhangzott pan** szók, az egész leírt helyzetkép nyugodtan ráhúzható a legtöbb ha* sonló társadalmi és gazdaság* struktúrájú falu mostani életéra* lm. }.) Lezajlott a nyolchetes rendőr- legénységi tanfolyam záróvizsgája A vizsgázók áltatában az összes tantárgyakból jó előhal adást értek el Megírtuk annakidején, hogy a belügyminiszter elrendelte a vidéki rendőrkapitányságokon nyolchetes tanfolyam megtartását úgy a rendőrségi nyomozótisztek, mint a legénység részére. Ezeket a tanfolyamokat Pécsett is megtartották és azokon nemcsak a helybeli. hanem a vidéki .járási kapitányságokról is resztvettek a növendékek megfelelő létszámban. A nyomozótiszti tanfolyam, amelyen mintegy harmincán vettek részt, már ezelőtt mintegy két héttel végétért és a megtartott vizsga elég jó eredménnyel végződött. A legénységi tanfolyam záróvizsgáját tegnap tartották meg Pécsett a városi rendőrségen ‘Ír Bikácsi László tendörőrnagy, a belügyminisztérium képviselője nek vezetésével. A vizsgán az oktató rendőrtisztek közül ott láttuk többek között de. Aczél László kapitányt, Fajta, Pogány, Máté és Somlyó őrnagyokat, őt. Vadász századost Szöllősá főhadnagyot és másokat. A tanfolyam hallgatói közül 83 legénységi állömánybeli rendőr vett részt, részben pécsiek, részben pedig vidéki vármegyei rendőrök. A vizsgázható bizottság asztala körül valóságos virágerdő tarkállott amivel a hálás hallgatók kedveskedtek oktatóiknak. A vizsgát dr. Aczél László kapitány, a kihágási osztály vezetője vezette be rövid beszéddel, utána dr. Bikácsi László őrnagy, miniszteri kiküldött tartott rövid beszédet a vizsgálókhoz s ezzel a vizsga kezdetét vette. Dr. Bikácsi őrnagy, aki a vizsgát vezette, a legkülönfélébb tantár- • gyakból intézett kérdéseket s sorban eléje járuló növendékekhez. Ezek a tantárgyak nemcsak általános rendészeti szakkérdésekre szorítkoznak, hanem úgyszólván általános műveltségre való törekvésre mutatnak. Hallottunk kérdéseket történelemből, politikából, közgazdaságtanból, szociális vonatkazásuakat csakúgy, min* egészségügyi jellegűeket Meg 1«* hét állapítani, hogy vizsgázók úgyszólván kivétel nélkül dereka»«* megállják a helyüket. A hozzájuk intézett legkülönfélébb tárgy® kérdésekre folyékonyan elmondott, elfogadható feleleteket nóták. úgyhogy a vizsga, wedményá* vei meg lehetünk elégedve. Ezekért az eredményekért nemcsak a szorgalmasan tanuló növendékeket Illeti' meg elismerés, de elismerés illeti meg atz oktató tiszteket, akik fáradhatatlan buzgalommal töltötték be hivatás**- ka. El lehet mondani, hogy egytől egyig derekas munkát végeitek, amivel nagymértékben hozzájárultak hogy a demokratiku* rendőrség legénysége megszerezhette azt a szaktudást és műveltséget, amely nélkül eredmény»1 helytállás el sem volna kepi«** lető. Ez a most befejeződött tanf®; yam csak úgynevezett előkészít” anfolyam volt, amelyet hatost^ an követ majd újabb, amelyo^ tz lesz a célja, hogy az előkészít0 ián folyamon nyert ismeretekét * lallgatók újabb és magasabbtól ismeretekkel gyarapítsák mjom idáig, amíg csak a demojkratik<* ■endőrség szaktudásban e«?mind«n ekintetbon felül nem -haladj* * f _ 1 _* Z _ J / _ A lát. m m Uéidéc. curd ma mindenkié érdekel / Hogyan élnek és gondo!koy*nak az amerikai magyarok? Mi a rél^ menyük az óbaza mai helyzetéről és kibontakozásunk átjárói ^ Frre ad feleletet te. (foetvai János, aa ameákaí című előadásában ma. szomdaton f órakor a Vármegy eháza közgyűlési termébe11' Belépés díjtalan!
