Új Dunántúl, 1946. június (3. évfolyam, 122-144. szám)

1946-06-07 / 127. szám

Az adópengo-levonásohból M mi száz gymi rnnraissát mm és új lendületet adtak a Stefánia Szövetségnek és a napközi otthonoknak A városi dolgozó mindennapi problémáinak legsúlyosabbika a pénzünk rohamosan „növekvő“ romlása, amely igen nehéz hely­zet elé állítja nemcsak talpra- illni akaró gazdasági életünket, de még jobban az egyént, aki ma összekuporgatott milliárdjain hol­nap talán csak egy kiló csereaz ivét kaphat a piacon. Természe­tes, hogy ezt mindenki kivédeni igyekszik és ebben nagy segítsé­gére van a kormány adópengő rendszere. Nagyon kevés 'cmb< r van a városban, az egész ország­ban, akinek bankiban ne lenne adópengő betétje, hiszen ma min­denki adópengőben számol és megspórolt filléreivel » bankba szalad, hogy pénze értekét az el­következő holnapra is biztosítsa. Az utóbbi napokban — mint arról már beszámoltunk —■ a pé­csi bankok az adópengő befizeté­seknél és kifizetéseknél bizonyos levonásokat eszközölnek .Tekin­tettel arra, hogy a nagyközönség egy része meg mindig nincs tisz­tában ennek a levonásnak céljai­val és éppen ezért nem egyszer elégedetlenkedő hangokat is hal­lani, de meg azért is mert azok, akiknek betétjéből a le­vonásokat eszközük, joggal meg­kívánhatják, hogy pontosan tud­ják, hová-mire fordították a pénzét, felvilgositásért Korda Alfrédhez a Délmagyar Hank fáradthatiatlnn igazgatójához fordultunk, aki az akció eddigi lefolytatásáról kész­ségesen számolt be az «lantiak­ban;' — A bankokra az adopengo rendszer bevezetésével — mon­dotta Korda igazgató — olvan munka hárult, hogy valamiféle megoldást kellett találnunk, atnciv a forgalmat szőkébb keretek közé szorítja. Legcélszerűbbnek1 mutat­kozott, hogy a betéteseket, bopv úsvmondjam iá tételszám^ csök­kentésévé.! „megbüntessük“. Ez­zel természetesen nenn akarunk olvan hangulatot kelteni mintha a bankok kizsarolnák’, kizsákmá­nyolnák a betevőket így vetődött fel az a gondolat, hogy az ilven címen bevételezett összegeket ka­ritatív célokra juttatjuk cl. * — A bankok hz így befolvt összegeket a városnak utalják át. amélv diszponál az átutalt pénz felett és saját elhatározása szerint juttat belőle a karitatív intézmé­nyeknek. A bankok ebbe nem szólnak bele, mégis tudomásunk van róla, hogy eddig a Stefánia Szövetség, a napközi otthonok kaptak ebből a pénzből, amely természetesen óriási segítséget jelent különö­sen ma, amikor ezek az intéz­mények anyagilag katosztrófé- lisan állanak. A napi átutalás összege a Dék magyarnál fél-egymillió adópengő között mozog, ehhez viszonyítva az összes pécsi bankok átutalása naponta kb. 2 millió adópengőt tesz ki, ami olyan összeg, hogy egyszerű gyűjtéssel nem lehetne összeszedni a város közönségétől. — Hogyan fogadta a város kö­zönsége u levonásokat? * — felmerült az a kérdés, hogv egyes betevőket ez a levonás ér­zékenyen sújtja, ugyanakkor lel. ve festék azt is, hogy n levonások átutalása közben a pénz már ér. tékét veszti. Ezzel szemben 9 tény az. hegy a levonás mindössze 2 ezreléket. tesz ki és a befolyt összegeket a bank azonnal adó pengősiti és így utalja át a vá rosrak minden nap tehát az az összeg is éppoly értékálló, inat a többi ndópengő betét. — Hozza kell még tennem azt is — mondott« végül Korda igazgató — hogy ez a kezdemé­nyezés tőlünk, Pécsről indult ki és csak itt valósítottuk meg. — Tekintettel arra, hogy a várható jó pénzig még két hónap van. óriási segítséget jelentene, hn ezt a gondolatot országos viszonylat­ban is megvalósítanák. Ez a „sok kicsi sokra megy" elv alapján megindított akció tényleg megérdemli, hogy híz or­szág összes bankjai kövessék és magukévá tegyék. Megköszöntük tehát Korda igazgató felvilágosí­tását és megkérdeztük dr. Tamás György h. polgármester elvtár­sunkat, mi az útja a bankok által átutalt pénzösszegeknek? — A város — mondja Tamás civtárs — az így átutalt összege­ket segélyezésre fordítja. A se­gélyek elosztását külön bizottság intézi, amelyben minden párt egy- cgy taggal képviselteti magát és dönt a pénz hovaforditásáról. A bizottság munkáját Misángyi elv. társ, a város jóléti ügyosztályá­nak vezetője irányítja. — lg> a közeljövő-ben, még június közepén a gyermek­nyaraltatási akció keretében több mint száz gyermek indul Fonyódra, a magyar tenger mel­lé. Nagyobb összegek jutnak a Stefánia Szövetségnek, a nap­közi otthonoknak és általában minden intézménynek, amelyek nek karitativ céljai vannak, örömmel üdvözöljük a bankok és a város eme akcióját, amely bizonyítéka, hogy « szociális gon­dolkodók szelleme nem veszett ki közéletünk vezetőiből és ugyan akkor reméljük, hogy a város !a- ‘kói nem fognak zúgolódni többé, ha csekélyke kis levonással kap­ják kézhez adópengő betétjeiket. Sz. £. Pünkösd a falvaké! ,Elkövették a pécsi linkmvhely munkásai" UJ DUNÁNTÚL Cipeli niül, em sziiiiü ti a Uli-nMy A pécsi pályaudvar kocsimü- helye előtt frissen festett, csil­logó vasúti kocsi áU a júniusi napsütésben. Olajfoltos munka­ruhában, de büszkeségtől csillogó szemmel állják körül a műhely munkásai: ez az ő munkájuk, az ő verejtékük eredménye. A pé­csi MÁV kocsiműhelyében elv­társaink lelkes rohammunkája erdniényeképpen elkészült az el­ső vasúti személykocsi. — Itt-ott még simítanak egyelt rajta, fénye- sítgetik a rézkorlátot, vagy csak hozzáérnek azért, mert jólesik látni, érezni munkájuk gyümöl­csét. A kocsi valóban „békebeli“. A lépcső felett frissen festett fel­írás: „Elkövették a pécsi fiókmű­hely munkásai.“ A sötétzöld fes­ték itt-ott még nedves egy kicsit, a padokra sem tanácsos leülni, de az egésiz hibátlan, jóleső látvány. Működik a világítás és az ablako­kon is van üveg — ha csak .félig is. Mindezt pedig jóformán a sem­miből teremtették meg a munká­sok. A kocsi erősen sérült roncs volt, a hozzávaló anyagot — ki­utalások hijjá'n — maguk szedték össze innen is, onnan is és a mű­hely 43 munkása egymással ver­senyezve dolgozott hogy minden a legjobb, a legszebb legyen. Vezetőnk elmondja, hogy a kocsiműhely három hónapja kezd­te meg a munkát, azóta dolgoz­nak megfeszített erővel a kocsik helyreállításán. Munden munkát kézierővel vé­geznek, mert gépük nincsen, egyetlen szalagfűrész áll mind­össze rendelkezésükre. A most helyreállított személyko­csin kívül — amely mellett még eßy ugyancsak kész tehervagon is áll — további három személy­kocsi áll javítás alatt a műhely­A «magyal' demokrácia vívmányainak biztosítását lés annak fejlesztését tűzte ki céljául a Magyar Kommunista ÍPárt és en­nek a célnak -elérésére a legbiztosabb, sőt mondhatni egyet­len leehtőség la falu és város dolgozóinak egyetlen öntudatos népi tömbben (való egyesítése. A (munkás-paraszt szövetség jel­szavának ez az Igazi értelme. 1 A munkás-parasztszövetség, az ország két nagy dolgozó táborának céltudatos egybeiorrása azonban nem érhető el csak jelszavak hangoztatásával. A legutóbbi események, kü­lönösen pedig ,a kaposvári nagygyűlés mindennél ékesebben bizonyította be, hogy a »munkás-parasztszövetség 'valóban túl­jutott már azon, hogy pusztán jelszónak tekintse bárki is. A falunak és városnak összefogása immár .élő és ható valósággá, elhanyagolhatatlan, >söt igen jelentős erőt képviselő ténnyé lett. De az a körülmény, hogy a munkás-parasztszövetség gon­dolata ilyen gyors és átütő sikert aratott, hogy a Jalu és a város .haladószellemű dolgozói [ilyen egyöntetű lelkesedéssel tették magukévá, ránk, kommunistákra azt a kötelességet rójja, hogy az eredményes indulás után ne lankadjunk el, hanem ebből új lendületet és lelkesedést nyerve, enég odaadobban építsük jk ezt a szövetséget, demokráciánk legbiztosabb alapjait. A falu és város dolgozóinak harcos szövetsége azon­ban csak úgy erősödhet még szilárdabbá, ha a két nagy tá­bor tömegei közölt az eszmei és személyi kapcsolatok az eddiginél is bensőségesebbé és tudatosabbá válnak. Ezért jelölte meg a Magyar Kommunista Párt az előttünk álló Pünkösd ünnepét a falu napjaként. A két ünnepnapon az egész országban a városi dolgozók legjobbjai, a kommunisták élcsapata kimegy a földmunkások közé, hogy megbeszélje velük politikai és gazdasági életünk legégetőbb problémáit, megoldatlan kérdéseikre választ, ahol kell tanácsot adjon. Nemcsak a /termelés, a stabilizáció, a jó pénz, a béke, a belső rend nagy és (sorsdöntő nemzeti kérdései vetődnek fnajd fel ezen a találkozón, de »a talán csak szükebb [köröket érintő hely* jellegű, de az egyesekre /ugyancsak súlyosan nehezedő prob­lémák js. A falu dolgozói, az újgazdák, telepesek, gazdasági munkások megérzik ezen a napon, hogy müven odaadó szö­vetségest, milyen áldozatkész barátot nyertek nz ipari dolgo­zókban és azok ilegönludatosabbjalban: a kommunistákban. Pür.kösd a falvakéi Pünkösd a munkás-parasztszövelségé! Pünkösd a magyar demokratikus öntudatosodásnak, a dolgo­zók testvéri egymásratalálásónak új, nagy megnyilatkozása leszl Len. Az egyiken már elkészült az asztalosmunka, úgyhogy re­mény van. arra, hogy rövid idő múlva ezt is átadhatják a forga­lomnak. Egyetlen panaszuk van csak: az anyaghiány. Hiába dol­goznak erejükön felül, hiába min­den leleményességük, minden ál­dozatkészségük, ha az anyira fon­tos hozzávaló nincs meg. Kis háziünnepség keretében ad­ják át a személykocsit az igaz­gatóságnak. Megérkezik Csanády György üzletigazgató elvtársunk, hogy a kocsikat átvegye és meg­köszönje h munkások önzetlen fáradozását. Pár percre megáll a munka, figyelemmel hallgatják Csanády elvtárs szavait: „örülünk ennek a munkának és ha éhesen, vagy talán ron­gyosan is dolgozunk, egyetlen vigaszunk, hogy teljesítményt tudunk felmutatni. Ha minden tizem úgy dolgozna, mint mi vasútasok. akkor már sokkal előbbre vittük volna az orszá­got .Ez a mostani szén ered­mény sarkalljon mindenkit a további munkára, hiszen jól tud­juk, hogy . mindnyájan a vas- <útért, az országért, tehát csa­ládunkért dolgozunk“. A kis háziünnepség után a mun­ka tovább folyik, pihenő nélkül dolgoznak tovább a vasút roham- munkásai, akik az ország újjá­építéséért folytatott harcban az első vonalban küzdenek. Búcsú­zóul csak egyet kémek: több meg­becsülést az utazó közönségtől, j Becsüljék meg őket azzal, hogy verejtékes munkájuk gyümölcsét, az úijénített vasúti kocsikat ne rongálják erőszakosan. Vigyázza­nak rá, hiszen az nemzeti vagyon és gondoljanak arra, hogy a ne­hezen helyreállított vasúti kocsik sok munkástársuk fáradságos he- zemunkáját dicsérik. Előre is ki lehet fizetni a villany és gázdíjakat A közüzemek ielviiagostása a közszolgáltatási díjak Íí-'X'előnyös iizetési ehetőségeiről ,1a még az eredeti összeggel ki­egyenlíthető. Az a fogyasztó, aki ezt a fizetési lehetőséget elmu­lasztja, csak az üzem pénztáránál (Légszeszgyár-utca 13.) egyenlít' heti ki a fizetés napján érvényben levő egységárak alapján átszánd' tott számláját. A bonrendszer bevezetésére Pé­csett szükség nincs, mert az a fo* gyasztó, aki pénzügyi okokból 8 pénzbeszedöt nem óhajtja bevár­ni, az üzem pénztáránál előbb vagy akár egy hónapra előre i* lefizetheti a sajátmaga állal leol­vasott kwó áram, vagy m8 gát fizetés napján érvényben levő egy­ségáron számított árát. Ezzel 8 módszerrel tehát mindenki akkor f:2ethet, amikor az neki legjobba11 megfelel. Kivételes esetekben ha­vonta több részletben is lehet !*' zetni, de a több, mint 30.000 szár®'' la kezelési nehézségeire tekintek tel és a torlódások elkerülése cél­jából a több részletben való fizetés általánosítása egyelőre nem len»® .kívánatos. A közelmúltban foglakoztunk az-' zal az ötlettel, hogy Pécsett is ajánlatos lenne bevezetni a köz­üzemi szolgáltatásoknál a bonrend­szert, mint ahogy az már-a fővá-. rosban megtörtént. Cikkünkre a közüzemek részéről Dulánszky Nándor közüzemi főmérnök az alantiakban válaszolt: A helyi lapokban többízben ki­fogásoltak a közüzemi szolgálta­tások árának beszedési módját. Ez­zel kapcsolatosan szükségesnek tartjuk tájékoztatni a fogyasztó közönséget, hogy a közellátásügyi miniszter legújabb rendelete értel­mében a bemutatott számlát 3 na­pon belül lehet csak a leolvasás, illetve a számlaki állítás időpontjá­ban érvényben levő egységárral kiegyenlíteni. 3 napon túl eszkö­zölt fizetésnél az üzem már a fize­tés napján érvényben lévő egy­ségárakat érvényesíti. Az óraleolvasó,' aki egyúttal pénzbeszedö is, a számlát a. fo­gyasztó kívánságára a leolvasást követő másnap, vagy harmadnap újból bemutatja, mikor is a szám. Mines sziihsé* külső beavatkozásra a Dunahérdésben — állapítja meg a román rádió tőnél tizeknek az államoknak a képviselőit nem hallgatták meg. A dunai államok egymás közölt is el tudják intézni a felmerült kérdéseket, tehát nincs szükség idegen beavatkozásra. Bukarestből jelentik: A román rádió a dunai hajózás kérdésével foglalkozva rámutatott arra, hogy a nyugati hatalmak nem erősza­kolhatnak a dunai államokra olyan döntést, amelynek létrejöt­Maayar válasz a cseh jegyzékre Pozsonyból jelentik: Gyön­gyösi János külügyminiszter ked­den délelőtt fogadta Dástchy tá­bornokot, a csehszlovák kormány megbízottját és átadta neki a ma­gyar kormány válaszát a csehszlo­vák—magyar lakosságodért? egyez-' mény ügyében átnyújtott cseh­szlovák tiltakozó jegyzékre — -je­lenti a pozsonyi rádió. A magyar kormány válasz jegyzéké ben az! állítja — folytatja a jelentés, hogy a válsa?:jegyzékben felsorolt kilo. ások alaptalanok. Kettéosztották a Népgondozó Hivatalok ügykörét A hitelezi ésehet továbbra is a Népgondozó Hivatalok a be.'cle^ífé ehet a megyei tanács mellett működő Ecldhivaialok iniézik A földbirtokreform végrehajtá­sával és igy a 600/1945 M. E. sz. rendelet szerinti juttatások elinté­zésével annakidején a miniszter- tanács a belügyminisztert bízta meg. A földbirtokreform fogana­tosítása végett életre hívták a Népgondozó Hivatal intézményét. A földbirtokreform végrehajtá­sát a községi Földigénylö Bizott­ságok és a megyei Földbirtokren­dező Tanácsok intéztek ugyan, de a telepítési engedélyeket és magát a betelepítést a Népgon­dozó Hivatal itézte. Az országos Népgondozó Hi­vatalnak az ország területén négy kirendeltsége volt. A délmagyar­országi kirendeltség Pécs székhel­lyel Pestmegye déli része, Bács- bodrogmtgye és Baranya telepí­tést ügyeit végezte. Munkaköre a legutóbb — a közelmúlt tapasz­talatai alapján — ki&uott telepes kiválasztási rendelet alapján az egész ország területére kiterjedt, Ennek a hivatalnak a munkája eredményéül kell tekinteni, hogy a megyei gazdasági ügyek vcz®‘" részéről előterjesztett kérelem® Dobi István földművelésügyi I<“1 niszter Baranyamegye területet" zalai és vasmegyei igényjogosj*_ tak idetelepítésére adott ki ,u tézkedést. ANépgondozó Hivatal edu' munkaköre ia legutóbbi minisz^ _ tanácsi határozat szerint . 31-évcl kettéválasztódott éspe a kitelepítés és betelepítés m kakörére. A kitelepítés ,er is megmradl a belügyniinbZj. ügykörében és a Népgondozo ( vafcaj intézésében, a betelcP* , pedig a Fö'ldhirtokrcndező ta keretében a Földhivatalok ve át. Június 1-ével Baranyában ^ megtörtént a hivatal átadása a délmagyarországi kirend* ■ « 'tisztviselői a Megyei Tanács.*1^ lett működő Földhivatal k° . e kébe kerültek. Ezután tehát telepítés minden munkáját a • gondozó Hivatal helvett a -yL '..é

Next

/
Thumbnails
Contents