Új Dunántúl, 1946. június (3. évfolyam, 122-144. szám)

1946-06-04 / 124. szám

Őszinte íie!yzef|e!eníés a kitelepítésről Csak a bűnösöket sí abad kivinni — Intézkedés a lo&talmtm kíéeiepíietiek vissz a hozat a iá? ói Villány, az egyébként csendes kis.járási székhely olyan, mintha harc dúlna a községben. A köz- séghíaa előtt csoportok állanak ts izgatottan olvasgatják a fris­sen kifüggesztett névsorokat me­lyek a német nemzetiségű és német anyanyelvű lakosok neveit közük. Ezek alapján indul meg a kitelepítés. Ezekből a nevekből állítja össze a mentesítési bizott­ság a mentesitendűket és ezekből kerülnek a kitelepítendő vago­nokba azok, akik nem érdemesek arra, hogy továbbra is magyar kenyeret egyenek. A Nemzeti Bizottság éjjel-nap­pal permanens üléseket tart, A kél munkáspárt vezetői a legna gyobb egyetértésben dolgoznak a többi pártokkal együtt, mert az a közös cél, — és ezt különösen Cfnkó eivtárs hangsúlyozza, — hogy ne kollektive büntessük a sváb- ságot, hanem csak azokat, akik tényleg megérdemlik. Az országnak ugyanis nem az a cél ju, hogy újabb „zsidó-ügyet“ csináljon. Énért fontos az, hűgv a mentesítő bizottság a helyi nem­zeti bizottsági tagok véleménye alapján minden egyes esetben a legnagyobb körültekintéssel jár­jon el. Amikor belépünk a villá- ! nyi Nemzeti Bizottság ülésére, — éppen az egyik fiatal úgynevezett .kényszer SS“' katonát hallgatják ki. Ez elkeseredetten mondja hogy ő soha nem vallotta magát . német anyanyelvűnek és valaki > mégis, az ő megkérdezése nélkül átadta nevét a sorozó hiizottság- nak. Ez azonban nem arc egyedüli ilyen eset Villányban, ahol a szomszédos Beremenddel ellen­tétben közel 70-re rug a kényszer SS katonák száma Ebben az a körjegyző a bűnös .aki akkor a község élén állt s aki ma is a körjegyzőséget veheti. Tiborez— Thai körjegyző talán nem köve­tett el szabálytalansáégot, de a szabálytalanságoknál sokkal súlyosabb bűnt követett el az­zal, hogy nem állt ki a rábízott nép érdekében. így kapott az SS alakulat Vil­lányból 70 tagot és igy kerül a kitelepítendők sorába ez a 70 ember aki hasznos dolgozó pol­gára lehetne az országnak. Sae- rencsére Rajk belügyminiszter elv- társ az utolsó pillanatban gon­dolt ezekre is és Cser kitelepitési miniszteri biztoshoz megérkezett az új rendelet amely módot ad arra, hogy • azok a kényszer SS katonák, "kik tényleg kényszerűségből álltak be az SS-hez és egyéb­ként magyar érzelmüek, mente­süljenek a kitelepítés alól. A? utcán lépést nem haladha­tunk, hogy az új tányérsapkái egyenruhába öltözött karhatalmi zászlóalj egy-egy fegyveres tag­jába bele ne ütközzünk. Este 0 után tilos az utcán járni, a falu határát csak külön engedéllyel 'ehet elhagyni, a kocsmák zárva vannak szesztilalom van az egész f r?-égben és az emberek idege­sek, mert nem tudják, hogv mit hoz a holnap. Felkerestük Cser elvtársat a kitelepítés miniszteri biztosát, aki' elmondotta, hogy hamis az a be­állítás, amely szerint a kitelepí­tés faji alapon menne, mert Beremenden a 6tl kitelepítendő közül csak 194-et telepítettek ki, a többieket mentesítették Bocslván 290-ből 204-et Lapán- csán' 275-bő) 240-et, [vándárdán 376-ból 166-ot, Bezedeken 258- •*61 190-et, Magvarbolvban 620- bót 560-at és Llppón 554-ből MO-et. ] 41 új DU?wmk Cser eivtárs egyébként a kite­lepítésről még a következőket mondotta: A névsort összeíró bi­zottság állítja össze. Ennek tag-, jai községi emberek. Ehh^z az o I általuk összírt névsorhoz {önnek a statisztikai hivatal adatai, mely bői meg lehet állapítani hogy mennyi a község magyar és né-, met nemzetiségű lakossága Eze­ket az adatokat még kiegészíti a politikai rendőrség, valamint a vármegyei levéltár irományai, to­vábbá a Volksbund névjegyzék A kifüggesztésre kerülő névsor­ban szereplők mipclegyikénelc megvan a joga és lehetősége, hogy magát megvédje a kitele­pítéstől, ha az illető végrehaj­tási utasítási pontok alá nem esik. A kifüggesztés után a névsor a mentesítési bizottság elé kerül és az egyének kérvényei felülblrálá sát ez a bizottság az összeiró bi­zottságtól kapott névsor alapján végzi. J , Ha valaki beteg, az orvosi bi­zonyítvány alapján mentesítést kap bizonyos időre, amíg beteg­sége tart és addig úgy ő, mint a melléje rendelt ápoló családtag mentesítve van a kitelepülés alól. Akinek a mentesítési bizottság hoz beadott kérvénye és a sta­tisztikai hivatal adatai nem egyez­nek, az haladékot kap ügyének kivizsgálására. — Ezért merem állítani — mondj» Cser elvtárs — hogy a humanizmus és a demokrácia szellemében történik a kitelepí­tés, amit bizonyít az is. hogy minden stzemély 80 kg. súlyú ágyneműt, ruhaneműt és házi felszerelésből álló csomagot, valamint 20 kg. élelmiszert vihet magával, a vo­naton pedig kükön közös konyha működik, amelyhez az élelmisze­reket külön a kitelepítendők ad­ják. Cser miniszteri biztos seavaihoz a magunk részéről csupán annyi a- megjegyezni valónk, hogy a ki­település tényleg néhány kirívó esettől eltekintve rendesen folyik és meg lennénk elégedve, ha a csehszlovák hatóságok hasonló szellemben intéznék « m'.gvarok kitelepítését. Viszont az Uj Dunántúl nem zárkózhatik el annak a néhány esetnek a feltárásától sem amely talán a gyors munka lázában kö vetkezett be. de amelynek nem lett volna sízabad előfordulnia. Másnap délelőtt ugyanis átmen­tünk Magyarbólyba. ahol a ki­település már megtörtént A fa n csendes, kihalt, az emberek be­húzódtak otthonukba, senki lehe tőleg az utcán nem mutatkozik és az üres. lakatlan házakban epv- egv gazdátlan kutya sir fel Be­szélgettünk Egri Károly elvtárs­sal, a helyi pártszervezet titkárá­val, aki elmondotta hogy ebben a községben bizony a mentesítő bizottság nem járt el kellő gonddal. így megtudtuk, hogy Molnár Jó­zsef és felesége született Halász Katica, mindketten tSzsgyökereg ma­gyar emberek, akik soha. sem- •miféle nfmet szervezetnek tag­jai nem voltak, bekerültek a kitelepülő vonatba, csupán azért, mert az utolsó perc­ben egy Volksbundista bejelen­tette nevüket. Ezzel szemben a mentesítő bizottság nem tartotta fontosnak az ügy kivizsgálását és ezért kellett két magyar ember­nek Németországba kerülnie. Ez az ember, mint kényszer SS ka­tona három ízben kísérelt meg szőkéét a németektől cs emiatt halálra ítélték Az ítéletet kc'őbh ’-egyetemből . internálásra' vá tnz lírák át és az orosz feisxab'dí- iás németországi deportált tábor­0.ui aialm meg. Most őt és csa­ládját a mentesítő bizottság hatá­rozat« újból kivitte a deportáció- ba. kasszán Henriket fiával együtt a nemetek félholtra verték,mert nem ak^rt elmenni SS katonának Egy nemet SS legény bosszúbó' : géppisztollyal baromfiait lelőtte. Kitelepítették. Ifjú Hammer Já­nos haj évig magyar katona von. hogy ne kelljen SS-nek elmenni, önként jelentkezett továbbszolgá- latra ás mint továbbszolgáló "Őr­mester szerelt le. Magyar anya­nyelvűnek és magyar nemzetisé­gűnek vallotta magát. Apja tény leg tagja volt a Volksbundnak viszont ő külön háztartásban él évek óta. Ennek ellenére kitelepí­tették. Értesülésünk szerint eze­ket a családokat Sopronnál !e- szerdték a vonatról és vissza - irányították. Ebben a községben is súlyos vádak hangzanak -el Vértes nyu­galmazott főjegyző ellen, aki szintén minden német hangzású név mellé beírta a ,,német nemze­tiségű“ jelzést és aki ezzel sok embernek újabb hontalanságot szerzett. Magyarbólyon azonban nem­csak a mentesítő bizottság és kü­lönösen annak elnöke, Végh el­len hangzanak el súlyos panaszok. Azt is felróják, hogy a kitelepí­tettek által otthagyott élelmisze­rek és ingóságok nagy részét a karhatalmi zászlóalj gazdasági hi­vatala elvitte a faluból és így elő­áll az a helyzet, bogy a betele­pítendő magyar telepesek üres, kifosztott lakásokba jönnek. Ezt a helyzetet súlyosbítja még az. hogy a betelepítési kormánybiz­tosság nem gondoskodik kellő éré Ilye! a lakatlan háeak megvé­déséről és igy történik az hogy egves régi telepesek cserélgetik házaikat és természetesen a most jövő telepesek még keve­sebbet kapnak. 'Ezek azok a panaszok, amik elhangzottak és amiknek a ki­vizsgálásra Krancz Pál elvtárs nemzetgyűlési képviselő vasárnap délután kijött Villnyba és intéz­kedett hogv ilyesmi többé ne forduijo elő. Hisszük, hogy a villányi kitele­pítés már minden zavaró mámén-, 1 tűm nélkül fog végződni és a mentesítő bizottság azon lesz hogy minden ember ügyet külövi- külön a legb hatóbban vizsgálja meg. mert a magyarságnak nem az a cél­ja, hogy a fasizmust leutánozza 9 kitelepüléssel, hanem csak az, hogy a bűnösök kerüljenek ki. Tudjuk, hogy hatalmas munka, amit a mentesítő bizottság végez de itt minden egyes akta egyregv család életét jelenti Nem a törvények rideg paragra­fusait kell nézni, hanem arra kell törekedni, hogy a rendelet betűi mögött emberek sorsa áll. Hogy mennyire nem szabad csak rendeletiket nózni íme egy pél­da: Bartelmesz György 56 éves nincstelen villányi földműves. A rendelet szerint tényleg ki kell telepíteni. Jizzfil szemben a tény­állás a következő: Bartelmesz György 1941-be:; tényleg, belépett a Voksbundba. mert akkori kenyéradója a Volks- bund vezére volt, aki kijelentette, ha ő és János nevű fia nein lép be a Volkshundba, akkor kiteszi űz utcára. Három hónapig voltak tagjai a Bundnak, amikor fia ki­jelentette, hogy ő pedig továbbra nem marad tagja ennek a hazaáruló bandá­nak, sőt inkább elbujdosik, de SS katonának sem megy cl. A ki*hudn*éri volksbundisták iei- jelentéacre az SS-ek elfogták Bnr- teiniesz Jánost, az utcán a« egész falu szemeláttára félboltra verték, majd falhoz állították és agyon­lőtték. Erre tanú az egész faiu lakossága. Az apa erre szintén azonnal kilépett a Volksbundból. sőt azokat nem nevezte másnak, mint aljas gyikosoknak. Az ak kori magyar csendőrség kénytelen volt figyelmeztetni többiizben Bar- telmesz Györgyöt, hogy vigyázzon a szájára, mert a né­metek őt is elfogják tenni láb alól. Most egyetlen unokáját egy öt éves gyermeket neveli A törvény értelmében, mint volt dVsbund tagja, családjával együí ki ke’l mennie Németországba, ahol uno­káját apja gyilkosai közt kellene felnevelnie Nem tudjuk mi a mentesítő bizottságnak ebben «z ügyben a határozata, de hisszük a ballépé­séért fia életével megbünhődött embernek meg lehet kegyelmezni. ' 0.) „Veszélves precedens, ha egy mín!szter- elnőV beavatkozik egy tárgyalásba“ — mondfa d*. Bat a Ignác főügyész Jogász körökben nagy vitára adott alkalmat az a népbirósági | tárgyalás, amelynek vádlottja • Koszorús Miklós volt rendőrfő- tönzsőrmester volt, akit 17 tanú egybehangzóan azzal vádolt, hogy a rendőrségen 1944-ben a Gestapo i által letartóztatott foglyokkal ke-1 gyetlenkedett és Gestapo besúgó j volt. A 17 terhelő tanú vallomása; után néhány, a védelem által be- : jelentett védő tanú vallomása j hangzott el. akik bár nem abban ! az időben voltak ott, mint a többi terhelő tanú, arról vallot­tak, hogy velük jól bánt a vád lőtt. Kocsis tanácselnök pedig fel­olvasott egy levelet, amit Nagy Ferenc miniszterelnök intézett hozzá a vádlott érdekében cs amelyben a miniszterelnök aki j későbbi időben szintén a Gestapo j foglya volt, kijelentette, hogy ő Koszorússal seemben csak hálát érez. Ezek után a pécsi népbiró- ság. az ügyész által kért további bizonyítást elutasítva, a vádlot­tat felmentette. Ebben az ügyben érdekesnek tartottuk megszólaltatni dr. Bállá ■ Ignác elvtárs, városi - főügyészt, aki mint érdekelt tanú és mint jogász az alábbiakban nyilatko­zott az ügyről: — Mi a véleménye a főügyész eivtársnak a Koszorús ügyről? — tettük fel az első kérdést — Engem meglepett az ügy, bár a tanúvallomásomban hangoztat­tam, hogy célomat elértem azzal, i hogy Koszorúst, mint nem oda-: vaíó elemet a demokratikus rend- ’ őrség kebeléből eltávolítottam. Engem az, hogy őt miképpen büntetik meg, nem érdekel. — Ettől függetlenül mint jo­gásznak már más a véleményem erről a tárgyalásról — folytatta nyilatkozatát dr Ralla A minisz­terelnök elfelejti, hogv az 54 em­ber közül husv fért vissza és mi voltunk Pécsett az elsők akiket elhurcoltak Akik közülünk visz- szMtértek mint egy miber egybe­hangzóan vallottak hogy velünk, hangsúlyozom, hogv velünk mi módon bánt a vádlott. Ez termé­szetesen nem zárja ki azt, hogv másokkal az u n. előkelő fog­lyokkal. Nagy Frrenccel dr Ma­jor Míhál'yal, báró Biedermann Jmrével jól bánhatott egy későbbi időben, amikor a Gestapo őrsége olyanokból állott már, akik a fog­lyokkal együtt .söröztek. Lehet, sőt valószínű, hogy a miniszter- elnök cellaajtaja nyitva volt, a mi birodalmunk határa azonban a cella küszöbén végétért. De ml nem ragadtattuk el magunkat és nem azt • vallottuk, hogy az összes politikai és felekezeti fog­lyokkal miképpen bánt, hanem mi*csak azt vallottuk, hogy ve­lünk, ötvennégyünkkel milyen volt a bánásmódja. És mi a lá­tottak és tapasztaltak’ alapján mondottuk el perrendszerü tanú­vallomásainkat. — Ha bárki is azt hinné, hogy minket az elfogultság, vagy bosz- szúvágy vazéret, felvetem a kér­dést, miért nem érvényesült ez a szempont vitéz Horváth és Ma­rosvölgyi főtörzsőrmesterekkel szemben, akik legalább annyit foglalkoztak velünk, mint Koszo­rús csak más módon! — Mint jogász furcsának tar­tom, hogy a népügyész által in­dítványozott bizonyitáskiegélszi- tést a népbiróság feleslegesnek tartotta, mert ennek csak akkor van helye, ha a vád a felvett bi- aonyitási anyaggal annyira alá van támasztva, hogy kizárt az, hogy a tárgyalás felmentő Ítélettel vé­ge térjen. Mert itt 17 terhelő tanú vallomással szemben áll néhány mentő vallomás, mely legfeljebb enyhítő körülmény lehet. A NOT helyes gyakorlata szerint a vád tanúival szemben a védelem ta­núi figyelembe nem vehetők. — „mert a népbiróság előtt nem di­csérve lesz, hartem büntetve“. — Ezért tartom Alhumanistt felfogásnak ilyen esetekben a vád és védelem tanúit súly, vagy faj- súlv szerint lemérlegelni — A miniszterelnök csodálko­zik a vádemelésen, de engedje meg, hogy mi is csodálkozzunk ne elismerésünket fejezzük ki 8 felmentő ítéleten, cs veszélyes precedensnek tartsuk azt, ha egy miniszterelnök beleavatkozik eöy tárgyalás menetébe — Semmi kétségem nincs arra nézve, hogy a NOT a pécsi nép- bíróságnak ezt a nem helytáll” ítéletét meg fogja változtatni fejezte lie érdekes nyilatkozati' dr. Ball« főügyész elvárs A munkás dalose^yestíletek seregszemléje Pécsett Pünkösd vasárnapja a dalos-, egyesületek életéhen régóta ha­gyományos ünnep Ezen a napon tartották meg évek óta a kerületi dalosegyesületck évi seregszemlé­jüket, és volt idő hogy 30—40 dalárda mutatta be java tudását Nemzeti színházunk színpadán. Az utazási nehcizscgek ezévben nem tették lehetővé, hogy ilyen mértékű dalosünepélyt rendez­zünk Mégis alkalom nyílt arra, hogy Pécs összes munkásdalosai közös hangverseny keretében írni tatkozzanak be pünkösd ünnepén. A hangverseny rendezésének és kivitelezésének munkáját a Pé­csi Mirnká'képző Egylet cs a Pécsi Szociáldemokrata Párt Kul- túrális Bizottsága vállalta.' F hó 9-én, vasárnap délelőtt 10 órakor zajlik le Péc- munkásdalosainak hangversenye j következő műsor keretében. Tolnai József elvtárs, 1 nolgármester nemzetgyűlési kép­viselő megnyitja az ünnepségah majd Várady Gyöngyi és ÚákáW László, a pécsi Nemzeti Szfnh*^ tagjai verseket mondanak. A hon' v-dzenekar számai után a mécsé*' szabolcsi „Jószerencsét" dalára ’ az Flső Pépsi Bőrgyár dalárdái • a Dohánygyári .Munkás D»*0 ’ aiz Iparos és Polgári Dalkör. Magyar Kommunista Párt dala dája és a Pécsi Munkáskép Egylet dalkarának különböző sz mai következnek. . Mérsékelt áru jegyek ben előjegyezhefők az összes v esi üzemekben, a Munkás házban cs a Szoc. dem. párt k ^ ponti titkárságán, ftzoltovsvkv­17 sz. alatt. , j.j. Reméljük, hogy a munk8ST»V soknak az első együttes mrl. n#. lntkozása a Wnaeynbh siker*, za meg a rés/tve. da.Ián'" tsP érdemes f ána do rí- méltó 1 mánL

Next

/
Thumbnails
Contents