Új Dunántúl, 1946. június (3. évfolyam, 122-144. szám)

1946-06-28 / 143. szám

Az adópengő-bérek gyakorlati kiviteléről tárgyaltok a Szakszervezetek és a munkaadói érdekképviseletek A Gazdasági Főtanács most megjelent rendeletével kapcsolat­ban, amely a munkavállalók fize­tését ladópengőben állapítja meg, a Szakszervezetek titkársága a munkaadói érdekképviseletek ve­zetőivel csütörtökön délelőtt kö- izös megbeszélést tartott, hogy megállapodjanak a rendelet gya­korlati kivitelében. Lakatos elvtárs, megyei szak­szervezeti titkár ismertette a ren­deletben foglalt intézkedéseket, amelyeket mindkét fél képviselői magukévá tettek. Megállapodtak abban, hogy a Gazdasági Főta­nács által előirt béreket, valamint a kalória összegét teljesen a ren­delet szellemében fogják fizetni. Megállapodás történt arnanézve is. hogy a szakmák 'hétfőtől kezd­ve a rendelet előírásai szerint rá­térnek a progresszív alapon tör­ténő bérfizetésekre. A Gazdasági Főtanács által meg­állapított alapórabérek a követ­kezők: szakmunkás 1050—1200, betanított munkás 900—1050, se­gédmunkás és napszámos 700— W0. tanonc 320,-480-640—840 adópengő. Ezeknek az alapbérek, nek bizonyos százalékkal emelt összegéhez jön a megállapított kalória értéke. A magánalkalmazottakra vonat­kozóim. a Kereskedők Testületé­ben szintén megállapodás történt, ugyanúgy a miagán tisztviselőkkel kapcsolatban is. Az adópengő bérek kifizetése körül esetleg felmerülő vitás kér­désekre bővebben ad felvilágo­sításokat az illetékes szakszerve­zet, vagy a inunk; adók érdek­képviselete, ugyanitt pontos táb­lázat ál! rendelkezésre a kifize­tendő 'adópengő bérek összegéről. Hatalmas ugrásokkal mentek lel az árak a csütörtöki piacon Igaz, tegnap nem volt hivatalos hetipiac Pécsett, ehhez képest nem is volt említésre méitó fel­hozatal, a tegnap tapasztalt őrüle­tei árugrások azonban nem a gyenge felhozatallal magyaráz­hatók. Tegnapi számunkban ír­tunk róla, hogy a spekuláció, most már az edópengő ugrásszerű emel­kedése révén elért árdrágulással sem elégszik meg, hanem egyre- másra emeli az adópengőben meg­állapított alapárakat is. — És ez most már nemcsak az ipari cik­kek frontján ífidelhctő, hanem ezt -AiyJeneiát átvették a piaci • mert a tegnapi piaci ugrásn.'-'^rü emei- eizzcl magyarázh:’ .áinkhen néhány ki- át közöltünk a reg kialakult árakról. ezek az árak még 1 „e.előtt folyamán megduplázódtak mára, azonban a tizbilliós tej billióra, a tizbilliós gyümölcs 40 — 60 billióra a tegnap még 7—8 billiós írburgonya mára 40—-50 billióra ugrott fel. Még a legsilá­nyabb élelmiszernek számítható gomba-félék ára is mára 40—50 billióra emelkedett. És ami a legszomorubb. a dol­gozók, akik a legtöbb helyen csü- .örtökön megkapták hetifizetésü­kt c, azt a tegnapi napon már nem tudták elkölteni, részben azért, mert nem volt elégséges áru ah­hoz. hogy elkölthessék, részben pe­dig azért, mert sok üzemben dél-' tájban kapták meg a fizetéseket, amikor már a piacok teljesen üre­sek voltak, úgyhogy még a vi­szonteladó kofáknál sem volt sem­mi áru sem található. Azok a dol­gozók tehát, akik .csütörtökön fel­vették a fizetésüket, a pénteki piacnapon már csak harmadára leértékelt pénzzel jelenhetlek meg könnyen hazavihetik tehát, amit az igy harmadára leértékelt pén­zükért a piacon vásárolhatnak. Újból vissza kell térnünk tehát annak hangoztatására, hogy a ha­tóságnak kell tenni valamit a piaci áruíclhozatal megszervezésére, mégpedig sürgősen. Nem lehet ,-továbfo tétlenül nézni, hogy a városi dolgozók aránylag kevés keresetükért se legyenek képesek a legszükségesebb élelmiszereke! megvásárolni, hogy az teljesen -értéktelenné ne váljon a kezük­ben egyik napról ia másikra, csak azért, mert sem a piacon, sem az élelmiszerüzletekben nem juthat­nak hozzá — a felhozatal szerve­zetlensége folytán — a lepnél,kü- lözhetctlenebb napi betevő fala­tot jt lentő élelmiszerekhez sem. (m. j.) A július havi közmunka­váltság A város hatósága közli, hogy az jjaépítési Miniszter 10.690/1946 ;ámú rendeletével a közmunka- íltság kiszámításánál irányadó át- gos napszámbér összegét 1946. / július hó 1-től kezdődöleg 40.000 iópengőben állapította meg. A földbirtokból származó löve­llem fejében az 1946, évi július i 1-től kezdődöleg a kataszteri zta jövedelem 24.000-szcresének y hónapra eső részét, tehát ha­nta a kataszteri tiszta jövede- n 2.000-szeresét adópengőbe r, 1! számításba venni. \ közműnk»kötelezetteknek köz oikaVjáltságukat az eddig fizetett jszámbér mértéknek megfelelö- a megfelelő cimletű adópengo I',jeggyel, illetőleg papírlapra fél- asztott adópengő címletű ille- bélyegek beszolgáltatásával kel! mi, olyképen, hogy a közmunka- elezettek a hó 5. napjáig átad azt a háztulajdonosnak vagy (bízottjának. A háztulajdonos y megbízottja a házban lakó >;lnunkakötelezettekről beszedési vzéket állít össze és a besze. jegyzékkel a hó 7. napjáig 1? jlja a közmunkakötelez^tíektől tt adópengő adójegyeket, illet- adópengő illetékbélyegeket a ’ si adóhivatalnak. . háztulajdonos vagv megbízok hónap 5, napja után nem kö a közmunkák ótelezettek tői a rkiágot jelentő adópengő adó­] új oua&Ntm fizetése 'jegyeket, illetve adópengő illeték- bélyegeket elfogadni. Ilyen eset­ben a közmunkakötelezett közvet­lenül a városi adóhivatalnál tarto­zik pó'tbeszedési jegyzéken váltsá- gát befizetni. A közmunkaváltság-pénztárak csak a befizetés napjának dátumá­val átírt adópengo illetékbélyege­ket fogadják el. A város hatósága értesíti továb­bá a háztulajdonosokat, illetve házmegbízottakat. úgyszintén a közmumkakötelezetteket arról, hogy a közmunka váltságot július 1-től kezdve 7-ig, a torlódás elkerülése végett a városháza I. emeleti -köz. numkaváltság pénztárain kívül a II. emeleti közgyűlési teremben is reggel 7 órától délelőtt 11 óráig lehet leróni. ' Azokat a váltságfizelésre kötele­zett közmunkakötelezetteket, akik közmunkaváltságukat a hó 5. nap­jáig nem fizetik, illetve nem róják le, köteles a háztulajdonos vagy meghízottja a beszedési jegyzéken küiön feltüntetni, megjelölve azt ií, hogy az illető váltságot nem akar vagy nem tud fizetni. Ezeket a közmunkakötelezetteket, a köz­műnk anyilvántartó hivatal termé­szetbeni közmunkára fogja igénybe venni. Uj posiab élvetek Budapestről jelenti a MTI. A posta vezérigazgatóság közli, hogy június 27-től 160—200—500 1 milliárd értékű új postabélyege- j kit bocsát forgalomba. Újabb ötszázezer adó- pengőt adományoztak a gyermekakció javára Egy magát megnevezni nem aikiaró kereskedő szerkesztőségünk útján 500 etztr adópengőt ajánlott fel a fonyódi gyermekakció ja­vára. Ezzel az Uj Dunántúl gyűj­tése 10,500.000 adópengő. inzioiisMi... A .Magánalkalmazottak Sza­bad Szakszervezetének tanács­ülésén Sásdi elvtárs foglalkozott azaal a Szakszervezet által fel­vetett és a városi közgyűlés ál­tal határozat formájában elfo­gadott gondolattal, amelyik a városi dolgozók katasztrofális helyzetén ia piaci árrögzités be­vezetésével kívánt segíteni. A jószándékú terv azonban a gya­korlatban csődöt mondott, mert az árrögzités hire megfelelően támogatott propagandával vil­lámgyorsan terjedt el a falvak­ban, úgyhogy mire cselekvésre került volna sor, nem lehetett mit ármaximálni, mert a piacok áru nélkül, üresen mariadtak. Mint Ikésőbb kiderült, egyes „túlbuzgók“ odáig mentek a vá­rosi dolgozók, ezáltal a két munkáspárt elleni hangulat szí­tásában és a belső rend meg­bontását szolgáló igyekezetünk­ben, hogy a falusiakat dobszó- u»l figyelmeztették a konyha­kerti növények és gyümölcsök városba hozatalának szabotálá- sára. Ezt la „dobszó-biradást“ különösen a bányavidékek kö- j rüli községekben alkalmazták, mintegy kifejezésre juttatva, hogy az újjáépítés terén hősies mnnkateljesitmén veket nrodu- káló bányamunkásság kiéhezte- tése orszár* rontó politikáink erfyik sarkalatos tétele. Sásdi elvtárs ezeket mondotta a ma- gánalkalmazottak szakszervezeti taggyűlésén: „Tűrhetetlen át'a- pot az. hogy rz infláció ször­nyűségeit csak a munkásság és a fixfizetéses alkalmazottak szén vediék. Aldhzntot kell hoznia a falusi dolgozóknak is. — mert ők viszonylag jobb helyzetben vannak, hiszen legalább enni­valójuk vau.*— a városi do! gőzök pedig hamarosan éhen kell, hogy pusztuljanak, ha a falu ezt nem érti meg.“ Foglalkozott ezután a taggyű­lés Perr Viktor kisgazdanarti képviselő emlékezetes szigetvári beszédével és tiltakozását felez­te ki «z ellen hogy egyes kép­viselők a mentelmi jogot arra használják, hogy a fiatal ma­gvar demokrácia ellen reakciós, jobboldali támadásokat indítsa­nak. Követelte a helvj csoport, hogy a nemzetgvölés nz ilven elemek mentelmi K»rfát haladék­talanul függessze fel. hogv nép- bíróság elé állíthassák őket. Úgy látszik ezek voltak azok, amelyek nem tetszettek egyes kisgazdapárti „bizalmiakat“ s a velő tényeket teljesen megha­misítva. cinikus rosszakarattal úgv állították be. mintha Sásdi elvtárs a parasztságot támadta volnu. A F. N. cikkírója ilvgp hírforrásokból táplálkozva ter­mészetesen nem /ítallja. hogy Sásdi elvtárs személye ellen dur­va útszéli hangú kirohanást in­tézzen. A minden ióízlést meg­hazudtoló. minősíthetetlen stí­lusban feltárt rágalom minden­esetre egy célt elért: azt. hogy ismételten megbizonyosodtunk erről, ki. vatív kik azok. akik semmi eszköztől sem riadnak vissza, hogy a munkáspártok és a falusi dolgozók között ellen­tétet szítva, maguk a „jövőre“ spekuláljanak. Megnyutathatunk azonban minden „lesi-puskást“: kár az igyekezetért, mert sem­miféle hazugsággal, rágalom- hadjárattal nem fogják elérni céljukat, még akkor sem. ha az átmeneti idő további részé­re is egyedül a munkásságnak és fixfizetéses alkalmazottaknak kell vállalniuk minden nvomoru- ságot, kint és szenvedést. A cikkét nvilván „szellemesnek é.; ügyemnek* hitt , toHnokocsk*“ otromba stilnstalanságára egyéb­ként nincs mit válaszolnunk. Lerántja az a lenlet tökéletesen nem Sásdi elvtársié»!, hanem egyedül és kizárólag írójáról. „Hazudni pedig nem szabadi* — így szól az a deákierenci egyszakaszos sajtótörvény-javaslat, amelyet Perr Viktor oly nagy hévvel idézett egyik e héten megjelent cikkében, amelyet ismét és ki tudja hányadszcáT arra la nemes célra szánt, hogy elhitesse mindenkivel, laki szigetvári beszédét nem hal­lotta, hogy 6 nem azt mondta, amit mondott, vagy ha mondott is olyasvalamit, az nem úgy értendő... Nos, aki hallotta a beszédei, az tudja, hogy Perr Viktor valóban azokat mondta, amiket most meg akar tagadni, vagy el kíván imagyarázgatni. /De valóban, hazudni mégsem szabad, ugyebár! Hát akkor kérdjük illő reverendával, miért hazudott mégis akkorát a főtisztelendö lír többek között a magyar kormánydelegáció külföldi tárgyalásaival kapcsolatban? Mert iha isok mindent meg is lehet .kísérelni letagadni a szigetvári beszédből, az tagadhatatlan, hogy Perr Viktor teljesen félreérthetet­len tendenciával hangsúlyozta ki, hogy Washingtonban Truman elnök csak Nagy Ferencet és Gyöngyösit .tehát a delegáció kisgazdapárti tagjait volt hajlandó fogadni, Rákosi Mátyást és Ries Istvánt nem' Mondta, vagy nem mondta, Perr Viktor úr? Ezzel szemben mit mondott Nagy Ferenc hazaiéltekor? íme: „A valóság az, hogy minden egyes tárgyaláson a delegáció valamennyi tagja résztvett, így a Ti urnán elnök úrral és Bymes külügyminiszter urrat folytatott tárgyalásokon is!" Valahogy az az érzésünk, hogy Nagy Ferenc, aki mégiscsak ott volt, jobban tudja, mint Perr Viktor, aki olyan nagyon szerette volna, hogy a munkáspártok képviselői ne legyenek ott. Hazudni azonban mégsem szabad, mert mint a Tégi jó magyar közmondás tartja: könnyebb utolérni a hazug embert, mint a sánta kutyát... * Az Új Dunántúl kirakatában tegnap éta egy fénykép látható. A fénykép közepén Truman elnök, amint Rákosi Mátyással össze- mcsolyog, félig hátat iordftva Nagy Ferencnek, háttérben pedig a kormánydelegáció többi tagja. Ha iperrviktori hatásokra vadásznánk, a felvétel ilyetén beállítottságához rengeteg kommentárt fűzhetnénk! Mi azonban — ha tudjuk is, hogy az ilyen diplomáciai fényképezé­seknek igen sokatmondó nyelvezetük van! — a beállítást inkább hajlandók vagyunk a fényképész „tapintatlanságának" betudni, seni- minthogy annak alapján nyilvánosan arra következtessünk, hogy Truman elnök sokkal barátságosabban és behatóbban foglalkozott a delegáció egyik, miniszterelnökhelyettes tagjával, mint magával a magyar miniszterelnökkel, a delegáció vezetőjével. Nem, ilyen ildom­talan, áskálódóan koalicióellenes és főleg politikailag is bűnös ma­gyarázatokra mi propagandaszempontokból lsem vagyunk hajlandóak. Nem követjük Perr Viktor harci módszereit. * A szigetvári szónok lemaflázta saját pártjának vezetőit, mert nem úgy viselkedtek a belpolitikai válsággal kapcsolatosan, ahogy azt Perr Viktor elvárta volna tőlük. Vájjon most mit mondhat ugyan­az a Perr Viktor a pártvezér (miniszterelnökre, aki annyira „ostobán viselkedik", hogy saját maga cáfolja meg azt a remek és hatásos hazugság-propagandát, aminek ő oly nagy lelkesedéssel lett prcma- gátorává? Mert micsoda „maflaság" inkább ragaszkodni az igazsághoz és az ország érdekeihez, mint a hatásos kommunislaellenes propagan­dához ... # Egyébként, ezt ie kell szegeznünk, a főbünös nem Perr Viktor. Pen Viktor esetleg csak „szegény félrevezetett", akt miről sem tehet. Igaz, hogy túl gyakran és túlságosan készséggel hagyja magát ilyen irányban „félrevezetni" — és ez is sokat mond. Az igazi bűnös nem is egyetlen személy. Rendszeres kampánnyal állunk Itt szemben, amire lehetetlen fel nem figyelni. A nyugati úttal kapcsolatosan valahogyan a hamis iníojmációk, a hamis tájékoztatások egész sora látott napvilágot. Hogy Truman és Bymes nem voltak hajlandók fogadni a magyar munkáspártok képviselőit, ez csak enyhe hangulatkeltés ahoz a vaskos hazugság­hoz viszonyítva, amit ugyancsak maga Nagy Ferenc cáfolt meg. Azok a titokzatosan mindig tévedő, de annál világosabban mindig csak egyirányban tévedő „hírforrások" magának Nagy Ferencnek a szá­jából is hoztak nyilatkozatot, amit saját bevallása szerint ö sohasem mondott. A Duna nemzetközivé tételéről tett byrnesi és nagytérénél nyi­latkozatokról van szó. „Azt közölték — mondta Nagy Ferenc —, hogy én magamévá teltem Byrnes külügyminiszter úrnak a Duna nemzetközivé tételére vonatkozó javaslatát. A Bymes külügyminiszter urrat folytatott tár­gyalásokon ez a kérdés egyáltalán nem is került szóba!” De akkor honnan erednek ezek a valótlan hírek? Amerikából jöttek és mesterségük címere E. T.? Vagyishogy az Eckhardt-Távirati- Hamisitőirodának még nagyobb befolyása lenne a magyar közvéle­ményre, mint mondjuk az Associated Pressnek, amely csak hivatalos és valóságos eseményekről és nyilatkozatokról hajlandó beszámolni? Avagy ezek a híreik sohasem látták Amerikát, hanem itt születtek a jó pénz iránt bizalmatlan agyakban és a vérvádakkal és gyermek- kolbás lóikkal közös hullámhosszon sugározták szét? Nagyon érdekes és tanulságos lenne, ha a tájékoztatásügyi mi­nisztérium alaposan utánanézne. • Tanulság: Hazudni pedig nem szabad! £s a mentelmi jog nem iokozott felelőtlenséget, mértéktelenné válható „beugrási hajlamot" jelent, haucm éppen ellenkezőleg, az átlagosnál nagyobb és átfogóbb poli­tikai áttekintést és tájékozódást — kellene jelentenie. Csütörtökön megint nem volt pénz a pécsi bankokban Mint már a múltban is néhány­szor, csütörtökön is hiába álltak reggel 8-tó! sorban a munkaadók a bankokban, hogy idejében ki­fizethessék a munkásokat. A ban­kok pénztárai üresek voltak. A Magyar Nemzeti Bank ismét nem küldött clcg bankjegyet. , Nem tudjuk megérteni, miért kell ennek sorozatosan így tör­ténnie. Azt hisszük, nem kell kü­lönösebb képesítés ahhoz, de még igazgatói jogkör sem. hogy meg­értsék odafent: ha az adópengő egyik napról a másikra száz száza, lékkai emelkedik, a bankjegy for­galom ugyanilyen vagy sajnos még nagyobb mértékben nő. Te­hát egészen természetes az, hogy 'automatikusan minden nap annyi­val több bankjegyet küldjenek, ahány százalékos emelkedés volt. Egészen természetes, de még­sem így történik. Valahol a bü­rokrácia Csatornáin elsikkad az észszerű intézkedés. Elvárjuk, hogy a jövőben ez ne forduljon elő, mert az amúgy is óriási gondok, kai küzdő munkásságnak felbe­csülhetetlen kárt okoznak, ha nem teszik lehetővé az idejch.n való fizetést. Tegnap Pécsett járt Nagy Ferenc miniszterelnök Nagy Ferenc miniszterelnök szerdán este, nem hivatalos minő­ségben Pécsre érkezett. A minisz­terelnök egyik pécsi klinikán be­tegen fekvő felesége meglátoga­tására jött Pécsre, ahonnan csü- * törtökön deltáiban gépkocsijával visszautazott Budapestre. A mi­niszterelnök, értesülésünk szerint, ittartózkodása alatt semmiféle hivatalos látogatást nem tett, csu­pán pártja itteni vezetőinél tért

Next

/
Thumbnails
Contents