Új Dunántúl, 1946. május (3. évfolyam, 98-121. szám)

1946-05-28 / 119. szám

többé nem engedünk visszacsi­nálni, vagy meghamisítani, A nem­zetgyűlés megszavazta a bányák államosítását. Holnap egy lépés­sel tovább megyünk. A villám osenrgiatele-peket is államosítjuk. Következik a ban­kok állami ellenőrzése, a fon­tos nehézipari üzemek állami ke­zelésbe vétele. Aratás után az élet az országban úgy alakul át, hogy ez az ország a dolgozók országa tesz. Mi tudjuk, hogy az átalakulás, mint minden átformálás nehézsé­gekkel és megrázkódtatásokkal jár. Felhívom az egész magyar nép figyelmét arra, hogy itt eqv történelmi órával állunk szemben, amelyet elmulasztani nem lehet és nem szabad és nem is fogunk el­mulasztani. Kötelességünk ez a jövő nemzedékeivel szemben is Az ország boldogulása attól függ, hogy mi ma teljesítjük-e köteles­ségünket. ' — Az elmúlt évben rossz volt a termésünk. Háborús káraink van. nak. Az országot kiraboltak a nyi­lasok és a náci rablók. Elhurcolták javainkat, megbénították gyárain­kat és elvittek minden megmozdít­hatok Ennek hiányát ma súlyosan érezzük. Ennek ellenére mi nem i ántorodhiatunk meg egy pillanatra sem. A nehézségeket le kell küz-1 deni. Ha kell egy lyukkal beljebb bűzzük a nadrágszíjat. Meg kel! tennünk, hogy eljuthassunk a nor­mális állapotokig. \ dolgozók országát csak a dol­gozók építhetik jel. Mások meg­semmisítenék azt, ha átenged­nénk a vezetést. A nehézségeket minden poklon keresztül le kell küzdeni. Át kel! küzdeni magunkat addig az idő­pontig, amelynek* a közeljövőben kell bekövetkeznie. A gazdasági bajaink leküzdésére megvalósít­juk a szanálást. Ehhez áldozatra van szükség. Ne engedjük meg, hogy asszo­nyaink összetévesszék a néha üres kosarat a demokráciával. ni fUpjjl sabb záloga, az a gránitsziki amelyre ezt a demokráciát egye­dül fel lehet építeni, a munkáspártok lehető legjobb együttműködése. — Azok a nehéz napok, ame­lyek még ránk virradnak, azok a napok, amelyek a stabilizációt eredményezik, azok a napok ’kí­vánják legjobban ezt az együtt­működést. Váll váll mellett, kéz a kézben mindenre vigyázva ha­ladunk előre az úton a márciusi napok­ban megs, illetett baloldali blokkban a Nemzeti Parasztpárt­tal együtt. Együtt la szakszerve­zetekkel és (együtt «mindenkivel, aki ehhez a törekvéshez őszin­tén és igazán csatlakozni akar. Ha a Kisgazdapártban lévő 'pa­rasztság segítene bennünket az urak és tőkések ellen, akkor ve­lük is szővetkeznérdi. Mi addig nem fogjuk :mog a »kisgaz­dák kezét, iámig ők nem eresztik el az urakét- Ebben az országban a de- mMuf ramüen est? “f1? * nokrácia alappillére és legbizto- «^nüét a végzett munka felett es sabb záloga, az a gránitszikla, fogadjuk meg magunknak.. hogy Innen üzenem a Kisgazdapártnak, hogy ez a tömőrü! és és összefo­gás nem ellenkezik a .demokrácia őszinte barátainak egyetlen törek­vésével sem, tehát a kisgazdapárt őszinte demokratikus törekvéseivel sem, dg igen is szembefordul min­den törekvéssel, amely a demok­rácia ellen nyilvánul meg. — Visszatérve otthonunkba, fog­juk újra kezünkbe ra unka eszköze­inket és minden esto tartsunk és hogy holnap többet fogunk dolgozni, mint amennyit ma dolgoztunk. Építjük az országot, de nem má­soknak, hanem a dolgozó magyar népnek. Éljen a munkások, pa­rasztok és haladó értelmiségiek demokratikus összefogása, éljen a szabad, független demokratikus boldog Magyarország. Bán Antal elvtársunk beszédét a felvonult dolgozók tömege lelkes éljenzéssel fogadta és perceken fi­ker észtül ünnepelte. Addig nem fogjuk meg a kisgazdák kezét, amíg ők el nem eresztik az urakét Parasztok, munkások. Déldunán- lúl népe! — Azok a parasztok, akik elő­ször jöttek ei falujukból ilyen gyűlésre és azok, okik még. ott­hon maradtak, joggal tehetik fel a kérdést, minek ez ,a nagy stra­pa és rengeteg szenvedés. Jól je­gyezzük meg, ezekkel a fáradtságokkal iés (kis szenvedésekkel, amelyeket az ilyen gyűlések jelentenek, «na­gy oia sok egyéb és jóval na­gyobb szenvedéstől kíméljük meg magunkat, mert csak ezekkel a gyűlésekkel tudjuk biztosítani azt, hogv ezt az országot necsak munkások, tanult emberek, hanem a parasztok is ve­zessék. Jól jegyezzük meg apraszt- testvéreim azt, amit a munkások már régen megjegyeztek. Nem elég, ha szavazatainké! résztveszünk az ország politikai életében. Érőinkkel és tömege- inkekl is részt Stell •vennünk. A parasztságnak is meg kell mu­tatni erejét az ellenfeleink és ba­rátaink felé egyaránt. A paraszt­ságnak bátornak és tudatosnak kell lennie. A parasztság most földet és sza­badságot kapott. De ezt a földet meg is kell művelni és a szabad­sággal élni kell tudni. A nehéz harcok a jövőben várnak ránk. A toldat mi telek dny vezz ük, a ter­mést azonban nem tudjuk telek- k önyvezni. Nem akarjuk, hogy Magyarországon a jövőben éhező és rongyos paraszt legyen. Jól je­gyezzük meg, nemcsak eddig kel­lett harcolnunk, hanem a jövő­ben is. De nemcsak bátraknak kell len­nünk, hanem értelmeseknek is. Részt kell vermünk nemzetünk éle­tében. Tudni kell a parasztnak mit jelent a beszolgáltatás, mit jelent a bányák államosítása, jó lesz-e az az ő számára, vagy sem, mit jelent a jó pénz. Értelmes pedig csak úgy lehet a apraszt, ha *3 meglévő természetes józan eszét továbbfejleszti. A dolgozó parasztság eziúö sze­rint négy politikai pártban van széttagolva. Ennélfogva bennünket Nemzeti Pa­raszt Pártot, amely tisztán és kizá­rólag a parasztok pártja, a jelen, légi helyzet arra kötelez, hogy nyitva hagyjuk az utat a majdani szép és nagy parasztegység felé. Mi nem felejtjük el, hogy 1919 után, mikor a parasztság nem volt egységes, a parasztság egyik része inkább a bankárok és Bethlen Ist­vánok kezét fogta meg, mint a szegény napszámosét és végül jog­talanná vált az egész parasztság. Nettünk meg keli őriznünk a sza- tagságot és olyan pártokkal ;(> vetkezünk, akiknek szintén nagy szükségük van arra. Mi a paraszt­ság érdekében nem törődünk az­zal, hogy kik az ipari munkásság vezetői, az az ipari munkásság ügye. Mi azzal sem törődünk, hogv kik a polgárok és kisgazdái: ve­zetői. De törődünk (azzal, feogy kiknek őszinte vágya (a (szabadság meg­őrzése. A (munkásoknak őszinte vágya, mert (ha elvesztenék a szabadságot, akkor életüket is elvesztenék. A munkásság jól szervezett és céltudatos. Nekünk is erősekké és szervezettekké kell válnunk. Az ipari munkásság bőre olajos a piócák számára. Ezek a piócák most a szervezetlen parasztságra ■rákrnak tapadni, • hogy vérét ki­szívjak. Mi tudjuk jól, hogy a 4 és félmillió magyar paraszt sorsa ad­dig nem fordulhat jobbra, amíg minden paraszt meg nem érti, hogy egységre van szükségünk. Vigyétek haza falvaitokba, hogy a Nemzeti Paraszt Párt önálló és üggetlen politikát folytatott eddig is, folytat ma is és folytat a jövő­ben is, Mi szövetkezni fogunk mivdazo.kkal, akik ’nekünk segít­ségünkre voltak a földosztásban. Nyitva tartjuk kapuinkat, a Kis­gazdapárt felé is. Rendet (tikárunk fMagyaországon, de mem az pirak rendjét. Nem akarjuk, hogy visszatérjen az a világ, amely az elmúlt 30 esz­tendőben volt. Minden dolgozónak meg keli kapni létminimumát. Azt akarjuk, hogy a paraszt soha töb­bé ne érezze magát alacsonyabb rendűnek. Hívom és várom mindazon pa- raszttestvéreimet, akik még távol­ról figyelik a Nemzeti Paraszt Pártot. Csapjanak ránk, ha elárul­juk a parasztság és a magyarság érdekéit. Tudom, hogy ez az idő soha sem fog bekövetkezni. Nincs időm pártunk külpolitikájáról be­szélni, mi mindig a magyarság érde­keit képviseltük. Mi azt akarjuk, hogy ez az ország egyben a sza­bad és független, öntudatos ma­gyarok hazája - legyen. Jó pénz... \ó béke... rend... Veres Péter nagyhatású beszéde után Czifra János elvtárs, a szak. szervezetek nevében mondott rö­vid beszédet, majd Rákosi Mátyás elvtárs vette át a szót. Amikor a mikrofon elé állt, hosszú percekig nem tudta elkezdeni beszédét a szűnni nem akaró éljenzéstől és ütemes ,,éljen Rákosi!" kiáltásoktól. Az éljenzés csak akkor marad abba, amikor Rákosi elvtárs beszélni kezd. Ezen a gyűlésen három kérdés­ről akarok beszélni, a jó pénzről, a jó békéről és a rendről. Elvtár­saim, v a jó pénz »augusztus 1-én meg­lesz. A milliárdos papírpénz bankjegyek '«helyébe újra vissza­térnek |n fillérek és a tízfillé- rek. 1919-ben a kisbirtokos a tóim kántól féltette jövőjét, a930-ban pedig iá tőkések vették el a földjét. Ez a fiatal magyar demokrácia gazdasági erejének növekedését mutatja. A jó pénznek egyetlen alapja a jó munka. A jó munkát elvégezte a falu népe, nem utolsó sorban Dél-Dunántúl és Somogy megye földműves népe. Megint ezoknak lett igazuk, akik azt mond­ták, hogy földosztás a termelés biztosítéka. Kiderült, hogy az" új gazdák nem művelték meg rosz- szabbul a földet, mint a régiek. Ez a jó munka a jó pénz egyik támasztéka lett. Gondoskodni kell arról is, hogy az aratás után, {mert reméljük, hogy a jő Jsten ijó termést ad, a beszolgáltatás gyorsan és pon­tosan történjen meg. Akkor a város népét el tudjuk látni ennivalóval, üz ipari mun­kások pedig gyártani fognak any- nyi iparcikket, hogy a falu népe is k'apjon belőle. Ä doh'ányt is be kell szolgáltatni, hogy a fináncnak ne legyen . azzal munkája. A jó pénz másik alapja az ipari münkásság szorgalma. Ebben a te­kintetben igen jelentős eredménye­ink vannak, kát és egyéb óriási értéket «kép­viselő javainkat, amit <a (német rablók és >a nyilas banditák hur­coltak el. ékről pedig kiderült, hogy volt fasiszták, volksbundosok és SS-ek, akikre a demokratikus Ausztria nem reflektál. I 2 I ÚJ DOHMWTÚL Itt vannak köztünk ja széncsata hősei, t derék (bányászok. Itt vannak Dél-Dunántúl vasutasai és postásai is. Kérem őket, hogy növeljék to­vábbra js a termelést. Meg kell értenünk, hogy ezt a fiatal demo­kráciát semmi sem*>teheti naggyá csak a munka. A jó pénz egyik biztosítéka lesz a szanálás is. A felesleges tisztvi­selőket, elsősorban a régi reakciós idők köztisztviselőit eltávolítjuk. Az ország talpraállításának má­sik fortos támasztéka a nyugatra elhurcolt aranyunk kell, hogy le­gyen. Vissza kell kapnunk Inindazokat az (értékpapírokat, gépeket, hajó­Ha visszakapjuk azt az aranyat, ami most amerikai kezekben van, ékkor egészen más helyzetben leszünk. Ezért kérjük az amerikai­kat, hogy ne hagyják ezt az orszá­got tovább szenvedni. A fiatal magyar demokrácinak egyik bizonyítéka a rend, a gazda­sági kérdésekben is. Nem állítom ezt, hogy a jó pénzzel minden baj megszűnik. Lesznek még augusztus 1-e után is nehézségek. A jó pénz még nem jelenti azt, hogy bőven lesz szalonnánk és zsírunk, ruha­neműnk cs cipőnk. De nincs az az áldozat, amit a munkásnép magá­ra ne vállalna, csak azért, hogy megszabaduljon a mostani nyomo­rúságtól. Ha mi rendbehozzuk a pénzünket, annak a békére is ha­tása lesz. A világ- látni fogja, hogy rendet tartunk a portánkon, gaz­dasági téren épúgy, mint politikai­lag­Mi azt mondjuk, hogy ta (legjobb békeelőkészités, (ha idehaza vas- kézzel sújtunk le a reakcióra. Ha minden körülmények között megvéd |ük la magyar demokrá­ciát belső ellenségeitől. A békekötéssel kapcsolatban két' kérdésről akarok beszélni. Az egyik az, legyenek meggyőződve arról, bogy mi a béke ügyét, a jó béke ügyét mindenütt a világon képviselni fogjuk. Nemcsak a Szovjetunióban, ahol egy hónap­pal ezelőtt jártak a magyar de­mokrácia kéoivselöi, hanem a bé- ketárgyalásokon és egyebüt is. A másik, amiről beszélnem kell, a csehszlovák—maqyar viszony. Csehszlovákiában ma vannak a választások. Nekünk az volt az ér­zésünk, hogy a magyarokkal való bánásmód a csehszlovák politikai pártoknak ió alkalom volt, hogy saját maguk választási pecsenyéjét megsüssék. Reméljük, hogy a mos­tani választások után minden párt józan szemmel tekint erre a kér­désre és Ez / a kérdés ennélfogva lek éráit a napirendről, Sopron magyar marad! . Szólni kall néhány .szói a Kis­gazdapárthoz való viszonyunkról is. Meg keil mondanom, hogy ez a viszony az utolsó hetekben meg­romlott. A kisgazdapártban mindig tapasztaltunk ingadozásokat. Az iftqadozns ezúttal jobbfelé tendál. Még erősen emlékezünk azokra az időkre, amikor a Kisgazdapárt előde, a másik kisgazdapárt 25 év­vel ezelőtt a Nagyatádi-féle útra tért és a reakcióval fogott kezet. A Kisgazdapárt nem nagyon törte magát, hogy sorait megtisztítsa. Mi nagyon kérjük a Kisgazdap, elsősorban {paraszti demokratái elemeit, hogv számoljanak azokkal, akik pártjukat a Na< atádi útra akarják vinni és f - kor rögtön megjavul a viszony Kisgazdapárt balszárnya lés ik tűni». Szó. ni akarok még a hadiioglyc ró!. Mindenütt azt kérdezik tőle mi lesz a hadifoglyokkal. A 1» foglyok még ebben az évben vií sza fognak térni. Én magam l rom esztendeig voltam hadifogo. Jól tudom mennyit szenvednek hadifoglyok hozzátartozói. Végül a munkás-paraszt egv«' ről kívánok beszélni. Mi is im kás-paraszt egységet akarna Olyan egységet, amilyent mi ké zelünfc el és nem a reakció elké zeiése szerint. 'Hiába kísértik meg úgy félti -telni a dolgot, hogy a szociáW mokrata és a kommunista párti kizárólag a munkásság pártjai, v lójában a munkás-pürasztszövets; már ezeken a pártokon belül lí rejött. Tagadhatatlan tény, /hogy ß M gyár jKomrnunista (Pártnak » több, mint (négyszázezer jparas tagja Van és fa rrálasztásold is nemcsak az ipari munkás«* de a parasztság egy (tekintély része ös ,‘ránk »szavazott. Hasonló a helyzet a szociáldew krata pártnál is. Az, amit mi <ű runk, az ennek a szövetségnek kiterjesztés« Ez a mai nagygyűl pompás bizonyítéka annak, he! Dél-Dunántúl parasztsága is irt értette, hogy helye az ipari kásság mellett Van. Mi rajta I szünk, hogy a fejlődés meggy' suljon és azzal is megerősítsük i ni ok ráciánkat. Utoljára a belső rendről kel! 'o szélnem, A mi népünk rendet nyugalmat akar. Nem türünk sei miféle reakciós rendzavarást. A pénzzel és gazdasági szanálással a rendet kívánjuk biztosíts Amint ezt a munkát elvégezd elmondhatjuk, hogy itt rend nyugalom van. Ehhez a munkái kérjük Dél-Dunántúl dolgozóin3 munkásainak és parasztjainak haladó értelmiségének segítség1 Minél hamarább oldjuk meg ezd1 a problémákat, annál hemart1 állítjuk talpra sokat szenvedett' szagunkat és annál hamarabb v Jósltjuk meg mindannyiunk kő* vágyát; az erős, szabad, füg?f len, jómódú magyar demokrata köztársaságot. Rákosi Mátyás miniszterei®* helyettes elvtárs beszéde köz** megeredt az eső, de a mond®1 valók fontossága és igazsága au ■rvira lekötötte a jelenlevők figV* n-.ét, hogy a mindjobban záp«r?í eső dacára is mozdulatlanul egy^ maradt a tömeg és változatlan ^ kesedéseel hallgatta, közben áll* dóan éljenezve, helyeselve, 1®^ seclve. A beszéd befejezése után nagygyűlés percekig tombolva Repedte Rákosi Mátyást. A nagygyűlés határozatai Végül felolvasták a nagygyűlés határozati javaslatát, amely a kö­vetkezőképen hangzik: A Magyar Kommunista Párt, a /Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti 1 {Paraszt ÍPárt és a Szakszervezeti Tanács március­ban megalakította a baloldali blokk végrehajtó bizottságát, amely íelszófilotta a magvar dolgozókat ja reakció (leverésé­re. A reakció márciusi (veresége után ismét előretört. A Kisgazda- pártban /végrehajtott tisztogatás nem volt (elégséges. A baloldali (biok ».álja: 1. biztosítani a jó pénzt, 2. jó (békét bz ország szá­mára, 3. nyugalmat és rendet, 4. a ikét nagy dolgozó nép­osztály, a munkássá? a parasztság iegységá1 és végül a tnagyflf * mokrácia végleges szilárdítása ”a rea^ teljes megsemmisítéséi A határozati javaslatot .a* begyül lek egyhangúan elfogj'11,; A szavazás jeleként, a zászlók,1® Iák, munkás és parasztkezek eí® kedte’k a levegőbe, bizonV'1' hogy a tömegek mindenben P®' déktalanul helyeslik a bal0*®- pártok állásfoglalását és ha *' harcolni is készek azoknak va-'.', váltásáért. A nagygyűlés bezárt kor a jelenlevők elénekeltek£ Kossuth-nőtát, azután ráz«® tettek az In ternacion áléra. nyugodtan, fegyelmezett men .et* elhagyták a sjwrípályát. „A délkeleteurópaí határok elvesztették jelentőségüket gondoskodnak arról, hogy a szlo­vákiai magyarságot végre úgy kezeljék, ahogyan azt (egy de­mokratikus országtól 'el lehet !, ,, ..... v^rni hogy Groza miniszterelnök pén­teken fogadta a román főváros­ban tartózkodó bolgár újságíró­kat, akiknek kérdéseire kifejtette a balkáni, illetve délkeleteurópai Groza nyilatkozata a magyar-román együttműködésről bi Az utolsó napikban meglepetéssel értesültünk arról, hogy Ausztria visszaköveteli Sopront. Érre vonat­kozólag az a .válaszunk, hogy közJ^^^^* ben Sopronból a potsdami értekez- • államok együtt működésének szuk­Bukarestbői jelenti az MTI:,«j demokratikus kormányzajuk ^ tositották az összes egyűd népek illetvenemzetiségek let határozatai szerint eltávolítót-1 ségességét. Rámutatott arra, hogy tűk a hazaáruló svábokat. A város­ban körülbelül 1500 magyarhű né­met maradit, akik nem akarnak osztrák alattvalók’lenni. A többi-' mivel a jelenleg az említett államok közötti ha­tárok elvesztették jelentőségüket uralmon levő ságjogait. Groza minisztere^ nyilatkozata végén hangozta^, magyar-román együttműködő baráti kapcsolatokat1. SZERKESZTŐSÉGI ÜGYJ*. SZiVESKEDJÉK TÁRCSA** A 29-49 TELEFONSZAMö'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents