Új Dunántúl, 1946. május (3. évfolyam, 98-121. szám)
1946-05-24 / 116. szám
Barnám Me Iran k&iil Kilenc különvonat v szí ingyen a dolgozóhal, hogy megha'lgassch Rókusi Mátyás elvtársai Baranya vármegye dolgozói óriási lelkesedéssel készülnek a vasárnapi kaposvári nagygyűlésre. Az üzemekben röpgyüléseken tárgyalják meg a felvonulást, ügyes kezű rajzolók rohammunkával készítik a transzparenseket, amelyek a jó pénzt, jó békét és a rendet követelik, a pártszervezctekbeu még egyszer szemlét tartanak a vörös és nemzetiszín zászlók felett, hogy minden rendben legyen a nagy napra, falun esténként munka után a pártokban hatalmas karéjok csoportosulnak a vezetőség körül, úgy vitatják a nagy eseményt. Mindenki ott lesz Baranyából. Az eredetileg számításba vett tízezer felvonuló ma már huszonötezer főnél tart, a szállításokra beállított öt kiilönvonatot pedig a MÁV pécsi ‘ üzlet vezetőségének fel kellett emelnie kilencre. Ezzel kapcsolatban közölték a pártszervezetek, hogy a felvonulásban résztvenni akarók mindenütt saját szervezetüknél jelentkezzenek, mert a kedvezmén yes vasúti jegyeket a pártszervezetek egyben kapják meg. A MÁV ötven százalékos kedvezményt adott, azonban a másik ötven százalék sem a dolgozókat terheli, mert a szervezetek magukra vállalták annak kiegyenlítését és így az utazás teljesen ingyenes. Biztosak vagyunk benne, hogy a jelenleg huszonötezer jelentkező száma szombatig még nagyobbra emelkedik, mert mint az egész országban, úgy Baranyában is valamennyi dolgozó hallani akarja a baloldali pártok vezéreit és szónokait, Rákosi Mátyás és Bán Antal, elvtársakat és Veres Pétert .Hallani akarja irányt- mutntó mondanivalóikat, mert tudja, létérdeke, hogy döntsön sorsáról, amelynek legfontosabb pillérei a jó pénz, a jó béke és a rend! Kedden délután tartotta alakuló ütését a Magyar-Francia Társaság Gyergyai Albert nagysikerű előadása Marcel Proustról A Magyar—Francia Társaság alakuló ülésén, amelyet kedden délutáíi tartottak meg a ciszterci gimnázium nagytermében, — dr, G y ő r y János egyetemig előadó rövid bevezetője után Gyér gyai Albert, a nagynevű irodalomtörténész és műfordító, a francia irodalom egyik legkiválóbb ismerője tartott előadást Marcel Proustról. Mielőtt előadása tulajdonképpeni tárgyára rátért volna, azzal a kérdéssel foglalkozott és azt igyekezett megvilágítani, mi az, ami érdeklődésűnket a francia irodalom s általában a francia szellem felé irányítja? Kis népek közös tulajdonsága — mondotta Gyergyai professzor — hogy sokszor bámulattal tekint erősebb országok felé. Csodálják Francia ország természeti kincsei mellett elsősorban azt a szellemet, amelyik minden korban frissen és új erővel áradt. ki. Rajongással beszélnek Párizsról, amelyik mindazt, ami a francia életben szerepel, magába foglalja. A régi rend hívei, az úgynevezett konzervatívok, a francia műveltséget, a klasszicizmust, — a mai emberek pedig az új kísérletezést, a kezdeményező szellemet bámulták. Franciaországra úgy tetkintettek mindenkor, mint a szabadságért, egyenlőségért küzdő emberek hazájára. Mindent egybefoglalva, — Franciaország bizonyos szellemi kiimát jelentett az európai népek számára. Marcel Proustban mindezek a tulajdonságok szépen, árnyalatosán egyesülnek. A Prous-^ ton keresztül érvényesülő francia' lélek formát igyekszik adni a kegyetlen univerzumnak, világa távoli oázist jelent, ahol szebb az élet, jóságosabbak az emberek és mélyebb, lényegesebb szellemi éle. tét élhetnek. Hogy ilyen-e ott az élet, nem tudjuk, — azonban szükséges, hogy legyenek ilyen utópiák. És Franciaország ezt jelenti számunkra. Ma, amikor nagytaka. rítást kell rendeznünk ösztöneinkben, ízléseinkben, világszemléletünkben, természetesen úgy, hogy ne tagadjuk meg a kérlelhetetlen idő követeléseit, — jogunk és kötelességünk újraértékelni Proustot is, vájjon világszemlélete beleilleszthető-e — a mi mai életkövete, lésünkbe. Foglalkozott ezután irodalmi müveinek értékelésével, azokkal a ha", fásokkal, amelyek főművében-,,Az elveszett idő keresése" című munkájában észrevehetően megmutatkoznak és megállapította, hogy Proust értéke elsősorban ,.költészetében" rejlik. Proust mindenekelőtt költő, — azért, mert az emlék, érzés, élmény rétién a valóságod a mindennapot alakítja költészetté. Főműve önmagáról szól, — árformában mondja el benne életét. De nem életének esetné nyeiről, nem is belső fejlődéséről beszél, hanem azt mondja el, ami körülötte lejátszódik, mint az em- lékiratok, — mindent együtt és mégis egyiket sem,—hanem valami olyasmit, amit eddig egy ön életrajz sem mondott el: azt, hogy mit hagytak benne hátra az évek, mint belső valóságot. Nem a világot tárja fel, amelyen keresztülment, kifelé nézve, • hanem emlékezetét, befelé világítva, ahogyan a világ keresztüszűrődött rajta. Az emlékezésen alapul Proust boldogság-elmélete is: nincs más boldogság, mint az a csodálatos érzés, amely olyankor fog el bennünket, amikor az emlék hirtelen hatalmába veszi lelkünket. Minden em. lékezés: a szépség, nők, zene, sót maguk a tárgyak is, mert titokzatosan emlékeztetnek valamire. Módszere a hagyományos francia elemzés: valami történik és ezt szételemzi az író a legfinomabb atomokig. A prousti regény a modern ember harca a lélek halhatatlanságáért. Egész műve bevezetés a költői életbe, nemcsak az ö. hanem olvasói költői életébe is, ha az olvasók hajlandók öt követni ebben a világba. Gyergyai professzor rendkívül tanulságos és mély értékeket meg-, j mutató előadását a szép számban" egybegyült közönség szűnni nem akaró hálás tapsokkal köszönte meg. Ezután Várady Gyöngyi színművész adott elő Rimbaud Baudelaire és Francis Jammes költeményeket Tóth Árpád, illetőleg Kosztolányi Dezső fordításában, színes és gazdag művészetének tő. kéletes érvényrejuttatásával, majd V á r n a g y Lajos és Halász Kálmán hegedű-, illetve zongora- művész Ravel: Szonátáját tolmácsolták élményt jelentő művész- sikerrel. A nívós alakuló ülést G y ő r y János dr. közvetlen szavai zárták be. (b. j. dr.) Hét tőn összeül a mentelmi bizottság A nemzetgyűlés mentelmi bizottsága hétfőn, május hó 27-én gyűlést tart. Müonich Ferenc elvtárs átvette úí biva^át Dr. Münnich Ferenc volt pécsi főispán ma délelőtt szívélyes külsőségek között átvette’ a főkapitányságon az egyes osztályokat Sólyom Lászlótól és néhány napon belül ténylegesen megkezdi működését. Újra felépít k a híres hortobágyi csárdát Debrecenből jelentik: Lassanként visszatér az élet a Hortobágyra is. A messzi földön híres-nevezetes hortobágyi csárda újraépül. A közel 200 esztendős csárdoépület a háborús zivatar alatt tönkrement. Most magas állványok kerítik körül. szorgalmasan dolgoznak a kőművesek, hogy mielőbb elkészül jön és újra átadhassák rendelte# lésének. A csárda azonban most nőm a sző’őnedvre szomjúhozók céljait fogja szolgálni, hanem jóvátétel! átadóálloraás lesz belőle. A csárda körül mindenfelé még ott hevernek a háború maradványai. Itt egy autórom, amott egy tank ma. radványai, a természet azonban nem törődik» a romokkal, a hordalékai, a fű kiserken a földből, a fák lombosodnak és a verőfény csak úgy elárasztja a pusztát, mint annak előtte, A pusztai-élet újraéledését jelenti az is, hogy festőművészek járják niái ' • a pusztát és a környékbeli tanyákat. Kolompoló gulyák, vágtató ménesek nem teszik még mozgalmassá a pusztai éledet, de ennek is _el kell jönnie. Csónakon a Fekete- tengertől Moszkváig Szevasztopolból egy hatevezős csónak indult Moszkvába a feketetengeri hajóhad legkiválóbb sportolóival. A csónak előreláthatólag 70 nap alatt ér Moszkvába, A táv körülbelül 2Ö00 km. Útjuk elején vitorla segítségével haladnak, majd evezve folytatják útjukat a keresi szoroson keresztül Roszto vig, onnan e Don folyón Voro- nyezsig, Voronyezstől az Oka fo- lyóig szárazföldön menetelnek, majd ismét vizen folytatják útjukat a Moszkva folyóig. A tengerészevezősök Moszkvában részt- vesznek a haditengerészet hagyományos versenyén. Angol vasutasok a Szovjetunióval való barátságért Az angol rádió jelentette az angol vasúti munkásak határozatát. Anglia és a, Szovjetunió viszonyáról. A határozat kimondja, hogy az angol vasúti munkások nemcsak 23 évi szerződést akarnak a Szovjetunióval, hanem állandó baráti és bajtársi együttműködést. Fasiszták véres verekedése Kúnmadarason A Világosság írja: Kunmadara-. Karcagra idéztek bé a uépbiró- son a hét elején egy népbirósáíi, s“ß' tárgyalásra. A levonteoktatót .. . ,. , , , . 1 mintegy 500 kapaval, kuszával teitargyialással kapcsolatban veres, fegyv^zett falubeli férfi kisérte verekedés zajlott le. A tárgyalás t.|^ hogy megakadályozza a hód- után néhány szélső jobboldali! bírósági tárgyalást .A kíséretet IH mi Du**«wrui egyén minden komoly ok nélkül összeverekedett több falubeli zsidó lakossal. A verekedésnek 2 halálos és 18 könnyebben, súlyosabban sebesült áldozata van. A vidéki politikai osztály vezetője fegyveres kísérettel szállt ki a helyszínre a nyomozás lefolytatására. A verekedés — hír szerint — egy levente oktató személyével kapcsolatban történt, akit nem engedték be a tárgyalóterembe, mire aizok a lcventcoktatót sem engedték he. hanem vissza- kisérték Kunmadarasra. A verekedés azután a kíséretnek Kunmadarasra való visszatérése után történt. Poroljunk, vagy piruljunk annyi politikai rövidlátás miatt, amennyi érdemes veterán politikusunk legutolsó „porolásából“ árad? Valóban nem tudjuk ezek után: az öreg (vagy, mint ő mondja kivénhedt) reakciósokhoz számitsuk-e, vagy a fiatat demokratákhoz? Egv bizonyos; abban az értelemben, ahogyan mi és egyben az ő saját pártjának vezetősége értelmezi, valóban a fiatal dem okraták közé kell számítanunk. A legfiatalabbak közé. A még alig-alig demokraták közé. Cikke olvastán valóban azt .'kell gondolnunk, nincs itt semmi baj. A magyar demokrácia nyugodtan pihenhet lábhoz tett fegyverrel, vagy porolóval. Sandasággal vádol egyes eket. Mi nyíltan szeretünk beszélni. Mondjuk ki: a papság intézménye elleni izgatást óhajtotta alattomban a cipőnkbe varrni. Mi őszintén szólva nála láttunk sandaságot: becsületes szándékú, tisztalelkű, gyanún felül álló papok reve-rendája alá akarja a Kiss Szálé- zokat és Lukács Pelbártokat becsempészni .Nem jó politika ez, derék öreg Poroló! Visszafelé is elsülhet. Mert tőlünk távol áll az általánosítás sz ándéka. Sőt, mi vagyunk azok, akik éles határvonalat húzunk a bűnösök és ártatlanok közé azzal, hogy a bűnösök, sőt még a joggal gyanúsíthatok eltávolítását is követeljük, A Poroló-félék pedig, — jó szándékkal-e,- nem-e, nem kutatjuk —, a bűnösöket elkeverik az ártatlanok közé, nem gond olva meg, hogy ezzel ahelyett, hogy megtisztítanák az egyházi életet az oda nem valóktól, a tisztákat is gyanúba keverik. Nem túlnagy az ár? „Hitler i s útálta a szerzeteseket“ — mondja Poroló látszólag ártatlan ábrázattal, de sanda tekintettel. Le kell szögeznünk; mi nem utáljuk őket. A baj nem is itt vau. Hanem, hogy e g v'e s szerzetesek és neveltjeik mindezek ellenére nem utálják Hitlert, legalábbis nem annyira, mint azt a demokráciát, amelynek P-or egyik parlamenti képviselője. Diadallal kiáltja világgá P-or, hogv a gyanúba vett nyolc szerzetesi iskola közül csak háromnál igazolódott be a fegyveres fasiszta szervezkedés vádia. Ejnye, ejnye! Olvan nagv, olyan vigasztaló, olyan felemelő eredmény ez? (Amikor a másik öt eset sem volt egészen tiszta.) Beszéljünk magyarul és nyíltan: mi igv szoktuk meg. Ne bújjunk a kétértelmű, alattomos célzások sövénye mögé. Azt állította P-or. hogv nem indokolt a legnagyobb éberség? Újból tárjuk elébe G yöngyöst. Hatvant, a budapesti niarista konviktusban felfedezett kis arzenált, a kisdiákok bensőséges kapcsolatait nvm'atos tisztekkel, a kutakban, paitákban tonnaszámra tárolt fegyvereket? Ő is gyermelc- csinynek minősíti-e a fegyvertíyüjtést. ami nem ártalmasabb, mint a virágszedés, vagy lepkefogás? És — függetlenül a szerzetesi iskoláktól — jelentéktelen véletlennek tartja-e. hogy a fasiszta gyilkosfiókák a Kisgazda Párt szervezeteit megfertőzték? Véletlen az, hogy fél év óta euvetlen összeesküvés sem merült fel. amelvben a Kisgazda Párt vezetőségi, vagy egyéb tagjai ne szerepeltek volna? Vagy nedig lát-e összefüggést az ilyen envhe és elnéző kijelentésekben mint az övéi isi Miért nem ebben az irányban kongatta meg a vészharangot? Miért a fegyveres fasiszták szervezkedését akarja elbagatellizálni? Jelentéktelenek & fegyverek azért, mert 15—16 éves kezekben vannak? Nem adott P-ornak elég oktatást a nyilas uralom tekintetében? Ha P-or cikkét olvassuk, felesleges vaklármának kellene gondolnunk a Független if júság tisztogató tárrevízióját. Már nedig egy ilyen általános akciót csak komoly szükség esetén indítanak el. Miért nem tiltakozott ellene illetékeseknél? Ismételjük: legjobb esetben is politikai rövidlátás az, ami a valóság ilyen fokú elkendőzésére indíthat valakit. Vigyázzunk! Aki rövidlátó, könnyen félreléphet és árokba eshet. Ehhez joga van. De ne akarja bemagyarázni másoknak, hogy árok nincsen! F. S. A moszkvai rádió a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatokról Moszkvából jelentik: A moszkvai rádió hírmagyarázója a szovjet—magyar gazdasági kapcsolatok mai állásával foglalkozott. Hangoztatta, hogy a Magyarország által fizetendő jóvátétel csak kis hányada annak a kárnak, amelyet Magyarország a Szovjetúniónak okozott, sőt a szovjet kormány meghosszabbította a jóvátételi adósság törlesztésének határidejét. A Szovjetunió ezzel is kifejezte barátságos politikáját és azt, hogy Magyarországnak a háborús következmények megszüntetésében hathatós támogatási nyújt. A Szovjetunió Magyarországhoz való kapcsolatait úgy intézi, hogy azok megíeleljenek Magyarország érdekeinek. A nyugaton lévő taagyaf értékek visszaszolgáltatása elősegítené Magyarországnak a háború utáni gazdasági talpraállását. A köztisztviselők június 1-től hetenként kapják a fizetésüket Budapestről jelentik: A Magyar Nemzet értesülése szerint megtörténték az intézkedések, hogy a köztisztviselők június 1-től hetenként kapják a fizetésüket. Minden köztisztviselő 2 milliárd rendkívüli segélyt kap. A magántisztviselők június 1-től szintén b'eU bérrendszer’ alapján kapják fizetésüket. Az USA felkérte a Szovjetuniót a magyar, bolgár és román fegyverszüneti szerződés módosítása ügyében javaslata előteijeszlésére SZERKESZTŐSÉGI ÜGYBEN SZÍVESKEDJÉK TÁRCSÁZNI A 29-49 TELEFONSZÄMOT! Washingtonból jelenti a Reuter: Az Egyesült Államok kormánya felkérte a Szovjetuniót, hogy terjessze elő a román, bolgár és magyar fegyverszüneti egyezmény javasolt módosításának részletes tervezetét — jelentette ki szerdán Washingtonban az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője. A szóvivő közölte, , Logy Byrnes amerikai külügyminiszter Párisban elvben hozzájárult ezeknek a fegyverszüneti feltételeknek a módosításához a véqs® békeszerződéstől függően. Illetékes körökben úgy vélekednek, hogy a fegyverszüneti feltételek módosítása terén semmiféle határozó intézkedést nem foganatositana*' amíg a külügyminiszterek jún»> 15-én ismét össze nem ülnek®* ezután is csak akkor jöhet ha a békeszerződések kérdését) nem jön létre megegyezés. -.-J*
