Új Dunántúl, 1946. május (3. évfolyam, 98-121. szám)

1946-05-14 / 107. szám

Vüáfy 'fXbtvt&K+OL u^e^ut^ttck Négyszeres drágasági se­gélyt karnak májusban a köztisztviselők — Szir­mai István eivtárs elő­adása a magyar békéről. A MAGYÄR KOMMPmsXÄ .e&RT DELDUftÄHlÜil LftPJÄ ni. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM AKA 5 mán. PEN(K) PÉCS, 1946 MÁJUS 14. KEDD Kizártnak tartom, hogy a magyarság sorsáról meghallgatásunk nélkül döntsenek "■ mondotta a Kisgazdapárt váci gyűlésén Nagy Ferenc miniszterelnök Budapestről jelenti a, MOT: A Független Kisgazdapárt vasárnap Vácott nagy gyűlést rendezett és «Ben Nagy Ferenc miniszterelnök hosszabb beszédben vázolta a magyar békecéloioat. Kijelentette beszédében, hogy a legutóbbi pá­risi döntés, amely egész Erdélyt Romániának ítélte, érthető meg­döbbenést váltott ki a magyar közvéleményből. Korábban olyan jelentések hangzottak el iá vezető világpolitikusok részéről, amelyek joggal keltettek reményeket a vesztett háború után a magyar­ságban. Ha a nagyhatalmak igazságos békét akarnak és ,a népek ön­rendelkezési jogát is Figyelembe akarják venni, akkor Magyar- országgal szemben sem lehet igazságtalanságot elkövetni. így a külügyminiszterek legutóbbi döntése sem maradhat érvényben. Ez a kormány felfogása a párisi döntésről, azonban ne ringassuk magunkat illúziók­ban, ne higyjük, bogy a döntés olyan lesz, mintha megnyertük volna a háborút. A magyar közvéleménynek hig­gadtan és nyugodtan kell fogad nsa a döntést, bármilyen lesz is az. Bízom abban, hogy a magyar demokrácia meg fogja kapni azt az elégtételt, amely a. mi — Euró­pában talán a legszebben működő — demokráciánknak kijár. Nyil­vánvaló, hogy nem jöhet létre olyan döntés, amely minden ma­gyar testvérünket visszahívja a magyar állam közösségébe. Telje­sen kizártnak tartom — folytatta a miniszterelnök —, bogy a ma­gyarság sorsáról meghallgatásunk nélkül döntésének. A nagygyűlés második szónoka Varga Béla hangsúlyozta, hogy ma mindenkinek politizálnia kell. mert ha eztt nem teszi, ez annyit jelent, hogy nem törődik gyerme­keinek sorsával. A nagygyűlésen Dulin Jenő államtitkár mondott még beszédet. Ugyancsak vasárnap rendezte Vácott a Független Kisgazdapárt ujságirócsoportjci első vidéki ér- tekazletét is, amelyen Balogh Ist­ván miniszterelnökségi álltam titkár és Pfeiffer Zoltán igazságügyi ál­lamtitkár tartottak előadást. Ezen a héten eldől a párisi értekezlet sorsa Londonból jelentik: Bevin kül­ügyminiszter váratlanul Angliába érkeizett és hosszabb megbeszélést folytatott Attlee miniszterelnök­kel. A külügyminiszterek értekez­letén bekövetkezett arról a for­dulatról, bogy Molotov engedéke­nyebb magatartást tanúsított, lon­doni vélemény szerint a hét első felében eldől, hogy vájjon sikeres lesz-e a párisi értekezlet, vagy pedig kudarcba fullad. Végétért a bányász-sztrájk! Hétfő reggel a bányászság 80 s/ázaléka felvette a munkát A késedelmes bérfizetés és az elégtelen élelmezés miatt megin­dult bányászsztájk hétfő reggel lényegében végeiért. A bányász- ság nagy része, több,- mint 80 százaléka belátva, hogy ma aiz ország újjáépítésénél nem szabad a sztrájk fegyveréhez nyúlni, hét­fő reggel leszállt a tárnákba és újult erővel veszik fel a szén­csatát. Amikor a legnagyobb elismerés­sel nyugtázzuk a bányászságnak e fegyelmezett cselekedetét és egy­úttal hírt adnunk arról is hogy a bérfizetés mér mindenütt megtör­tént, annak a reményünknek adunk kifejezést, hogy ilyen ké­sedelmes pénzátutalás mégegyszer nem fog előfordulni, mert ha megköveteljük a bányászoktól, hogy az ország újjáépítése érde­kében dolgozzon, akkor gondos» kodni kell az illetékeseknek, hogy járandóságunkat percnyi pontos Sággal és maradéktalanul megkap­ják. Ma szavaz a nemzetgyűlés a csehszlovák-magyar lakosságcsere- ügyében Budapestről jc’onti « MTI: A nemzetgyűlés hétfői ülésén Varga Béla elnök mély tnegille- tődéssel jelentette be, hogy dr. Juhász Négy Sándor, az Ideiglenes nemzetgyűlés volt él­őiké, az 1918/19. évi Károlyi-kor­mány volt igazságügyminisztere hosszabb szenvedés után eltávozott az élők sorából. Napirend szerint következett a Magyarország és Csehszlovákia kö­zötti lakosságcsere tárgyában kö­tött egyezmény becikkelyezéséről •zóló törvényjavaslat folytatólaqos tárgyalása. Dénes István párton- klvüli képviselő a törvényjavasla­tot nem fogadta el, mivel szerinte «emmiféle előnyt nem jelent. Gyöngyösi, János külügymi­niszter kér}, ezután szót .és hangoz­tatta, hogy nem hitte, hogy szóm- háti beszámolója után akad még valaki, aki kétségbe vonja, hogy ösm volt szükség az egyezmény Megkötésére, másrészt, hogy ez az 'lYézmény igenis pozitív értékek­kel és eredményekkel jár szá­munkra' is. Az egyezmény igazolja az egész világ közvéleménye előtt — mon­dotta a miniszter, hogy mi min­dent elkövetünk a békés megegye­zés és a jó-viszony érdekében. (Taps.) Ami már mostan a békeértekez­letből várható döntést illeti, a kül­ügyminiszter szószerint a követ­kezőket mondotta: „Le kell szögeznem a nemzetgyű­lés színe előtt, hogy a magyar kormány és a magyar demokrácia nem vállalhatja sem politikailag, sem gazdaságilag többszázezer magyarnak Cseh­szlovákiából történő áttéteiét, de ha kényszerítenék arra, hogy vállalja, akkor talán az egész magyar demokrácia belebuknék ebbe. A magyar kormány álláspontja, hogy az ott élő magyarságnak a lakosságcsere lebonyodíása után visszamaradó részének adassák meg a teljes polgári egyenjogúság. Én bízom abban, hogy a magyar kormánynak végleges álláspontja, amely éppen azokon az elveken alapszik, amelyeket a szövetsége­sek háborús céljaik homlokterébe állítottak, a nemzetközi fórumok előtt diadalra fog jutni. j a t z k ó Pál kisgazdapárti és Kovács László pártonkivüli kép­viselő részéről hangzott el még felszólalás, majd Gyöngyösi János külügyminiszter még egyszer vá­laszolt. Ezután Jatzkó Pál vissza­vonta határozati javaslatát, majd amikor Dénes István pártonkivüli képviselő határozati javaslata fe­löl» döntésre került volna a sor, a képviselő kérte a Ház határozat- képességének a megállapítását. Mivel a Ház nem volt határozat­képp, az elnök bejelentette, hogy a szavuzás kedden délelőtt 10 órá­ra tűzi ki. Az ülés 2 óra előtt tíz perccel ért végét. Soha többé háborút! — mondotta a magyar partizánok kongresszusának záró ünnepségén Budapest szovjetorosz városparancsnoka A köztársasági elnök üdvözletét küldött a kongresszusnak .Budapestről jelenti a MOT: A ^fiyar Partizánok Bajtársi Szö- Sí e‘s® ország08 kongreszu- fn&k második napján megköszö­nik a Szabadság-téri szovjet J*1 emlékműve t. A k ongressz u- C ? .Nógrádi Sándor elvtárs álham- 1 kár hangsúlyozta, hogy ia ma- *yar partizánok hitet tesznek ö..néPi köztársaság mellett. Ez- c*n. felolvasták Tildy Zoltán ^^/Jjsasági elnöknek a kongresz- , Úthoz intézett üzenetét, amely j^ögsúlyozta, hogy a kivívott siza óságot az egész magyar nem- V ?°6ia védelmezni és ebben a ‘ogia védelmezni és ebben a ^delemben mindig számítunk a MíHar Portanokra is. Rákosi ii,jY4s elvtárs mioisztcrclnök- Ysttes bestédében hangoztatta, L hogy a magyar partizánokra küiön feladatot ró a demokratikus nem­zetköziségnek az ápolása a belső demokrácia megvédése és fejlesz-1 tése mellett. Zentai Vilmos ál­lamtitkár beszéde után Gyöngyösi János külügyminiszter azt fejte­gette, hogy a partizán ok, elő tud­ják segíteni a szomszédos népek­kel azt a baráti kapcsolatot, amelyre hazánknak és szomszé­dainknak egyaránt szükségük van. Rajk László elvtárs belügyminisz­ter a spanyol nemzetközi brigád magyar önkéntesei nevében. Iliéi Béla elvtárs a Vörös Hadsereg őrnagya pedig a szovjet hadsereg nevében üdvözölték a partizáno­kat. A Magyar Partizánok Bajtársi Szövetségének első országos kon­gresszusa a Vörös Hadsereg Há­zában. rendezett ünnepi estével ért véget. Az ünenpélyen megje­lent , Zamercev vezérőrnagy, Bu­dapest városparancsnoka is. aki a Vörös Hadsereg harcosainak testvéri üdvözletét tolmácsolta és felszólította a partizánokat, hogy segítsék -elő Magyarországon az igazi, népi demokrácia felépítését és ebben a Szovjetunió mindig se­gítségére siet majd a magyar nép­nek. Soha többé háborút — mocf dotta a városparancsnok — és ha a világon valaha egy őrült mégis háborúra uszítana, akkor a par tizánok bánjanak el vele parti-* zánosan! A budapesti g 02dasát i rendőrség hatalmas razziája Kaposvárott Eredmény: 7 mázsa xsfr, t£bt>sxáz dollár, rengeteg arany, számos letartóztass A budapesti gazdasági rendőrség a múlt héten meglepetésszerűen kiszállt Kaposvárra, ahol egy ;end- öralezredes vezetésével elkezdték a kaposvári feketepiac felszámolá­sát. A rajtaütésszerű razzia V i- d o v i t s fővárosában szenzációs eredményt produkált. A rendőrség ártalmatlanná tett egy szervezett csempészbandát, amelynek tagjai sorában több kereskedő és egy is­mert ügyvéd is helyet foglalt és rengeteg zsírt, dollárt, aranyat és egyéb értékeket találtai:, a csem- jpészbanda raktáraiban. Lefoglaltál: több, mini hét mázsa zsírt, amelyet a gazdasági rendőr­ség azonnal a -kaposvári kórház­nak ajándékozott, többszáz dollárt, párezer schillingot és a nyomozás eredményeképp őrizetbevettek szá­mos ismert kereskedőt és egy ügy­védet, akik zsírt és egyéb közfon­tosságú élelmiszert Réosbe akar­tak csempészni. nAlkalmassági“ vizsgának vetik ala a ki zigazgatasi tisztiiselö jelölteket Kasza Sándor vármegyei főjegyző az ellátás végrehajtója A belügyminiszter rendeletet intézett az. alispánokhoz és & pol­gármesterekhez, mely arról intéz­kedik, hogy az úgynevezett alkal­massági vizsgákat a közigazgatási tisztviselőjelöltek részére Pécsett hamarosan megtartják. Ezekre a vizsgákra aszókat bocsátják, akik annakidején, mintegy 135-en a bevezető közigazgatási tanfolya­mot elvégezték. A vizsgák megtartására, azok­nak technikai Lebonyolítására vo­natkozólag Kasza Sándor várme­gyei főjegyző, aki a vármegye ré­széről az egész eljárás végrehaj­tója munkatársunknak a követ­kezőket mondotta: — Ezek az alkalmassági vizsgák tulajdonképpen három részből állanak: általános képességi, írás­beli és szóbeli részből. A képes­ség) vizsgán a jelölt értelmiség- fokát és a közszolgálat szempont­jából való alkalmassági mértékét kell pszicho-technikai szempont­ból megállapítani, amit pszicho­lógiai intézetek végeznek majd. Az írásbeli vizsgán viszont a je­lölt ítélőképességét és fogalmazási készségét vizsgálják, mig a harma­dik részben a jelölt általános is­mereteit és a közigazgatásban való tájékozottságát teszik vizs- -gálat tárgyává. A két első részt a vizsgának összevonva, mig a harmadik részt külön folytatják le. — A belügyminiszteri rendelet közli, hogy a vizsgálatok lefoly­tatására a budapesti képességvizs­gáié intézetből négy pszichológus és a belügyminisztériumnak egy megbízottja jön le Pécsre. Ez a bizottság adja meg a további instrukciókat is a polgármester­nek, illetve a megyei főjegyzőnek. A jelöltek; ;.k iéjenként tízezer adópengő vizsgadíjat kell előzete­sen lefizetniük. — Mint jeleztem, annakidején, Pécsett 135-en végeiztdk el az elő­készítő közigazgatási tanfolyamot. Ezeket bocsátjuk most erre a vizsgára, tehát úgy a tanfolyam­nak, mint ezeknek a vizsgáknak a célja a közszolgálatra alkalmas, de az előirt képességgel nem ren­delkező képességeinek megálla­pítása történik. A vizsga tárgya tehát nem valamely meghatáro zott szakismeret, hanem a köz- szolgálatra való alkalmalsségnak emberi szempontból való megál­lapítása, éppen ezért az alkalmas ságot legfőképpen lélektani szem pontból állapítják meg. Végül még közölte a főjegyző, hogy az alkalmassági vizsga Írás­beli része a belügyminiszteri ren­delet szerit május 30 és június 2. közötti időben zajlik le.

Next

/
Thumbnails
Contents