Új Dunántúl, 1946. május (3. évfolyam, 98-121. szám)

1946-05-12 / 106. szám

ItäwMgiúAtfu, efpt&d&tek Jllií 19 bfli'ó pengő* hoiotf Buda- pe^roi a bányászoknak lakaios elvtáis — Zárt ü!és©ni tárgyalta a nem- ioígyűés a magyar-cseh­szlovák lakosságcsere egyezményének ügyét Hl, ÉVFOLYAM, 106. SZÁM ARA . S mim. PENGŐ PÉCS, 1946 MÁJUS 12. VASÁRNAP wjt ft VÉGSŐ TAMULSftG írta: RÉVÉSZ QT. ISTVÁN 1514. jobbágysorsban tartja a magyar népet. Alig száz esztendővel az­előtt Kossuth Lajos, Petőfi Sán­dor és a szabadság többi láng­lelkű váteszének vezetésével meg­kísérelte a nép, hogy a legele­mibb polgári szabadságot kivívja magának. Március 15-én felállí­totta követeléseit és végig az or­szágon szétverte az úri hadakét, mig Világosnál idegen segítséggel térdrekényszerítették. Az ezt kö­vető fokozott és idegen járom­mal súlyosbított elnyomás 70 esz­tendeig tartott és érlelte a ma­gyarság szabadságvágyát, mig 1914-ben ugyancsak a belső fe­szültségek imperialista levezetési módjában bízva fegyvert adtak a kezébe. A jelszavak hatásosabbak mint 1514-ben és évekig A paraszt helyzete Magyaror- Ságon 'rosszabb, mint a rabszol- Iáké a rabszolgatartó államokban. A feudális főnemesség és a még eudálisabb főpapság a jobbágyot lsesonyabbrendü élőlénynek tart- a az igavonó baromnál v— alaeso- lyebbrendiinek és főleg értékte- enebbnek. Az államháztartásnak, lazáéi fényűzésnek, sőt a nemesi ladviselésnek is minden terhe özvetve, vagy (közvetlenül a pa­naszt vállát nyomja. Alig száz vvel előbb Budai Nagy Antal ve­résével megkísérelte a paraszt, logy ezeken a terheken jkönnyit- en valamit, hogyha teljes jogta- anság állapotából legalább a leg lemibb emberi jogok birtokába, üssön. A (kísérlet kudarcba fül- j voltak, idt és az urak bosszúja a lázadóVMHMaaM büdös paraszttal“ szemben iszo- iyatos volt. Az elégtelenség, az lkeseredés 15K-rc elviselhetetlen •szükséggé (növekedett. Az úri isztály régi taktikájához íolyamo- iott és az elkeseredés lecsapoln­ám — a keresztes hadjárat val- ásos örve alatt — háborút akart Jj íezdem. De abban a pillanatban, « Rákosi Mátyás «Ívtárs minisztei- imint a paraszt fegyvert kapott |«>nóicue.yeites szómba :on estu ra- i kézébe, nem a távoli ismeretlen, SdioeiOttüasban ismertette a jo pénz 'ucem a közeli és jólismert ellen- m Kibocsátásúnak elsőrendű leliéte- seg d^en fordította azt Dózsa £;clt f:z ezzel kapcsolatos gaz- Gyöi'gy vezetésével a Szentföld | oaság t es auamhaz tartasd aehez- kiyef.t. Ceglédre vonult, tnegal-SsegoKet. Beszedőben rámutatott rótta forradalmi programját, majd Sana, hogy minél gyorsabb a penz- Cer/lédtől Temesvárig vógigverte I romlás, annál gyorsabb az állami *2 úri seregeket, tragikuson, áru-# jövedelem eleneKteienedesa. tizén ás következtében elbukott. |,coll tenat megteremteni az érték- Az urak hosszúja ismét szór- b álló pénzt, oyűséges volt, talán az emberi! Meg vannak-e azonban a jó ürténelem legvadabb bosszúbad- fi pénz előfeltételei? tiiég erős-e az járata. A ..büdös parasztok“ vt-| értékálló pénzhez a mostani, há­térét, Dózsa Györgyöt tüzes író-1 ború utáni MagyarorszagV. Ha meg­von élve sütik meg és híveit arraynézzük a nemzeti jövedelem mai kényszerítik, hogy kaníbál módra§helyzetét, azt látjuk, hogy a köz- bolt vezérük testéből lakmúroz-i‘*rftek nem terjednek túl. a béke- ranak. A jobbágy pedig a sza-i^vek közterhein, badság pillanatokig tartó, szédítő» Azonban gazdasági télen az ipar levegőjéből nem a régi, fullasztó| «'maradt a békeevek termelése kazamatka-levegőbe. de a sír td-|«<>ÍIótí. A szénbányászat alig 65— jes ievegőtlenségébe kényzserük"?0 százaléka az De ba az urak szörnyű bosszút állottak a „büdös paraszton“, a történelem még szörnyűbb bosszút- kőotoj.ícrmelés mutatja az 1938- alit az urak önzéséért az egészig ere(jmt:ny sokszorosai. Magyar népeid Í52fr Mohácsánakg Azok, akik emlékeznek az első ü:íyanazok a fourak és iopapok| világháború utáni szanálásra — 1 tragikus főszereplői, mint l-lD4.BTn,jn(iotta előadása további során »ernesvárának. És ahogy a temes-i Rákosi elvtrás — tudják, hogy ott ^jri lakoma közvetlen oka Yolt|js jelentékeny hiányok mutatkoz- “ohááspak, ugyanolyan logikus |tak a2 állam költségvetésében 'a/. Eredménye lett Mohácsnak a 150 els=ő esztendőkben. Elég azonban annyit rnégállapítanunk, hogy a kö­vetkező esztendőkben az államház­tartást fokozatosan egyensúlyba fogjuk hozni. Kölcsönbe most tyfjosan számít­hatunk, viszont a szanálással hó­napokig várni nem lehet. Honnan ^veszünk az értékálló pénzhez tartott, amíg a magyar nép nagy többsége ráébredt, hogy ez a „ke­resztes háború“ nem az ő hábo­rúja. |Dc abban a pillanatban, amint ennek tudatára ébredt, Dózsa György unokáihoz méltóan, visszafordította a fegyvert a fel­ismert igazi ellenségre. Az 1918— 19-es szabadságharc is elbukott. Elbukott és az urak bosszúja akkor sem volt enyhébb, mint 400 évvel korábban. Margit- körút és Britannin pince voltak az új tüzes trónok, ahol a XX. század Dózsa Györgyeit példát­lan kegyetlenséggel végezték ki. De, mint 400 évvei azelőtt, a tör­ténelem bosszúja az úri osztály bűnéért most is lesújtott az egész nemzetre .Amint Zápolya temes­vári győzelmét 150 éves török hódoltság, úgy követte Horthy győzelmét a 25 éves német hó­doltság. És, hogy ez a hódoltság „csak“ 25 esztendeig tartott, azért a magyar nép a demokratikus nagyhatalmaknak és köztük első­sorban a népek szabadsága nagy bajnokának, a Szovjetuniónak tar­tozik köszönettel. * „Büdös paraszt“ — büdös proli“ — „büdös kommunista“ — Nem véletlen, hogy a jelzők ugyanazok 1514. óta. Fantáziátla­nul káromkodó, öntelt, ostoba gőgjében minden népi szabadság­vágyat letipró réteg jelszavai ezek, amelyekben csak a szó vál­tozott, de a lényeg évszázadok óta nem. Aminthogy rém változ­tak az elnyomás és a bosszú esz­A szilárd pénz bevezetésére még ősz előtt sor kerül mondóim tegnap esti radióetőadá&ában Rákosi Mátyás elvtárs 1938-as termelés nek, bár a bányák kapacitása ma is ugyannayi. Ugyanez a helyzet a vas- és acéltermelésben. Egyedül 'vés török hódoltság. 1915 A magyar nép helyzete Magyar-! országon rosszabb, mint bármely ^ós országokban az idegen ki­sebbségeké. A még mindig feudá !18 főnemesség és főpapság oss ál- óarany fedezőiét?' Az itthoni készle­tük önként vállalt idegen ural-Stek nem elegendők. Kint van azon- "Odócsalád égisze alatt a polgári Jben Svájcban nagyobb mennyiséqű olvílágosodás és a mindenfelől$aranykési letünk, az Egyesült Ál- *;h> szocialista áramlatok Európa-^ lamókban zárolt készletünk pe- Janak kellős közepén még mindig a (tig érvnél csak valamivel kiseb b Legjelentősebb azonban a Frank­furtban lévő aranyunk és devizánk, amelynek ügyében a külügymi­niszterek tanácsán Molotov szovjet külügyminiszter felszólalására az amerikai 'hatóságok ígéretet tettek annak visszaadására. Ezek visszaszerzésével kb. 200 millió aranyfedezettel már meg­indulhatna ,a jó pénz kibocsá­tása. A döntő tényező azonban a jó pénznél nem az aranyfedezet, ha­nem elsősor nan a termelés állása, ezzel kapcsolatban az áruforgalom és az államháztartás állása. Ezek. a tényezők lesznek a magyar ér­tékálló pénz aranyfedezetei. Beszéde további során megem­lítette Rákosi Mátyás elvtárs a jó pénz kibocsátásának többi feltéte­leit ; a szilárd adó,i apót a lakbér.! rendezést, a mezőgazdasági terme-1 ér, ellenéi rését. Az elmondottakból látható — fe­jezte be ismertetéséi Réflcosi elv­társ —r, hogy a. szilárd pénz kérdése napirend, re került. ÍErre az aratás utáni hónapokban, azonban őszig sor kerül. \ fiatal magyar demokrácia eddig még minden nehéz kérdést meg­oldott és most erre a pontra cso­portosította összes erőit. Mi. ma­gyar kommunisták .akik jó pénzt Ígértünk az országnak, élen járunk ebben a inagy munkában és azon leszünk, hogy ígéretünket mielőbb valóra is váltsuk. Értékálló pénz augusztusra Az MKP poétikai bizottságának határozata Az MKP politikai bizottsága május 9-én tartott ülésén meg­tárgyalta a magyar pénzügyek reudbehozásáról és az értékálló pénz kibocsátásáról szóló tervet. A terv szerint jó, új pénz kibocsá­tására körülbelül augusztus első napjaiban kerül sor. A MKP po­litikai bizottsága a tervet elfogad ta és megbízta Rákosi Mátyás elvtársat, hogy azt a kormány elé terjessze. Egyelőre nem határoztak a béke- ériekezlet időpontjáról Párisban Parisból jelentik: A négy nagyhatalom külügyminisztere a péntek esti tájékozódó ülésen mel­lőzte a békeértekezlet időpontja meghatározásának válságos kérdé­sét és elvben megállapodásra ju- totak az olasz gyarmatok, az olasz jóvátétel és az olasz háborús bű­nösök kérdésében. A négy külügyminiszter elfogad­ta az olasz gyarmatok szabály ozá sára vonatkozó francia ' tervet. Az olasz hajóhad felosztásából tárgyaló tengerészeti szakértők bi-j zotfsága abban állapodott meg, hogy Olaszországnak meghagynak 45 hadihajót. közei sem, legfeljebb a haladó technika temesvári tüzes trónból dachaui és torgaui krematóriu­mokká alakította át, az alvezére- ket pedig nem körömtépő csipe­szekkel és ólmos szíjkorbácesaí, hanem idegtépő éhségkorbáccsöl kényszerítették kanibálokká. * 1514-ben ugyanazok állottak egymással szemben, mint 1918— 19-ben. Az egyik oldalon a feu­dális földesurak, odóbérlők (nagy­tőkések) és főpapok, a másikon a fogaitól megfosztott, állati sor­ban tartott nép, élén a kor kö­vetelményeit felismerő Dózsa Györgyökkel és soraik között a Krisztus tanait nem egyházi bir­tokok gyűjtésére alibiként fel­használ alsópapsággal, a Nagy- botú Lőriucekkcl. És 1946-ban még mindig ugyanezek a frontok állnak egymással szemben, a kü­lönbség csak ennyi, hogy a nép aratott végleges győzelmet és az elnyomók szorultak illegalitásba. De a győztesnek fel kell hasz­nálnia a vereségek tanulságait is- „ Ha Budai Nagy Antal a győze- tlem óráiban nem alkuszik, talán sosem lett volna szükség Dózsa Györgyre és ha Dózsa György éberebben vigyáz arra, hogy kit ! vesz be seregébe. 'tXi.i 1848. és 1918- -19. vérúfdezotai íe felesle­gessé váltak volna. Ma ismét a népjogok győzelmé­nek óráit éljük. Csak rajtunk mú­lik, hogy ezeket az órákat né kö­vesse se Kolozsinonostor, se Te­mesvár, se Világos, de u Margit- körút scan. Nem alkudozunk a győzelem óljaiban, mert az úri reakció számára az alkudozás csak időnyerés céljait szolgálja, hogy győzelmes seregeink kifáradjanak és ők fel tudják sorakoztatni a maguk ármádiáját, a Bilkey J’appok, Foltyk, Kiss Szalézek, Lu­kács Pelhárok kézigránátot; ellen­! forradalmi hadseregét. És ezer­szeresen vigyázzunk, hogy ne eresszünk be a demokrácia bás­tyái közé trójai falovakat, akár­milyen színeket játszanak is pil- I lanatnyilag. Ha pedig már vol- f mának ilyenek soraink között — I amint tudjuk, hogy vannak! — ne habozzunk könyörtelen eltá­volításukkal, riiert íüz ilyen „párt­gyengülés" csak a demokrácia megerősödését jelenti. Ne feled jük el, hogy az élettelen játék szernek ható trójai faló minden természeti törvénnyel szembehe­lyezkedve a légynél is gyorsabban szaporodik. A jövő történelme azé, aki a múltat nem .feledi, hanem tanul belőle. D6z.su G.' örgy nagy nap jának négyszázbarminckettedik évfordulóján — azon az évfordu­lón, amikor először ,emlékezhet meg a magyar nép régmúlt, de lelkében ma is élő harcosáról — a emlékezzünk példá jára és tanul * junk belőle. . mű lémIlin DUIiIWIIiIi IIIIIIWF141* IHIWIIií'Pi'Hi 111,1 I.'Ill'll,IIHiíWmD liül lilllilllillliWIIMiyiiiUjTimíiitW Pé cs, munkáság?» és haladó szellemű értelmisége számára vasárnap, május 12-én, délelőtt fél 11 érakor a Vármegyeház dísztermében fi MAGYAR BÉKE cím m el előadést tart HOBVATB MÁRTON. 8 SDfiFd Itt IMS Minden érdeklődőt szeretettel hív meg a MKP. péesl vezetősége.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents