Új Dunántúl, 1946. május (3. évfolyam, 98-121. szám)

1946-05-03 / 98. szám

xyct a kormány vállalt és amely­nek érdekében a koalíció létrejött. Hogy nui munkálok, teljes erőn­ket és odaadásunkat adjuk en­nek a programnak (végrrhajtásá- ra, mutatja a fbányászok, a vas­utasok, a hídépítők munkája, akii: még a nélkülözés és rossz ellátás ,a nyomor idején is meg­lesz! tik erejűiket. A munkások pa­rasztok dolgoznál:, a nemdpigozók tömege ebben az országban azok­ból &z urakból és csatlósaikból áll, akik a múltból még ittmaraúiak. igazságos határokat követetünk E három kérdés, a közállapotok' rosszasága, a munkásegység elég telensége és a reakció kérdése azok, amelyek leküzdése után biz­ton remélhetjük a demokrácia fel­építését, megerősödését, véglege­sítését. Ha pétiig megerősödik a demo­krácia, ez annyit jelent, hogy megerősödik /az ország. Hogy ez mennyire igaz, bebizonyí­totta a moszkvai út. A moszkvai utazás igazolja az ország erejét. Két moszkvai utazás volt, az első, amelyet Rákosi Mátyás elvtárs tett meg, aki Moszkvában a Kommu­nista Párt erejével és összekötteté­seivel előkészítette azt a sikert, amelyet a második utazáson a mi- uiszterclnök, Szakasits elvtárs és több miniszter rögzített le és amelynek nagyságát csak a közel­jövő fogja teljes egészében ki­domborítani. Ennek a moszkvai útnak eredmé­nye egy szóban úgy foglalható össze, hogy a magyar állam egyenrangú .ál­lam lett a öbbi tárgyaló felek sorában. A magyar államot nem úgy fogják kezelni, mint legyőzött, merj tiport másodrendű országot, hanem mint olyant, amelynek hangját a, tár­gyalások során mint. egyenrangú félét méltányolni kell. Fontos ez a küszöbön álló béketárgyalások- nál. A legközelebbi jövőben meg­hívják a magyar kormány küldöt­teit, hogy megállapítsák a kötendő magyar béke feltételeit. Erdély égy részét vissza kell kapnunk. Tehát a területi kér­dést igenis felvetjük. Amikor er­ről .beszélünk, nőm soviniszta szempontok tvezetnek bennünket, de igenis hazafiak vagyunk és úgy járunk cl, mint igaz haza­fiaknak kell. Azt kérdezem, l:i a isazaíi, ők, akik elpusztították az országot, vagy mi, akik felépíteni akarjuk? Ök, akik 1919-ben külső ellenséggel paktáitak, vagy mi, axik hadsere­get állítottunk fel az ország terü­letének megvédésére? ök, akik a demokrácia ellen folytatott harcuk folyamán ellenünk sorakoztatták fel a szomszéd államok gyűlöletét, vagy mi, akik a demokrácia szol­gálatában a szomszéd államok együttműködésével megvalósítani akarjuk és fogjuk a magyar ér­dekeket? Hogy a magyar urak a németek mellé álltak, annak oka az volt, hogy a revízió követelésének tel­jesítését remélték a német támo­gatástól. Erről azonban szó soha nem esett. Hitler nem volt annvira gavallér, hegy a magyar segítség­ért magyar területtel fizetett volna. Miért szolgáltatták ki tehát mégis a magyar földet, a magyar katoná­kat, magyar értékeket Hitler had­seregének? Ök azt gondolták, iia Hitler mégis győz, akkor fennmaradna!:, ha nem, akkor nekik nem érdekül: ennek az országnak fenntartása. A hely­zet az, hogy őlr saját uralmukat akarták 'lei­építeni a .haza romjain, 7fli a hazát akarjuk felépíteni az <W romjaikból. Lerontani a reakciós uralmat, meg­törni minden erejét; ez a haza­fiság, ez a haza szolgálata, ez a nemzet védelme. A reakciós urak azt mondják, hogy május 1-e a nemzetköziség ünnepe. Igen, a május 1-e a nem­zetköziség ünnepe. A nemzetközi szolidaritás, a nemzetközi összetartás, «« kölcsö­nös megértés ünnepe. Árnak ünnepe, bqgy no legyen gyűlölködés,- ellenségeskedés, ha­nem a nemzetek összefogásán ke­resztül az összes nemzetek boldo­gulása. Ez a mi nemzetköziségünk. Ez a május i-e és ha ezt szolgál, jufc, akkor hazafias szolgálatot végzünk, mert ez minden népnek és. a magyar népnek is éredeke. Munkások vagyunk, öntudatos, osztály-öntudatos munkások. Koalí­cióba léptünk, becsületes koalíció­ba minden demokratikus párttal. Ennek a koalíciónak célja az or­szág demokráciájának kiépítése. Ezt hirdetjük, ezt akarjuk, de a tető, a csúcs még messze van előt­tünk. Még csak egy pihenő fenn­síkra értünk el. Még tovább kell haladnunk. Lesznek olyanok, akik elfárad­nak, akik lemaradnak, de a töb­bi öntudatos munkással «elérjük végső célunkat, a szocializmust. Amikor ezt a célt kitűztük, altkor, nem azt mondjuk, hogy győzni akarunk, hanem, hogy győznünk kall. Kell azért, mert mi a társa­dalmi fejlődés felismert útját jár­juk. Ez az út az Igazság útja, ez az út tehát a mi utunk. Azzal, hogy május 1-én a világ minden részé­ben az összes dolgozók összejön­nek. kifejezik azt az akarást, hoqy a nemzetközi szolidaritáson kérész, i tül a saját országuk üdvét meg­valósítsák. fis mi magyar dolgo­zók, ilyen tömegben megmozdul­tunk ,hogy célunknál: kifejezést adjunk ezzel: ez az út a mi útunk, az igazság útja, ez az út a győzelem útja lesz. megsemmisítjük az osztályaik utolsó maradványait és felópítji helyébe a dolgozók nemzeti áll« mát, Még nincs demokrácia Mi gyarországon, még csak a kézé tón tartunk, de ígérjük, hogy b esztendő múlva# 1948 május 1-t már be fogjuk jelenteni, hoqy következő cél az, hogy Maqy® ország szocialista legyen. A munkásegységről szólva b jelentette, hogy ■ a demokrácia legnagyobb biz# sí t éka az észtéi y ö n tud aí os szt* .rrmnfcí'msánL Cvetkov tábornok is részt vett a pécsi ünnepségen Jól tudták, (hogy ha Hitler bu­kik, akkor bukik fez egész ural­kodó (rendszer szerte a Világban, buknak ök is, a félfeudális ma­gyal- rendszer iurai. Még Kaján elvtárs (beszéde közben érkezett meg C vetkoiv tábornok, az átvonuló szovjet haderők főparancsnoka, aki né­hány szóval szintén belekapcso­lódott a 'pécsi munkásság május 1-e ünnepségébe. /Rámutatott arra, hogy ezt a napot velünk együtt a -Szovjetúnió népe, dol­gozói. «munkásai, a paraszt­ság és értelmiség űs ünneoli, mint a nemzetközi szolidaritás megnyilvánulását A szovjet nép la világ legbékeszeretőbb népe és a Vörös Hadsereg ka­tonai nem azért jöttek Magyar- orságra. hogy leigázzák, hanem hogy segítsék nz Spar és mező­gazdaság helyreállításának (ne­héz munkájában. A Vörös Had­sereg tisztjei és katonái nevé­ben meleg szeretettel üdvözölte a május 1-e megünneplésére összegyűlt dolgozókat, azt a magyar népet, amely évszáza­dokra vett meg a szebb ’és Ibol- gabb Magyarország jövőjét. vezett munkásság. Sok kiállott szenvedésünk a le nagyobb ok arra, hogy ne eng« jük még egyszer uralomra jut» reakciót. Ha előbb következne 1 az egyesülés, mint a történél* szükségszerűség elkerülhetetlen) megköveteli, éppen olyan hiba 1* hetne, mint az, hogy a két rád káspért egymással szembenállót De ha sor kerülne arra, hogy ne» lenne más menedéke a magyai ó1 mokráeiának csak az, hogy a műt káspártok egyesüljenek, akiit igenis azt az elvet valljuk, hotf eddig volt köt munkáspárt és eí •munkásosztály, ezután pedig !« gyen egy munkásosztály és cg munkáspárt. A záróbeszéd Sgy évvel ezelőtt még azt kel­lett hinnünk, hogy ezt la békét ránk diktálják, most pedig biz Az országot csak az mentheti meg, ha hatra megy hatunk abban, hogy támogat j . Jg*ti5n az egyesített munkásda­bennünket a mi hatalmas szom­szédunk, a jSzovjetúnió, az a Szovjetunió, amelynek letip- «rása, megalázása volt Hitlerek ha­dicélja. Ez a Szovjetúnió most talpraálláeán dolgozik olyan tem­póban és olyan sikerről, amely példátlan a világ történelmében. Az ötéves terv folyamán az orosz _ ipar hatalmasabb lesz, mint Európa ’ bármely ipara, az orosz nép erő­sebb lesz, mint Európa bármely népe. Ezt a Szovjetúnió a mi ba­rátunk, mert bízik abban, hogy a magyar demokrácia átformálja, át­képzi ezt az országot és nem lesz többé a reakciósok martaléka. A Szovjetúnió más nemzetek szabadságának is szószóló]«!, más nemzetek függetlenségének is bajnoké. Azért, hogy mi az orosz barátsá­got megnyerjük, távolról sem ké­rik azt, hogy mi függetlenségünket feláldozzuk. Ellenkezőleg, azt akar­ják, hogy függetlenek legyünk elsősorban a múlt reakció bűnö­seitől. Amikor tehát mi a Szov­jetunió támogatásának tudatában meg fogunk jelenni a békeórtekez- ieten, akkor bízunk abban, hogy Magyarország érdekei lehető ki­elégítést fognak nyerni. Első érdekünk az ország gazda­sági létének biztosítása. Magyarország nem tud egzisztálni külkereskedelem., nyersanyag-be* hozatal, külső országokkal való i kapcsolat felvétele nélkül. Nem tud egzisztálni, ha nem adják visz- sza elhurcolt javainkat. Gazdasági tétünket biztosítani kell, ez a mi békénk első feladata. A második a magyarság létének biztosítása, függetlenségének biztosítása két munkásdalt adott elő, majd a Szociáldemokrata Párt ne­vében dr. Ki s Roland elvtárs, bel­ügyi államtitkár mondott beszédet. Beszéde elején tolmácsolta a Szo­ciáldemokrata Párt vezére. Szaka­sits Árpid elvtársnak üdvözletét a kommunista testvérpárt tagjai­nak, a kisgazdáknak és a koalíció­ban résztvevő minden jó magyar­nak es ígéretet tett arra, lioqv a reakciót, amely eddig akadálya volt. ohgy testvéri kezet foghas­sunk a Szovjetúnió szocialista né­peivel, az utolsó csirájáig kiirtjuk. Beszéde további során Kis elv- társ méltatta május 1-e jelentősé­gét, kifejtve, hogy ez az ünnep (olyan nekünk (szo­cialistáknak. mint a keresztény- sédnek a pünkösd, mert ezen a napon Jteszünk bitet » «szocializ­mus igazságai (mellett. Az Isten akarata az volt, hogy ne legyen különbség ember és ember között Azt akarjuk, hogy a mun­kás, a földműves magának dolgoz­zon. Azt akarjuk, hogy a munka szent legyen. Ne legyen a munka « áru, hanem ez ország alapja, hoav Mégis szét akarnak választani ben-' minket azok, akiknek érdekük volna, hogy megismétlődjék 1919. A reakciónak azt üzenjük, hogy ‘mába üt rajtunk a maga gyengülő erejével, mert minden ütése után tömörebbek leszünk. Most sokan jönnek hozzánk, akik el akarnak valahol helyez­kedni. Figyelmeztetem a konjunk­túra embereket, hogy nálunk nem lehet átmenteni kispolgári nézete­ket. Mi szocialistái: vágynál: és csók balra mehetünk. Más nem ment­heti meg ezt az országot, csak, ha balra megy. Az értelmiség pedig ne üljön fel a reakciónak és ne álljon szolgála­tába, mert hamarosan velepusztul. Mit akar tulajdonképpen a reak­ció? Mindent vissza, vissza a föl­eiét, a gyilkosságot, az crezágrom- bolást. Ezekre mi már kimondtuk a halálos ítéletet. Ezután még kiinéletlencbbül lé­pünk (fel « jreakcló ellen, hogy a munkásság nyugodtan dolgoz­hasson. Ki fél a B-listától és miért? Csak országunk becsületesen helyezked-, e?M /.kinek oka van rá. Ez igazol- hessék el a demokratikus népek, j.3 a3t. hogy meg kell csinálni a soraiban. J S-listát. Mt egy évi türelmi időt A környező népekkel szemben adtunk a reakciósoknak a meqvál. Azt akarjuk, (hogy azok a ma­gyarok. «akik az ország területén vannak, független -országban lak­janak, az ország iterilleién kívül lakók pedig szabad emberek ma­radjanak. Fel vethet j ük-e a békekonferen­cián a területi kérdést; a határok kérdését? Igenis követeljük, hogy a békekonferencia szabjon a mi országunknak igezságosabb hatá­rokat, mint Trianon. Bízunk abban, hogy a demokratikus meoítélés a demokratikus meglá hátrányban vagyunk, mert utolsó kiszolgálói voltunk a fasiszta reak- cíóinak. Ezt a csorbát ki kgll kö­szörülnünk azzal, hogy bizalommal és hálával fordulunk azok fele, akik felmentettek bennünket, az orosz nén felé és annak nagy ve­zére. Sztálin generalisszimusz felé. Hazaáruló az aki azt hirdeti, hogy külpolitikát liehet csinálni «nz oroszok nélkül, vagy éppen az oroszok ellen. Az egyetlen helyes út, ha olyan politikát folvtatunk. amely meg­felel a demokrácia követelményei­nek. Külpolitikai céljaink: Békes­ség mindenkivel az ország hatá­ram kívül és az ország határain bélül. TV békében csak aT-<\kkal tudunk élni, púik demokráciát akarnak. \ demokrácia fenntartásának for­mája a koalíciós kormányzati rend­szer A koalidó testvérpártjáhoi, a I 3 j Ml rvt*w«#TÚk! . «./ ur, o. po. • az rszrue azonossága, meri a .szociáldemokratái: és (kommu­nisták egy 'anyának a gyerme­kei, a szocialista -gondolatnak. tolásra. Most ez az -idő lejárt. Akit nem változtatott meg a demokrá­cia, annak mennie kell. A B-iistá- nál nem a szakszerűség lesz az el­ső szempont, a főszempont az. hogy ki megbízható politikailag. A pót­lásra közigazgatási tanfolyamokat szervezünk, paraszt- és munkás­év ermgkeket -kenézünk ki arra, horry tisztviselők legyenek. Beszélt ezután Kis elvtárs a re­akció másik mesterkedéséről, az új antiszemitizmusról. A (munkásság üldözött volt sok éven keresztül — mondotta — és testvérének ismer el minden üldözöttet, tehát a zsidóságot is. t Az infláció is a reakció eszköze, ezért igyekeznek pénzünk vásárló­erejét megingatni. Az első világ­háború után csak 1925 januárjá­ban lett értékálló pénzünk, most pedig csak egy éve, hogy felsza­badultunk, de nagy szomszédunk elég garancia arra, hogy előbb lesz értékálló pénzünk, mint az első világháború után. Ehhez azonban szükséges, hogy elhurcolt javain­kat visszakapjuk­Beszéde további részében Kis elvtárs foglalkozott azokkal az új k opn á'n vlnfézkedésekk el. amelyek megvalósüása most van folyamat, bán. A törvényhatósági választá­sokat a közeljövőben megtartják, de a hazafias mértéktartás megkö­veteli, hegy jól meggondoljuk, mi­ly«^: akciókat kezdeményezünk. Közigazgatási reform készül, olyan, hogy az egyszerű ember is el tud­jon igazodni a közigazgatásban Készül c gyámügyi törvény és ren­delettel szabályozzák a törvény­telen gyermekek helyzetét is. Az összeférhetetlenségi törvény mar készen is van, amely biztosítani fogja, hogy azok, akik exponálva vannak, ne lehessenek a korrupció martalékai. A címcrtörvénv is a közeljövőben a parlament elé kerül, mert lehetetlen, hogy a demokratikus Magyarországnak olyan címere ‘ legyen, amelynek (minden része a .királyság uralmára (emlékeztet. Készen áll a mezőgazdasági érdek­képviseletekről szó-ló törvény és a szakszervezeti törvény is. Ezután foglalkozott az egyházak politika] szereplésével. Tiltakozott minden olyan tanítás ellen, min­den olyan próbálkozás ellen, amely az egyházakat és a kereszténysé­sza és hirdesse a rendítheted«8 fi magyar alkotó és újjáépítő un#­;3ta éraekek vedelmerc a munkás-•..at 1 . j Az ünnepséget Sz ó c s e y Bél» a' Nemzeti Bizottság elnöke zárt* be. Hangoztatta, hogy mindé ereomény, amit az emberiség 1 múltban elért, a munka eredmé­nye «is a jobb jövőbe vetett m ménységnek újra csak ez lehet e alapja. Aki ennek a törekvésnél útját állja, az a dolgozók esküd ellensége. A dolgozók mumkájá ki kell emelni a porból, szépp* kell tenni, hogy örömmé váljon alkothasson. A demokráciánál amely lényegében véve nem forr» dakni gondolat, kétségtelen ér deme, hogy a tömegekben erőset» hé tette az emberi méltóság érzi tét. A világ javainak új és igazsá­gos elosztása legyen íő célj» azoknak, lakik .az emberiséi ügyeit Jés :a béke ügyét is inté­zik, különben a történelem le# nagyobb fékező «ereje is tehetet­len flesz, hogy százezrek be 3>l verjék azt a ivékonv 'üvegfalat amely a szegénységet és a gaz­daságot .elválasztja. Május 1-e a dolgozó munkások a munka hőseinek ünnepe. Ezer a napon egy pillanatra megáll 1 «kalapács a munkás kezében, let« szí a bányász a csákányt, a föld­műves mogtörli verejtékező hoffl lokál és a szellemi munkás is P» henteti a tollat. A múlt évi üí; tg epre emlékezünk, amikor els 8 szárnypróbálgatásait tette az újon­nan kapott szabadság, ünnepeibe!: tűk és bizakodóan néztünk a jé vc'be, de nem olyan bizakodva mint ma. Ma együtt ünnepük 8 dolgozódra május 1 -ét és ez * munkaegység bizonysága a jobt jövőnek- Május 1-e a győzelem,8 munka győzelmének napja. Zugi08 hát a jövőben a dolgozók hiran»’ osztály érdekűivel szemben. Az egyház ne engedjen teret olyan törekvéseknél:, amelyek ellenkez­nek a demokrácia érdekeivel. Nem lógunk államsegélyt adni ahhoz, hogy a demokratikus ál- lamrendet ta (szószékről, -vagy is­kolákból (buktassák «meg. Magyarországot csal: a szocializ- ir.u«^ fogja felszabadítani a kapita­lista iga alól — mondotta a to­vábbiakban — és teszi független szabad állammá. A szocialista Oroszország az első nagyhatalom, amely egyenrangú félként ült le velünk tárgyalni és érdek nélkül akarja Magyaország függetlenségét csak azért, hogy loyális szomszéd­ja legyen. Ezt az ígéretet küldi a szocialista Oroszország nekünk május 1-éíi. Mi azt ígérjük, hogy kásság diadalát. A győztes és mod már diktáló nagyhatalmak eldön­tötték azt, hogy' Krisztus veqt Hitler, eldöntötték, liogy Mg18 Kampf, vagy a Biblia, eldöntött# a horogkereszt és a kereszt k# (lését. Ezekkel a gondolatokkal kö­szöntőm újra Pécs város és Ba­ranya vármegye dolgozó sereg«1 Az ünnepi szónoklatok után egyesített munkásdalárdáva! egV® az egész üneplő közönség lelkese8 elénekelte az In/ternacionálét és 8 magyar Himnuszt, majd fegyelme­zett rendben elvonult a SzéchenV1' bárról. A bányászok zárt mensj' ben egyenesen a Tettyére von«1' tak, inig a többi csoportok fel°s8' lettak és tagjaik egyénileg vom»1' tak fel a népünnepély színbe lyére. ­A Fekete Gyémánt megnyitása A nagygyűlés után meghitt han­gulatban zajlott le a Bányász Fo- gvasztási Szövetkezet részéiül a Munkás Kultúiház udvarán beren­dezett vendéglőnek, a Fekete Gyé­mántnak megnyitása. A megnyitá­son részt vettek: Miinnich Ferenc dr. főispán, Krancz Pál megyei tit­kár. Hajdú Gyula nemzetgyűlési képviselő, ICis Roland belügyi ál- lomtitkár és Tolnai József polgár­mester elvtársik is A Fekete Gyémánt első napja a teljes siker jegyében zajlott le. Már a déli megnyitáson megnyil­vánult az az új szellem, ami ezt. az Intézményt, mint a demokrácia ®*' kotását jellemzi. Ugyanannál , asztalnál, ahol a felsorolt elvtáf- sál: ültek, foglaltak helyett a jnüJ' kások, bányászok is. Münnich «K társsal éppen szemben egy idóseb falusi nénike ült, kisgyerekkel “j jóízűen falatozta a magával bor0' kolbászt és hagymát és talán ujjj? is tudta, hogy ki az a szembeni»- ember, akivel jó félóra hosszat e,‘ beszélgetett faluja helyzetéről , saját problémáiról. Vájjon két il­lendővel ezelőtt lehetségesnek ia tolta volna-e az idős paraszta* szörny, hogy a Méltóság:« Főisp“

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents