Új Dunántúl, 1946. április (3. évfolyam, 75-96. szám)

1946-04-28 / 95. szám

ÉLJEN MÁJUS L coi dolgozók harm egységének ünnepe MA: ttadicrnrák, hadiözvegyek és hadirokkantok orszá­gos gyűjftőnapja. Adakozz! ,s n m t r m. ÉVFOLYAM. 95. SZÄM. ESS} ARA: 3Q04HM» £ENGO PÉCS, 1946 ÁPRILIS 28. VASÁRNAP icruien mnm is lei nh- Wnt 9 üMMettn w> Révai elvtárs beszéde az igazságos békéről, Magyarország békecéljairól és a helyes békeelőkészítés feltételeiről Budapestről jelentik; A Magyar Kommunista Párt pénteken délután értelmiségi nagygyűlést rendezett, amelyen Révai József elvtárs, a Szabad Nép főszerkesz­tője tartott előadást „Magyar béke" címmel. Dr. Bolgár Elek elvtárs, egyetemi tanár, a külügyminiszter helyettese megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy . „amikor a Magyar Kommunista Párt JiatározoUau fellép a sovi­nizmus ellen, azt nemcsak mint kommunisták, mint a népi de­mokrácia kérlelhetetlen hívei tesszük, hanem ;éppen (annyira, mint magyar (hazafiak, mert tud­juk, hogy felelőtlen soviniszta jelszavak hangoztatása csak mérhetetlen károkat hozhat az országra” > Révai József elvtárs előadása elején hangoztatta, hogy a mosz­kvai út fordulópont a magyar demokrácia fejlődésében, mert ez­rei hazánk kikerült a háborús ve- Tcség okozta külpolitikai ós mo­rális elszigeteltségből. A moszkvai át után elmondhatjuk, hogy meg­javultak Magyarország békeesé- tyei ér egész más kilátással fcé- r/ülhetünk nemzeti érdekeink mag. ' >1 címezésére. — Mi magyar kommunisták mindig Trianon ellen voltunk, imperialista, igazságtalan béké­nek bélyegeztük. Küzdöttünk ellene, de ugyanakkor küzdöttünk a magyar sovinizmus, az imperialista revizionizmus el­len. Hirdettük, hogy Magyaror­szágnak még mint zsoldos ország­nak is van hivatása: elsőnek'el­szakadni Hitlertől. Nem árulok el titkot, ha azt mondom, hogy a há­ború alatt működő ICossuth-rádió a Magyar Kommunista Párt titkos rádióállomása volt. Ezen az úton próbáltuk megakadályozni Magyar- ország katasztrófáját. Azt hiszem nem kell bőven in­dokolnom, hogy :gyik legdöntőbb érvünk a bé- ketárg válásokon íaz lesz, hogy ez a Magyarország (nem a régi Magyarország. Ízt a Magyarországot ne tegyék teljesen felelőssé a régi Manvar- ország, Horthy % Szálas! billiói­ért. Követelhetjük-« a bóketárgya- tásokon azt, hogy adják vissza a magyarlakta területeket az etno­gráfiai elv .alapján? Nem. A ma- magyar demokrácia nem helyez­kedhet erre az alapra, azért mert bármennyire is (megjavultak a béke kilátásai, ez a javulás néni teszi sneg nem történtté az a sajnos változatlanul súlyosan latbacsö tényt, hogy (Magyaror­szág Hitler (mellett harcolt és utolsónak maradt az oldalán. A magyar békeelőkészítésnek két főkérdésre kell koncentrálód­nia. Az első kérdés: védeni a ma­gyar kisebbséget, a másik: a realitások 'által vont határokon belül területi igényekkel is fel kell lépni. Jugoszláviával szemben, amely a győztesekhez tartozik, területi igé­nyeikkel nem szabad fellépnünk. Csehszlovákiával szemben koncen­trálni kell erőfeszítéseinket a ma­gyar kisebbség egyenjogúságának biztosítására. A népesére után Szlovákiában maradó félmilliót meghaladó magyarság emberi éle­tének, nemzeti egyenjogúságánál: biztosítására mindent meg kell ten­nünk. Ragaszkodni kell lábhoz, hogy a csehszlovák álláspont a szlová­kiai magyarsággal szemben meg­változzék. Románfával szemben, amellyel viszonyunk jó és ba­rátságos, Magyarország mérsé­kelt területi követeléssel lép fel és ezenkívül a visszamaradó ma­gyarság számára messzemenő ki­sebbségi védelemre tart igényt. így áll véleményünk szerint a magyar békeelőkészítés ügye. Nyilvánvaló, hogy esélyeink a magyar demokrácia belső fejlő­dése ós u külpolitikai atmoszféra megiavulása következtében meg­javultak. De ez#k az esélyek újra romolhatnak is. Hogy ne romol­janak. ehhez szükséges: egység a magyar külpolitikai célok kérdé­sében. A második feltétel belpoli­tikai: továbbra is balra tarts, ki­üti esetleges ellenfeleink kezéből azi az érvei, hogy Magyarorszá­gon még mindig a régi rend az úr., A harmadik feltétel, a szoviet— magyar barátság - külpolitikájának, mint nemzeti külpolitikának meg- szilárdAása és végleges leszámo­lás a régi magyar hin tan öli tikéval. Ez a három feltétel szükséges ah­hoz. hogy a megjavult magvar 'békeesélyek ne romoljanak, hanem tovább javuljanak. Ennek a három feltétéinek ni eavalósításáért küz­dünk - - fejezte be beszédét Révai elvtárs. Ez a harc szerintünk mc nemzeti politika és arra kérünk minden hazafit, támogassa ezt a harcot. Révai alvtárs ^előadását a meg­jelentek hosszantartó tapssal kí­sérték. feleltük MTI jelenti: A fasiszta és szpv- jet-ellenes sajtótermékek beszol­gáltatásának határidejét április hő 30-ról május 20-ig meghosszabbí­tották. A MTI jelenti: A nemzetgyűlés alkotmányjogi ós közjogi bizott­ságának 1946 április 30-án, kedden délelőtt 10 órára összehívott ülése elmarad. MTI, jelenti a A posta verzei- ígazgatósága közli, hogy 1946 má­jus 1-évcl Svájccal megindul a levélpostai küldemények forgalma. még• • • Nyiregyházáról jelenti a MTI: Kölcsey Istvánt, a képviselőház volt alelnökiét és a MÉP volt or­szágos igazgatóját, a nyíregyházi nópügyészség letartóztatta. Köl­csey István annakidején több nép- ellenes törvény előadói tisztét lát­ta el. Újvidékről jelentik: A Vaj­daság területén megkezdték a föld­reform végrehajtásáról szóló tör­vény alapján kisajátított birtokok felosztását. A földosztás mindenütt nemzetiségi különbségre való te. kiutat nélkül történik. Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád elvtársak nagy beszéde a két munkáspárt tisztviselőinek nagygyűlésén a munkásegységről, a munkáspártokra váró feladatokról és a békeelőkészítésről A két nagy munkáspárt funcio- náriusai szombaton délután a Sportcsarnokiban közös gyűlésre jöttek össze. A Sportcsarnokot zsúfolásig megtöltötte iá két mun­káspárt szín-e-java és a lelkesedés és helyeslés, amelyel a két mun­káspárt vezérének beszámolóit kí­sérte, felejthetetlen benyomást tett a szemlélőkre. A gyűlésen koztunk, amikor asz ország súlyos politikai válságban égett. A ma­gyar demokrácia sorsáról és jövő­jéről volt szó, arról, hogy Magyar ország- felemelkedik-e, vagy \isz- szazuhan a megsemmisülésbe. Ar­ról volt szó, hogy a világ szabad­ságszerető népei és köztük leg­elsősorban a Szovjetunió elfor­dul-e tőlünk, vagy ‘továbbra is megajándékoznak bennüket jóté- k'Öify'' brtsmiim&kííi'. A tömegek megmozdultak az országban, hogy megvédehnezzék a demokráciát és a dolgozó töme­gek hatalmas erőfeszítései nyomán eléri eredményeket. Nagy erőpró­ba volt ez és a tömegek jogos és indokolt kívánságai teljesültek. A magyar demokrácia egyik legsú­lyosabb válságán túljutottunk. A kormány átfogó gazdasági és pénz ügyi tervet alkotott és lerakta a politikai kibontakozás útjának alapjait. Országszerte felfigyeltek erre a történelmi erőpróbára és egyszeriben viszanyerfce a magyar demokrácia oly néház küzdelmek árán megszerzett presztízsét A fe­szültség leküzdése nyomán érez­hetővé vált a Szovjetunió és ál­talában a nagyhatalmak Magyar- ország iránti bizalmának megszi­lárdulása. ^létérdekünk, fűződik ahhoz, hogy a Szovjetunió, a magyar népnek ez az őszinte jóakarója ne megjelent többek között Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter elv társ, Rajk László belügyminiszter elvtárs, Rónai Sándor kereskelem- ügyi miniszter is. Kossá István, a Szakszervezeti Tanács főtitkára nyitotta meg az ülést, majd lel­kes éljenzés közben Szakasits Ár­pád, a Szociáldemokrata Párt fő­titkára emelkedett szólásra. mokráciában minden állam és Vá­ros, falu -és tanya, a tudomány és művészet, irodalom és színház mind a népért és emberért van. Egy új humanizmus tündök’ő szelleme hatja á-t az egész szovjet életet. A tőkés imperializmusnak, az európai reakciónak, az ostoba c.- fogultságnak és gyűlöletnek had­járata1 okozta az emberiség leg­nagyobb, Itgozörnyűbb és K-gvég- zstesehb tragédiáját1, amely a má­sodik világháború szörnyűségei­ben mutatkozott meg infernális mélységében és méreteiben. Való­ságos csodája az emberiség törté­nelmének, hogy a Szovjetunió mindezek ellenére épen, győze­delmesen került ki ebből az infer- nobói és nemcsak önmagát, hanem az ggész világ civilizációját, az emberi kultúra nagy értékeit, kin­cseit, a haladás és a demokrácia további létét is megvédelmekte. és megmentette. A Szovjetunió nem akar mást tőlünk, minthogy építsük demo­kráciánkat, építsük a magyar nép szabad életét, őrizzük a békét. A két munkáspárt, a Szociáldemo­krata Párt és a- Kommunista Párt (hosszantartó lelkes éljenzés és taps) el van szánva arra, hogy így cselekedjék. Nem akarhat 'mást, minthogy a termelőmunka a gyárakban és u mezőkön a leg­magasabbra fejlődjék, hogy a de mokrácia mellett jólét is legyen ebben az országban, hogy meg­szűnjék az ínség, a nyomor és a szenvedés. A demokrácia elveszíti varázsát, ha1 nem tud elegendő kenyeret, kultúrát és biztonságot nyújtani és épen ezért nem elé­gedhetünk meg azzal, hogy a válságot megoldó deklaráció és a kormány gazdasági és pénzügyi iterv-e csupán papíron maradjon. Nemzetünk'és népünk jövendő jéről van szó és úgy érezzük, hogy megint itt az ideje annak, hogy a két munkáspárt szervezett és ön­tudatos tömegeit a készenlét ál­lapotába helyezniük. (Hosszantartó taps). Azt akarjuk, hogy ez a nép is érezze és tudja, hogy amiikcr dolgozik a maga jövendőjét építi, a tulajdon életét építi s bejárja a magyar élet minden zugát az új humanizmus sugárzó szelleme. • Szabiadok akarunk lenni és sza­badok is leszünk. Ezek a nagy cé­lok követelik meg; hogy a két munkáspárt fenntartás nélkül fc; vesse testvéri együttműködését. E hatalmas célok mellett el kel!, hogy törpüljenek az apró súrló­dások. A kommunista párttal szövetségi szerződésünket és világ­nézeti szemléletünket épségben meg akarjuk őrizni, éppen így meg akarjuk őrizni önállóságunkat és függetlenségünket is. Mint szabad, független és ön­álló párt, fizéttéphetetlen testvéri kapcsolatban akarunk együtt ha­ladni a nagy Kommunista Párttal. Ezt az egységet megőrizzük, erő­sítjük és tov^Jib fejlesztjük. En­nek az egységnek tiszta szelleme lebegjen a májusi embléma felett, mert ez az egység a leghatalma­sabb biztosítéka- a magyar demc kráciának és a munkásosztály, a parasztság és értelmiség sízabad jövőjének. Szakasits Árpád szűnni nerí) akaró beszéde után Rákosi Má­tyás elvtárs emelkedett szólásra, ' 'M Rákosi: Május elsején a jó békéért is tűntetünk Szetiéphetetlen testvériségben haladunk együtt a Kommunista Pár. tál Legutoljára -ai Hősök terén faláT-“csalódjék Bennünk. Ä szovjet de­Kedvcs elvtársak! A mai összvozetőségi ülés két feLdda-tot fűzött maga elé. Az egyik a, munkásegység szorosabb­ra fűzése, a másik előkészület a május 1-i tüntetésre. Ami a mun- kásegység szorosabbra főzését il­leti, azt előttem jórészt már elin­tézte Szakasits elvtársam és ba­rátom, Mi kommunisták' azonban ilyen pillanatokban is minden örömünk és lelkesedésünk mellett megőri­zünk egy adag józanságot és a gyakorlatból tudjuk, hogy elmé­letben mindannyian a munkás- egység mellett vagyunk, a végre­hajtás közben azonban nem egy­szer történtek alapos elhajlások. Ebben "a tekintetben, mindjárt hozzáteszem. hogy a két párt budapesti együttműködése kétségtelenül példaadó lehet az egész ország­ban. Ahol hiba van, az elsősor­ban a vidék. És most, mnikor a fiattal magyar demokrácia legerősebb tartóoszlo­pai a két munkáspárt újra neki- gyűrköznek, hogy a népi ura­lom alapjait megerősítsék és el­mélyítsék, feltétlöfiul szükség van arra, hogy felhívjam mindkét párt embereit, szervezeteit, funkcioná­riusait, hogy a munkásegységet ne csak szavaikban, de tetteikben is valósítsák meg. • A régi időben, az első világ­háború után, a két munkáspárt •között volt egy igen lényeges vitapont. Ez & vitapont abból állt, hogy nem tudtak megegyezni ab­ban: helyes-e a szocializmus épí tűsének az az útja,- amelyet a Szovjetunió járt. — Most már a szovjet nép vezére Sztálin elvtárs, a fasizmus szétverése után nyu­godtan és tárgyilagosan állíthatja, hogy a szovjeirendszer — mint a háború folyamán megmutatta - - erősebb, mint bármely poli­tikai rendszer a világon. Ez a kérdés tehát eldőlt és nihes többé ok arra, hogy ez a kérdés távoltartsa egymástól a két mun­káspártot. A munkásegység melleit olyan országban, mint hazánk, ahol a dolgozóknak majdnem abszolút többsége a parasztságra esik, a demokrácia nem erős addig, nem lehet biztos addig, amíg a mun­kás egység át’ neta alakul munkás­paraszt egységgé. Ezt a munkás-paraszt egységet a munkáspártok részben saját kereteiken belül már megvaló­sították. A pa-rtfiitsá« aí'ioc azonban meg kívül áll ezen az egységen. De a jó munkásegység vonzó hatása alatt ebben az esztendőben már a szegény parasztság pártja, a Nemzeti Parasztpártot elhatározta, hogy május 1-i itiintetésckct a munkáspártokkal közösen üli meg. Nekünk már vannak olyan hí­reink, hogy sok faluban a Kisgaz­dapárt dolgozó parasiztrétegci is csatlakoznak a munkástünteté-shez Ez azt mutatja, hogy •a munkás-paraszt egység gon­dolata szerte az országban hó­dit. A politikai győzelmek azonban magukban véve félgyőzelmek, ha nem jár velük' a demokrácia gaz­dasági1 erősödése. Eizért most min­den erővel1 azon kell lenünk, hogy a politikai győzelmek után át- menjüuk a kenyér frontjára és ott is dolgozzunk minél alaposab van ós kiadósabban a győzelemért

Next

/
Thumbnails
Contents