Új Dunántúl, 1946. április (3. évfolyam, 75-96. szám)

1946-04-03 / 76. szám

Száz milliárdos befekíelésparadicsom­gyárrá bővül a siklósi aszalóüzem KiFővitl a mohácsi és pécíváradi üzem ís — Megindul a hivatalos lap Elismerésnek és megtisztel ierésnek A Baranyavánnegyei Gyümölcs, termelők Kgyesülete most tartotta a vármegyeháza székhazának kis- gyűlési termében nagy érdeklődés kíséretében évi rendes közgyűlé 6ét, amelyet dr. Feniczy lg nác ideiglenes elnök nyitott meg. A közgyűlésen G o d a. Gyula igazgató terjesztette elő a tárgy- sorozatot, amelynek első pontja az elnökválasztás volt. A közgyű­lés egyhangúlag Kist ót h Józsel nemzetgyűlési képviselőt, málomi gazdálkodót választotta meg az egyesület élére. Nagy érdeklődés­sel hallgatta meg ezt követőleg Go da Gyula igazgató mindenre kiterjedő beszámolóját, s azt egy­hangúlag tudomásul vette. Legfontosabb pontja volt a köz­gyűlésnek a siklósi gyümölcs­aszalóüzem kibővítése érdekében az OMTK-val létesítendő megálla­podás jóváhagyása. Az egyesület ugyanis az ÖMTK-val megegye­zett, hogy a siklósi szárító és aszalátize- met a mai pénzben számítva mintegy százmilliós befektetés­sel nagyteljesítményű para- dicsomgyárral bővítik ki, amely­nek minimális forgótőke-szük­ségletét háromszáz milllárdban áilapitották meg. Az egyesület jelentős arányú ha­szonrészesedést kap, ami lehetővé teszi, hogy a telepítés, gyümölcsfa- védelem és ápolás általánosítása és az értékesítés megszervezése körében az egyesületre háruló fel­adatokat még nagyobb eredményes­séggel szolgálja. De arra is lehe­tőség kínálkozik, hogy az egyesü­let Mohácson és Pécsváradon lévő feldolgozó üzemeit kibővítse és középkonzervüzemmé fejlessze ki. Pillanatnyilag fel sem mérhető en­nek az elgondolásnak szociális ha­tása. Az egyesület ilyenformán a sik­lósi dolgozók közül igen soknak úgyszólván az egész évben, a Jtólíiéuvben pedig éppen több szá’ll.ik munkát tud biztosítani. üo nfég jelentősebb az a körül­mény, hogy a siklósi, ormánsági gazdák és telepesek kertészeti ter­mékeinek biztos piacot biztosit és munkájának serkentést ad. A köz­gyűlés megnyugvással vette tudo­másul a szerződést, amely az egye­sület érdekeit is szolgálja s ugyan­akkor a termelők, a dolgozók, sőt a baranval közellátás szempontjá­ból is jelentős eredmény. A következőkben Zsuffa János felügyelőbizottsági elnök előterjesz­tette a zárszámadásokat, majd a választásokra került a sor. Tiszte­leti tagokul választották meg Nagy Ferenc miniszterelnököt, Kovács Eóla volt földművelésügyi minisz­tert, dr. Boros István volt főispánt, dr. Kertész Hndre vármegyei, dr. Münnich Ferenc városi főispánt, Keserű János alispánt és Tolnay József polqármestert. Alelnökök: Eh. Feniczy Ignác és Goda Gyula egyesületi igazgató lett, tb. alel- nöknek választatott: Koszér Nán­dor, Krancz Pál, Somogyi Imre nemzetgyűlési képviselők és Min- ker Ádárn volt főkapitány. F.zenkivűl monválasztott a köz­gyűlés a dolgozó és gyümölcster­melő kisemberek közül 42 tagú igazgatóságot és húsz igazgatósági póttagot. Az indítványokra áttérve, egy- fhangúlag helyeselték azt az el­gondolást, hogy az egyesület hívja életre a Baranya vármegyei Gyü- möluatermelők Szövetkezetét, hogy gazdasági úton is megvalósíthassa céljait. A tagdíjak kérdésében jó­váhagyta a közgyűlés az Igazgató­ság előterjesztését, amelynek értelmében az évi tagsági dijat csak a pénz stabilizálása után álla­pítják meg. örömmel hallotta a köz. gyűlés, hogy a ,,Gyümölcstermelő" című egyesületi hivatalos lap már előreláthatólag az év közepén is­mét megjelenik, valószínűleg a korábbinál nagyobb terjedelemben. Megnyugvással vette tudomásul, hogy a rézgálic-probléma megol­dása érdekében Goda Gyula igaz­gató szerdán Budapestre utazik a minisztérium meghívására s részt- vnsz a rézgáltc elosztását és átvé­telét tárgyaló értekezleten, amely­nek eredményeként remélhető, hogy a gyümölcstermelők végre «ájulhatnak a gyümölcsfái meg­U DUNÁNTÚL 1 védéséhez szükséges rézgáiichoz. örömmel vették tudomásul az igaz­gatóság bejelentését, hogy az egye­sület gondoskodik kellő mennyisé­gű arzéntartalmú védekezőszerről, valamint szilárd mószkénlórő! (neo- pol) s ezeket valószínűleg hamaro­san forgalomba is hozzák. A közgyűlés lelkesen ünnepelte a közgyűlés végén az új elnököt és Goda Gyula igazgatót, aki 0 ne­héz idc»kben nemcsak átmentette az egyesületet, de új fejlődésnek rakta le alapjait is és fáradhatat­lan buzgósággal szolgálta a gyü­mölcstermelők érdekeit. A közgyűlés az elnök zárósza- vaival ért vértet. A Gazdasági Főtanács 100 százalékos béremelést állapító t meg A kalóríaérték erre a hétre 360 pengő vesszük, hogy Nagy Ferenc mi Dísztereinek nagyszabású kor­mánynyilatkozata során érde­mesnek tartotta időt szakítani arra, hogy lapunk vezércikké­vel ország, világ színe előtt fog­lalkozzék. Lapunk súlyát, te­kintélyét és cikkeinek komoly­ságát mutatja ez a megnyilat­kozás, azt, hogy mondanivalóin­kat és állásfoglalásunkat a leg­komolyabb kormányzati ténye­zők sem hagyják figyelmen ki­ismeretes hét pontjában beígért. Márpedig ilyenértelmü támadás­ról — és támadásról egyáltalán szó sem volt. Mindössze annyit fejtettünk ki, hogy a hét pont­ból még vajmi keveset valósí­tottak meg — és ez tény. Hogy a magyar demokrácia türelmet­lenül várja, hogy végre mara­déktalanul megvalósítsák — és ez is tény. Hogy Nagy Ferenc pécsi beszédétől azt várjuk, hogy ebben az irányban is vül és reagálnak rá, akár egyet konkrét lépést jelentsen előre • A Gazdasági Főtanács a kol­lektív szerződések szerint a mun­kásoknak járó éfelmiszerkalÓTÍa 1 neg vált ása na k e H éné r t é két 1946 március 30-áva>l kazdődő hét re Nagybudapesten és mindazok­ban a helységekben, amelyekben az üzemek a készpénzérték 100 százalékát kötelesek fizetni, 360 pengőben állapította meg. Ugyan-1 ilyen arányban emelkedik a káló-3 ria ellenértéké a többi kategória-« az j bau. Ezenkívül a Főtanács a kol-1 lektiv szerződés hatálya alá tar-1 tozó valamennyi munkavállalónak J március 31 után teljesített mun-1 kajáért-100 százalékos béremelést | állapított rneg. I értenek vele, akár vitábaszál! nak. Ami azonban az elhangzott válasz lényegét illeti, kissé cso­dálkozva 'tapasztaltuk, hogy a miniszterelnök úr kétségtelenül félreértette cikkünk tendenciá­ját. Teljes lovagiassággal, a tá­madó él legcsekélyebb jele nél­kül, de kétségtelenül olyan dol­gokat (magyarázott bele cik­künkbe, aminek pedig abban nyoma sem volt. Nagy Ferenc válaszából ugyanis úgy tűnik ki, mintha mi támad­tuk volna a miniszterelnököt azért, mert a kormány élén még nem váltotta be, nem valósí­totta meg azt a programot, amit és ezt, fenntartás nélkül elis­merjük, . igen sok szempontból me*J is kaptuk. Tehát köszönjük a megtisz­teltetést és elismerést és kö­szönjük Nagy Ferencnek, hogy várakozásunkat nagyrészt ki­elégítette. És éppen a demokrá­cia megerősítésének, az ország gazdasági talpraállitásának ér­dekében, amely szempontokkal Nagy Ferenc pécsi beszédének szellemét is szolgáljuk I — to­vábbra is türelmetlenül, de bi­zalommal várjuk, hogy a hét pontban leszegezett és a pécsi beszédben ismételten kihangsú­lyozott ígéretek valóra is vál­janak. Nagymennyiségű fasiszta sajtóterméket rejtegettek a pécsi Egyetemi Könyvtárban Win s Nándor főkönvvtáros állítólag nem tudott a rejte­getésről — Az önfeláldozó feleség, aki magára vállalta i felelősséget — Mi van Posner Gábor ezredes lezárt ládájában ? Egy évi börtönre ítélte a népbíróság a siklósi nyila'pár! egyik megalapítóját A hatóságok már hónapok óta hiába figyelmeztették a nyilvános és közkönyvtárak vezetőit, úgy­szintén- a magánosokat is, hogy a birtokukban lévő fasiszta' sajtó­termékeket szolgáltassák be. Leg­utóbb április 20-ig adták meg a végső terminust, ameddig büntet­lenül lehetett volna ezeket a sajtó­termékeket beszolgáltatni. Mind­ennek ellenére egyesek még máig sem. tettek eleget a kötelezettsé­güknek, úgy hogy rendőrség­nek végre is hozzá kellett fogni az egyes könyvtárak ellenőrzésé­hez, aminek során bizony igen sok helyen kerültek még elő in­dexre tett sajtótermékek és sokak ellen meg kellett indítani az el­járást. A tegnapi nap folyamán a pécsi Egyetemi Könyvtár' Szepessy-utcai helyiségében jelentek meg a rend­őrség emberei, hogy a szükséges ellenőrzést megejtsék. Az ered­mény meglepő volt, mert a könyvtárban elrejtve, nagy mennyiségű fasiszta termékeket találtak. Az elrejtett sajtótermékek nagy része a magas könyvállványok legtetején, ahol végig tenyérnyi bemélyedés van, volt elrejtve, ami azt bizonyítja, hogy a könyvtár vezetősége tudatá­ban volt unnak, hogy amit oda elrejtett, az mind beszolgálta­tandó sajtótermék. Mégsem szolgáltatta be azokat, Hanem inkább „jól“ elrejtette, nyilván arra számítva, hogy eljön­nek még majd a „jobb idők“, amikor azokat onnan ia rejtekhely­ről ismét bátran elő lehet szede­getni, hogy tartalmukkal tovább­fertőzzék a lelkeket. A felelősség ezért a rejtegeté­sért természetesen Winis Nándor főkönyvtárost terheli, aki azonban nem akar tudni a dologról, ellen­ben a felesége magára akarja vál­lalni a dolgot, így akarván men­teni férjét a felelősség alól. Nem valószínű azonban, hogy » férj ne tudott volna a rejtegetésről, ami egyébként majd a rendőri vizsgá­lat folyamán fog kiderülni. A véletlen közrejátszana foly­tán szerciztürik tudomást erről a botrányos esetről éppen 'akkor, araikor a rendőrségi* kutatás ép­pen javában folyt, így alkalmunk volt személyesen szemiiovre ven­ni azt a hatalmas könyvhalmot, amit a kutatás addigi folyamatáig előhalásztfak a rejtekhelyekről. Az egész német, magyar és másnyel- vű fasiszta irodalom képviselve van ebben a gyűjteményben. Ta­láltak azonkívül a könyvtárban elrejtve egv hatalmas lezárt ládát is, amelyről a könyvtár emberei azt mondják' hogy azt bizonyos Posner Gábor ezredes rejtette ott el elmenekülése előtt. Hogy mi van a ládában, még nem tudni, mert a rendőrség még nem nvi- totta fel. Lehet, hogy abban is tiltott sajtótermékek lapulnak, de lehet az; hogy fegwerek van­nak a, ládában elrejtve, ami kü­lönben majd szintén Hamarosan _ kiderül. Találtak ott még ezekenT kíviil cgv teljes katonai cg ven ru­hát is. karddal e«yütt, amikről s könyvtár emberei nem akarják tudni, hogy ki ..felejtette ott“. A közvélemény minde.n esetre nagy érdekíődéssiel várhatja $• vizsgálat eredményét, hogv meg­tudja kit terhel a felelősség egyik legnagyobb nvilvános könyvtár ilyen botrányos eljárásáért. A népbiróság tegnap délelőtt Dénes János 43 éves bádogosmes- ter, volt siklósi, jelenleg pécsi lakos népollenes bűnügyét tár­gyalta. Dénes ellen azért emelt vádat u népügyészség, mert tevékeny részt vett a nyilaske­resztes párt 1938-ban Siklóson történt megalapításában, mely­nek első helységvezetője lett, s a pártnak megszakítás nélkül mindvégig tagja volt. Később le­mondott ugyan vezetői tisztségé­ről, de a párt agitációs és szer­vező munkájában továbbra is résztvett olyképpen, hogy dr. Keck Antal nyilas képviselővel •állandó érintkezést tartott' fenn, ß. siklósi pártszervezet ügyeiben, pedig eljárt a pécsi megyevezető- nél. Mint ipartestületi alehvök is erősen szélsőjobboldali magatar­tást tanúsított. Ezeknek tudható be, hogy a község elöljárósága bizalmi fér­finek jelölte ki a zsidók Siklós­ról történt deportálása alkal­mával A tegnapi f «tárgyalásom iá vád­lott maga' is beismerte, hogy tag­ja volt a nyiinskeresztes pártnál:. a terhére rótt cselekményeket azonban tagadta. Állítása szerint csupán azért lépett be a nyilas- keresztes pártba, mert erősen szo­ciális érzelmű ember lévén, elgon­dolásainak és segitőkészségének valahol teret akart nyerni. Mint érdekességet említjük meg vallo­másának azt a részét, hogy an­nakidején, lamiko-r Szálasi Pécsett a nyilasok részére gyűlést tartott s a gyűlés után a tagok kérdé seket tettek fel. Dénes a követ­kezőkkel fordult a későbbi „nena- zctvezetőhöz“: „Tizenötmillió ma­gvart érdekel: az új szocialista államban, hogyan lesz megosztva a nemzeti jövedelem?“ Szálasi a fellett kérdésre Takonikus rövid­séggel válaszolt: ..Mindenki ele­gendőt fog kapni!“ S amikor Dé­nes szerint ő éppen ezt az ele­gendőt kérdezte. — Szálasi nem volt hajlandó válaszolni. Több tanú kihallgatásai után « népbiróság beigazoltnak látta Dé­nes János pécsi lakos esetében a népellenes bűntett elkövetését s ezért őt főbüntetésül 1 évi bör­tönre, mellékbüntetésül pedig 3 évi politikai jogvesztésre ítélte. Dr. Boros István előadása Moszkváról a Magvsr Szovjet Művelődési Társaság iénykópkiállitásán Halálraitélték KolozsvárvBorcsa Mlhélvt A MOT jelenti: Kedden hirde­tett ítéletet a budapesti népbiró­ság Kolozsvári-Borosia Mihály és társai bűnperében. A népbiróság valamennyi vádlottat bűnösnek mondotta ki és Kolozsvári-Borcsa Mihályt, valamint Kassai Ferencet golyóáltali háláim, Kerekes Bélát 15 évi, Bágyoni-Várú Andort 10 évi kényszermunkára ítélte. — A népügyész a Halálos ítéletekben megnyugodott, a másik két Ítéle­tet megfellebbezte. A vádlottak valamennyien fellebbeztek, a ha­lálra ítéltek kegyelmet is kértek. Moszkva a leleplezett náci-szorvetkedésfől Moszkvából jelentik: A moszk­vai rádió szemleirójj.i legutóbbi adásában foglalkozott azzal a tény­nyel, hogy Németország nyugati megszállási övezeteiben az angol- kmerikai hatóságok nagyarányú náci szervozkedést lepleztek 1c. Nem nz első eset — mondja a hirmagyarázó —, hogy a nácik felütik fejüket Nyugatnémetor­szágban. Ez a tény szorosan üsz- 1 szefügg lazaal az erélytelen politi­kával, amelyet a nácitlanitás torén az angol-amerikai hatóságok kö­vetnek. A Magyar—Szovjet Művelődési Társaság pécsi csoportjának fénv- képkiállitása, amelyet Nagy Fe­renc miniszterelnök számos mi­niszter és a budapesti és külföldi sajtó képviselőinek jelenlétében vasárnap megnyitott, az ünnepsé­gek befejezte és a fővárosi ven­dégek távozása után, továbbra is az érdeklődés középpontjában áll. Erre mutat a látogatók nagy szá­ma, amely a hétfői nap is válto­zatlanul megtöltötte a kiállítás helyiségeit. A Társaság vezetősé­ge éppen erre a Szovjetunió és annak fővárosával kapcsolatban megnyilvánuló érdeklődésre való tekintettel rendezi meg a fény­kép anyag adtia különleges kör­nyezetben és hangulatban, előadá­sait. Az előadássorozat első száma, hétfőn dr. Boros Istvánnak, m Társaság elnöké nők előadása volt Moszkváról. A szovjet települési forrnák át­tekintése után a több mint négy­millió lakosú Moszkvát mutatta be, amely valamennyi világváros közül, a legnagyobb szabású fej­lődését mutatja aiz utolsó huszonöt esztendőben. Lakosainak száma az 1924-es állapotai szemben, tehát 22 év alatt több mint 100 száza­lékos emelkedést mutat. Ez a kö­rülmény egymagában kifejezése annak az óriási változásnak, amely a Szovjetunióban az utolsó pár évtized alatt végbement. Részletesen ismertette Moszkva Akropolisát, a Kremlt, annak épít­ményeit, a város egyéb történelmi emlékejt, majd a klói Hit ás on is Belépés díjtalan. bemutatott újabb közintézmények épületeit. Ismertetését arra célozva, hogy sokam kételkednek a Moszkvám vonatkozó tervek kivitelezésének lehetőségeiben, ia következőkép fejezte be: „A Szovjetunió a vi­lág technikailag legjobban felsze­relt és leghatalmasabb hadseregé’1 úgyszólván egész Európa eli«n mozgósított fasiszta hordáit tönk­reverte. Sokkal kevesebb energb felhasználásával fogja nemcsak i Szovjetunió, de Moszkva átépíté­sének tervét is végrehajtani“. ELöADAS A SZOVJETUNÓ KÖZLEKEDÉSÉRŐL Aki tudja, hogy a Szovjetunó milyen hatalmas területen — fö­dünk egyhatodán —■ fekszik. :lI| nak részére önként adódó izg*1 mas probléma, hogyan tudják 1 •közigazgatás, a gazdasági é,c és kultúra szempontjából, ezeke a hatalmas területeket áthidalj A legészakibb sarkvidéktől a de nzr.'ki sivatagokig és exoti’kus v: dékekig nyúlnak a Szovjetunó közlekedési vonalai. Hogy e. milyen feladatok megoldását, m1 Íven nehézségek .'áthidalását é' gigászi erőfeszítéseket jelent *' ról nyújt érdekes képet Ste>" metz István mérnök előadás« hó 3-án, szerdán délután f«J órakor a Magyar—Szovjet M“ lődési Társaság fénvtoépkiáHitáS* f Baranya vármegye Múzeuma, ■ 7' chcnyi tér 12.) Az előadás citn A Szovjetunió közlekedése- ' Érdeklődőket szívesen látunk

Next

/
Thumbnails
Contents