Új Dunántúl, 1946. április (3. évfolyam, 75-96. szám)

1946-04-25 / 92. szám

A közmunkára történő behívások ügye a Nemzeti Bizottság előtt — 2.000 pengő a kalőriameg- férítés, 100 százalékos fizetés- emelés — Megérkezett a bel­ügyminiszter kiküldöttje Pécsre A M , ;V & .K -D M $ M M j ,9 A ■V . v;i *' 1 i L ;APvl Dl ÉVFOLYAM, 92. SZÄM. ARA: 300,000 PENGŐ PÉCS, 1946 APRIí.íS 25. CSÜTÖRTÖK Rákosi Mátyás elvtárs Békéscsabán sikra-j szállt a szlovákiai magyarság jogaiért Az amerikai külügyminiszter útnak indult Páris felé [A Magyar Kommunista Pari helyteleníti az antidemokratikus elveket, melyek alapján a szlovákiai magyarság egészét üldözik Nagyjelentőségű áj részletek Rákosi elvtárs békéscsabai beszédéből gyúrókat — ha lehet — átdobja a határon, ha nem lehet, szétszór­ja őket Csehszlovákia területéi!. Semmi esetre sem akarja meg­engedni nekik, hogy saját nyel- vÜKÖn fejlesszék kultúrájukat, sa­ját iskoláik, saját lapjaik legye­nek. (Zúgás.) nincs. Nincsenek lapjai, nincse­nek politikai szervei, nincsenek iskolái, ki vannak zárva a vá­lasztójogból, földosztás lolyaman földet nem kaptak. Mindannyian ismerjük Csehszlovákiának azt a tervét, hogy az önkéntes népcsere befejezése után az ottmaradó ma­A MtiP helyteleníti...- Meg kell mondanom, hogy a Magyar Kommunista Tárt miuü- eZKK.et az elveket beiyteieniti es eiiteh. 1, IN agy taps.) Nekünk rend­kívül fájdalmas, akikor a szlová­kiai munkásmozgalom régi, kipró­bált magyar veteránjai titokban átjönnek a határon és elpanasizoi- ják, hogy mi a sorsuk. Tudok egy barátomról, akit a háború alatt en küldöttem partizánosztagba, aho, hősiesen , na re olt, megsebesült, megkapta az 1. osztályú partizán- érmet, utána résztvett a beszter­cebányai szlovák felkelésben, vé- gigküzdötte a' felszabadulásig a aziovák partizánok harcát, meg­kapta a szlovák katonai kitünte­magyar Keretesben oiy útra terv, ame.y minit a két ország demo­kráciájára artaimas. kn, aki nem ma leptem a politikai porondra, visszacmiekszem arra, hogy vo*t már hasonló heiyzet lyx9-ben, amikor Csehszlovákul vezetői, ugyancsak nem értvén meg a de­mokrácia igazi szükségletét, olyan politikát folytattak Magyarorszag- gai stemben, amely lényegében ríorthyt segítette a nyeregbe. — (Úgy vanl Taps.) Nagyon kérem a csehszlovák demokrácia vezetőit gondoljanak erre és nézzék meg, hogy mostani magatartásukkal nem végeznek-e hasonló munkát. — Szembe kell szájdnom itt az­zal a Csehszlovákiában rendkívül elterjedt nézettel, hogy a magya­rok üldözését a Szovjetunió He­lyeselné. Ezt rendkívül fontosnak tartom, mert még hivatalos tár­gyalásokon is hahotuk ezt az ál­lítást. csehszlovák körökből. 1919-ken hasonló volt a heiyzet Nekünk az a véleményünk, csehszlovák demokrácia a 1 — A mi véleményünk az, hogy I a Szovjetunió nem folytat más | nemzetiségi politikát Csehszlová­kiával kapcsolatban, mint saját országában, hla nem lett volna Moszkvában tíz nappal ezelőtt a magyar kormánydelegáció és nem győződött vólna meg saját köz­vetlen tapasztalataiból arról, hogy a Szovjetunió mint mindenütt az egész világon, úgy a csehszlovák kérdésben is a demokrácia elveit képviseli, akkor csak meg kellett volna nézni, hogy mit csinált a Szovjetunió azzai a százezer ma­gyarral, aki Kárpátaljával, Bereg­szászon, Ungváron hozzákerültek. Ennek a százezernyi magyarnak teljes a politikai és gazdasági sza­badsága. (Éljenzés, taps.) Megvan a maguk napilapja, hetilapjaik, elemiiskolájuk, középiskolájuk, s minden néven nevelendő kulturá­lis szervezetük és ennek megfele­lően az ottani magyarság szívvcl- leiekkel -résztvesz az újjáépítés minden munkájaoan. ha keit a nagyhatalmak elé hisszük a kérdési tést és mindezek után nem kapta meg a választójogot. Ilyen esetek méltatlanok egy demokratikus or­szághoz. (Úgy van!) Ha ilyen politikát folytat a szlovák demokrácia, akkor — sajnos — maga alatt vágja a fát (Nagy taps.) Ilyen dolgokkal meg­bontják ncmcsiak az annyira szük­séges csehszlovák-magyar jóvi­szonyt', hanem rendkívül sokat ár­tanak a magyar demokráciának L, amit már a múlt év őszén a vá­lasztásokon tapasztaltunk. De hoz- záttehutem, sokat ártanak magá­nak a fiatal szlovák demokráciá­nak is. Most érkeztek hcszánk Rákosi Mátyás elviárs békéscsabai nagy­jelentőségű beszedéneK részletei. Kaposi eivtárs beszédében résizie- íesen foglalkozott a magyar kor- manyküiuóttseg moszkvai útjával is és kijelentette, hogy a kormányküldöttség őszintén feltárta Moszkvámra a magyar bekeceiokat s űzök erdekeben megnyerte a Szovjetunió jóin­dulatát. A küldöttség Legnagyobb sikeré­nek azonban Kükosi elvtárs azt tartja, hogy elmélyítette a Szov­jetunió és Magyarország között a barátságot. A moszkvai látogatás barátsá­gos légköre — mondotta Rákosi «ívtárs, —- a iegjobb biztosíték a magyar demokrácia jövendő fej­lődésére. Különösen tontos volt a látogatás azok számára, akik minden rokonszenvük ellenére ed­dig tartózkodók voltak a Szovjet­unióval vagy a Magyar Kommu­nista Tárttal szemben, mert fél­tek, hogy hazánk orosz tagállam­má lehet. A delegáció tagjai a legteljesebb mértékben meggyő­ződtek róla, hogy a Szovjetunió vezetőinél ilyen gondolatnak nyoma sincs. Nagy Ferenc miniszterelnök maga is úgy nyilatkozott, hogy a Szov- letumó vezetői egyáltalán nem dvánnak beleszólni a magyar bel­igyekbe, a szovjet államférfiak «szóról elhangzott kijelentések nagymértékben növelik a kisne- pek bizalmát, útmutatást jelente­nek az egész világnak. Ez a po-‘ litika abból az ideológiából követ­kezik, amelyen az egész szovjet rendszer alapul. — A moszkvai út sikere for­dulópontot jelent a magyar de­mokrácia életében. ■\ küldöttség fogadásának szokat­lanul meleg külsőségei és az, hogy Sztálin generalisszimusz kétszer .s égadta a magyar küldöttséget és hosszú órákon át a legbarátságo­sabb légkörben -beszélte meg ve­lük a magyar nép összes kérdő­iéit, bizonyítja, hogy a magyar demokráciának sikerült megnyer­nie a Szovjetunió bizalmát. A békéspsabai gyűlésnek a de­mokrácia tiszta értelmezése szem­pontjából igen nagyjelentőségű mozzanata volt, hogy azon a ma­gyarok és szlovákok egyaránt resztvettek s egységesen tüntettek mind a magyar, mind a szlovák reakció ellen. Rákosi Mátyás elv­társ a magyar—csehszlovák kór- lésről is részletesen szólott s ki­jelentette, hogy nálunk nem lesz­nek nemzetiségi, felekezeti és faj­különbségek s azok a szlovákok, ikik most nem vándorolnak ki Szlovákiába, nyugodtak lehetnek, hogy a magyar demokrácia vál- , tozatlan szeretettel és melegség­gel fordul feléjük. Megállapította Rákosi elvtárs, hogy a demokra­tikus Magyarországon a földosz­tásban nem tettek különbséget magyar és szlovák között és a -Rlovák parasztok ép úgy kaptat: földet, mint a miagyarok. — Mi történik ezzel szemben i szlovákiai magyarokkal? Meg kell mondanom clvtársaim, hogy az, ami ottan történik, semmi­képpen sem egyeztethető össze :gy demokratikus állammal. (Úgy vanl 'Raps.) Az ottani magyarság­nak semmi néven nevezendő joga — Lényegében hasonló a hely­zet a szomszéd országokban, Ro­mániában és Jugoszláviában is. Mi tehát azt szeretnők, ha a csehszlovák demokrácia meg­értené, hogy tévedett ebben a kérdésben és megértené, hogy legjobb volna önként, minden nyomás nélkül változtatni azon a politikán, ame­lyet a Szlovákiában maradó ma­gyarsággal szemben akarnak el­követni. Mert ha ezt nem teszi, felelősségem teljes tudatában ki­jelenthetem, hogy ezt a kérdést a béketeárgyalá son a nagyhatalmak elé visszük ég előre megmondhatom, hogy a döntés a demokrácia mellett és a sovinizmus és nemzeti el­nyomás ellen fog szólni. (Hosszan tartó lelkes éljenzés és taps.) Rákosi elvtárs ezután megálla­pította, hogy Jugoszláviában és Romániában demokratikus/ elvi alapokon hánnak az ott élő ma­gyarsággal, majd így fejezte be szavait: Szeretném, ha csehszlovák szom­szédaink megértenék végre, hogy Magyarországon az utolsó tizen­öt hónapban igen komoly válto­zások történtek, mégpedig a de­mokrácia javára. Ne tévesszék össze a mai Ma­gyarországot a régi Horthy-féle Magyarországgal Az a régi re­akciós úri Magyarország meg­halt és gondoskodunk róla, hogy soha fel ne támadjon. (Éljenzés, taps.) — Mi szeretnők, ha ezt átlát­nák a csehszlovák demokraták és igyekeznének megoldani ezt a kö- izöttüuk lévő vitás kérdést, hogy utána velük is létrejöjjön az az egészséges jóviszony,, amely a két ország egymásrautaltsága miatt mindkét nemzetre nézve annyira szükséges. Ha ezt létre tudjuk hozni, azonnal, egycsapásra meg­javul a Duna-medence demokrá­ciájának helyzete és megkezdőd­het Európa eme részében a zavar- i tálán, egészséges felépítés. A párisi értekezlet előestéjén Washingtonból jelenti a Reuter: Byrnes amerikai külügyminiszter kedden délután indult Páris felé a külügyminiszteri értekezletre. A newyorki rádió hírmagyará­zója szerint a külügyminiszterek párisi értekezlete határkövet jelent hét Kelet és Nyugat viszonyában. A Newyork Herald Tribune sze­rint a külügyminisEterek tanácsko­zásának négy célkitűzése van: 1. Az osztrák kérdés rendezése, 2. Az amerikai küldöttség ragasz­kodni fog ahhoz, hogy az olasz békeszerződéssel egyidőben kös­sék meg a békét Magyarországgal, Romániával és Bulgáriával. 3. Olaszország volt gyarmatainak sz Egyesült Nemzetek védnöksége alá kell kerülnie. 4. Az amerikai küldöttségnek végül elleneznie kell a Szovjetuniónak azt a kíván­ságát, hogy Olaszország 300 mil­lió dollár hiadikárpótlást fizessen. Páris: Dekanazov szovjet he­lyettes külügyminiszter kedden Párisba érkezett. Párisból jelenti az AFP: A kül­ügyminiszterek párisi értekezle­tére a brit küldöttség 53 tagja keden este megérkezett a francia fővárosba. Truman elnök látogatásra hívta Sztálin generalisszímuszt? Washingtonból jelenti az AFP: Truman elnök titkára visz- szautasította azt, hogy magyarázatot fűzzön alxboz a hírhez, mely szerint az elnök hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba hívta Sztálin generalisszimuszt Megérkeztek Budapestre az angol képviselők Budapestről jelenti a MTI: Az angol alsóház képviselőinek kül­döttsége sízerdán 11 órakor repülő­gépen Budapestre érkezett. Az an­gol képviselők fogadtatáséira a mátyásföldi repülőtéren magyar részről megjelent Varga Béla, a nemzetgyűlés elnöke és Rechtler Péter Budapest székesfőváros al­polgármestere, angol részről pedig Gascogine, a brit birodalom ma­gyarországi megbízottja. Rkülfigyminisztertiiékoztattft a külügyi bizottságot a kormány békecéijairéf Budapestről jelenti # MTI: A nemzetgyűlés külügyi bizottsága szerdán délelőtt Auer Pál elnök- lésével ülést tartott, amelyen je­len volt Nagy Ferenc miniszterel­nök, Gyöngyösi János külügymi­niszter, Tombor Jenő honvédelmi- miniszter, Gerő Ernő közlekedési miniszter és Bállá Antal tájékoz­tatásügyi miniszter. Auer Pál el­nök bejelentette, hogy az angol aisóház nyolc tagja csütörtökön délelőtt megismerkedés céljából meglátogatja a külügyi bizottságot Közölte továbbá, fiogy «« Inter- parlamentációs Umó főtitkára fel­kérte a 'nemzetgyűlés elnökét a magyar csoport megalakítására. — Ezt követően Gyöngyösi János külügyminiszter ismertette a Ma­gyarország és Csehszlovákia kö­zötti lakosságcsere tárgyában lét­rejött egyezményt, ismertette to­vábbá a külügyminiszter a nem­zetközi munkaügyi hivatal újjá- szervazésérc vonatkozó törvény javaslatot. Ezután a külügyminisz­ter tájékoztatót adott a magyar kormánynak a politikai békecélok tekintetében elfoglalt álláspontjá­tól. A tájékoztatóhoz az elnökön kívül Parragi György, Bereczky Albert, Kovács Imre, Révai József Padányi Gulyás Béla, Peyer Ká­roly, Saláta Kálmán, Sulyok De­zső, Farkas Mihály, Horváth Már­ton és Pfeiffer Zoltán nemzetgyű­lési képviselők szóltak hozzá. A külügyminiszternek a felszólalá­sokra adott részletes válasza után a bizottság a tájékoztatót holyes- lőleg tudomásul vette. Május 10-ig jeienlkezmöh kein a csehszlovákiai lakóhelyükéi elhagyott magyar személyeknek Budapestről _ jelenti a MTI: A" Magyarország és Csehszlovákia között lakoságcsere tárgyában kö­tött egyezmény ötödik cikkelye értelmében a Magyarországról Csehszlovákiába telepítendő szlo­vákokkal és csehekkel egyenlő számban Csehszlovákiában állan­dó lakhellyel biró magyar nem­zetiségű személyek kerülnek átte­lepítésre. Ezeknek minden lehető­ségük meglesz arra, hogy ingósá­gaikat magukkal vihessék és az egyezmény biztosítja az ingatlan vagyon után járó kártérítést. Az egyezmény határozatai nem alkal­mazhatók azokra-a magyar nem­zetiségű személyekre, akik' 1938 november 2-a után telepedtek 1c a csehszlovák köztársaság terüle­tén. Mindezek a ’Szokásos módon közhírré teendők valamennyi vá­rosban és községben azzal, hogy mindazoknak az egyezmény hatá­lya alá tartozó személyeknek, akik csehszlovákiai lakóhelyüket bá- mely okból elhagyták és jelenleg Magyarország területén élnek, leg­később május 10-ig jelentkezniük kell a város polgármesterén él. il­letve az elöljáróságnál.

Next

/
Thumbnails
Contents