Új Dunántúl, 1946. április (3. évfolyam, 75-96. szám)
1946-04-25 / 92. szám
A közmunkára történő behívások ügye a Nemzeti Bizottság előtt — 2.000 pengő a kalőriameg- férítés, 100 százalékos fizetés- emelés — Megérkezett a belügyminiszter kiküldöttje Pécsre A M , ;V & .K -D M $ M M j ,9 A ■V . v;i *' 1 i L ;APvl Dl ÉVFOLYAM, 92. SZÄM. ARA: 300,000 PENGŐ PÉCS, 1946 APRIí.íS 25. CSÜTÖRTÖK Rákosi Mátyás elvtárs Békéscsabán sikra-j szállt a szlovákiai magyarság jogaiért Az amerikai külügyminiszter útnak indult Páris felé [A Magyar Kommunista Pari helyteleníti az antidemokratikus elveket, melyek alapján a szlovákiai magyarság egészét üldözik Nagyjelentőségű áj részletek Rákosi elvtárs békéscsabai beszédéből gyúrókat — ha lehet — átdobja a határon, ha nem lehet, szétszórja őket Csehszlovákia területéi!. Semmi esetre sem akarja megengedni nekik, hogy saját nyel- vÜKÖn fejlesszék kultúrájukat, saját iskoláik, saját lapjaik legyenek. (Zúgás.) nincs. Nincsenek lapjai, nincsenek politikai szervei, nincsenek iskolái, ki vannak zárva a választójogból, földosztás lolyaman földet nem kaptak. Mindannyian ismerjük Csehszlovákiának azt a tervét, hogy az önkéntes népcsere befejezése után az ottmaradó maA MtiP helyteleníti...- Meg kell mondanom, hogy a Magyar Kommunista Tárt miuü- eZKK.et az elveket beiyteieniti es eiiteh. 1, IN agy taps.) Nekünk rendkívül fájdalmas, akikor a szlovákiai munkásmozgalom régi, kipróbált magyar veteránjai titokban átjönnek a határon és elpanasizoi- ják, hogy mi a sorsuk. Tudok egy barátomról, akit a háború alatt en küldöttem partizánosztagba, aho, hősiesen , na re olt, megsebesült, megkapta az 1. osztályú partizán- érmet, utána résztvett a besztercebányai szlovák felkelésben, vé- gigküzdötte a' felszabadulásig a aziovák partizánok harcát, megkapta a szlovák katonai kitüntemagyar Keretesben oiy útra terv, ame.y minit a két ország demokráciájára artaimas. kn, aki nem ma leptem a politikai porondra, visszacmiekszem arra, hogy vo*t már hasonló heiyzet lyx9-ben, amikor Csehszlovákul vezetői, ugyancsak nem értvén meg a demokrácia igazi szükségletét, olyan politikát folytattak Magyarorszag- gai stemben, amely lényegében ríorthyt segítette a nyeregbe. — (Úgy vanl Taps.) Nagyon kérem a csehszlovák demokrácia vezetőit gondoljanak erre és nézzék meg, hogy mostani magatartásukkal nem végeznek-e hasonló munkát. — Szembe kell szájdnom itt azzal a Csehszlovákiában rendkívül elterjedt nézettel, hogy a magyarok üldözését a Szovjetunió Helyeselné. Ezt rendkívül fontosnak tartom, mert még hivatalos tárgyalásokon is hahotuk ezt az állítást. csehszlovák körökből. 1919-ken hasonló volt a heiyzet Nekünk az a véleményünk, csehszlovák demokrácia a 1 — A mi véleményünk az, hogy I a Szovjetunió nem folytat más | nemzetiségi politikát Csehszlovákiával kapcsolatban, mint saját országában, hla nem lett volna Moszkvában tíz nappal ezelőtt a magyar kormánydelegáció és nem győződött vólna meg saját közvetlen tapasztalataiból arról, hogy a Szovjetunió mint mindenütt az egész világon, úgy a csehszlovák kérdésben is a demokrácia elveit képviseli, akkor csak meg kellett volna nézni, hogy mit csinált a Szovjetunió azzai a százezer magyarral, aki Kárpátaljával, Beregszászon, Ungváron hozzákerültek. Ennek a százezernyi magyarnak teljes a politikai és gazdasági szabadsága. (Éljenzés, taps.) Megvan a maguk napilapja, hetilapjaik, elemiiskolájuk, középiskolájuk, s minden néven nevelendő kulturális szervezetük és ennek megfelelően az ottani magyarság szívvcl- leiekkel -résztvesz az újjáépítés minden munkájaoan. ha keit a nagyhatalmak elé hisszük a kérdési tést és mindezek után nem kapta meg a választójogot. Ilyen esetek méltatlanok egy demokratikus országhoz. (Úgy van!) Ha ilyen politikát folytat a szlovák demokrácia, akkor — sajnos — maga alatt vágja a fát (Nagy taps.) Ilyen dolgokkal megbontják ncmcsiak az annyira szükséges csehszlovák-magyar jóviszonyt', hanem rendkívül sokat ártanak a magyar demokráciának L, amit már a múlt év őszén a választásokon tapasztaltunk. De hoz- záttehutem, sokat ártanak magának a fiatal szlovák demokráciának is. Most érkeztek hcszánk Rákosi Mátyás elviárs békéscsabai nagyjelentőségű beszedéneK részletei. Kaposi eivtárs beszédében résizie- íesen foglalkozott a magyar kor- manyküiuóttseg moszkvai útjával is és kijelentette, hogy a kormányküldöttség őszintén feltárta Moszkvámra a magyar bekeceiokat s űzök erdekeben megnyerte a Szovjetunió jóindulatát. A küldöttség Legnagyobb sikerének azonban Kükosi elvtárs azt tartja, hogy elmélyítette a Szovjetunió és Magyarország között a barátságot. A moszkvai látogatás barátságos légköre — mondotta Rákosi «ívtárs, —- a iegjobb biztosíték a magyar demokrácia jövendő fejlődésére. Különösen tontos volt a látogatás azok számára, akik minden rokonszenvük ellenére eddig tartózkodók voltak a Szovjetunióval vagy a Magyar Kommunista Tárttal szemben, mert féltek, hogy hazánk orosz tagállammá lehet. A delegáció tagjai a legteljesebb mértékben meggyőződtek róla, hogy a Szovjetunió vezetőinél ilyen gondolatnak nyoma sincs. Nagy Ferenc miniszterelnök maga is úgy nyilatkozott, hogy a Szov- letumó vezetői egyáltalán nem dvánnak beleszólni a magyar beligyekbe, a szovjet államférfiak «szóról elhangzott kijelentések nagymértékben növelik a kisne- pek bizalmát, útmutatást jelentenek az egész világnak. Ez a po-‘ litika abból az ideológiából következik, amelyen az egész szovjet rendszer alapul. — A moszkvai út sikere fordulópontot jelent a magyar demokrácia életében. ■\ küldöttség fogadásának szokatlanul meleg külsőségei és az, hogy Sztálin generalisszimusz kétszer .s égadta a magyar küldöttséget és hosszú órákon át a legbarátságosabb légkörben -beszélte meg velük a magyar nép összes kérdőiéit, bizonyítja, hogy a magyar demokráciának sikerült megnyernie a Szovjetunió bizalmát. A békéspsabai gyűlésnek a demokrácia tiszta értelmezése szempontjából igen nagyjelentőségű mozzanata volt, hogy azon a magyarok és szlovákok egyaránt resztvettek s egységesen tüntettek mind a magyar, mind a szlovák reakció ellen. Rákosi Mátyás elvtárs a magyar—csehszlovák kór- lésről is részletesen szólott s kijelentette, hogy nálunk nem lesznek nemzetiségi, felekezeti és fajkülönbségek s azok a szlovákok, ikik most nem vándorolnak ki Szlovákiába, nyugodtak lehetnek, hogy a magyar demokrácia vál- , tozatlan szeretettel és melegséggel fordul feléjük. Megállapította Rákosi elvtárs, hogy a demokratikus Magyarországon a földosztásban nem tettek különbséget magyar és szlovák között és a -Rlovák parasztok ép úgy kaptat: földet, mint a miagyarok. — Mi történik ezzel szemben i szlovákiai magyarokkal? Meg kell mondanom clvtársaim, hogy az, ami ottan történik, semmiképpen sem egyeztethető össze :gy demokratikus állammal. (Úgy vanl 'Raps.) Az ottani magyarságnak semmi néven nevezendő joga — Lényegében hasonló a helyzet a szomszéd országokban, Romániában és Jugoszláviában is. Mi tehát azt szeretnők, ha a csehszlovák demokrácia megértené, hogy tévedett ebben a kérdésben és megértené, hogy legjobb volna önként, minden nyomás nélkül változtatni azon a politikán, amelyet a Szlovákiában maradó magyarsággal szemben akarnak elkövetni. Mert ha ezt nem teszi, felelősségem teljes tudatában kijelenthetem, hogy ezt a kérdést a béketeárgyalá son a nagyhatalmak elé visszük ég előre megmondhatom, hogy a döntés a demokrácia mellett és a sovinizmus és nemzeti elnyomás ellen fog szólni. (Hosszan tartó lelkes éljenzés és taps.) Rákosi elvtárs ezután megállapította, hogy Jugoszláviában és Romániában demokratikus/ elvi alapokon hánnak az ott élő magyarsággal, majd így fejezte be szavait: Szeretném, ha csehszlovák szomszédaink megértenék végre, hogy Magyarországon az utolsó tizenöt hónapban igen komoly változások történtek, mégpedig a demokrácia javára. Ne tévesszék össze a mai Magyarországot a régi Horthy-féle Magyarországgal Az a régi reakciós úri Magyarország meghalt és gondoskodunk róla, hogy soha fel ne támadjon. (Éljenzés, taps.) — Mi szeretnők, ha ezt átlátnák a csehszlovák demokraták és igyekeznének megoldani ezt a kö- izöttüuk lévő vitás kérdést, hogy utána velük is létrejöjjön az az egészséges jóviszony,, amely a két ország egymásrautaltsága miatt mindkét nemzetre nézve annyira szükséges. Ha ezt létre tudjuk hozni, azonnal, egycsapásra megjavul a Duna-medence demokráciájának helyzete és megkezdődhet Európa eme részében a zavar- i tálán, egészséges felépítés. A párisi értekezlet előestéjén Washingtonból jelenti a Reuter: Byrnes amerikai külügyminiszter kedden délután indult Páris felé a külügyminiszteri értekezletre. A newyorki rádió hírmagyarázója szerint a külügyminiszterek párisi értekezlete határkövet jelent hét Kelet és Nyugat viszonyában. A Newyork Herald Tribune szerint a külügyminisEterek tanácskozásának négy célkitűzése van: 1. Az osztrák kérdés rendezése, 2. Az amerikai küldöttség ragaszkodni fog ahhoz, hogy az olasz békeszerződéssel egyidőben kössék meg a békét Magyarországgal, Romániával és Bulgáriával. 3. Olaszország volt gyarmatainak sz Egyesült Nemzetek védnöksége alá kell kerülnie. 4. Az amerikai küldöttségnek végül elleneznie kell a Szovjetuniónak azt a kívánságát, hogy Olaszország 300 millió dollár hiadikárpótlást fizessen. Páris: Dekanazov szovjet helyettes külügyminiszter kedden Párisba érkezett. Párisból jelenti az AFP: A külügyminiszterek párisi értekezletére a brit küldöttség 53 tagja keden este megérkezett a francia fővárosba. Truman elnök látogatásra hívta Sztálin generalisszímuszt? Washingtonból jelenti az AFP: Truman elnök titkára visz- szautasította azt, hogy magyarázatot fűzzön alxboz a hírhez, mely szerint az elnök hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba hívta Sztálin generalisszimuszt Megérkeztek Budapestre az angol képviselők Budapestről jelenti a MTI: Az angol alsóház képviselőinek küldöttsége sízerdán 11 órakor repülőgépen Budapestre érkezett. Az angol képviselők fogadtatáséira a mátyásföldi repülőtéren magyar részről megjelent Varga Béla, a nemzetgyűlés elnöke és Rechtler Péter Budapest székesfőváros alpolgármestere, angol részről pedig Gascogine, a brit birodalom magyarországi megbízottja. Rkülfigyminisztertiiékoztattft a külügyi bizottságot a kormány békecéijairéf Budapestről jelenti # MTI: A nemzetgyűlés külügyi bizottsága szerdán délelőtt Auer Pál elnök- lésével ülést tartott, amelyen jelen volt Nagy Ferenc miniszterelnök, Gyöngyösi János külügyminiszter, Tombor Jenő honvédelmi- miniszter, Gerő Ernő közlekedési miniszter és Bállá Antal tájékoztatásügyi miniszter. Auer Pál elnök bejelentette, hogy az angol aisóház nyolc tagja csütörtökön délelőtt megismerkedés céljából meglátogatja a külügyi bizottságot Közölte továbbá, fiogy «« Inter- parlamentációs Umó főtitkára felkérte a 'nemzetgyűlés elnökét a magyar csoport megalakítására. — Ezt követően Gyöngyösi János külügyminiszter ismertette a Magyarország és Csehszlovákia közötti lakosságcsere tárgyában létrejött egyezményt, ismertette továbbá a külügyminiszter a nemzetközi munkaügyi hivatal újjá- szervazésérc vonatkozó törvény javaslatot. Ezután a külügyminiszter tájékoztatót adott a magyar kormánynak a politikai békecélok tekintetében elfoglalt álláspontjától. A tájékoztatóhoz az elnökön kívül Parragi György, Bereczky Albert, Kovács Imre, Révai József Padányi Gulyás Béla, Peyer Károly, Saláta Kálmán, Sulyok Dezső, Farkas Mihály, Horváth Márton és Pfeiffer Zoltán nemzetgyűlési képviselők szóltak hozzá. A külügyminiszternek a felszólalásokra adott részletes válasza után a bizottság a tájékoztatót holyes- lőleg tudomásul vette. Május 10-ig jeienlkezmöh kein a csehszlovákiai lakóhelyükéi elhagyott magyar személyeknek Budapestről _ jelenti a MTI: A" Magyarország és Csehszlovákia között lakoságcsere tárgyában kötött egyezmény ötödik cikkelye értelmében a Magyarországról Csehszlovákiába telepítendő szlovákokkal és csehekkel egyenlő számban Csehszlovákiában állandó lakhellyel biró magyar nemzetiségű személyek kerülnek áttelepítésre. Ezeknek minden lehetőségük meglesz arra, hogy ingóságaikat magukkal vihessék és az egyezmény biztosítja az ingatlan vagyon után járó kártérítést. Az egyezmény határozatai nem alkalmazhatók azokra-a magyar nemzetiségű személyekre, akik' 1938 november 2-a után telepedtek 1c a csehszlovák köztársaság területén. Mindezek a ’Szokásos módon közhírré teendők valamennyi városban és községben azzal, hogy mindazoknak az egyezmény hatálya alá tartozó személyeknek, akik csehszlovákiai lakóhelyüket bá- mely okból elhagyták és jelenleg Magyarország területén élnek, legkésőbb május 10-ig jelentkezniük kell a város polgármesterén él. illetve az elöljáróságnál.