Új Dunántúl, 1946. április (3. évfolyam, 75-96. szám)
1946-04-21 / 90. szám
1 Kukoricaliszt —. babkávé Húsvéti előkészületek a bányászasszony és újgazdagék konyhájában NAGYPÉNTEKEN DÉL. ELŐTT 'A BANYATELEPEN A bányavidékre vivő országút vidáman kanyarog * kertek alatt Kétoidat friss tavaszi »öld a vidék, a levelüket bontogató fik, »int járni próbáló kisgidák. ügyetlenül nyújtózkodnak bele a levegőbe. T-avass van, derűs, békés tavas». Feltűnnek « bányát!ep házai. Első pillanatra ez is mosolygós, hiszen a nap ölébe veszi a házakat, nruL-gfürödve sugaraiban, csak Pillanatok múlva csodálkozunk el. Furcsa telep ez úgy látszik, nagyon. Bár már lassan délfelé jáé tünk és husvét előtt is vagyunk, töj* ogy-két hic kéménye füstöl Nem élnek itt emberek? Kíváncsian nyitunk be egy elhagyottnak látszó ház udvarára. A kapttnyikorgásra apró gyerekek szaladnak elő a ház hátamögüt Uoy látszik, mégis lakik itt valaki. Kérdezősködésünkre a gye rekek a konyhába kalauzolnak édesanyjukhos. Aat várjuk, hogy meglepődjék, amikor elmondjuk, hogy mi járatban vagyunk, de a Mnyászasszony arcán csak a keserűség látszik. — Átutazóban vagyunk errefelé és féltünk, hogy ezen a telepen nem füstölnek a kémények, pedig éppen az ebédfőzé* idejében ▼agyunk. Szeretnénk tudni, mi ennek az oka? Az asszony legyint, aztán a hideg tűzhely fölötti polcon sorakozó üres fazekak felé néz. — Maguk tatón még csodálkoznak ezen, de mi már nem. NaS yon megszokott dolog nálunk, ogy nem kerül ebéd, csak egy kis száraz kenyér. Most is itt ▼agyunk husvét előtt, de nem fedőm, »ti adok az iinepeken a* asztalra. A férjem pedig csendesen dolgozik és és is megművelem * kertet, abból is kerül vakmi, mégsem tudjuk megfizetni a piaci árakat. Széles mozdulattal invitál be! febb — Jöjjön, nézze meg a kamrámat. Ebből kell ünnepi ebédel főznöm. A kitárt ajtón át szűk kis lyukba vezet, amit valószínűleg csak szosákból bfvnak éléskamrának. Villanyt gyújt, hogy tájé kozódni tudjunk az üres polcokon Most a világosságban látom, hogy mégsem egészen üresek. Az egyik sarkában kilónyi kukoricaliszt ül dögéi egy elég komoly terjedelmű marharépa társaságában, A polc tetején csalóka literesüveg- nen szerényen húzódik meg egy ujjnyi olaj, de az is már inkább otajalja. És liszt is van a házban a húsvéti kalácshoz, igaz, hogy egy kicsit már dohos és a színe is barnább, mint általában a kalács liszt, eze! szemben majdnem két kiló van belőle, ami már tetemes mennyiség. Sőt még kalácstölteléket is találunk. Egy bődön fenekén majdnem egy égésű kanálra való szilvalekvárt tudnánk összekaparni. ha egy kicsit ügyesrk lennénk. Kijövünk a kamrából és nem kérdezősködünk tovább. Megkaptuk mindenre a választ. Szótlanul búcsúzkodunk a bányászasszonytól, együttérzéssel szorítva meg a kezét. NAGYSZOMBATON DÉLELŐTT A VAROSBAN Megérkezésünk után sürgős vá- sárolnivalóm akadt. A legközelebbi üzletbe szaladtam be a város egyik elegáns csemcgcüzletébc. A bolt tömve volt, mindenki hu.svcti bevásárlásait intézte. Mialatt türelmesen várom, hogy sor kerüljön rám, figyelő szemmel nézem, amint a vakító fehérktibí- tos segédek rohanva igyekeznek mindenkinek eleget tenni, maszu- toskezű, kócos inasok nagy ügví buzgalommal cipekcdnek a raktárból a boltba és a bolt élőit »116 kocsiról a raktárba. A főnök, mint Napóleon áll a kassza mellett, időnként egy-egv törzsvendég felé nyájasan meghajolva köszön, félszájjai utasításokat röpít alkalmazottiéi felé. Kicsit Izzad, mert a kiszolgálásnak tökéletesnek kell lennie és ezért <3 felelős. Hiszen, ha Isten ments, valami nem úgy megy, ahogy kell. kihez mennek a vevők panaszra? A főnökhöz természetesen. Ni, most is, milyen kellemetlenség. Annak a gyönyörű, vadonatúj kosztümös, szépen fésült, vöröskörmös hölgynek, aki babkávé után érdeklődik a sarokban, az az ügyetlen segéd azt mondta, hogy sajnos, nem szolgálhatnak vele. Lám, lám, milyen ideges lett a hölgy. Apró, méterestalpú cipőbe bújtatott lábacskájával topogva, félig sírva kérdezi: — Hogy, hogy nincs? Hát mit gondol, mit adok a vendégeimnek husvétkor? Kisül a szemem, nem merek eléjük kerülni, hogy még egy vacak feketével sem tudom megkínálni őket. Minden megvan az ebédhez, a liba már egy napja fekszik a jégszekrényben, még csokoládét is szereztem a tortához és pont ,a babkávénál mondjak csődöt emiatt maradjak szégyenben? A segéd és az odasiető főnök égő füllel próbálják megnyugtatni a hölgyet, de az dühösen kirobog és becsapja maga után az ajtót. Alkalmazott és gazda tehetetlenül néznek egymásra. Tűnődésre azonban nem sok dejük van, mert innen is, onnan is női hangok sürgetik munkára őket. Egyre na gyobb a zsivaj. — Jő drágám, félkiló vaj is elég lesz kivételesen, ha nincs több .. Jaj. rémes, hogy cukrot nem lehet kapni, periig igazán minden irat megadnék érte... csak egy liter tejfölt és egy kiló tehéntúrót mérjen fiam ... segéd úr, mi lesz, kapom azt az öt üveg sört? Szédül a fejein, mire sorrake- rülök. Szinte szégyelem, hogy én nem millióé számlát jelentek, hanem ilyen szerény vásárlásra telik a költségvetésemből. Kifelé jövet eszembejut a tegnap délelőtt látott bányászkamra Igen, így is lehet husvétot várni. Babkávé. cukor, vaj és tejföl eél- küL Csak az a kérdés, hogy meddig? Meddig éljük ext a fordított világot bogy a dolgozók az öröm ünnepe elé üres kamrával, szorongó szívvel néznek, amíg a soha munkát nem végző, elkényeztetett luxusdámák számolatíanul szórják í, milliókat, hogy kellően reprezentálhassanak n húsvéti vendégek előtt. Felnézek a tavaszi égre és onnan várok feleletet, de hiába. A választ egy szembejövő munkás arcáról olvasom le. És ez a válasz bíztató, reméoytadó Sugár zik róla a bizonyosság, az öntudat amely megerősíti a harcban, amelyet a dolgozók a nyakukna telepedett újgazdagok, a munkások bőrén hirtelen megvagyonosodott feketézők ellen folytatnak. Bízom benne, hogy ez a harc sikerrel és mielőbb győzelemmel jár. r. k. | Mmksí és a sfremdsz&asox* A* ÜJ Dunáé túl legújabb belső munkatársa. Kuksi, « kis szamár, akt a Ludas Matyitől szerződött hozzánk, kétségbeesetten érdeklődik, hogy van-e még hely panaszló cltcke számára e húsvéti számban — Természetesen Kuksiként, készséggel állónk rendelkezés- sedre, diktáld hamar gépbe, bogy ml a baj. , Kuksi megnyugodva kényein,esen elhelyezkedik, clőkapar- J« utolsó Magyarját, rágyújt és diktálni .kezd. — Azt tudjátok úgye, hogy nagy sportember vagyok! Alig várom a nyarat, hogy belevessem magam a strandolás örömeibe, nagyokat ússzam ás kifeküdjek a napra. Kell Is v.z a hosszá, .vitaminokban nem nagyon gazdag tét után, hogy felfrissüljek egy kicsit. Nagyon szép terveket szőttem már előre, hogyan fogom eltölteni kevés szabad-időmet a pécsi strandon. Most azonban olyan dologról értesültem ami egyszerre felrobbantja összes elképzeléseimet. Arról van sió, hogy az egyik pécsi leány középiskola igazgatónője, akt különben buzgó tanerő, remekül és íőleg nagyon erényesen neveti a gondjaira bízott kislányokat, nemrégen, amikor a Szépség ünnepe című gyönyőrűszép orosz filmet játszották a pécsi mozikban, azzal az indokolással tiltotta le növendékeinek a film megnézését, hogy abbén egy csomó félmeztelen ember látható. Ez természetesen káros hatással vas a serdül ö lánykákra, ezért nem engedhető, hogy ilyet nézzenek. Ahogy ntánagondoltam a dolognak, rájött««, hogy az igazgatónőnek Igaza van. Csakugyan nem helye», hogy egészséget, szép Hatat emberek felsőtestét csupaszon mutogatják, mert ez a* erényesen nevelt kislányokban, akiket a bűntől távol, légmen. fesen nevelnek, valóban káros gondolatokat keit. Hiszen a kislányok még soha életükben nem voltak strandon, így csak e* Iskolai nevelésből ismerve a világi fogalmakat tényleg kőny- nyen eltévednek az erény és az erkölcstelenség határán. Ezeket megfontolva^ fájó szívvel bár, de elhatároztam hogy lemondok a nyárt terveimről Azonban bár én erre a nemes belátásra jutottam, bízón fára lesznek olyanok, akik az Igazgatónő elveit ügyeimbe nem véve, nyugodtan strandolnak majd, nem gondolva ennek a nevelésben mutatkozó káros hatására. Ezért felpanaszolva a XXjRzázad erkölcs) nemtörődömségét, Innen szeretném felkérni ezeket a meggondolatlanokat, hogy fontolják meg szándékuk beláthatatlan következményeit é* tegyenek te terveikről égy. ahogy ezt én cselekedtem. KukbL ■■iuWBBii^»M»iraii-i»mwi»w»»ira'wjraM«w^wrawwwrawiMiiaii ■' limimniR.vwrz Az OTI nyilatkozol! a kertvárosi házltelyfngatlana felosztása ügyében 3 elhatározással házhelyek céljára szándékoztak felparcellázni. Az elhatározás abból -a meggondolásból indult ki, hogy repülőtérre egyelőre úgy sem íesz szükség, vagy ha lesz is, erre a célra, valahol másutt, megfelelőbb helyen fognak kijelölni alkalmas területet. Hogy a repülőtérre ilyen h'.r- télen seüksége lesz a légiforqalm; társaságnak, arra — úgy látszik — Pécsett sem a város, 3em a fölJ igénylő bizottság nem gondolt. Csak ezzel magyarázható, hogy ezt a területet házhelyjuttatás céljára igénybevették, amivel az ott házhelyhez juttatott scegény embereket hozták kellemetlen helyzetbe. Mi fesz a repülőiért házhelyfut!a fólia* már bevetett házhelyeivel? A meginduló polgári íégíforgalom céljára ujbó igénybe veszik az egész repülőteret Megírták a lapok, hogy jövő hónap 15-én megindul az országban a polgári légiforgalom, amely természetszerűleg Pécs városát is belevonja a légiforgalomba. A légiforgalom megindulásával a pécsi repülőteret újból igénybe veszik. Igenám, csakhogy a pécsi repülőtérnek egy jelentékeny részét időközben a földigénylő bizottság igénybevette házhelyek céljára. Ezeket a házhelyeket már ki is osztották mintegy ötven igénylő között, de nemcsak hogy kiosztották, hanem ami a legtra gikusabb: a házheiyjuttatoítak a kis parcelláikat már be is vetették különféle kyti vetemények kel, burgonyával, hagymával, zöld séggel. miegymással. Äz új házhelytulajdonosok körében érthető riadalmat keltett annak a híre, hogy a repülőteret újból igénybeveszik, mert az azt jelenti, hogy az ott házhelyhez juttatótok parcelláikat elveszítik, ami magábavóve meg nem volna nagy szerencsétlenség, hiszen azok helyett másutt lehetne őket kárpótolni. Csakhogy ezek a szegény emberek parcelláikat már hetekkel ezelőtt megmunkálták, be is vetették és éppen ebből származik rájuk a legérzékenyebb veszteség. Egyesek 40—50 millió értékű vetőmagot vetettek be földjükbe. Ki fogja ezt most nekik megtéríteni és mikor? Vagy ha történetesen meg is térítené kárukat akár a város, akár az állam, a pótlólag részükre ki- osztadó parcellák újból való megmunkálásához, bevetéséhez rendelkezésre álí-e még kellő idő? És képzeljük el az elkeseredésüket ezeknek az embereknek, akik. keserves és nehéz munkával vetették be kis parcelláikat és most mindezt kezdhetik majd élűiről1 — Hogy kit terhel mulasztás mindezért, egyelőrfc nem lehet tudni. Annyit hallottunk már régebben, hogy a repülőteret, amely a város tulajdona, már régebbi Az „Uj Dunántúl“ április 17-í -zámában „Mégis felosztják az OTI kertvárosi 20 holdas földjét- címmel megjelent közlemény fél rcértcsre adhat alkalmat, ezért a/. OTI Pécsi Kerületi Pénztára az alábbiakat közli: Az OTI a megyeri kertvárosban elterülő még be nem épített házhelyingatlanait, nehogy azok az építkezések megkezdéséig par tagon maradjanak, munkásoknak kertgazdaság céljára bérbeadta. A házhelybérlő munkások a bérelt ingatlanokat ebben az évben is megművelték A Pécsi Földigénylő Bizottság úgy határozott, hogy a házhelyhez juttatottak azokat a házhelyeket, amelyek megrofi velés alatt vannak, csak össze., a gazdasági év végén vehetik bír tokukba A bizottságnak ez,a ha- tározata a magánjog .szabályain alapszik. De szociális szempontból sem lehet másképpen határozni, mert munkások, kisembe rek bérelték az OTI házhelyeA íöldmívelésügyi minisztérium ellenőrzi a „rézgálíc-bor" csereakció' Ismertes, hogy a fö'dművelés- Összegű forgótőkével nem rendel ügyi kormányzat a szőlősgazdák és gyümölcstermelők rézgálie sz'ük ségletcnek biztosítása céljából megbízta a Mezőgazdasági Szövetkezeti' Központot a rendelkezésre álló rézgálicnak borcsere útján a gazdákhoz való eljuttatásával. A Központ azután megállapodást létesített a rézgálie előállítását végző Hungária Vegyi- és Kohóművek Rt-gal az általa termelt rézgálicnak a borcsere akcióra való rendelkezésre- bocsátása tekintetében. E megállapodás szerint a Hungária a rézgálie ellenértékét borban kapja meg, amely bor a svájci-magyar áru- csercegyezmány megkötése után Svájcba kerül kivitelre. A Hungária által leszállított minden 100 vagon rézgálie, a mai hivatalos árat figyelembevéve. 6 billió pengő hitelezést jelent, miután a rézgálicnak borra való átcserélése, a bor külföldre szállítása végűi a bor elenértéke fejében vörösréznek az országba való behozatala még hosszú hónapokat vehet igénybe. Mivel a Hungária ilyen kezik, a forgótőke szükséglet előteremtése céljából, vagyis, hogy a gyár a rézgálie termeléshez szükséges vörösrezet folyamatosan vásárolhassa és a termelési költségeket fedezhesse, a földmőve’és- ügyi minisztérium az ipari miniszterrel egyetértőén 1946. évi január —március hónapokban összesen 6000 q. rézgálicot szabadított fel. amelyből a mai napig 50 vagon került eladásra, illetve cserére. — Ennek a rézgálicnak a cseréje tehát 5:1 arányban történt, vagy pedig hivatalos áron kellett azt a gazdáknak toVábbadni. Miként a földművelésügyi minisztérium a rézgálie termelését a Hungária-gyárhoz kiküldött szakértő útján rendszeresen ellenőrzi. éppúgy ellenőrzői kívánja, hogy a rézgálie—bor csereakció iebonyolitása rendben folyik-e? Ha a gazdáknak bármilyen pans szűk volna — a pontos adatok (eladó neve és időpont) megjelölésévé! — sürgősen kérjék az ügy kivizsgálását a földművelésügyi minisztériumtól. s azoktól a gazdasági év végéig nem lehet elvenni a már megmü- ' élt földjüket. Az OTI a megyeri kertvárosi ingatlain nem 20, hanem 50 lakást épített és adott ét a rendeltetésnek. A lakások fürdőszobásak és a ma> egészségügyi követelményeknek minden tekintetben megfelelnek A lakásokba: egyetlen OTI-i tisztviselő sem lakik, hanem egy négygyerrockes intézeti takarítónőn kívül kizárólag ÜTf-i biztosítottak azaz testi és szellemi munkások. Az OTI a k.rtvárosban további 150 lakás megépítését tervezte Az építkezés megkezdésére minden ntézkedés megtörtént, amikor a háborús események megakadályoznák azt. hogy a munkásság részére nervozett kertes családi házak fsl építése megvalósuljon. Az OTI jelenleg már a munkásság intézménye, vagyona az összmutikásság vagyona s az intézet minden egyes cselekedetével av összmunkásság érdekeit kívánja szolgálni. Vagyonának megcsonkítása a munkásság összességének érdekét sérti, szemben az esetleges egyéni érdekekkel. Ebből a szempontból nézv, hátrányos az intézetre a kertvárosi és meszestelepi házhelyek igénybevétele, különösen azért, mert a megváltási eljárás alá került ingatlanok az OTT öregségi, rokkantsági, özvegység! és árvaság) járadékosainak tartalékalapját alkotják. Éppen azért — az össz- munkásság érdekéből — az. Intézet a Baranvavármegyel Földbirtokrendező Tanács határozatát az, Országos Földbirtokrendező Tanácshoz megfellebbezte, s sz ügyben végleges döntés csak később történik. A házak felépítését illetőleg nem lehet vitás, hogy a mai tjely- ■zetben az OTI mint közület sokkal hamarabb ’esz abban a helyzetben, hogy építkezzék, mint a magánosok s ezáltal előbb iuthat a bányászság, munkásság egész- séges családi ház,akhoz. Ez ped'g Pécsett az építőiparban különösen fenyegető munkanélkülfség leküzdését is szolgálná. fii DUHANTU UJ
