Új Dunántúl, 1946. április (3. évfolyam, 75-96. szám)

1946-04-21 / 90. szám

1 Kukoricaliszt —. babkávé Húsvéti előkészületek a bányászasszony és újgazdagék konyhájában NAGYPÉNTEKEN DÉL. ELŐTT 'A BANYATELEPEN A bányavidékre vivő országút vidáman kanyarog * kertek alatt Kétoidat friss tavaszi »öld a vi­dék, a levelüket bontogató fik, »int járni próbáló kisgidák. ügyet­lenül nyújtózkodnak bele a leve­gőbe. T-avass van, derűs, békés tavas». Feltűnnek « bányát!ep házai. Első pillanatra ez is mosolygós, hiszen a nap ölébe veszi a háza­kat, nruL-gfürödve sugaraiban, csak Pillanatok múlva csodálkozunk el. Furcsa telep ez úgy látszik, na­gyon. Bár már lassan délfelé jáé tünk és husvét előtt is vagyunk, töj* ogy-két hic kéménye füstöl Nem élnek itt emberek? Kíváncsian nyitunk be egy el­hagyottnak látszó ház udvarára. A kapttnyikorgásra apró gyerekek szaladnak elő a ház hátamögüt Uoy látszik, mégis lakik itt va­laki. Kérdezősködésünkre a gye rekek a konyhába kalauzolnak édesanyjukhos. Aat várjuk, hogy meglepődjék, amikor elmondjuk, hogy mi járatban vagyunk, de a Mnyászasszony arcán csak a ke­serűség látszik. — Átutazóban vagyunk errefelé és féltünk, hogy ezen a telepen nem füstölnek a kémények, pe­dig éppen az ebédfőzé* idejében ▼agyunk. Szeretnénk tudni, mi ennek az oka? Az asszony legyint, aztán a hi­deg tűzhely fölötti polcon sora­kozó üres fazekak felé néz. — Maguk tatón még csodálkoz­nak ezen, de mi már nem. Na­S yon megszokott dolog nálunk, ogy nem kerül ebéd, csak egy kis száraz kenyér. Most is itt ▼agyunk husvét előtt, de nem fedőm, »ti adok az iinepeken a* asztalra. A férjem pedig csende­sen dolgozik és és is megműve­lem * kertet, abból is kerül va­kmi, mégsem tudjuk megfizetni a piaci árakat. Széles mozdulattal invitál be! febb — Jöjjön, nézze meg a kam­rámat. Ebből kell ünnepi ebédel főznöm. A kitárt ajtón át szűk kis lyukba vezet, amit valószínűleg csak szosákból bfvnak éléskam­rának. Villanyt gyújt, hogy tájé kozódni tudjunk az üres polcokon Most a világosságban látom, hogy mégsem egészen üresek. Az egyik sarkában kilónyi kukoricaliszt ül dögéi egy elég komoly terjedel­mű marharépa társaságában, A polc tetején csalóka literesüveg- nen szerényen húzódik meg egy ujjnyi olaj, de az is már inkább otajalja. És liszt is van a házban a húsvéti kalácshoz, igaz, hogy egy kicsit már dohos és a színe is barnább, mint általában a kalács liszt, eze! szemben majdnem két kiló van belőle, ami már tetemes mennyiség. Sőt még kalácstöltelé­ket is találunk. Egy bődön fene­kén majdnem egy égésű kanálra való szilvalekvárt tudnánk össze­kaparni. ha egy kicsit ügyesrk lennénk. Kijövünk a kamrából és nem kérdezősködünk tovább. Meg­kaptuk mindenre a választ. Szót­lanul búcsúzkodunk a bányász­asszonytól, együttérzéssel szorítva meg a kezét. NAGYSZOMBATON DÉL­ELŐTT A VAROSBAN Megérkezésünk után sürgős vá- sárolnivalóm akadt. A legköze­lebbi üzletbe szaladtam be a vá­ros egyik elegáns csemcgcüzletébc. A bolt tömve volt, mindenki hu.svcti bevásárlásait intézte. Mi­alatt türelmesen várom, hogy sor kerüljön rám, figyelő szemmel nézem, amint a vakító fehérktibí- tos segédek rohanva igyekeznek mindenkinek eleget tenni, maszu- toskezű, kócos inasok nagy ügví buzgalommal cipekcdnek a rak­tárból a boltba és a bolt élőit »116 kocsiról a raktárba. A főnök, mint Napóleon áll a kassza mel­lett, időnként egy-egv törzsven­dég felé nyájasan meghajolva kö­szön, félszájjai utasításokat röpít alkalmazottiéi felé. Kicsit Izzad, mert a kiszolgálásnak tökéletes­nek kell lennie és ezért <3 felelős. Hiszen, ha Isten ments, valami nem úgy megy, ahogy kell. kihez mennek a vevők panaszra? A fő­nökhöz természetesen. Ni, most is, milyen kellemet­lenség. Annak a gyönyörű, vado­natúj kosztümös, szépen fésült, vöröskörmös hölgynek, aki bab­kávé után érdeklődik a sarokban, az az ügyetlen segéd azt mondta, hogy sajnos, nem szolgálhatnak vele. Lám, lám, milyen ideges lett a hölgy. Apró, méterestalpú ci­pőbe bújtatott lábacskájával to­pogva, félig sírva kérdezi: — Hogy, hogy nincs? Hát mit gondol, mit adok a vendégeimnek husvétkor? Kisül a szemem, nem merek eléjük kerülni, hogy még egy vacak feketével sem tudom megkínálni őket. Minden megvan az ebédhez, a liba már egy napja fekszik a jégszekrényben, még csokoládét is szereztem a tortá­hoz és pont ,a babkávénál mond­jak csődöt emiatt maradjak szé­gyenben? A segéd és az odasiető főnök égő füllel próbálják megnyugtatni a hölgyet, de az dühösen kirobog és becsapja maga után az ajtót. Alkalmazott és gazda tehetetlenül néznek egymásra. Tűnődésre azon­ban nem sok dejük van, mert innen is, onnan is női hangok sürgetik munkára őket. Egyre na gyobb a zsivaj. — Jő drágám, félkiló vaj is elég lesz kivételesen, ha nincs több .. Jaj. rémes, hogy cukrot nem le­het kapni, periig igazán minden irat megadnék érte... csak egy liter tejfölt és egy kiló tehén­túrót mérjen fiam ... segéd úr, mi lesz, kapom azt az öt üveg sört? Szédül a fejein, mire sorrake- rülök. Szinte szégyelem, hogy én nem millióé számlát jelentek, ha­nem ilyen szerény vásárlásra telik a költségvetésemből. Kifelé jövet eszembejut a teg­nap délelőtt látott bányászkamra Igen, így is lehet husvétot várni. Babkávé. cukor, vaj és tejföl eél- küL Csak az a kérdés, hogy med­dig? Meddig éljük ext a fordított világot bogy a dolgozók az öröm ünnepe elé üres kamrával, szo­rongó szívvel néznek, amíg a soha munkát nem végző, elkényeztetett luxusdámák számolatíanul szórják í, milliókat, hogy kellően repre­zentálhassanak n húsvéti vendé­gek előtt. Felnézek a tavaszi égre és on­nan várok feleletet, de hiába. A választ egy szembejövő munkás arcáról olvasom le. És ez a vá­lasz bíztató, reméoytadó Sugár zik róla a bizonyosság, az öntudat amely megerősíti a harcban, ame­lyet a dolgozók a nyakukna tele­pedett újgazdagok, a munkások bőrén hirtelen megvagyonosodott feketézők ellen folytatnak. Bízom benne, hogy ez a harc sikerrel és mielőbb győzelemmel jár. r. k. | Mmksí és a sfremdsz&asox* A* ÜJ Dunáé túl legújabb belső munkatársa. Kuksi, « kis szamár, akt a Ludas Matyitől szerződött hozzánk, kétségbe­esetten érdeklődik, hogy van-e még hely panaszló cltcke szá­mára e húsvéti számban — Természetesen Kuksiként, készséggel állónk rendelkezés- sedre, diktáld hamar gépbe, bogy ml a baj. , Kuksi megnyugodva kényein,esen elhelyezkedik, clőkapar- J« utolsó Magyarját, rágyújt és diktálni .kezd. — Azt tudjátok úgye, hogy nagy sportember vagyok! Alig várom a nyarat, hogy belevessem magam a strandolás örömeibe, nagyokat ússzam ás kifeküdjek a napra. Kell Is v.z a hosszá, .vitaminokban nem nagyon gazdag tét után, hogy fel­frissüljek egy kicsit. Nagyon szép terveket szőttem már előre, hogyan fogom eltölteni kevés szabad-időmet a pécsi strandon. Most azonban olyan dologról értesültem ami egyszerre felrobbantja összes el­képzeléseimet. Arról van sió, hogy az egyik pécsi leány középiskola igaz­gatónője, akt különben buzgó tanerő, remekül és íőleg na­gyon erényesen neveti a gondjaira bízott kislányokat, nemrégen, amikor a Szépség ünnepe című gyönyőrűszép orosz filmet ját­szották a pécsi mozikban, azzal az indokolással tiltotta le nö­vendékeinek a film megnézését, hogy abbén egy csomó félmez­telen ember látható. Ez természetesen káros hatással vas a ser­dül ö lánykákra, ezért nem engedhető, hogy ilyet nézzenek. Ahogy ntánagondoltam a dolognak, rájött««, hogy az igaz­gatónőnek Igaza van. Csakugyan nem helye», hogy egészséget, szép Hatat emberek felsőtestét csupaszon mutogatják, mert ez a* erényesen nevelt kislányokban, akiket a bűntől távol, légmen. fesen nevelnek, valóban káros gondolatokat keit. Hiszen a kis­lányok még soha életükben nem voltak strandon, így csak e* Iskolai nevelésből ismerve a világi fogalmakat tényleg kőny- nyen eltévednek az erény és az erkölcstelenség határán. Ezeket megfontolva^ fájó szívvel bár, de elhatároztam hogy lemondok a nyárt terveimről Azonban bár én erre a nemes belátásra jutottam, bízón fára lesznek olyanok, akik az Igazgatónő elveit ügyeimbe nem véve, nyugodtan strandolnak majd, nem gondolva ennek a nevelésben mutatkozó káros hatására. Ezért felpanaszolva a XXjRzázad erkölcs) nemtörődömsé­gét, Innen szeretném felkérni ezeket a meggondolatlanokat, hogy fontolják meg szándékuk beláthatatlan következményeit é* tegyenek te terveikről égy. ahogy ezt én cselekedtem. KukbL ■■iuWBBii^»M»iraii-i»mwi»w»»ira'wjraM«w^wrawwwrawiMiiaii ■' limimniR.vwrz Az OTI nyilatkozol! a kertvárosi házltelyfngatlana felosztása ügyében 3 elhatározással házhelyek céljára szándékoztak felparcellázni. Az elhatározás abból -a meggondolás­ból indult ki, hogy repülőtérre egyelőre úgy sem íesz szükség, vagy ha lesz is, erre a célra, va­lahol másutt, megfelelőbb helyen fognak kijelölni alkalmas terüle­tet. Hogy a repülőtérre ilyen h'.r- télen seüksége lesz a légiforqalm; társaságnak, arra — úgy látszik — Pécsett sem a város, 3em a fölJ igénylő bizottság nem gondolt. Csak ezzel magyarázható, hogy ezt a területet házhelyjuttatás céljára igénybevették, amivel az ott házhelyhez juttatott scegény embereket hozták kellemetlen helyzetbe. Mi fesz a repülőiért házhelyfut!a fólia* már bevetett házhelyeivel? A meginduló polgári íégíforgalom céljára ujbó igénybe veszik az egész repülőteret Megírták a lapok, hogy jövő hónap 15-én megindul az ország­ban a polgári légiforgalom, amely természetszerűleg Pécs városát is belevonja a légiforgalomba. A légiforgalom megindulásával a pé­csi repülőteret újból igénybe ve­szik. Igenám, csakhogy a pécsi repülőtérnek egy jelentékeny ré­szét időközben a földigénylő bi­zottság igénybevette házhelyek céljára. Ezeket a házhelyeket már ki is osztották mintegy ötven igénylő között, de nemcsak hogy kiosztották, hanem ami a legtra gikusabb: a házheiyjuttatoítak a kis parcelláikat már be is vetet­ték különféle kyti vetemények kel, burgonyával, hagymával, zöld séggel. miegymással. Äz új házhelytulajdonosok kö­rében érthető riadalmat keltett annak a híre, hogy a repülőteret újból igénybeveszik, mert az azt jelenti, hogy az ott házhelyhez juttatótok parcelláikat elveszítik, ami magábavóve meg nem volna nagy szerencsétlenség, hiszen azok helyett másutt lehetne őket kár­pótolni. Csakhogy ezek a szegény emberek parcelláikat már hetek­kel ezelőtt megmunkálták, be is vetették és éppen ebből szárma­zik rájuk a legérzékenyebb vesz­teség. Egyesek 40—50 millió értékű vetőmagot vetettek be földjük­be. Ki fogja ezt most nekik megtéríteni és mikor? Vagy ha történetesen meg is té­rítené kárukat akár a város, akár az állam, a pótlólag részükre ki- osztadó parcellák újból való meg­munkálásához, bevetéséhez ren­delkezésre álí-e még kellő idő? És képzeljük el az elkeseredésü­ket ezeknek az embereknek, akik. keserves és nehéz munkával ve­tették be kis parcelláikat és most mindezt kezdhetik majd élűiről1 — Hogy kit terhel mulasztás mindezért, egyelőrfc nem lehet tudni. Annyit hallottunk már ré­gebben, hogy a repülőteret, amely a város tulajdona, már régebbi Az „Uj Dunántúl“ április 17-í -zámában „Mégis felosztják az OTI kertvárosi 20 holdas földjét- címmel megjelent közlemény fél rcértcsre adhat alkalmat, ezért a/. OTI Pécsi Kerületi Pénztára az alábbiakat közli: Az OTI a megyeri kertváros­ban elterülő még be nem épített házhelyingatlanait, nehogy azok az építkezések megkezdéséig par tagon maradjanak, munkásoknak kertgazdaság céljára bérbeadta. A házhelybérlő munkások a bérelt ingatlanokat ebben az évben is megművelték A Pécsi Földigény­lő Bizottság úgy határozott, hogy a házhelyhez juttatottak azokat a házhelyeket, amelyek megrofi velés alatt vannak, csak össze., a gazdasági év végén vehetik bír tokukba A bizottságnak ez,a ha- tározata a magánjog .szabályain alapszik. De szociális szempont­ból sem lehet másképpen hatá­rozni, mert munkások, kisembe rek bérelték az OTI házhelye­A íöldmívelésügyi minisztérium ellenőrzi a „rézgálíc-bor" csereakció' Ismertes, hogy a fö'dművelés- Összegű forgótőkével nem rendel ügyi kormányzat a szőlősgazdák és gyümölcstermelők rézgálie sz'ük ségletcnek biztosítása céljából megbízta a Mezőgazdasági Szö­vetkezeti' Központot a rendelke­zésre álló rézgálicnak borcsere útján a gazdákhoz való eljuttatá­sával. A Központ azután megál­lapodást létesített a rézgálie elő­állítását végző Hungária Vegyi- és Kohóművek Rt-gal az általa termelt rézgálicnak a borcsere akcióra való rendelkezésre- bocsá­tása tekintetében. E megállapo­dás szerint a Hungária a rézgálie ellenértékét borban kapja meg, amely bor a svájci-magyar áru- csercegyezmány megkötése után Svájcba kerül kivitelre. A Hun­gária által leszállított minden 100 vagon rézgálie, a mai hivatalos árat figyelembevéve. 6 billió pen­gő hitelezést jelent, miután a rézgálicnak borra való átcserélése, a bor külföldre szállítása végűi a bor elenértéke fejében vörös­réznek az országba való behoza­tala még hosszú hónapokat vehet igénybe. Mivel a Hungária ilyen kezik, a forgótőke szükséglet elő­teremtése céljából, vagyis, hogy a gyár a rézgálie termeléshez szükséges vörösrezet folyamatosan vásárolhassa és a termelési költ­ségeket fedezhesse, a földmőve’és- ügyi minisztérium az ipari minisz­terrel egyetértőén 1946. évi január —március hónapokban összesen 6000 q. rézgálicot szabadított fel. amelyből a mai napig 50 vagon került eladásra, illetve cserére. — Ennek a rézgálicnak a cseréje tehát 5:1 arányban történt, vagy pedig hivatalos áron kellett azt a gazdáknak toVábbadni. Miként a földművelésügyi mi­nisztérium a rézgálie termelését a Hungária-gyárhoz kiküldött szakértő útján rendszeresen ellen­őrzi. éppúgy ellenőrzői kívánja, hogy a rézgálie—bor csereakció iebonyolitása rendben folyik-e? Ha a gazdáknak bármilyen pans szűk volna — a pontos adatok (eladó neve és időpont) megje­lölésévé! — sürgősen kérjék az ügy kivizsgálását a földművelés­ügyi minisztériumtól. s azoktól a gazdasági év végéig nem lehet elvenni a már megmü- ' élt földjüket. Az OTI a megyeri kertvárosi ingatlain nem 20, hanem 50 la­kást épített és adott ét a rendel­tetésnek. A lakások fürdőszobá­sak és a ma> egészségügyi követel­ményeknek minden tekintetben megfelelnek A lakásokba: egyet­len OTI-i tisztviselő sem lakik, hanem egy négygyerrockes inté­zeti takarítónőn kívül kizárólag ÜTf-i biztosítottak azaz testi és szellemi munkások. Az OTI a k.rtvárosban további 150 lakás megépítését tervezte Az építkezés megkezdésére minden ntézkedés megtörtént, amikor a háborús események megakadályoz­nák azt. hogy a munkásság részére nervozett kertes családi házak fsl építése megvalósuljon. Az OTI jelenleg már a mun­kásság intézménye, vagyona az összmutikásság vagyona s az inté­zet minden egyes cselekedetével av összmunkásság érdekeit kíván­ja szolgálni. Vagyonának meg­csonkítása a munkásság összessé­gének érdekét sérti, szemben az esetleges egyéni érdekekkel. Eb­ből a szempontból nézv, hátrá­nyos az intézetre a kertvárosi és meszestelepi házhelyek igénybe­vétele, különösen azért, mert a megváltási eljárás alá került in­gatlanok az OTT öregségi, rok­kantsági, özvegység! és árvaság) járadékosainak tartalékalapját al­kotják. Éppen azért — az össz- munkásság érdekéből — az. Inté­zet a Baranvavármegyel Földbir­tokrendező Tanács határozatát az, Országos Földbirtokrendező Ta­nácshoz megfellebbezte, s sz ügyben végleges döntés csak ké­sőbb történik. A házak felépítését illetőleg nem lehet vitás, hogy a mai tjely- ■zetben az OTI mint közület sok­kal hamarabb ’esz abban a hely­zetben, hogy építkezzék, mint a magánosok s ezáltal előbb iuthat a bányászság, munkásság egész- séges családi ház,akhoz. Ez ped'g Pécsett az építőiparban különösen fenyegető munkanélkülfség leküz­dését is szolgálná. fii DUHANTU UJ

Next

/
Thumbnails
Contents