Új Dunántúl, 1946. április (3. évfolyam, 75-96. szám)

1946-04-14 / 85. szám

2! VíWfímop 14. » O L L O •8TRE ilAME-i főRGifYöi! Ä B K M O Z X Ä !M S ‘A SÍÉN HOZZAD SZERELFfc-»Kar '?j*uwyi:»v, í t erber* !•' M*rai;aíi. 1 fj6fő i-c ?. üt ©r>öw :g, ápolté líi-10, I APOLLO' STEH HOZZÁD SZERELED | ?«kmo*i*Prtnk -;»i5n 1 i ->a d ú sók •. ApeUo Pork váwárn*p <f Uránia vasárnap 3, 6, f 4p#!íft hétköznap 6, P mmmmmaumwmmammLAan— Heti kuhúrnctptóf Kötrii a Táró« szabadművelődési hivatal. Április 14. Vasárnap. Délelőtt ll. Oj tárlatnyitó. (Vármegyei Múzeum.) — Délután 6. Szab. Mflr, ée Nőszöv Kultúrdélután. ÍPécsbányatelep.) — V*7- Ízt Hit köaaég, dr. Schuller Zoltán: „A világháború gazdasági. katonai é.s diplomáciai tényeeői“ (Goldmark terem.) Április 15. Hétfő. Délután 4. Szab Müv., Kovrig A,: önisme rét. (Ügyészség.) — V*5. Ped. Sz. Sz. ée Szab Műv, Molnár K.: Magyarország és Ausztria régi kapcsolata. Somogyi G.: Magyar Ország és Ausztria viszonya a lö­vőben. Abay Gy.: A Trianoni palotától a LuxemBurg-kastélyig. Április 16. Kedd */»6 Actto Catholics Kanizsay: Mi az élet? (Zárda.) Április 18. Csütörtök */i6. M K P. Dr Bálint: Gyógyítás ba honával, vagy tudománnyal? (Munkás Kultúrhá«.) Április 20. Szombat. 5. Társad. Tud. Kör: Politikai akadémia (Közp. Egyetem.) Kérik a kultúrszerveket. hogy előadásaik adatait péntek délig a következő címre szíveskedjenek közölni: Városi Szabadművelődési Hivatal Kossuth Lajos-út 8 F. Telefon .10-76 S SS t i p i cs y TÉUSiSKOiyt hnsvét tatást keni ^idikaJ^ötigTlctloe^ A me*o*2Pudaságe id nymunka fo ytán nincs Baranyában mankómét* üti Jelentette a* Oj Dunántúl, hogj •z újjáépítési miniszter rendeletét adott ki, amelynek értelméből össze kellett Irt»» a vármegye te­rületén. éaelelhető-e muukanélkü- linég és szakma szerint mennyi a munkanélküliek száma Az össze­írások megtörténtek éa aeza> a meglepő eredménnyel végződtek, hegy a megye legtöbb járásában egyáltalán nine« munkanélküli, sem a szorosan vett mezőgazda- sági munkások, sem a szakmun­kások között. Ennek az oka nyik ráncra'éan az, hogy a munkásság teljesen belekapcsolódott az újjá építésbe. illetőleg azok a szak­munkások is, akik szakmájukban som tudtak volna elhelyezkedni, t tavaszi idénymunka következté ben a mezőgazdaságban pillanat­nyilag elhelyezkedtek. Természe­tesen más kérdés, mennyiben fedi a való holyzetet majd arra az időszakra, amikor a mezőgaz da sági munkálatok befejeződnek és nem indul meg nagyobbszabású tevékenység akár a magánvállal­kozás. akár a kózépítkezések te­rén. FI At AKADT AZ EHETI MINISZTERTANÁCS Budapestről jaíeotl az MTI: Az eheti minisztertanács a minisz­terelnök és a kormány több 'atjfá- B«k távollétié miatt elmarad ü£ százezer ül mm mmm de a „feenycrcsofe" ?ö ütemben halad A mezőgazdasági mnnkálatek lelje* erővel colvnak a megye te­rületén A legtöbb akadá'y a? üzemanyag hiány, a traktor:,khc ?. való vetésihez s a vetöroaghiány nagyjából elnárult, így a kenyér- «-sala tavasszal is jó ütembet ha lad előre. A gazdasági felügyelőséghez ét­kezett adatok szerint a megye te­rületéből, amely mezőgazdasági művelésre alkalmas, még 100.000 katasztráiis hold a bevetetlen Ez feltétlenül kell is s még visszalévő vetésldejü burgonya és kukorica vetésterületéhez amely különben is jóval nagyobb szokott leant. <> még vetetlenül maradt földmérő nyiségnél. A jelentés szerint ősz szel 135.355 katasztrális holdat ve teltek be kenyérgabonával, évelő ve! (>edig 23.968 katasztrális ho’> dat. ősszel m,ár alászántottak to- vasziak alá 64672 holdat, míg u vasszal 134.597 holdat szántottak meg minden nehézség. ellenére amely a fogathiány és üzemanvau hiány következtében adódott Most még csak az időjárás ked vezzen, s akkor a parasztság meg feszített munkájának eredményé' nemsokára az egész ország élvez heti Csak ketnaponkén* teszik közzé az adópengőt? Budapestről jelenti a MTI: A kereskedelmi érdekképviseletek és a pénzintézetek azzal a kére­lemmel fordultak a Gazdasági Főtanácshoz, intézkedjék hogv az adópengőnek a sima pengő­höz való viszonyát a jövőben a pénzügyminiszter ne napohkéut tegye közzé, hanem legalább is kétnapos időközökben A keres kedelmi hitel- ‘-és bankügyletei ugyanis 24 óra alatt nem mindig; bonyolíthatók le és igen nagy nehézségekét okoz, ha 48 óra Blatt kétszeres . szorzószámmal kell dolgoria. A Gazdasági Fő­tanács legközelebbi ülésén tár­gyalja az érdekképviseletek ké­relmét. Adftife-e vissza a Teítyét a népnek? ismertettük lapunkban a Nemzett Bizottság ülésén letol j vitát, mely abban a kérdésben tört ki, hogy a Szakszervez, tek kívánságának megfelelöleg adassék-e a Tettye újból tó megszórakozások céljából a nép rendelkezésére vagy marad jon-e meg a mai tormájában, amikor azt csak egyes sétálók élvezhetik. Az ülés lefolyásának hű ismertetéséül közöltük hogy a kommunista, a szakszervezeti és egy parasztpárti kül­dött amellett foglaltak állást, hogy a Tettyének úgy min a Horthy-idők előtt ez történt, a népé kell lenni, pstkiro zását tehát úgy kell eszközölni, hogy az a kollektív szőrű kozás lehetőségét megadja. A szociáldemokrata .és a több küldettek azonban egy szavazattöbbséggel akként döntötték el a kérdést, hogy a Nemzeti Bizottság a mai parkírozó* forma mellett foglaljon állást. Bár a közlés tárgyilagos volt. a Szociáldemokrata Párt pécsi vezetősége éleahangv kfrobe- nást intéz lapunk ellen, melyet annál kevébé értünk« mert hisz mi hűségesen közöltük úgy a kommunista, mint a Szo­ciáldemokrata felszólalók érvelését. Ami pedig a Szódéi- demokrata Párt vezetőségének azt az óhaját illeti, hogy In­kább gazdasági kérdések megoldása és a mnnkásosriál életnívójénak emelésén törjük a fejünket, megnyugtathat­ják, hogy nem szorulunk senkinek az ösztökélésére, hogy » munkásság gazdasági és egyéb-érdekeinek szószólói legyünk. Természetesen a munkások pihenőjének jó felhasználási le­hetősége, tehát pl. a Tettyének mint hagyományos munka kirándulóhelynek kiépítése ugyanezt a célt szolgálja. A demokratikus Magyarországra vár a feladat, hogy a csődbe jutott olasz-magyar viszonyt helyreállítsa ?m* Ítéltél« e* Z«drev*tief Az uszító, véresiwájú hirhedt- nevfi püspök: Zadravez István áll a népbíróság előtt. Az utolsó szó jogán beszél: „..‘Már 1926 ban visszavonultam. Kiürítettem magam (szószérim így mondta) és é'tem a rendemben a ..vita com murait ssrt‘. Ujjaival fenyegetőén integet 3 magyar nép bírósága felé (miután előbb kétségbevonj., annak illeté­kességét: „önök most konfessziót fognak tenni: vagy felmentenek, vagy olyan ítéletet hoznak, mint amit. Krisztus kapott: a golgotái keresztet. .“ Taps, melyet a bíróság nem int le. Lelkileg imigyen 'előkészítve, visszavonulnak a bírák — ítélet­hozatalra A vádlott bennmarad a teremben A hallgatóság egy­részt- köréje seregük, kczcsókra járul és letérdepeíi Zadravctz — aki előbb frankot hamisított, t majd egy zászlóavatáskor csecse­mők legyilkolásáru uszított — ..áldást oszt“. A hallgatóság má­sik része ezalatt töpreng, hogy a jelenet alkalmas-e a magyar nép demokratieáiódási készségének dokurrten tálásám. A bíróság kihirdeti Ítéletét: öt és félévi börtön Hogy miért ilyen törtszámú, azt is eláruljuk Ha öt évre ítélték volna és az ügyész is belenyugszik az ítéletbe, ús> az jogerőssé válik: sem védő, sem vádlott nem fellebbezhetett volna öt és fél évre ítélték, hogy a kecske is jóllakjon, de megmarad­jon a káposzta is: hadd felleb­bezzen a védelem, — háthr a NOT két-bárom évet még el­engedi... Hogy ezután mi történt, nem tudjuk; e sorok frója kisietett a teremből, nehogy a püspök úr öt is megáldja. L. B. A pécsi miami gimnázium %• é-henvi-impepe Névadójának, » demokráciát kereső és épjiő reformkori Ma­gyarország nagv államférfiénak «miékét ülte meg csütörtökön a a pécsi állami Szécbenyí-gimná ziuni. Délelőtt az ifjúság, dél­után a nagyközönség számára tartották meg az emléküunepet. \ ciszterci gimnázium díszter­mét mindkét alkalommal zsúfo­lásig megtöltötte a közönség. Be vezetésül a közönség elénekelte a Himnuszt, majd Zeller Óvn­ia VII. oszt tanuló mondott be­köszöntőt. Városunk polgármes­terének, Tolnai Józsefnek űri népi beszéde volt a gazdag mű­sor kiemelkedő pontja.. Lendü­letes szavakkal állította rz ifjú­ság elé a magyar demokrácia halhatatlan bajnokának, S t 6 c- (tény i-nek alakját. Rámutatott, hogy mindaz, amit a mai magyar demokrácia akar, már az ő gon­SZÉNSZTRAJK AMERIKÁBAN Newyorkt Az amerikai szén. sztrájkot, amely már U napja tart, mindeddig nem sikerült békés meg­egyezés alapján nyugvópontra jut­tatni — jelenti a londoni rádió. A munkavállalók vezetője kiielen- tette, regaszkodik ahhoz, hogy a bányászok valamennyi követe'ését teljesítsék Addig a bányászok nem hajlandók tovább tárgyalni. AMERIKABAN KAP KATEDRÁT EC KHAKI TIBOR Budapestről jelenti MTI: Ameriltáljól Lisszabonba érkezett jelentés szerint Eckhard» Tibor te egyik amerikai egyetemen kapott katedrát dolavilágában fellelhető Méltó nak kell jönnünk Széchenyi esz­mei örökségéhez, s diadalra kell segítenünk az ő nagv álmát: a -zabod, jómódú, boldog Magyar- országot. A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után az intézet énekkara Nyakas József tanár vi zénylésévél népdalokat adott elő, majd Radő Imre Vili. oszt. tanuló szavalta sok tehetséggel és érzéssel R c in é n y i k Sándor: ügy eszme indnl c. ódáját. La- votta szerelmét ját«roi.t» ezután hegedűn Bor eset György Vfl oszt tanuló. Tillai Aurél V. oszt tanuló zongora kíséretével A zeneszámot követően Széche nyi-idézetek hanvzottak el, az intézet diákjainál« előadásában,. Frey Tamás Vili. oszt. tanuló bevezetőjével. N y i r e d i László VII. oszt tanuló* iig\ es techniká­val Bartók- és Kodály-mü- veket adott elő zongorán, majd h felsős diákok nagy tetszéssel fogadott magyar tánca követke­zett. A szép hanganyagé Som I a y László VTI. oszt. tanuló két magyar parasztda’t énekeit. F e- kete Károly VI( oszt. tanuló z.ongorakíséretével Az intézel sz.avalókórusa Takács Sándor Vili oszt tanuló betanításában és vezénylésével egy A d.y- és R a b i t s-verset adott elő ha*á- sossan, majd két Széchenyit dt rsőitó vers hangzott el: az elsőt juhász Gyula mű- ét Albert Gábor VI. oszt. tanuló, a máso­dikat. Farkas Gábc r VT. oszt tanuló szerzeményét pedig K c Jemen Sándor V t «jt tanúi d •zajait« Pnakktri 'fáwokkal 4* • flroratte! éri »óf-l a TÚltoratos izépen sikaráJt fia a pély. Dr. Kardos Tibor előadása Ma#yarorstár es Olaszország A „Hazánk és a nagyvilág“ című előadássorozat legutóbbi előadásában Kardos Tibor egye­temi tanár élvtársunk „Magyar- ország és Olasz,ország“ címen vá zolta ezer év gazdasági, kulturá­lis és politikai érintkezésének fő mozzanatait. Bevezetőben leszögezte, hogy a magyar nép kezdetben mint fél- nomád hódító lombard szövetség ben —, csak puszította Itália tá­volabbi részeit. Szent István ki­rály, — békepolitikájához híveu — a szomszéd Velencével kötött baráti egyezményt, utódai azon ban, mihelyt a Bizánctól vnló' vé­dekezés céljából és gazdasági okokból kijáratot kerestek a földközi tengerre, elfoglalták Dalmáciát és szükségképpen hosszantartó, feszült viszonyba jutottak Velencével. Éppen ezért keresni kezdték a Velencével el­lenséges Apulia -Nápoly-szici- liai királyság barátságát Ezzel magyarázhatók a délitáliai há­zassági kapcsolatok Kálmán ki­rálytól kedves Mátyás királyig. A másik érintezési^ gócpont Ró­ma volt A földművelésre átté­rő magyarság a magasabb ren­dű európai társadalmi szervezet mintái szerint újította meg a magáét, de ehhez hozzátartozott a kereszténység gondolatv lágá- nak elismerése, ez adta a római kapcsolatok lényegét. A rene­szánsz Itália került gazdasá­gilag és szellemileg Európa élé­re. A magyar Anjouk a fejlet­tebb itáliai gazdasági rendszert átültették, kifejlesztették a vá­rosi életet, de az erőteljesen nekilendült pénzgazdálkodás nyomán megindult a parasztság egyre súlyosodé elnyomása. A humanizmus magyar földön, jellemző módon, nem a városok német lakói, hanem az udvar, papság és a deákok kezén vált magyarrá. Óriási jelentősége abban látható, hogy például Dózsa Györgv ceglédi beszédét teljesen huninni.Ma gondolatok­kal és kifejezésekkel írta vala­melyik íródeák. A magyar iro­dalom elindításában döntő sze­repe volt ezeknek a kapcsola toknak Gazdaságilag az árucse­re nem volt széleskörű, — Itá­liából luxnseikkek érkeztek ma­gyar földre, inaién pedig nyers­anyagokat vittek ki: rezet, ezüstöt, prémeket, élőállatot, a középkorban főleg lovakat, a XVI.—XVII. században marhát. Amíg a reneszánsz idején a ma­gyar nép a művész, író, tudós olaszt ismerte meg, a következő századokban előnytelenebb ol­daláról látta, mert kegyetlen zsoldos vezérek és tn.i rtalócok képében jelentkeztek. Bár mély tudományos érintkezések állot­tak feun Erdéllyel éppenúgy, mint a királyi Magyarországgal, biszan Balassa Bálint, ifjabb Zrínyi Miklós és a magyar terr­kapcso'-af a írói ■ ténetlrók mind olasz példákon bátorodtak fel. A francia fórra dalommal újabb élénkebb kor­szak következik. Az új kl««zí kus építész, Pollák Mihály, ve íamint az első magyar szobrász; Ferenczi István, egyaránt olasz szellemben dolgozott. Népszerű lett az olasz zened ráma. opera Igazi népkapcsolat azonban s szabadságtöre.kvések idején tá­madt, áraikor a két ország a, európai népek élére szökken' Mazzinival, Garibaldival, Ke? suthtal és Petőfivel. A ki egy ezé- természetesen az olyasz-raágya- kapcsolatoknak eat a legezebi korszakát egyre jobban gyengi ti Az olasz irredenta Ansztrir ellen irányult, de szükségképpen háborúra vezetett Magyaror­szággal ig. Az első világháború illán ugyan gazdasági é*> pol; tikai szövetség alakult ki a kői ország között, de népi feszült­ség támad! egyrészt a német- gyűlölő és nem antiszemita Olaszország, másrészt & német­barát és antiszemita magyar ve,. zetőréteg között. Mikor pedig az olasz nép a katasztrófa kellős közepén szembefordult Mussoli- a neofascizmushoz húzott, nem pedig az olasz néphez A demok­ratikus Magyarországra vár t feladat, hogy ebből a csődből ki­emelje az olasz magvar ■ szonyt. Politikánk ngvan eső­sorban arra irányul mondot­ta befejezőben Kardos ©Már sunk, — hogy hatalmas és kL szomszédainkkal teremtsünk ko­moly, békés együttműködést, e? azonban nem zárja ki, bogy visszatérjen a komoly árúcspre Olaszországgal és mély kultú- rális kapcsolataink megújulja­nak az emberi szabadság és művészet klasszikus országával A rendkívül tartalma« és ko­moly történeti tényéken felépí­tett előadás nagy tetszést vál­tott ki a hallgatóságból és őszin­te elismeréssel adózott a kitűnő előadónak. (h j. dr.) felestük sxtéqu.. Newyork? Az atomeUenérzft bizottság által felterjesztett tör. vényjavaslat igen szigorú bünte­téssel sújtja a nemzet biztonságát sértő értesülések kiszolgáltatását. - « Budapesti A Szabadság ér­tesülése szerint a politikai rendőr­ség őrizetbe vette Dére«fay-I>ín!d» Vidor volt országgyűlés' kétsvüie- lőt, a szélsőjobboldal! mozgalom egyik ismert vezetőjét ÚJ IHUN/ÓMTtn í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents