Új Dunántúl, 1946. április (3. évfolyam, 75-96. szám)
1946-04-12 / 83. szám
Elzárják a munkástomegek elöl a Tettyét A május Ui ünnepség és a drávamenti ia vak újjáépítésének kérdése a Nemzeti Bizottság előtt — Pécs magának igényli a Keleti Akadémiát — A B-hstá*a való tekintettel megerősítik a N. B* politikai .^albizottságát ^ *^g ~ai A pécsi és baranyai Nemzeti Bizottság csütörtökön délelőtt ülést tartott Juhász Ferenc elnöklésével. A napirend első pontját dr. "Temesi Jenő aljegyző ismertette, aki előadta, hogy u fasiszták által 1944-ben deportált és ott elpusztult baloldali vezetőemberek h^trama- radi családjait, mint nemzeti gondozottakat kc-llene az államnak eltartani. Meg is indult ebben a kérdésbeír a hivatalos eljárás, azonban az nagyrészben még ma sem jutott dűlőre. A népjóléti minisztérium legutóbbi olyértelmű leiratot intézett a helyi illetékes hatóságokhoz, hogy azok az innen elhurcolt mintegy 14-15 vezetőemberről terjesszenek fel külön-külön részletes jelentést, amelynek alapján azután a minisztérium meg fogja állapítani az illetők családjainak igényjogát a nemzeti ellátásra. A N. B. ugy határozott, hogy az ügyet átteszi a politikai albizottsághoz a kért jelentés elkészítése végett. . A középiskolás diákok részére kiirt demokratikus pályázatok-! kai kapcsolatosan dr. Fábián István azt indítványozza, hogy az egyes pártok ajánljanak fel bizonyos összegeket a pályázók részére pályadíjképpen. Dr. Hajdú Gyula elvtárs indítványára a N. B. elhatározta, hogy az akció támogatására felkérik a középiskolai önképzőköröket is, egyben elhatározta, felkéri az egyes' pártok, meghatározott ösz- szeg megajánlására. Dr. Fábián István a mezőgazdasági 'munkanélküliség kérdésével kapcsolatban olyértelmű javaslatot' terjesztett elő, keresse meg a N. B. a vármegyei rendőrséget aziránt, hogy mező- gazdasági munkára sváb internáltakat csak .azesetbea adjon ki, ha a kérelmező igazolja, hogy más munkaerő nem áll rendelkezésére. Több hozzászólás után az indítvány azzál a módosítással emelkedett határozattá, hogy a kérelmezőnek a földmunkás szakszervezet munkaközvetítőjének nyilatkozatával kell bizonyítani azt, hogv mezőgazdasági munkanélküli munkás nem áll rendelkezésére. Dr. Hajdú Gyula elvtárs az egyetemi bölcsészeti kar felX SZÉNCSATA X A pécsi bányatelepeken a a széncsata szerdai eredménye 150 vagon Síróknak és csodaváróknak A mai idők legfőbb problémája a munkanélküliség megs&intetése. Úton-útfólen sírnak és jajgatnak az emberek és ezt a témát feszegetik. A baj legfőbb okát legtöbb esetben a kormányban, szakszervezetekben, pártokban és üzemi bizottságokban keresik s a legritkább esetben önmagukban. Joggá! elmondható az a közmondás, hogy „mások szemében meglátjuk a szálkát, magunkéban pedig a gerendát sem vesszük észre". Ezek után vessük fel, hogy tulajdonképpen mi lehet az oka a munkanélküliségnek? A válasz egyszerű. Az ipari élet bénasága, a gyári üzemok télensége, az cnergiahióny s szén miatt. Miért nincs szén? Üton- űtfélen ütik a bányászt még azok is, akik jelenleg feketézve keresik kenyerüket, amikor azt mondják, miért nem feszíti meg jobban erejét, miért nem termel többet. Kérdezzük azt a sok tétlenkedőt és csodavárót, akik folyton az ipari üzemek megsegítését külső segítségtől, a gyárak megindítását ez angoloktól, avagy az oroszoktól várják ,nem gondolva arra, hogy ezeknek az országoknak is a háború következtében épen elég bajuk van önmagukkal és mindegyik igyekszik először 6aját országát talpraállítani és nem várnak má. soktól csodákat, mert tudják az‘ hogy az ország jóléte, ipari és gazdasági talpraállása csak a termelés éspedig a többtermclés által valósulhat meg. Éppen nekünk magyaroknak van egyedül úgynevezett hónapos vakság a szemünkön, amikor nem akarjuk meglátni, hoqy a szén hiányában áll a-mezőgazda, ság, nincs traktor, nincs eke, nincs vas. a kohók is hidege^, a kovácsok nem tudnak dolgozni, avagy ezeknek a tétlenkedöknek és állandóan kritizálóknak az a bajuk, hogy olcsón hulott a népi köztársaság ölükbe, amiért más nemzetek hatalmas véráldozatokkal fizet-J tekés semmibe sem akarják venni! a népi köztársaság minden erőfe-j szítését. Kritizálok, tétlenkedők, hamar a vértáldozókkal szemben nem• éreznek hálát, akkor kérdezzük,! hogv saját nemzetükkel és önmagukkal szemben sincs már köteles- séqérzetftk? Ezek után mernek csodálkozni azon, hogy ha a társadalom jelenlegi igavonói türelmüket veszítve meg fogják majd mondani, hogy ez az ország csak a dolgozni akaróké legyen, akik pedig ezt UJ DUNÁNTÚL nem akarják, menjenek oda, ahol tétiénül is lőhet felni. Most pedig lássunk egy képletet, hogy a sokak által, úgynevezett lusta bányász hogyan is dolgozik az ország talpraállítása érdekében. A szorgalmasan műszakra járó bányászok teljesítménye 6ok esetben meghaladja az 1938. évi átlagos teljesítményt is. Ennélfogva akiitor mi lehet az oka a termelés esésének, illetve miért nem lehet a termelést fokozni? A válasz egyszerű. Kb. 600 emberrel kevesebb dolgozik a föld alatt, mint 1938-ban, amikor a napi termelés sok esetben a 240 vagont is elérte. A jelenlegi termelés 150 és 160 vágón között váltakozik. Ha az 1 emberre eső földalatti teljesítményt, amely kb. 8 q-nak felel meg, megszorozzuk 600 műszakkal, máris megkapjuk a 200 vagónos széntermelést, amely a mai termelésgátló körülmények között szép eredmény lenne. Csodavárók, tétlenül lévők, miért nézitek az ipari üzemek és gyárak tétlenségét ölhetett kezekkel? Jöjjetek a bányába dolgozni. Az ipar szén és szénért kiált. Hallgassátok meg ezt a jajkiáltást és jöjjetek dolgozni, hogy kenyeret tudjatok adni családotoknak. Ha az országban lévő kb. 40.000 bányász sok esetben 30—40 évig is kibíija a bányamunkát, akokr átmeneti időkre, amíg az ipari élet és kereskedelem naqyobb lendüetet vesz és foglalkoztatni tudja a jelenleg is csodaváró munkanélkül lévő fizikai és szellemi munkásokat, ki fogják bírni a szokatlan bányamunkát is. Ezt az áldozatot mindenki megtudja hozni, elsősorban a saját és az Ország érdekében. . Földalatti munkások felvételét állandóan eszközük a pécsbányatelepi, szabolcsi és vasasi üzemvezetőségek és üzemi bizottságok. Jelentkezzünk munkára! Több szenet az országnakl Induljon meg az ipar! Csökkentsük a muukanélküüek számát! Ez legyen ma a jelszó. Ha fentieket minden zúgolódó, csodaváró komolyan veszi és csatlakozik a jelenleg is lelkiismeretesen dolgozó bányászokhoz, akkor önmaqától fogja megtanulni a bányász megbecsülését és a bányászipar értékelését. Ezen összefogás révén meg fog indulni az ipari élet, dolgozni fognak a gyárak, megindul a ke- reskedelem és mindenki újból elfoglalhatja helyét ott, ahova hivatása. avagy képesítése szólítja. Pécs-, Pécskömyéki Kőszénbányák állításának régóta vajúdó kérdéséi teszi szóvá és azt indítványozza, hogy a N. B. ebben a kérdésben írjon fel a közoktatásügyi mi j ’ niszterhez és kérje a bölcsész-1 kar felállítását. Kérje egyúttal a N. B„ bogy a pécsi hadapródiskola épületét a minisztérium bocsássa az egyetem rendelkezésére abból a célból, hogy abban mindazokat az egyetemi intézeteket, amelyek abban elhelyezhetők, oda helyezzék el, hogy ezáltal azok az épületek, amelyek annakidején más iskolák elhelyezésére szolgáltak, újból visszaadhatok legyenek 'eredeti •rendélfetésük- nek. Ennek a kívánságnak a támogatására & N. B. kérje fel a megye valamennyi pártjának, nemzetgyűlési képviselőjét, hogy azok a nemzetgyűlésben szálljanak sikra ennek az egyetemi kérdésnek a minél sürgősebb rendezése érdekében. Dr. Kassai József ezzel kapcsolatban indítványozta, hogy az Újvidékről elhozott Keleti Akadémiának .Pécsett való elhelyezését kérjék a kormánytól. Több hozzászólás után dr. Hajdú Gyula elvtárs javaslatára - a N. B. ugy határozott, hogy a Keleti Akadémia ügyét átteszik a város törvényhatóságához, az egyetemre vonatkozó Hajdu-fé- le indítványt pedig eredeti formájában egyhangúlag elfogadta a N. B. Juhász Ferenc az építőiparban beállott nagyfokú munkanélküliséget ismertette, amely mint az Uj Dunántúl ismételten megírta. onnan ered, hogy dacára a romokban heverő városoknak és falvaknak, a kormány na épít- kezj-9 megindítsa céljaira nem bocsát az ilk-iekes szervek rendelkezésére megfelelő hiteleket. Javasolja, hogy a N. B. sürgősen írjon fel az újjáépítési és a népjóléti rni-j niszteriumokhoz az építkezés megindítása és különösen a drávumenti falvak továbbépítése érdekében. Kérje fel a N. B. ennek az akciónak n támogatására az összes baranyai emzetgytilési képviselőket. Dr. Kassai József szerint ebben az ügyben az Országos Gazdasági Fótarfácshoz 'kellene fordulni, miután annak a hatáskörébe turtozik minden nagyobb építkezési hitel engedélyezése. Egyúttal kérni kellene azt is, hogy a Pécsett felben lévő többi építkezések befejezéséhez is folyósítsák a szükséges hiteleket. Ötvös bizottsági tag javasolja, kérjek egyben a kormányt, hogy’ ezeknél a pécsi építkezéseknél csakis pécsi iparosokat foglalkoztassanak, miután valameny- nyi. az építőiparral kapcsolatos iparágban ma igen «agy a munkanélküliség. Dr. Hajdú Gyula elvtárs helyesli a Gazdasági Főtanácshoz! való felierjesztés intézését. Vé-1 leménye szerint az építkezéstI még akkor is meg kell indítani,! ha ezáltal az infláció további fo-1 ko/ása áll elő. Munkaalkalmat" kell teremteni a dolgozók részé-] re. A kö/.építkezésekre éppen az inflációs idői kell felhasználni, mert a középítkezésekkel olyan mértékben szaporíthatjuk a nemzeti vagyont, hogy’ annak hatása magára az inflá- vió megállítására is erős kihatással fog jelentkezni. A N. B. az indítványokat elfogadta azzal, hogy az ügy támogatásúra felkéri a baranyai nemzetgyűlési képviselőket. Keserű János alispán soron ki- j viil kéri a N. B.-ot, hogy a tisztviselői létszámcsökkentéssel kapcsolatban n belügyminisztérium leirata értelmében, az ideterjesztett névjegyzékben felsorolt megyei tisztviselők politikai megbízhatóságáról az a! ispán i hivatalnak április 17-ig készít-1 sen véleményező javaslatot Dr. Fischer Gyula elvtárs javasolja, hogy az ügy sürgősségére való tekintettel azt azonnal tegyék át a politikai albizottsághoz A í _______________________________________í . - t i Gy ula egymást kiegészítő javaslatai szerint való módosítással fogadta el dr. Fischer elvtárs indítványát, mely szerint tekintettel a nagyhorderejű munkára, a politikái albizottságot a N. B. többi tagjaiból megfelelően meg fogják erősíteni. f Javos György a tej- és dohányellátás azon ferdeségeit teszi szóvá, hogy amíg az üzletekben kötött tej még a gyermekek és betegek részére is csak minimális mértékben, kapható, addig szabad tej korlátlanul beszerezhető akár a pécsi piacon, akár kint a falvakban. A kérdés körül hosszabb vita fejlődött ki, végül is a N. B. ugy határozott, hogy a dohánykérdésben nem foglal állást, a tejellátás kérdésének rendezése érdekében azonban egyik legközelebbi ülésre meghívja a közellátási hatóságok vezetőit, hogy velük a kérdést behatóan megtárgyalja. Boros Pál szakszervezeti kiküldött május elsejének a dolgozók által való megünnepléséről szólva, hangsúlyozza, hogy évtizedes tradíció szerint a pécskömyéki munkásság ezt az ünnepséget minden évben a Tettye-fennsikon szokta megtartani. Időközbeni ezt a teret a régi reakciós rezsim olyanformán par- kiroztatta, hogy ezáltal lehetetlenné akarta tenni ilyen nagyobb munkásünnepélyeknek ott való megtartását. A dolgozók azonban most, a felszabadulás után újból a Tettyén óhajtják megtartani májusi ünnepélyüket, az az aggodalma azonban, hogy a városi hatóság ez elé a szándékuk elé akadályt akar gördíteni. Klotz Alajos nem tartaná helyesnek, hogy a tettyei parkírozást ilyen nagy tömegnek oda- vonultatásával tónkra tegyék, ezért azt javasolja, hogy az ünnepély megtartására más helyet kell választani. Dr. Fisher Gyula elvtárs szerint e tettyei parkírozás nem lehet akadálya az ünnepély ati való ínegtartásának. Dr. Hujhu Gyula elvtárs hangsúlyozza, hogy az egész tettyei parkírozás elhibázott dolog, mert a teret ezzel nagyobb tömeg befogadására alkalmatlanná tették. Az ilyen- fele parkok létesítését a város, holtterületén kellene foganatos« : tani, nem pedig egy ilyen külső helyen, amely kirándulások és nagyobb ünnepségek céljára szolgált a múltban is, nem pedig néhán" ottani villatnlajdonos nyaralási céljaira. Az egész parkírozást szerinte ugy kell megváltoztatni, hogy 1 megmaradhat ott ugyan a parkírozás, azonban az mégis alkalmassá váljon uagyob tömeg j befogadására. Ilyen értelemben, indítványt is terjesztettek elő, kiegészítve azzal, hogy a májusi ünnepélyt a dolgozók továbbra is a Tettyén tarthassák meg. A két indítványt szavazásra boesájtották és 8 szavazattal 7 ellenében Klotz Alajos szociáldemokrata párttiíkár javaslatát fogadták el. A szakszervezeti indítvány mellett csupáu pártunk, a szakszervezetek és a • Nemzeti Parasztpárt jelen volt egyik tagja szavazott, míg a szociáldemokrata tagok nagy- része, a kisgazdapártiakkal együtt, a munkásságnak a Tctv- tyérő! való kizárása mellett szavaztak (m. j.) Baranyamegye állategészségügye Bárány a vármegye területén # hivatalból jelentendő nllartbc- íegségek közül a ragadós száj és körömfájás Katádfán, a rfi- hösség 6 községben (Egyházbér, Kórós, Matty. Czun, Klshar- sány, Nagvtótfalu) lovon, 4 községben (Kaposszekcső. Komló. Hirics, Szava) juhon nyert megállapítást. Baromficholera Bars- nyahidvegen lépett fel, a iba- romfipestis Mohácson a margitszigeti tanyák között. Sertéspestis Birján, Beremend és Kis- szentmárton községekben, nyert, hatósági megállapítást. Dr. Földi Nándor állami állat orvos szolgálati helyén Siklóson a járási állatorvósi teendők ellátását felvette. A Tettye szépsége Legutóbb! számunkban ismertettük Toinay József polgármester elvtársnak a tettyei parkírozás ügyében tett nyilatkozatát és tegnap a Nemzeti Bizottság is foglalkozott ezzel a kérdéssel. A Nemzeti Bizottságban a Kommunista-párti tagok teljes mértékben azonosították magukat a szakszervezeti Javaslattal, amely követelte, hogy a munkásságnak ezt a hagyományos üdülő- és gyülekezőhelyét adják vissza eredeti rendeltetésének. Az ellenjavaslatot tévő szociáldemokrata Klotz elv- társ nagyjában és egészében a polgármester érveivel szállt szembe a szakszervezetek javaslatával. Mindketten városszépö- szeti szempontokra hivatkoznak akkor, amikor továbbra is fenn akarják tartani az elmúlt években meghonosodott rendszert, a Tettyének olymódon való parkírozását, hogy az csupán egyeseknek nyújtson kellemes sétaalkalmat, de alkalmatlan ló- gyen nagy tömegek befogadására. • A városszépészet kétségtelenül Igen tiszteletreméltó szempont. Nekünk azonban semmiképpen sem elég iszép az, aná csak egyes kiválasztottak számára szép. Minden városnak megvan a megfelelő és könnyen hozzáférhető területe, amely népünnepélyek megrendezésére alkalmas és alkalmas arra, hogy tnagy tömegek pihenőidejükben ott találkozhassanak. Nálunk a Tettye volt ez a hagyományos hely. Emberemlékezet óta a Tettye fennsíkján gyűlt össze ttn nepnapokon Pécs munkássága és a munkásságtól nem idegenkedő polgárság is itt találta meg a legalkalmasabb helyet arra, hogy a dolgozókkal érintkezést találjon. Természetes, hogy * Horthy-iéle reakciós rendszer urainak nem tetszettek a tettyei nagy gyülekezetek és nem utolsó sorban ez volt az a szempont, faraiért a várost körülvevő, természeti szépségekben bővelkedő területek közül éppen ezt választották ki arra, hogy villasoraikat felépítsék és a tömeg táborozásra alkalmas területet csak szerelmespárok andalgására alkalmas szűk sétánnvá alakítsák. A munkásság pedig kénytelen volt apró kiránduló- csoportokra szakadni, mert a kollektív töinegösszejövetelek számára nem volt hely Pécsett. A demokráciában a munkásnak Joga van visszakövetelni azt, ami az övé volt. Nem arról van szó, hogy a Tettyén elhelyezett valóban szép díszfákat és ültetéseket kiirtsuk, szí’ vesen gyönyörködnek .ezekben a munkások Is. De feltétlenül meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy ezek között • díszfák között nagy tömegek Is elhelyezkedést találhassanak. A Tettye problémáját a második szabad május 1. megünneplésének kérdése hozta előtérbe. A munkásság és a vele egytt“ haladó polgárság és értelmiség természetesnek tartja, hogy ennek az ünnepségnek Igazi és egységes tömegdemonstrációnak kell lennie, erre pedig úgy hagyományainál, mint fekvésénél és kiterjedésénél fogva a Tettye-fennsik az egyetlen alkalmas hely. Május 1. szellemének kigúnyolása volna, ha at ünnepségeket — mint ahogy azt egyesek tervezik — kettéválasztanák részint a Baloké nyi parkba, részint a Sétatérre- A Sétatér aszfaltján, a város kellős közepén majálist rendezni nem lehet, a balokányi park pedig minden egyébtől eltekintve, túlkirsi ahhoz, hogy olyan tömegeket belogadjon, mint amilyeneket ez a május 1. .minden bizonnyal megmozgat. A/, egyetlen megoldás tehát — a Nemzeti Bizottság egyetlen szavazattöbbséggel hozott határozata lellenére Is■ * Tettye-fennsik. Az a Tetye-fennsfk, amelynek parkírozása cl nos ugyan, de Igazán széppé csak akkor válhat ha n dolgo^
