Új Dunántúl, 1946. április (3. évfolyam, 75-96. szám)

1946-04-09 / 80. szám

\z angol nép és az angol külpolitika A budapesti Szabad Ncp nyo man közöljük az alanti, a vi­lágpolitika ma legérdekesebb nek számító problémáira, az angol kül- és belpolitika kettős sügére és annak hátterére éle sen rávilágító cikket. Az egyik angliai folyóirat márciusi számában érdekes és figyelemre méltó cikk jelent ueg a munkáspárt egyik ismert tagjának. Zilliacus parlamenti képviselőnek tollából. Megá'la- pítja, hogy amig belpolitikai térén a párt egységesen és nagy lelkesedéssel támogatja a inun- káskornuínyt, a konzervatívok pedig elkeseredetten támadják, addig külpolitikai téren csak a konzervatívok helyeslik Be- vin politikáját aráit a munkáspárt nem tud megérteni és amellyel nagy­mértékben elégedetlen. Zilliacus megállapítja, hogy a második világháború után a munkáskormánv nem a mun­káspárt külpolitikai program­jának érdekében cselekszik, ha­nem — | a világpolitikai helyzet váltó-f zása ellenére — változatlanul} folytafiu a konzervatívok kül­politikáját. Őz angol külpolitika legfonto­sabb problémája az angol-szov­jet viszony, írja. Az 1917-es forradalom nagy félelmei váltott ki a konzervatívoknál, akiknek külpolitikáját a forradalom gvü- lölete és annak Angliára gyako­rolható következményeitől való félelem irányította. A jelenlegi szociális forradalmakat ugyan­olyan hisztérikus gyűlölettel szemlélik. A két háború közötti angol konzervatív külpolitika irányelvei: a kommunista pro­paganda elleni küzdelem, az uralkodó társadalmi ionnak változatlanul való fenntartása és az impcriumi érdekek meg­védése. Munkáspárti képviselő cikke az angol politika kulisszatitkairól életfontosságú“ ér nak, vagy legnagyobb részének, kivéve az északnyugati régi de­mokráciákat, Svájcot és Ausz­triát. Ők képviselik a hatalmas Szovjetuniót és Kínát, ahol egész tartományokat kormá­nyoznak. Ők a délamerikai szervezett munkásság legna­gyobb részének vezetői. Hősies, központi szerepet játszottak a földalatti ellenállási mozgalmak­ban és vezető poziciókba kerülitek azokban a koalíciókban, ame­lyek egyedül képesek csak felépíteni a háború által ösz- szcrombolt országokat. ahol a demokráciát összetörték, ’"agy ahol sohasem volt és ahol a régi társadalmi rendszer nem állítható vissza. A legtöbb or­szágban szorosan együtt dolgoz­nak a szocialista pártokkal". Zilliacus a gyorsabb leszere­lés mellett foglal állást, mert az ország mar csak gazdasági szem­pontból sem képes a jelentős katonai kiadásokat fedezni. Fi­zikailag sem képesek harcolni a Szovjetunió ellen, különben is az angol nép hamar elintézné azt a kormányt, amely őrült módon háborúba vezetné az országot olaj-, stratégiai-, vagy más dekekérí, amelyek oly nagy jelentőségűek a külügyminiszériumnak, a had­ügyminisztériumnak és a ten­gernagyi hivatalnak, de ame­lyekről az angol munkás semmit sem tud és amelyekkel még ke­vesebbet törődik. Európában is alkalmazni kell a munkáspárt politikáját, amely a kormányzó koalíciókkal való együttműködést jelenti az egy­ségesítés, megbékélés és újjá­építés nagy munkájában. Ily E olitikával biztosítani lehet a ékét, mondja Zilliacus, „a je­lenlegi utón pedig katasztrófa felé sodródunk“. Zilliacus képviselő cikke az egyik legfontosabb megnyilvá­nulása annak a közismert tény­nek, hogy a munkáspárti kép­viselők jelentékeny része nagy nyugtalansággal és mély aggo­dalommal kíséri a munkáskor­mány olyan külpolitikai meg­nyilvánulásait, amelyek — ugyan nem teljesen jogosan — felbátorítják a reakció háttérbe szorított erőit és nyíltabb íellé- zésre. erősebb tevékenységre ösztönzi őket. Sz. M. „Legyen ez az új világ a magyar nők új világa iV A MNDSz országos kongresszusának záróünnepélye MTI jelenti: A Magyar De- Mai emberiességünk, mai igénye­ink és a mai idők törvényei irá­A konzervatívok nagy lelkese­déssel üdvözlik Beviim külpoli­tikáját, amely az említett irány- elveken látszik nyugodni. Bevín kitörései a kommunista pártok ellen az egész világ reakciós, fasiszta sajtója örömmel fogad­ta. Bevin különböző- nyilatkozat tai és beszédei mind azt bizo­nyítják, hogy a görögországi eseményekbe való beavatkozás angol impérium. multszázadbeli stratégiai elgondolásának követ­kezménye volt, amelynek leg­fontosabb irányelve ’ Oropzor- száff távoltartása a Balkántól és a Közép-Kelettől. Zilliacus vé­leménye szerint, nem a mnnkáskormány. ha­nem a tengernngvi hivatal, a hadügy- és a külügyminisz­térium irányítják az ország külpolitikáját. Európában, a Közel- és Távol- Keleten a régi uralkodó osztály politikájának megfelelően dol­goznak, amely elvesztette ugyan a választásokat, de nagy több ségben van képviselve a kül- ügy- és- gyarmatügyi miniszté­riumban és a vezérkarban. A világ arculata és ezzel együtt az angol világbirodalom helyzete is megváltozott, bele­értve azokat a célokat, amelyek­ért az angol nép harcolni haj­landó. A Szovjetunió, mint elsőrendű világhatalom került ki a má­sodik világháborúból és tíz­tizenöt év alatt a világ legna­gyobb hatalmává válhat. Megváltozott a helyzet a Kele­ten is, ahol a népek nemzeti függetlenséget, politikai demo­kráciát és társadalmi helyzetük megváltozását kívánják. * „A mai kommunisták — írja Zilliacus képviselő — nem az 1919-es kommunisták. ösezeha- sonlíthatatlanabbul érettebbek és hatalmasabbak Vezetőik Európa majdnem összes orszá­gúiban az egész munkásosztály­Végetéri a MKP Központi Párt- iskolájának negyedik tanfolyama A távozó Ilhtt Pál eivtárs helyeit Farkas Sándor * m.% elviárs veszi ál az iskola vezetéséi Tegnap HL ÚJ DUNÁNTÚL tartotta záróünnepélyét a MKP pécsi Pártiskolájának ne­gyedik kéthónapos tanfolyama. A záró referátum utáni ünnepségen megjelentek a Párt megyei bizott­ságának vezetői K r a n c z Pál elvtárssal élükön, dr. M ü n n i c h elvtárs főispán, dr. Fischer elv­társ népfőügyész, Szigeti Pál elviárs a Magyar—Szovjet Műve­lődési Társaság nevében, Wel­ler Antal elvtárs pedig a köz­ponti vezetőség nevében. Farkas Sándor elvtárs meg­nyitó beszédében kihangsúlyozta a záróünnepély kettős jeliegét. — Búcsúzom most tőletek az is­kola vezetőségének nevében, de búcsúzom 11 k u elvtárstól is, a}'it pártunk vezetősége más beosztásba helyezett át. Ilku elvtársnak komoly része van abban, hogy a pécsi iskola ma a párt iskolái között a leg­elsők között áll. őszinte szomorúsággal fogadtuk a hirt, amely áthelyezését jelentette, de tudjuk valamennyien azt, hogy Illcu elviárs abban a pozícióban, ahová a párt most helyezte, éppen olyan jól megállja majd a helyét és éppen olyan eredményes mun­kát végez, mint itt, a pécsi isko­lán. Utána Weller Antal elvtárs, az Országos Központ küldötte mon­dott néhány útravaló tanácsot a hallgatóknak. — Négy jó tanácsot szeret, nék a lelke teltre kötni, mielőtt innen elmentek. Nem szabad megelégednetek azzal, amit Itt tanultatok, ez csak kóstoló volt abból, amit még ezután kell el- sajátítanotok. Nem szabad en. gednetek, hogy Vártunk ogysé. gét akárki, akármilyen úton megbontsa. A Várt-egységének megőrzése mellett vigyáznotok kell arra is, hogy a két mun­káspárt együttműködése zavar- talau legyen, mert mert jnun- káspárt ugyan kettő van, de munkásosztály csak egy, s en­nek az egy osztálynak egysége­sen kell harcolnia céljaiért. Mindig együtt kell haladni, soha nem szabad elszakadni a Várt­nak a munkásságtól. Amíg egyek vagyunk a munkásság­gal, addig győzhetetlenek va­gyunk. Jegyezzétek meg jól ezeket a tanácsokat és ezek szellemében dolgozzatok kint az életben. Krancz elvtárs közvetlen, meleg szavakkal kérte az útra készülő­ket, hogy tartsák meg emlékük- ben a Pécs-baranyai elvtó rsakat és ne felejtsék el, hogy itt is ugyan-1 azért a célért, a munkásosztály felszabadításáért harcolnak. Dr. Münnich elvtárs beszédében kifejtette, hogy az elvtársak itt szerzett elméleti tudásukat felhasz­nálva most még jobban, szívósab- ban tudnak majd küzdeni az or­szág felépítéséért vívott harcban, az ezzel kapcsolatos most kiadan­dó kormáayrpndeletek végrehajtá­sának murik áj óban á reakció ellen. Dr. Hajdú Gyula elvtárs a Kommunista Pártot olyan hajóhoz hasonlította, amely a tudomány biztos, csal­hatatlan műszereivel navigál a kikötők, a közeli demokrácia és a távoli szocializmus felé. Az iskolát végzett hallgatók a kor­mányosai ennek a hajónak, akik felkészültségükkel, tudásukkal kor­mányozzál: a hajót célja felé. Ezután dr. Fischer elvtárs mon­dott néhány kedves, baráti búcsú­szót, majd az iskola növedékeinek búcsúbeszéde után Hku elvtárs emelkedett szólásra. T- Engedjétek meg, hogy né­hány szóval kitérjél: Farkas elv­társ elöljáróban mondott beszédé­re. Azt kell hozzáfűznöm, hogy az iskola ilyA jó hírnévre tett szert az országban, nenj az én kizáróla­gos érdemem, hanem része van benne munkatársaimnak is, akik segítségükkel hozzájárultak ehez. Most búcsúzom tőletek azzal a kívánsággal, hogy az itt kapott tudást használjátok fel a lehető legjobban és segítsetek minden erőtökkel győzelemre vinni ügyün két, a munkásosztály felszabadu­lását. Az iskola hallgatóságának ked­ves, vidám kis műsora után Far kas elvtárs zárószavaival és az Internacionálé eléneklésével ért véget az ünnepség. mokra.tikus Nők Szövetsége első országos találkozójának impozáns­méretű záróünnepsége a Városi Színliázban folyt le/ A Himnusz hangjai után a szövetség budapesti titkára üdvözölte a kongresszusról Tildy Zoltán köztársasági elnököt, Kővágó Józsefet, a székesfőváros polgármesterét, a demokratikus pártok vezéreit, £ tudományos és művészeti körök képviselőit és a hős jugoszláv nők Budapesten tar­tózkodó kiküldötteit. Ezután Mes­ter Erzsébet felolvasta Tildy Zoltán köztársasági elnöknek a demokra­tikus nők kongresszusához intézett üzenetét: ,,A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége kongresszusának kül­földi vendégeit és magyar résztve­vőit melegen köszöntőm. örülök a külföldi vendégek je­lenlétének, mert úgy tekintem őket, mint hídépítőket a duna- völgyi népek között és hiszem, hogy a magyar nők mostani or­szágos kongresszusán átérzik azt a szeretetet, amellyel a mi asszonyaink fogadták őket és ebből a szeretetböl megértik a tiszta és becsületes szándékokat a népeink között barátság »és és testvéri együttélés megvaló­sítására. Fájdalmas történelmi tapasztalatok figyelmeztetnek mindannyiunlgt, hogy egymással való kapcsolata­ink újra felvételében kíséreljük meg mellőzni mindazt, ami elvá­laszthat bennünket. Ha egészsége­sebb életet akarunk élni, mint a múltban, éltünk, magatartásunkat és cselekedeteinket a legszebb emberi törvény, a szolidaritás pa­rancsai szerint kell alakítani. Legfőbb ideje, hogy új renddel és új törvénnyel szabályozzuk éle­tünket és az emberi megismerés, megértés szálaival teremtsünk az eddigi­nél egészségesebb testvéri kap­csolatokat a dnnavölgyi népek között. . uvítsák cselekedeteinket és akkor — bizonyos vagyok benne — ke; vesebb vér és kevesebb asszonyt Könny fogja öntözni Magyarország és a dunavölgyi népek történelmé­nek útját. Meg vagyok győződve arról, hogy az a tiszta lelkesedés és az e fel- készültség, határozottság, amellyel a nők elfoglaltál: helyüket a mun­kában, a szellemi, lelki és fizikai újjáépítésben közéletünkben, egyik legnagyobb bizonyítéka annak, hogy megteremtjük hazánkban a*, egész magyar nép, a dolgozó mii Hók szabad és boldog jüvedöjét. Üj világ köszöntött az egész ma­gyar népre és legyen ez az új világ a magyar nők új világa Is, amelyben í becsületes munka arán klsariád­nak a félelemnélküli és békés boldog élet lehetőségei." A köztársasági elnök üdvözle­tét az asszonyok nagy tapssal és éljenzéssel fogadták. Végül Kő­vágó József Budapest polgármes­tere szólt a kongresszus résztvaől- bez. * A Magyar Nők Demokratikus Szövetségének nagvgyűlésére ér­kezett jugoszláv küldöttség sajtó- fogadást rendezett a jugoszláv misszió székházában A küldöttséd tagjai a' szívélyes légkörben le­folyt fogadáson a hozzájuk inté­zett kérdésekre válaszolva igye­keztek megvilágítani az új Jugo­szlávia nötársadalmának helyzetét, jelenlegi munkáját és céljait. A nyilatkozatokból megállapítható, hogy a jugoszláv nők háborúban és békében a fasisztaellenes, de- mokratikus eszméknek bátor har­cosai és hogy a küzdő férfiak ol­dalán éppúgy megállják helyüket, mint a közigazgatás békés irányí­tásában. A küldöttség tagjai hétfőn részt- vettek a Magyar Demokratikus Nők Szövetségének gyűlésén, majd r:z esti ■ <>rákban visszautaztak Ju­goszláviába. \ Nemzeti Bizottság diákpályázata demokratikus tanulmányok íráséra Bolgár Elek rendkívüli követ MTI. jelenti: A köztársaság elnöke a külügyminiszterek, a miniszterelnök utján tett előter­jesztésére (Bolgár Elek elvtárs egyetemi nyilvános rendes ta­nárt u III. fizetési osztályba rendkívüli követté és meghatal­mazott miniszterré nevezte ki. Bolgár Elek rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter hétfőn már át is vette új hivatalát a magyar külügyminisztériumban. SZERKESZTŐSÉGf ÜGYBEN SZÍVESKEDJÉK TÁRCSÁZNI A *»—*» TElJKFONSZAMOtt Pécs város és Baranyavárme- gye Nemzeti Bizottsága, mint a Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok 6s Szabad Szak szervezetek képviselője, f. évi •március hó 29-én tartott ülésén hozott határozatával a közép ée középfokú iskolák tanulói ré­szére az alábbi pályamunkák egy vagy több tételeinek kidől gozására pályázatot hirdet: 1. Munkásság szerepe a ma- var demokráciában. 2. Parasztság szerepe hazánk újjáépítésében. 3. Értelmiség hivatása a de­mokráciában. 4. Szomszédaink és a mai Ma­gyarország egymásrautaltsága. 5. Miért volt káros az 1867-iki kiegyezés. 6. Németség kárcjs bufolyása az utolsó 100 évben. 7. Demokratikus eszme Ady Endre és Szabó Dezső műveiben. 8. Demokrácia ellenes törek­vések az első világháborútól napjainkig. Pályázhatna!, a közép és kö­zépfokú iskolák tanulói 14 évtől, érettségiig, egyetemi hallgatók azonban nem. Pályázati határidő 1946. má­jus 31-én déli 12 óra. A pályázó nevét és lakcímét tartalmazó jeligés borítékkal felszerelt pályamunkák a Nem­zeti Bizottság titkári hivatalá­hoz (Városháza, II. em. 66) köz­vetlenül adhatók be. A pályaműveket a Nemzeti Bizottság által kiküldött albi­zottságban résztvevő nevelők bírálják el. A legjobb pályamű- veket a Nemzeti Bizottság meg­felelőképpen díjazni fogja és azt u helyi lapokban közzéte- > szí. Az új bolgár kormányról Két héttel ezelőtt a bolgár r ágensek megbízták Georgier miniszterelnököt, hogy alakítsa meg az új kormányt. Szóba ke­nut a kormány kiszélesítése, * „három nagy" moszkvai megbe­szélése alapján úgy, hogy a* ellenzéki pártokból 2—3 minisz­ter került volna a kormány!»*. Georgiev azonnal megbeszélése­ket kezdett az ellenzéki pártok jelöltjeivel. Pontról-pontra tár­gyalták az ellenzéki követelé­seket. A megbeszélések nehe­zen haladtak, mert az ellenzék teltételei elfogadhatatlanok vol­tak. Nem feleltek meg a „bá­rom nagy" moszkvai határoza­tainak és ezért a közeledés ku­darcba fulladt. Georgiev ezért most az ól bolgár koalíciós kormányt * Hazafias Arcvonalba tömörült pártokból alakította meg. A bol­gár nemzetgyűlés az új kof mánynak bizalmat szavazott ós törvényesnek Ismerte el. Az új kormány külpolitikái* változatlan maradt, vagyis * Bulgáriát kétszer is — egv**er 1878-ban a törökök alól, egV- szer pedig 1944-ben a fasizmus alól — felszabadító Szovjetunió­val és a szövetséges és szom­széd államokkal a lcgbarátlbh legszorosabb együttműködésbe* dolgozik. Belpolitikája; a mezőgazdaság modernizálása, a nehéz lp*1 megalapozása, a nép szükség­leteinek kielégítése és életní­vójának felemelése, a fasts*** maradványok kiirtása. Ennek n belpolitikai vonala*® célkitűzései miatt hiúsultak »«í Georgiev miniszterelnök tár­gyalásai az eUenzékl pártok v®* zetőivel, akik le akarták épí­teni az ország gazdaságút, vtí* sza akarták fordítani a történ®1' met. . A bolgár Hazafias ArcvoD» koalirlós kormánya al°n"Í7i győzött és vele együtt gYDÍ" az egész nép, — a bolgái <• Kaezavetov Mari* az mokrácla.

Next

/
Thumbnails
Contents