Új Dunántúl, 1946. március (3. évfolyam, 51-74. szám)
1946-03-27 / 70. szám
Szakosíts Árpád nagy beszédet mondod a Szociáldemokrata Párt első megyei kongresszusán A fegyveres demokráciának könyörtelenül kell elbánni ellenségeivel Testvérpártunk, a Szociáldemokrata Párt vasárnap délelőtt vár- megyeháza közgyűlési termében tartotta meg első megyei értekezletét, amelyen megjelent Szaka- S’t.s Árpád államminiszter is, — és ott nagy beszédet mondott. Bevezetőben foglalkozott a szo- eiáldemokrata párt évtizedes harcaival; majd rátért a jelen események ismertetésére és özeket mondotta: — Most másodszor történik meg, hogy a magyar demokrácia rétnülctes örökséget vesz át: nemcsak anyagi romokat, hanem egy erkölcsileg is összeomlott világot. És mégis vannak számosán, akik azt várják, hogy a fiatal demokrácia máról-holnapra medrébe terelje az elszabadult hullámokat. Miért niem lázadoztak korábban, Sztójaiék kormánya és Szálasáét ellen? De amíg hozizájuk nem ért a szenvedés, közömbösen nézték, hogyan árulják cl az országot és a szegény népet. Nem akarják tudomásul venni, hogy a világháború elindította a történelem legnagyobb és legroé- lyebbrehatoló forradalmát, amely még nem fejeződött be. Az új világ még birkózik a régivel. A régi világ hatalmai nem akarnak belenyugodni a változha- tatteiba, pedig bele kell nyugod- niok. mert visszatérés a régi világrendbe nincs. Munkások és parasztok miliői jelentkeznek az új világrend színpadán, hogy az emberisé« drámájának új fejezetét játszák. eh A születés nem jír fájdalom nélkül és az új világ ■nem épül föl máról-holnapra ,Uj rendet kell teremtenünk a termelésben ■— mondotta Sakasits eiv- társ és gépek világa az «emberiség szabadságának legfőbb és leg- ir.aradandóbb biztositéka lesz. De forradalmi átalakulás következik be az encrgiagaizdálkodás'ban is. Az atombomba, amely most féle lemben tartja a népeket, megszelídül és gépeket hajtó erővé válik. A világ egyrészt kitágul, másrészt kisebb lesz. Közelebb jutnak egymáshoz az emberek. Uj elrendeződés következik minden vonalon és az országok olyan fejlődésbe kezdenek, hogy néhány esztendő múlva csodálkozó szemmel tekintünk a megváltozott világba. Ennek a megváltozott világnak további fejlődését nem lehet a kút fenekéről békaprespektiváva! szendéim}. A panaszosan kurutvo- ló hékák jöjjenek a kút fenekéről a kút kávájára. Nagy távlatokba kell tekintenünk. mert ma nincs egyetlen talp- a/lattnvi területe sem a földnek, ahol függetlenül a másik Kerülettől, lehet politikát csinálni. Minden ország összefügg egymással és miodeh ország politikai eseményei kihatnak a másikra, aki nem jelenti .azt, hogy a magyarság olvadjon ide. vagy oda. Áz új világrendben a magyarság szellemisége, nemzeti egysége sokkal jobban fog kialakulhatni mint ahogy az eddig történt. Kitért ezután a demokráciával összefüggő kérdésekre és megállapította, hogy a szó etimológiai meghatározás: „népuralom“, nem fedi teljesen a fogalmat. A demokrácia tulajdonképpen közmeg egyezés. Közmegegyezést azonban csak egyenlő felek köthetnek egymással. Arra kell tehát törekednünk, hogy minden társadalmi réteg egyenlő legyen a másikkal. A demokrácia a nép részvéteié az .államkormányzásban és, hogy ez hatékonyan történhessék, azért kell a politikai demokrácia intézményei mellé felépítenünk a gazdasági demokráciát. Ezután a föM reform céljairól beszélt, majd az államosítási elhatározásokat ismertetve megemlékezett a suttogó propagandáról, amely a Szovjetunió és az angolszász hatalmak várható konfliktusára spekulál. — Beazélt a belső rend megszilárdításáról és az erkölcs megsziMrdi- t ásásól. Demokráciánk legyen fegyveres demokrácia —* mondotta Szakosíts elvtárs — és ez a demokrácia könyörtelenül bánjék ellenségeivel, mert itt nemcsak politikai rendszerről, hanem a nemzet és a nép életéről van szó. A gazdasági élet újjárendezé- sének feladatai után a- termelés fokozásáról és az infláció letöréséről emlékezett meg. A politikai jelszavak helyett új program érvényesülését hirdette: dolgozni, dolgozni, dolgozni. Ez az ország nem pusztulhat el és ez a nép nem vándorolhat ki az országból. Itt kell új életet teremtenünk. Az államháztartás egyensúlyba hozása érdekében tervbevett lét- számapasztás kérdésével kancso- latban vázolta az átképzőranfoiva- inok ’fontosságát, maid a bankok állatni ellenőrzés alá kerülését ismertette. Kidért a külföldre hurcolt javak kérdésére is és hangsúly ózta-, hogy a mintegy 12 milliárd aranypengő értéket képviselő anyag hazahozatala nagy segítséget jelent majd a gazdasági talpra- állásunkbn. A sz«>mszéd népekkel való baráti viszony kiépítésével kapcsolatban meleg hangon emlékezett meg Tito Jugoszláviájáról és a jövő európai népek szabadság felé vezető útján igen kedvező lépésnek mondotta Groza román miniszterelnöknek a vámunió és titlevélkényszer eltörlésére utaló javaslatát. A Csehszlovákiával fenállő vitánkat megoldhatónak remélte, maid a Szovjetunióval foglalkozva a következőket mondotta: — Elsősorban meg akarjuk nyerni a Szovjetunió bizalmát és barátságát. A Szovjet Birodalom határainkig ér el és ezt nekünk magyaroknak világosan fel kell ismernünk. Eddig & német imperializmus uszályában sodródtunk, most a szabad szovjet nép áll mellettünk és vele kell kiépítenünk jövendő viszonyainkat. Egyszer azt mondottam hid akarunk lenni kelet és nyugat között. Hozzá akarunk járulni ahhoz, hogy a keleti es nyugati eszmék szintézise megteremtődjék és elmosódjanak a különbségek. de természetesnek tartjuk, ha ennek a hídnak erősebb és szilárdabb pillére a szovjet-magyar barátság lesz. Ismertette ezek után a hitleri barátság pusztításait, majd a- faji gyűlölet helyett a megbékélés politikáját hirdette, —annak a rendnek a megszilárdítását, amely fajra, vallásra és rangra való tekiri- te nélkül csupán az embert értékeli, elvégzett munkája után és érdemében. Beszélt a politikai nevelés szükségességének hangoztatásával valamint azal a hittel fejezte be, hogy az eszmény tisztasága biztosítani fogja a dolgozók számára ia szebb és boldogabb jövőt. kezdődik a „Hazánk és a nagyvilág“ c. előadássorozat Abay, S&íacs és Kríszlics egyetemi tanárok az előadók Érthető és fokozott érdeklődés nyilvánul meg a magyar közvé- leménvboT! a májusban tartandó béketárgyaíások iránt. Szinte a béketárgyalások előestélyén egy olyan előadássorozatot indít a pécsi pedagógusok szabadszak- szervezete a szabad művelődéssel karöltve, mely szakelőadók részvételével mindazon kérdéseket megvitatja, melyek a békekötés szempontjából is a legfontosab- b-fk. Hogy milyen helyet foglal e' Magyarország a világban, milyen politikai, gazdasági, kulturális összefüggések mutathatók: ki, szóval: milyen lehetőségekkel számolhatunk az új békekötés előtt, erre ad választ ..Hazánk és a nagyvilág“ c előadássorozat. Hetente három nap (hétfő, szerda, és péntek délután fél 5 órai kezdettel tartják az előadásokat a városház közgyűlési termében. — A részletes műsor: Március 27. Délután fél 5 órakor Abav Gyula: Megnyitó. — Salaez Gábor: A világpolitikai helyet t;z első világháború előtt — Krisztié» Sándor: Az első világháború és a périzskörnyéki b ékeszerző dósét. Március 29. délután fél 5 órakor: Lenn er József: A második világháború. — Záhonyi Tivadar: Háborús felelősség és bűnösség. — Abav Gyula: A jóvátétel. Április 1. délután fél 5 óraikor: R a j e z i Péter: A világbéke tartós biztosítása. — Köves! Béla: A világ gnízdasági taloraállitása. — Palotás Zoltán: A nemzetiségi kérdés. Április 3. délután fél 5 órakor: F á b i á n István: Európa problémája. — Vörös Márton: A nyu- gateurópai kisnépek és mi. — Szabó Pál - Zoltján: Déíkeiet- curópa- és a magyarok. Április 5. délután fél 5 órakor:! Boros István: Magyarország és Oroszország. — Horn János: Magyarország és az Egyesült Államok. Április 8, délután fél 5 órakor:: Abwy Gyula Magyarország és Angiim — Goszt onvi Pál: Magyarország és Franciaország. Április 10, délután fél 5 órakor Műn midi Ferenc Magyarország é- Lengyelország. — Bé d i Imre: Magyarorszáf és Németország. —- Kardos Tibor: Magyairorazág és Olaszország. Április 12. délután fél 5 órakor: Záhonvi Tivadar: Magvaror-J szág és Csehszlovákia. — Pusz- t a i József: Magyarország és Román:«.. , a Április 15, délután fái 5 órakor: Vándor Gyula Magyarország és Jugoszlávia. — Som ogyi Géz® Magyarország és Ausztria Abay Gyula: Összefoglalás. Di. doktor Sándor elutá a- váci feqyUáo&artvak me# — aki odajuttatta, ma is szabadon sétál Pécsett Követeltük Szabó Géza, az uszító és munhásvezéreket fegyházba hu/cu ó szerkesztő azonnali letartóztatását Egy szállodai szoba bére egy napra egy gramm arany jövedelme, hogy egy liter korért Egy ismerősünk mondotta el pesti rokona a mecseki üdülőszállóbam akart szobát bérelni, ott azonban minden teketória nélkül azt közölték vele, hogy a szállóban a szoba bére egy napra egy gram arany. Megittak ez alkalommal a szálloda étermében egy fél liter bort egy szódával, amiért nem kevesebb. mint egymillió és kétszázezer pengőt fizettek. Fizckből az adatokból az állapítható meg, hogy a mecseki üdülőszálló úgylátszik, teljesen a feketézők és valutaspekulánsok befogadására és kiszolgálására rendezkedett be. Mert ki másnak var. leérné' lévő aranya, hogy azzal eszlkögvilhesse szállóbeli fizetnivalóit és kinek van ma akkora a ékünk, hogy a napokban egy I kétmillió pengőt fizethessen, máson a járt lenn Pécsett és n*k mbit sn emutett szakmabe.i a ÚiDUNÁNTÚL uraknak? És vaijjon hatóságilag megengedett dolog-e az, hogy egy nyilvános szálloda nyíltan arany- valutára helyezkedjen, amikor köztudomásúlag ilyen ritka fizetési eszközzel csak kevesek rendelkeznek’ A gazdasági rendőrségnek talán itt is helyénvaló volna a beavatkozása, a közérdek és különösen azoknak rrz érdekében. akik sem nem feketézők, sem nem valutások, hanem csak közönséges értelemben vett dolgozó emberek. — A budapesti vasutas Hangversenyzenekar vasárnap rendkívül nagy sikerrel szerepelt Pécsett A kettős ünnep anyagtorlódása miatt részletes beszámolónkat a holnapi J »okban közöljük. Hl Budapesten kedd reggel kezdték tárgyalni a magyar »aljtó legszé- gyentcljcsebb sajtóvezéréinek, Ko- lozsvári-Borcsa Mihálynak bünpe- rét. Kolozsváry-Borcsa uszító cikkeivel tette nevét hírhedtté, de bűne még ennél is nagyobb, meri mint a sajtókamatra volt elnöke, a németek kezére játszotta a baloldali újságírókat. Amíg Budapestem a népbiró- ság előtt felel bűneiért a magyar sajtó Quislimgje, addig a pécsi Koiozsvári-Borcsa sétál és élvezi a márciusi napfényt. Mert, aki még nem tudná, annak eláruljuk, hogy nekünk is volt egy pécsi Kolozsvárink, aki aljasságában és uszításaiban méltó volt a budapesti kollégájához, sőt sokszor túl is szárnyalta. Ez az ember, akit éveken át, mint szerkesztőt tituláltak, Szabó Géza, a Dunántúl című fasiszta lap hírhedt h. szerkesztője. Amit ez a Szabó Géza itt éveken át a toli szabadosságával visszaélve művelt arra sem helyünk, sem kedvünk nme» kitérni. Most csak egy esetét ismertetjük, amikor Szabó Géza a legpuritánabb és legtisztábbkezü pécsi munkásvezért dr. Doktor Sándort 80 esztendős korában juttatta a váci fegyházba, ahol elvtársunk éveken át tartó raboskodás alatt megvakult. 1941 májusában a fasiszta« magyar és német ujsúgirók meghívást kaptak Wertth Henriktő., hogy tekintsék meg a „felszabadított Délvidéket“ Szabó Géza is leutazott a Dé-Ividékre és első cikét 1941 május 4-én a Dunántúl című napilap vasárnapi számának 5 oldalán ezzel a címmel közölte: .Testvéri ölelkezés Magyarkani- zsán, ahol 22 évig magyarok vetettek és csak a szerbek arattak“. Ezzel az uszító címmel kezdte cikkét Síz. G„ de alcímében már újabb bűncselekményt követett el. F.z az alcím így szólt: ..Találkozás Magyarkanizsán a Pécsről emigrált dr. Doktor Sándorral.“ Az alcím alatt szószerint idézve így ír e találkozásról Sz. G.: „Ahogy ia főutcán járok, ismerős aircot fedezek fel és régi keserű emlékek törnek fel bennem. A pápaszemes, sKakállas öreg, aki szembejön velem a hírhedt kommunista vezér, dr. Doktor Sándor, a pécsi bábaképző cinig1 rált igazgatója. Nem vitt rá a lélek, hogy megszólítsam. Még jól emlékszem arra a hírhedt csütörtöki, 1921 augusztus 11-ére, amikor a kommunista csőcselék dr. Doktor Sándor vezetésével többek közt a Dunántúlt is megostromolta és csak az Isten óvott meg bennünket, hogy felelős szerkesztőnkkel együtt éltetünket ne veszítsük. Dr. Doktor Sándor gyanútlanul megy cl mellettem. Pár lépésre már megtudom, hogy ennek a kommunista szobatudósnak, aki a nemzeti hadsereg bevonulásakor elmenekült Pécsről, a szerb kor- S mány Magyarkanizisára jelölte ki * lakhelyét. Azóta' itt él, nagy vagyont szerzett orvosi praksziSá- val és leányait is jól férjhezadta. Most a nemzeti lobogódíszes házak előtt nyugodtan sétálgat, mint aki a1 múlt emlékeit elfelejtette.“ A cikk amelynek mindlen sora szemensizcdett hazugság és uszítás egy nyolcvanesztendős tudós ellen, aki soha senkit nem bántott és akitől a Dunántúl egyik bértollnokának se kellett félteni életét megtette hatását. Ké nap múlva már diadallal jelentette Sz. G., hogy Újvidéken letartóztattak több magyar cmig- rást és e cikkében külön felhívta a csend őrség figyelmét dr. Doktor Sándorra, akit pyászmagyamak aposztrofált. F. cikkében Polácsi Jánost is leleplezi, akivel szintén találkozott az utcán és aki szerinte sírva borult a nyakába és mindlent megbánt. Hogy Sz. G. mennyit hazudo- i/ott össze c cikkeiben, arra élénk fénvt vet Polácsi János elvtárs nyilatkozata: — Ha valakinek a. nyakába borultam volna, az semmicsetre sem Szabó Géza lett volna, aki vu'ó- sággal hajtó vadászatot rendezett a délvidéken a magyar emigránsok ellen, így ellenem is. A si rendőrség őrizetbe vette dr. Doktor Sándort. A többi már ismeretes, A pécsi osztálybiróság rövid tárgyalás után a nyolcvancszten- dős dr. Doktor SÍándort tizes? - tendci fegyházra ítélte. Szabó Géza már megelégedett volna ezzel az eredménnyel, bogy került egy nyolcvanéves emberi lefogatni, de ő még ezen is ment. A bíróság előtt súlyos valta mással nehezítette elvtársu*»* helyzetét. Ellenie vallott mér dr. Ncndtwich Andor volt polgármester és eél Páhok nevű rendőrtörzsőrmesteT' Ezekben sem volt semmi kimélfit dr. Doktor Sándor ellen. — Bél, mentővaliomás hangzott cl, Csc**1 Nándor fényképészé, aki zö<" ingben is oda mert általi dr. D®** tor Sándor mellé és akiben nyhj* volta mellett it több emberség _ becsület volt, mint Sz. G. szc"' kcsz'töben. Szabó Géza dr. Doktor Sáridéi és a többi pécsi emigráns börto«1 bejuttatója, a felszabadulás ut» másfél évre még szabadon va ' Hetenkint öt percre kiéli jcjeri. keznie a politikai rendőrség®": egyébként nyugodtan él mecsg\ villájában, amit az ilyen úszi cikkekből szerzett. Pedig Sz. rovásán ezenkívül is sok vtanTöbbi délvidéki cikkeiben felen ül uszított a szerbség e" v és követelte a leszámolást ®s rendcsinálást. d<*1 fásból talán annyi igaz. hogy Sz. G. leleplező cikke után a csend;rség lefogott és a cikk hatása alatt napokon át félholtra vert. Ha sírtam, akkor sírtam. Június 3-án Sz. G. fáradozásait teljes siker övezte, mert akkor már jelenthette, hogy a pécri ’ pécsi utcákon. Abban hogy a véres ujvj® ____Li..,; ___nlkO' c' és z sablyai „rendcsinálás“ ed kérhetett, abban nem csekély repe van az ilyen szabógézaeKn Doktor Sándor azóta már n‘ pihent. A f egy házból ?.z or^?.zSrt szabadították fcL — ^e^n,foít teste, a fegyházban megtam ^ egészségi állapota nem en“' tfc- liogy megérje azt, amiért cfiy 0 ten át áldozatos szu-génya^ ^ küzdött. — Emlékét Pécsett e utcatábla sem őrzi. Ez nem Vg ba'j, hiszen alakja és élete |Tl péidaadóan él közöttünk- . Az azonban már kegyelet ienne, ha 5izabó Géza meg napig is szabadon sétálható^
