Új Dunántúl, 1946. március (3. évfolyam, 51-74. szám)

1946-03-24 / 69. szám

Tarle E. a Szovjetunió Tiidoiriinyos AJcadémiáíának fogja A diplomácia kulisszái mögött A Szovjetunió elszigetelési politikájának csődje A szörnvÄsegek után, amiket u emberiség a közelmúltban *ll s arai most olyan iszonya tos képekben pereg b* élőttiluk a nürnbergi. helMŰnki, nie.sr ro.i« perekben, nein lehet csodá I ái, ha a béke és haladás ősziote barátai meg akarják kímélni n emberiséget. egy újabb hasonló i ■ sztróbitó! és ezért éber fi- gv lemmel kísérik mindazt, ami H diplomácia kulisszái niÖpüt lejátstódik.. A mai nemzedék egyébként sem elvontan,-hanem cwkor'atilag Fogja fel a világ politika kérdéseit. Elszigetelési törekvések Egyik legszembetűnőbb jelen­ség. amely mór a háború előtt is megmérpezfe a nemzetközi politika légkörét, a Szovjetunió elszigeteléscuek álma. Ebben a kőidéiben hol uyiltan, hol hall­gatólagosan, hol pedig szovjet­éi!'nes szerződések tormájában sok olyan állam is megegyezett a'- iveket egyébként sok fontos * igpolitjkai kérdésben sziaka- c’ók választott el ‘egymástól. A Szovjetunió elszigetelésének kérdésében olyan politikusuk találkoztak össze, mint a kon­zervatív Baldwin, Neville Cham be. Iain, a radikális Daladier, « a munkáspárti Henderson. A Szovjetunió elszigetelésére irá­nyuló politika boszorkánykony­hája körül sürgött-forgott sok ú. vnevezett szocialista, a tiszten V kán, a demokrata Buli t , I! iver, az Egyénit ÁJ I amok $ néhai elnöke, az autókirály Ford, Swen Hédin. a végelgven > gülés előtt álló Knut Hamsun vagy Varsóban a mindenre kosz Beck ezredes. Sokan álmodtak a Szovjetunió nemzetközi elszigeteléséről, de e-ek közül nem mindenki mert fenn hangon szólaní az ilyen tö­rekvések egyetlen magától érte­tődő következményéről és logi­kus betetőzéséről: a német sr.ov- jetellenes támadás tervszerű előkészítéséről. Ezt illetően csak elvétve hallottunk egy-egy ki- fr.kadá't, holmi politikai hiíbele- bnlázs részéről. A Szovjetunió kizárását a nemzetközi egviiti működésből sok politikus és közíró propa­gálta Ezek természetesen nem mind jutottak odáig, hogy Hit­lert a Szovjetunió megtömadá- r íra szólítsák fel. Só? sokan egyenesen Hitler támadó száu- dr'kai elten nvilotVoztak. Ám Vfilamennyien egyetértettek ab- b in. hogv a Szovjetuniót kínai f ’’al kell elválasztani a Tilág töóbi rószótől s ezáltal, mint akkoriban mondották, meg kell menteni » civilizációt a bolsevik járványtól. t Veszélyes engedékenység Nagy szerep jutott ebben a törekvésben a Szovjetunió gaz­dasági elszigetelésének, sót boj­kottjának. Mr ezen a téren is lehetetlen volt megtalálni a tel­jed összhangot. Az európai or- •igok ugvanis belső helyzetük­nél fogva időnként egyenesen k ón v szerit ve voltak arra, bogy különféle gazdasásri megegyező Beket és szerződéseket kössenek a Szovjetunióval. A Szovjetunió elszigetelésére irányuló politika kétségtelenül bizonyos ^ eredménnyel járt a különböző reakció« országok számára Az évtizeden át foly ta­tott szorjetellenes agitáció ked ve/ő légkört teremtett minden a Szovjetunió ellen irányuló v 1 ' rús provokációnak, Így például ,a hitlerista Németor­szág „jogtudósának*’ .Bokhoffnak elméletét Európa nv-iltan vagy burkolton szovjetellenes körei rrVrtnszertvvel fogadták. \ pol­gári táborból egyetlen tiltakozó hang sem szólalt fel ellene. Már pedig er az elmélet úgy szólt, hogy „a Szovjetunióval kapcso- latbnn nem lehet beszélni jog­ellenes* háborúról, mivel min­den szovjetellene« háború, bár­mely jogcímen folytassák is, a legteljesebb mértékben törvé­nyes“. Bokhoff tehát elvileg kijelezi- ♦ette, hogy bármely államunk fogában áll megelőző hadüzenet nélkül behatolni a Szovjetunió terül rí őre. E ténv" jelentőségét nem lehet leszállítani azzal- hogy tnost utólag kijelent jj-k - a f - zta Németorsyá? minden Uvnipn! -izemben ilyen maga tartást- tanúsított. Ez hárugság, Mis államokról IW és toyo kö­zött «grellen hiÉ-rf’óka sern mert így írni Csak a Szovjet uniódat szemben ragadtatták magukat uralmuk legelején kezdve hasonló szája «kodásra mivel biztosak voltak abban, hogy hnllgufólagos támogatósra sőt olykor bongos heb-eslésre találnak a polgári demokratikus * rszágok bizonvos köreinél. Ez a magyarázata annak, hogy minden olyan »orvról, amely a Szovjetunió kikapcso­lását jelentette a nemzetközi Politik ni életből, már eleve azt hitték, hogy sikere lesz. Ezzel «/'•mbe.n minden ölvén törek­vés. amely a Szovjetuniót szó­hoz akarta juttatni a nemzet­közi kérdések eldöntésénél szinte leküzdhetetlen akadá­lyokba ütközött. Tildy Jöttén a magyar-romén s por p c sola to í< ról * Ha a diplomáciai irat- tárak beszélni tudnának Élesen világítják meg ezt * tényt 19*59 sorsdöntő tavaszának moszkvai tárgyalásai. Eljön a nap, amikor ezekről a tárgyalásokról közzéteszik az Irattári okmányokat át a világ haladó közvéleménye megismerj a részleteket, ame­lyek lehetetlenné tették, hogy a német fasizmus mér akkor, n szövetsége*;* számára ked­vezőbb körülmények közt és kevesebb véráldozattal leszá­moljanak. Egyelőre ezeket az okmányokat titokban tartják és csak alapo­san megszűrve tesznek közzé hébe-hóba egy-egy iratot. De érdeme.? még ezekkel is kimerí­tőbben foglalkozni. Olyan ékes­szólóan beszélned?, hogy szipte fölösleges megjegyzést fűzni hozzájuk. A német fenevad, miután lé- pésről-lépésre darabokra szag­gatta a versaillesi , békeszerző­dést, az európai országok meg­támadására készült. Arról volt Ml DUNÁNTU szó hogy gyors katonai szerző­déseiket kell kötni a fenyegetett országok közt a fasiszta tárna das visszaverése céljából. A va lóságban azonban mi történt? A dolgozó nép előtt úgy tüntették fel az ügyet, miurba Moszkvó ban rendkívül foutoe tárgyalá­sok foly i ának a szovjet kot- ai.ínn'al Ugyanakkor azonban mindent elkövettek, bocy ezek a tsrgvd'ások semmiféle ered­ményre icui vezessenek. Tele toriikk --; k íJ.bá Itak Lengyelül- szág é- doniúnia roegvcoesciiett s ikségc«iégfciőE ugyanakkor u.ónban Lu-ánia; - Lettország m?g fsrter-za* hiilerbarát sor munvait .. ítyombau arra buz­dították, hogv tiltakozzanak a nagy demokratikus országok segítsége ellen. Végül megtalál­ták a módját annak is, hogy „magánszemélyek“ ,, vétet Ieu‘* találkozásán bizonya« semleges országokban, csak úgy melléke­sen tudomására hozzák, hogy hogyja Lengyelországot s időt nem vesztegetve menjen egye­nesen kaoingrád el Ion méo 'p*d:.g a b*M •oret’áprvb-w fo- -««*ruJ. aro elveit ..ímúfy akarják ««gubát véd «Im «sc ni A politikai rövidlátás kőveíke* ménjei Európa háboruelőtti története megmutatta, mint fordul egy ostoba politika azon országok ellen, amelyeknek politikusai ennex a politikának szószólói voltak. Már nem kell azon vi- tatkozni, hogy mit akart a hi* lerista Németország. Anglia meg r ranciaofsiíáj? bőrükén tapasztalták ezt Angliában nem felejtették még el nr |*>40 éti esztendőt. Vannak, akik ma kér kedoek azzal, bogy Anglia eb­ben az időben egyedül állt szemben a ..győzhetetlen“ hitle- rwta Németországgal. Az angol nép kétségkívül joggal lehet büszke arra. hogy hősies kiál- .ássálI elhárította az ország fe lett függő halálos veszedelmet De közben nem szabad elfelej tenünk egy csekélységet. Azon kötöknek ngyanis. amelvsk bű­ne folytán Anglia -olyan hely /étbe került, hogy egyedül áfli szemben a hitleristákkal, való ban nincs mivel dicsekedniük. Mert mi volt, az oka annak. Angliának 1940-ben egye­dül kellett kiállania? Miért kel- lelt egyedül maradnia? Azért, , vaksággal megvert állwn- férfiainak egész megelőző poli­tikája arra irányult, hogy Kelet felé terelje a német támadást Azért, mert ezek az emberek erőnek erejével el akarták lep­lezni azt, hogy a Szovjetunió az egyc'len hatalom, atnellvel süketségben a nyugati demo­krácia a fasiszta támadással szembehelyezkedhetett volna Emellett nem szabad elfelej­tenünk azt sem, hogy Anglia siker«« védekezése a fasiszta repüJőtámadásokka! szemben nemcsak nem ingathatta meg a hitlerista haderőt, hanem még komoly károkat sem tudott ne- ki okozni. Nénifforszáj' katonai ereje egyre nőtt. Csak a Szov­jetunió barcrakényszentese után állt be döntő fordulat a háború menetében. A hitler fasizmust nem a La Manche szorosban zúzták széf, hanem a Szovjetunió térségein Ma a Szovjetunió nélkül egyetlenjei eniős kérdést sem lehet megoldani A viiágfasizmns főerőinek megtörése és az a szerep, amelyet a Szovjetonió ebben a világtörténelmi jelentőségű győzelemben játszott, alapjá­ban változtatta meg a helyze- (ct, A Szovjetnnió nemzetközi tekin­télye óriási módon megnöveke­dőt- Ma a Szovjetunió részvé­tele nélkül egyetlen jelentős kérdést som lehet megoldani. Ez az egys/erü és világos igazság csak örömet kelt azok­ban 8 “épekbeu .amelyek átél- fék a második világháború' pok­lát. Am ismerete.«.’ hogy több országban bizonyos kalandor körök még mindig nem jelen­téktelen tevékenységet fejtenek ki olyan értelomlien, hogy a régi pólvára tereljék országuk Vülpoliiikájái. E körök előtt gyűlöletes «_ Szovjetunió, mint u világ védőparj/.«a és a uépik biztonságának élharcosa Ezek- kel a reakció« erőkkel szemben népeknek bizalmatlansággal Budapestről jelenti a MTI: A/ effvik román sportújság beszélge test közöl Tildy Zoltán köztársa sági elnökkel. Az újságíró kérdé­sére az elnök a román- magyar sportkapcaolatokróí szólva hang­Mjl>orta azt '» meggyőződésé:. hogy a sport segit-égévd még jtibban kiépithftt.iűk kapcsolatain­kat román barátim Irkái. A két nép fiatalságáraak meg kell egy­mást ismernie és meg kell egymást szeretnie. Veit SS-katonik az Anders-hadsereöben Angol folyóirat Meplexére az Andetw-haézmrrgben lo’ytatott propagandáról A New Statesman and Nation i Igaz-é hát, hogy az Andem- imü angol Up egyik lecutóbbi! hadsereg a nzövetségesek olda- síániában leleplezi az Anders-had | Ián küzdött katonákból áll? A valósig az, hogy az Andern­sereg tevékenységét. A lap rámutat ama, hogy az an­gol küIügymioisztériuiTi a varsói lengyel kormánytól biztosítékot kapott arra, hogy minden hazá­jába vtózaterő lengy-W. katonát jó bánásmódban részesemnek, és azok minden polgári jogot meg­kapnak, . segítik őket letelepedé­sükben és akik földet akarnak, azt iái kaphatnak. Ezeket a hazatérési fettételeket kinyomtatták é* szétszórták az Olaszországban állomásozó lengyel katonák körében .Ez see intézke­dés azonban caak akkor elégség«, ha véget vetnek a Varsö-ellenes ádáz propagandának, amit a tá­bornok és risztjei embereik köré­ben kifejtenek. Hangsúlyozza a* angol lap, hogv jelenleg a lengyel hadtest katonaujsága a Gazeta Zolnierza és az Orzcl BiaJy, amelyeket az angol kincstár pénzel, továbbra is * londoni emigránsokat tartja a törvényes lengyel kormánvnak. Ezek a lapok azt hirdetik, hogy semmilyen vamói biztosi tékbag nem szabad hinrri és . csak a ke­zükben lévő fegyverekben bízhat­nak“. Andersék bari főfaadiaráftása rddig mmdetit megtett hogy e! I.ieaaze ée lebeszélje a lengyei loa- lonákat a baza+éréaről. Bovin net mondja, — ir.i« *z angol kp —, hogy nem szolgál­tathatjuk ki azokat, akik bátran küzdöttek oldalunkon. sereg a fegyverszünet ót* meg- v kétszereződött Mostani létszámának még a ne­gyede sem vett réseit soha harc­ban * szövetségesek oldalán. Legnagyobb részüket a nemet hadsereg szétverése után toboroz­ták és sok olyan van köztük, akik egyenesen a német fegyvere* SS-ből leptek át az Ander«- k ételekbe. Az angol lap szzal fejezi be cikkét hogy ennek a kétes eredetű hadsereg­nek további sorsáért a felelős­ség az angol politikát terheli. Bizonyos, hogy a* Anders-cae- patok további jelenléte Olasz­országban és f egy verb enlar t í«a, amely az angol kincstár támoga­tás« nélkül- lebe teilen lenne, túl­ságosan veszt delmes dolog. így szól a New Statesman and Nation oiniü angol lap beszámoló­ja Londonból jelenti a TASS: Mfctt a Renter Iroda jelenti, az angol kormány döntést hozott abban az irányban, hogy elrendeli a ffton- hstóeiga alatt álló lengyel fegy­veres erők leszerelését. Mértékadó angol köröktől származó értesülé­se szerint Bevin angol külügymi­niszter ezt a határozatot már kö­zölte Anders tábornokkal, az olaszországi lengyel csapatok parancsnokával. MaDISz nagygyűlés a Munkás Kultúrszövatség székhazában A Világitjusági Hét kenetében ma délelőtt a Munkás Kulturszó- vetség *7<'kházáb-o (volt Kaszinó) r>*2yi!>,’!ést rendez n MaDISz. A gyűlés előadói Béres Tibor, a MaDISz országos vezetője és Tardos András, országos nevelés­ügyi megbízott. « Az előadók az ifjúság prob lé- máival és tennivalóival foglafkóz- n-k beszédükben. A MaDISz pécsi vezetősége kéri valamennyi kerület tagságát, hogy a ma délelőtt 10 órakor »ár­tandó nagygyűlésen teljes szám­ban jelenjenek meg. Haladéktalanul el kell távoli!an! a fasiszta szellemű könyveket az iskolákból és nép­könyvtárakból kell viseltetniük. Le kell vonni n l'riboriirlőtti idők minden ta­nul'- ígá* éppen űg*-. mint a má­sodik. világháború tanulságos tapsyitalatait. Dózsa-est Szabadkán Baranyavánnegye és Pécs fb.i.' város tanfelügyelője és a oápmvi- vctcari hivjtal va/etöje közük: A VKM. úrnak a fasiszta szel­lemű sajtótermékek heszolgálta- tán* tárgyában megjelent 28.6.30/ 1946. HL ü. o. sz. rendeletére Is- rnétcl^pn felhívjuk népoktatási ke­rület villa mennyi népiako!áján-jk vűzetőjét. hogy a már előzőleg » kiadott rendelkezéseknek megfe- 1+ löen a fasiszta szellemű könyv­ei ri cs népkönyvtári tankönyvek­nek eltávolítása ügyében hnladék- taJatiul intézkedjék Fasiszta szellr.nu) vajtótermökek közé kall sorolni a miniszterelnök- vég által közzétett jegyzékekben (A Magyar Közlöny 1945. cvj 54. és 59. saám) és « Faust féie könyvjeinwékek felsoroltakon kí­vül mindazokat a sajtóterméke­ket, amelyeket az 530/1945 M. E rendelet 1. f ának (2) bekezdése' Wt. Bvepjirk tektpteu Szabadkáról jd-wtiii A v*j-1 k^L liánéit teKinteoi |Oú»*-«*tar »mirrnm • «+>**>»' ■Jii’.wn bi.-rni.n . me.'yblr l 3 ám*i Smuhárban. J *c 1945 4* iskolai évre éri '*** Ivezettek között szerepelnek. A* enfrdéiyezett tankönyvek jegyzé-í ke.i megjelentek a KözncvelO 1945. évi J. 7. 8 és <>. <tzápúban- Minden más tankönyvét az mkoi»- bői cl kell távolítani és a taímlők- tói is be kel! szedni. A be-ovefítt útikönyveket a koz.igazgaiási. .N*' t óságok által kije lölt gyű jtöh el ve­ken be kell szolgáltatni mer* ab­ban aiz esetben is, ha más tan­könyv nem álln* rendeTczcítt­A fasiszta szellemű sajtótermé­kek elivolittWsfl tArgyAben ki­adott rendc!kr/c*ek ^la^u■)d!■;a|/,, végrehajtását a tant elegy élői *?"' latal i«kolaIátr>gató taprtí továb­bá a körzeti »kolafeliigyetők ** a népművelési hivat*! vezető1* láttrgatásainek során ellenőrizni fogják, s amennyiben ezer, i 1w* ren mulasztás volna tapaszt?’h*” a megtorló eljárás azonnal folV*' matba fog tétetni. fiZFRKEK/rrASfMj’l OöVSíJJ S?,íV*EAKEl>JElt A 29 -49 TELLt ONSZA MOP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents